Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-22 / 68. szám

1991. MÁRCIUS 22., PÉNTEK LUZFUZZ] 5 C BALASSAGYARMATÉS KÖRZETE } MEGHÍVÓ JÓTÉKONYSÁGI HANGVERSENY A balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Zeneis­kola művész tanárai jótékonysági koncerten lépnek fel március 25-én, hétfőn 19 órai kezdettel az Óváros téri zeneiskolában. A hangversenyt kővetően közös vacsorát költenek el a zenészek és a közönség a Gösser sörözőben. A rendezvény bevételével a „Pro Musica” Balassagyarmat Alapítványt támogatják, mely a város és vonzáskörzete zenei életének ellátását, a gyerekek zenei nevelésének jobb feltételeit kívánja segíteni. A Ártárgyalás Bécsben Balassagyarmat. A Balassagyarmati Finomkötött Rt. vezetői, hogy viszonylag folyamatosan tudjanak munkát biztosítani, a kenyerüket itt előteremteni akaró 350 dolgozónak, minden lehetőséget megragadnak az előnyös megrendelések szerzéséhez. Az eddig, jelentős értéket képviselő szovjet piac kiesése miatt az első negyedévben csaknem kizárólag tőkés bérmunkát végeztek olasz és osztrák cégeknek. Úgy néz ki, hogy a mát jellemző folyamat uralja továbbra is az idei esztendőt. Az előbbiek nemrég a második negyedévre 30 ezer szoknya legyártását kérték a gyártól. Ezzel egy időben egyikőjük bejelentette, hogy a negye­dik negyedévre újabb 30 ezer darabot vár a kollektívától. Szerdán üz­letkötés céljából a gyár első számú vezetői Bécsbe utaztak. Ott az új megbízással járó árakról tárgyaltak. Riasztó­berendezések \ Magyarnándor. Az elmúlt két és fél hónapban hat üzletbe törtek be, a Galgamenti Áfésznél. Leg­utóbb szombatra virradóra jártak hívatlan vendégek a cserháthalápi vegyesboltban, vasárnap reggelre pedig Mohorán, a Petőfi út alatt lévő élelmiszerboltot látogatták meg a tolvajok. Nemcsak az ez évi betörések, hanem az előző éviek is arra kényszerítették az igazga­tóságot, hogy riasztóberendezé­sek felszerelésével védje a szö­vetkezeti tulajdont. Az elmúlt időszakban hat, főleg nagyobb értéket magába foglaló üzletben szerelték fel a riasztóberendezé­seket. Azóta az előbb említett boltokban kísérletet sem tettek újabb betörésre. A vagyonvédel­mi riasztóberendezésekért 600 ezer forintot fizettek ki. Az önkormányzat döntse el Terény. A község polgármes­teri hivatalának jegyzője szerint célszerűbben lehetne felhasznál­ni a munkanélkülieknek járó összeget, ha a részükre kiutalt pénzt az önkormányzat kapná meg, s az döntené el, ki, miért jogos ennek a felvételére. Ha az előbbi elképzelés megvalósul, akkor az önkormányzatok anya­gilag is kedvezőbb helyzetbe jut­nak. Például nem okozna nekik gondot, nem jelentene különki­adást a község szépítésével járó munka elvégzése. Ugyanakkor kevesebben múlatnák az időt tét­lenséggel az italboltokban. Sze­rintük ily módon a munkanélkü­li-segély valóban az arra érdeme­seknek jutna, ugyanakkor meg­gátolná az egyesek részéről je­lentkező élősdiséget. Fogaton ülünk, a gyeplő viszont a lovak között van Csak a csontváza maradt meg... Tisztázatlan feladat- és hatáskörök Négyen ülünk a magyamándori polgármesteri szobában: Sándor István, a helybeli polgármester, Mészáros János, a cserháthalápi polgármester, dr. Verebélyi Gábor, a körjegyzőség jegyzője és jómagam. — A kisebb lélekszámú telepü­lések a mostani önkormányzati formában lényegesen jobb hely­zetbe kerültek, mint a közös köz­ségi tanácsok idejében. Ugyanis nincs annyi intézményük, mint a nagyobb településeknek, amely- lyeknek működtetése jelentős költséggel jár — vág a téma köze­pébe dr. Verebélyi Gábor. — Bizonyára összefügg ez a korábbi kistelepülési gyakorlat­tal, amelynek során a kisközségek sokszor éppen csak a legszüksé­gesebbeket kapták meg. — Nem lett volna célszerű mindenütt a mát jellemző, vi­szonylag korszerű iskolákat, önálló költségvetéssel rendelkező gyermekorvosi, fogorvosi, orvosi rendelőket létrehozni. A közpon­tosítást a kölcsönös érdekek dik­tálták — érvel a korábbi gyakorlat létjogosultsága mellett Sándor István. • — Igaza van a jegyzőnknek abban, hogy. mi most kedvező helyzetben vagyunk. Való, hogy a képviselő-testület által elfoga­dott, önállóan összeállított költ­ségvetésből kijövünk — kapcso­lódik a beszélgetésbe Mészáros János, majd kisvártatva így indo­kol. — Minden alapintézmé­nyünk, létesítményünk alacso­nyabb komfortfokozatú, mint Magyamándorban. — Az állami költségvetés nem ismeri el a magasabb komfortfo­kozatot, holott végső soron a la­kosság érdekeit szolgálja. A működtetéshez szükséges plusz­pénzt az önkormányzatoknak kell előteremteni — kapcsolódik az előbbi témához Sándor István. — Mi nem jártunk rosszul azzal sem, hogy képviselő-testületünk a körjegyzőség mellett döntött — kér ismét szót Mészáros János. — Nekünk ez a forma olcsóbb, to­vábbra is megkapjuk az alapellá­tással járó szolgáltatásokat, a ki­tűzött időben. — Ne haragudjanak, de a má­sutt szerzett tapasztalatok alapján nehezen birkózók meg azzal a gondolattal, hogy önöknél, a kör­jegyzőségen belül nincs vita, minden simán megy. — Nagyon vigyázunk arra, hogy minden község az utolsó fillérig tudja, mire, mikor, men­Sándor István nyit költött és költhet el, mi az, ami őt terheli a közös fenntartási költségekből. Az apparátusnak viszont több dolga van, mert a közös kiadásokat három felé kell könyvelni — válaszol a jegyző. — Konfliktusok bizonyára adódnak — próbálom újra a prob­lémák felé terelni a beszélgetést. — Értelmezési véleménykü­lönbségek adódnak — állítja Sándor István. — Az iskolai és óvodai hozzájárulás összegének nagyságát a képviselő-testületek döntik el. Végrehajtásra csak az egyöntetű állásfoglalás után ke­rülhet sor. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a törvény előírása a követendő, mely szerint lakónépesség arányában kell fi­zetni az összeget. Mivel nem az előbbi valósult meg, ezért az utóbbi érvényesül. A képviselő kijelentette, hogy nem ért egyet a törvénnyel. A másik esetben az egyik cserháthalápi képviselőnek nem tetszett, hogy óvodájuk kö­zös körzeti óvodaként működik. Az önállóságot szorgalmazó ja­vaslatát a képviselő-testület elfo­gadta. Megtörtént a különválás, az önállósodás, ami plusz 100 ezer forint többletkiadást jelent a cserháthalápiaknak. Az egymást követő, kiegészí­tő, árnyalatokat visszatükröző gondolatokból kialakuló mo­zaikból végül is összeáll a mai, az átmenetet jól érzékeltető hely­zetkép. Ezek szerint az idei költ­ségvetésből még a kis falvakban is csak vegetálni lehet, fejlesztés­ről egyelőre szó sincs. — A fogatra felültettek ben­nünket, a gyeplő a lovak között van — érzékelteti az előbbi meg­állapítás jogosságát Mészáros János. Az önkormányzatok az egymás megismerésének nem könnyű időszakát élik, tevékenységük magukban hordozza az átállással, működőképességgel járó gyer­mekbetegségeket is. Ennek kon­zerválásában szerepe van annak, hogy nincs részletes feladat- és hatásköri listája a polgármester­nek, a képviselőknek, a jegyző­nek. Késik a vagyonnal kapcsola­tos törvény megalkotása. Az önkormányzatokról szóló eredeti elképzelésekből mára már csak a csontváz maradt meg, miközben a feladatok egyre nőnek, a jogi feltételek pedig hiányoznak. — Az előbbiek — és az ehhez hasonlók — tartósítják a feszült­ségeket, magukban hordozzák a konfliktusok lehetőségét — állít­ják egyöntetűen beszélgetőpart­nereim. Venesz Károly dr. Verebélyi Gábor Mészáros János A Távol-Keleten is jól cseng a nevük Az ország második legnagyobb méztengere Herencsény. A község határában működő Agrodrog Kft. mézfeldolgozó üzeme az elmúlt esztendőben 1700 tonna termék előállításával zárta a szezont. Ezzel az eredménnyel, a mennyiséget tekintve, az ország második legnagyobb mézüzemeként jegyzik a vállalkozást. A herencsényi méz most már messze földön híres, hiszen fogyasztják Németor­szágban, Olaszországban és Franciaországban, de már Ja­pánba is többször szállítottak belőle. Április végén, május elején kezdődik az új szezon a méhé­szetben, így addig szusszanásnyi pihenője van az üzemnek. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy megáll az élet a húsz embert foglalkoztató vállalkozás háza táján. Felújítási és karbantartási munkálatok, valamint az új, számítógépes feldolgozás bevezetésének előkészületei zajlanak ezekben a hetekben. Rigó Tibor felvételei Gyerekágybetét Németországba Balassagyarmat. Az Ipolyvidéki Erdő- és Fagazdaság balassagyar­mati bútorgyártó üzemében előállí­tott és Németországba szállított gyerekágybetétekkel a megrendelő az elmúlt évben elégedett volt. En­nek elismeréseként az idén meghá­romszorozta ebbéli kívánságát. Mivel a minőségben sem talált sem­miféle kifogást, valószínű elfogadja az üzem által sorra kerülő áremelési javaslatot. Ezt is figyelembe véve, az év végéig ebből a termékből 10 millió forint árbevételre számít az üzem vezetősége. Falugyűlés Mohora. Március 25-én, hétfőn 18 órai kezdettel a kultúrház nagy­termébe várja a falu lakosságát a polgármester, az önkormányzat képviselő-testülete, valamint a he­lyi intézmények, üzemek vezetői. Beszámoló hangzik el az önkor­mányzat eddigi tevékenységéről, s a jövőbeli elképzelésekről. Az érdek­lődők többek között megismerked­hetnek a költségvetéssel és tájékoz­tatót kapnak a munkahelyteremtő beruházások létesítésével kapcsola­tos tárgyalások eredményeiről. Szeretnék visszaszerezni Cserháthaláp. Az önkormányzat a korábban tulajdonában levő belte­rületet, amit annak idején a terme­lőszövetkezet tulajdonába adtak át, vissza akarja szerezni. Olyan nagy­ságú földterületről van szó, amelyen huszonöt, 800 négyzetméter nagy­ságú házhelyet tudnak kialakítani a fiatalok helyben tartása és az otthonteremtése céljából. Hogy olcsón vagy ingyen jutnak hozzá a helyben maradást vállalók, arról a képviselő-testület később dönt majd. Tanítás előtt és után Szanda. Az általános iskolába járó felső és alsó tagozatos gyere­kek közül huszonkilencen, illetve huszonötén járnak hittanra és kétfé­le egyházi oktatásban részesülnek. Az evangélikusoknál Polonyi Zol­tán ismerteti a tanulókat a hittel kapcsolatos tudnivalókkal, a katoli­kusoknál a cserhátsurányi pap tol­mácsolja az igét. A felső tagozato­sok részére tanítás előtt, az alsó tagozatosoknál pedig tanítás után kerül sor a hit oktatására. Vásárlási utalvány a rászorulóknak Cserhátsurány. Mivel az önkor­mányzat az ország más helyhatósá­gaihoz hasonlóan pénzgondokkal küzd, változtatott a segélyezés módján. Ezentúl nem készpénzben, hanem természeti juttatásokkal nyújtanak segítséget a rászorulók­nak. Ennek megfelelően például vásárlási utalványokat, vagy étke­zési hozzájárulást adnak az igény­lőknek. BALASSAGYARMAT ÉS KÖRZETE

Next

/
Thumbnails
Contents