Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-19 / 65. szám
1991. MÁRCIUS 19., KEDD SZECSENY ES KÖRZETE j Megyerben megoldották... A vizsgálat egyelőre befejeződött... Egyszer valaki azt mondta nekem, ha tudni akarod, hogy milyen gondolkodású, érzelmű emberek élnek egy faluban, akkor beszélgess az idős emberekkel. Nógrádmegyerben ezt tettem. A véleményekből egyértelműen kicsengett, nem hagyják magukra a munkában megfáradt idős embereket. A lehetőségek megteremtése mellé kell még valami más is. Pontosabban valaki(k), aki(k) az egészet megtölti(k) tartalommal. Az öregek otthonának vezetője Kaszásné Gazdik Mária. — A munkához szokott alkotó ember legnagyobb lelki válsága, ha a vállára rakódott évek, vagy betegség semmittevésre kényszeríti. Ezért mindig kitalálunk valamilyen elfoglaltságot. Van szövőszékünk, babacipőket készítünk, kamillát válogatunk, az óvodásoknak babákat varrtunk. Jó idő esetén a kertben dolgozgatunk — magyarázza a vezetőnő. Az étkezést mindenki dicséri. Különösen, mióta az iskola konyhája — ahonnan az ebédet kapják — önálló lett. — Nagyon jó, hogy rendszeresen meglátogat minket a doktor űr és a tisztelendő úr — vélekedett egy idős néni. — Én messzebb lakom, de mindig bejárok, mert jól érzem itt magam — fűzi hozzá Uram Jánosné. — Az iskola konyhájáról naponta harmincnyolc idős, rászorult emberhez viszik el az ebédet a gondozók, akik bevásárolnak, felíratják a gyógyszert, kiváltják, elvégzik a háznál a mindennapi apró munkát. Emellett Géczi Imrené minikifőzdéje, öt személy részére főz naponta ebédet. — A gondozónők lelkiismeretesek, nagyon sokat dolgoznak — vélekedik Kaszásné Gazdik Mária —, de örök az igazság, egyszer mindannyian megöregszünk... Vihar a fogászaton Fegyelmi vétség gyanúja miatt eljárást indítottak nemrégiben dr. Szarvas Tamás fogszakorvos, a szécsényi fogászati szakrendelés vezetője ellen. A bejelentés szerint munkahelyén ingerült szóváltás közben könnyű testi sértést okozott Gyetvai Istvánná asszisztensnőnek, aki ezért bírósághoz fordult. Az ügy kivizsgálására a polgár- mesteri hivatal fegyelmi bizottságot állított fel, melynek tagjai voltak: dr. Percze Ágnes jegyző, dr. Verbói Klára városi főorvos (aki azóta lemondott erről a tisztségről), Szigeti Lászlóné osztály- vezető, dr. Havasi Zoltán városi rendőrkapitány és dr. Dudás István orvos. A testület megkezdte munkáját, hamarosan kiderült azonban, hogy nem csupán a könnyű testi sértés van terítéken. A vizsgálatról dr. Percze Ágnes tájékoztatott: — Meghallgattuk a főorvost, a rendelő dolgozóit és másokat. S közben megtudtuk, hogy a fogászati anyagok elosztása — mellyel dr. Szarvas Tamás volt megbízva — volt a vitaforrás azon a bizonyos napon, ahogyan már, korábban többször is. Tény, hogy ugyanezen okok négy éve is arra késztették a dolgozókat, hogy beadványban kérjenek segítséget az akkori tanácstól. Az illetékes osztályvezető szerint az anyagellátás a fogászati szolgálat belső ügye, melyért a csoportvezető főorvos felelős, de a kollektíva sem érezheti felmentve magát. — Az anyagok vételezéséről, felhasználásáról készített bejegyzések alapján hiány nem mutatható ki — mondta a jegyzőnő, majd a büntetést közölte. — Dr. Szarvas Tamástól végleg megvontuk főorvosi címét, s egy évig tízszázalékos fizetésmegvonás is sújtja. Ezenkívül a továbbiakban minden fogorvos a saját szekrényében tárolja a munkájához szükséges dolgokat. A vizsgálatot lezárták, a döntés megszületett. Az asszisztensnő azonban tiltakozik: — Elsősorban azért, mert a bizottság a fegyelmi eljárás során engem mint bejelentőt meg sem hallgatott. Másodsorban azért, hogy miközben tudomásuk volt a polgári peres eljárásról, nem várták meg annak végeredményét. Harmadrészt törvénybe ütközőnek tartom a művelődési, egészségügyi, ifjúsági és sportosztály vezetője és a városi főorvos részvételét a vizsgálatban, akik szerintem részben felelősek a helyzet kialakulásáért. Gyetvai Istvánná kifogásolja azt is, hogy az eredményről őt nem értesítették, illetve néhány reá vonatkozó dorgáló sort kapott csupán. — Elmarasztaltak, amiért „kiprovokáltam” az esetet, holott a (volt) főorvos elismerte, hogy a dolog úgy történt, ahogyan a feljelentésben szerepelt. Bállá Tibor gyógyszertár-vezető is elfogadhatatlannak tartja, hogy őt sem értesítették a vizsgálat kimeneteléről. — Véleményem szerint törvénytelenségek sorozata zajlott itt le. Kezdjük mindjárt a bizottságnál, melyben a polgármesteri hivatal, illetve a volt tanács dolgozója is helyet kapott. Idesorolható, hogy bizonyos meghallgatásokon jelen volt dr. Szarvas Tamás is, ami szerintem nem megengedhető. Másrészt az anyagok vételét, kiadását sem ellenőrizték alaposan. Bállá Tibor a gyógyszertárban elhangzott panaszok alapján dr. Szarvas Tamás magatartását nem tartja etikusnak: — Itt már nem is egy személyről, hanem egy nemkívánatos jelenségről van szó, mely a városnak okoz kárt. Ezért az orvosi etikai bizottsághoz kívánunk fordulni. Dr. Szarvas Tamás nem próbálja leplezni zaklatottságát. 1— Szeretnék végre fellélegezni. Tudom, hogy hibáztam, de nem egyedül... Másrészt a tiszteletet mindenkinek megadtam, és ezek után főleg ezt teszem. Igyekszem normális viszonyt kialakítani a kollégákkal. Csaknem két évtizedes munka után is ezen a pályán kívánok szakszerűen, a legjobb tudásom szerint dolgozni. Mihalik Júlia „Megszűntünk tavaly márciusban...” A semmiből varázsolódtak újjá Buttkai István, a hollókői varroda vezetője a közelmúlt eseményeit idézgeti, nem minden tanulság nélkül. — Tulajdonképpen kilenc esztendeje kezdtük itt meg a varrást a faluban. Azóta vagyok üzemvezető. Több gazdát is „szolgáltunk”, amíg tavaly nyáron átvett bennünket a Fővárosi Kézműipari Vállalat, és lettünk Zsanett néven a ruházati leányvállalat hollókői üzeme. Az átállás persze korántsem volt ilyen egyszerű, mint azt most elmondtam. — Hanem? — Tavaly március 31-én gyakorlatilag megszűntünk. Az itt dolgozók közül összesen tizenhármán maradtunk, két és fél hónapig munkanélküliként éltünk. Amikor már hírlett, hogy a varrodát megszüntetik, elkezdődött a leszámolás, mindenki mentette a munkakönyvét. A gépeket elvitték, csak az üres csarnok ásítozott. Kevesen hittük, hogy itt valaha még pezsgés, munka, fizetés lesz... — Mégis sikerült. — A semmiből varázsolódtunk újjá. A pestiek gépeket hoztak, méghozzá nem is akármilyeneket. Tizenhatan mertük megkok- káztatni az újrakezdést, egészen októberig nem tudtuk biztosra megyünk-e, avagy véglegesen megszűnünk. Embereket kellett a gépek mellé ültetni. Akár hiszi, akár nem, ebben a nagy munka nélküli világban különösen is hangzik, de a hozzánk kiközvetített száztizenhét munkanélkülisegélyen lévő közül összesen hetet tudtam felvenni, a többiek vagy orvosi igazolást hoztak, hogy nem alkalmasak ide, vagy egyszerűen nem vállalták a munkát, visszamentek segélyre. Ők tudják, miért... Azóta ugrásszerűen növekedett a kiszállított ruhák száma. Biztos megélhetést találnak a Zsúnyból, Nagylócból, Szé- csényből, Varsányból, Rimócról, Sipekről, Pásztóról, Ecsegről, Kozárdról, Alsó- és Felsőtoldról idejáró asszonyok, lányok. Pillanatnyilag ötvenötén dolgoznak, divatos, jól eladható darabok kerülnek le a gépekről. Bizonyítja mindezt, hogy egy év alatt tízmilliós nyereséget adnak az anyavállalatnak. Mostanában viszont a változás korát élik a hollókői varrodában is. Szeretnének önállóak lenni. 1— Nincsenek piaci gondjaik? — Lekopogom, de nincsenek. Eddig a Szovjetunió volt a legnagyobb partnerünk, most állunk át a belső piacra, utána pedig tőkés partnerek után nézünk. Tőlünk rossz áru nem mehet ki, eddig reklamáció nem volt, így aztán nem félünk a nyugati kereskedők követelményeitől. Csak jól járhatunk, valljuk mindannyian... Szabadidőklub Litke. Újabb lehetőségük nyílt a szórakozásra, a szabad idő értelmes eltöltésére a litkei- eknek. Március elejétől a helyi Petőfi Művelődési Ház a volt pártházban szabadidőklubot szervezett. Külön kikötés, hogy a klub csak névre szóló igazolvánnyal látogatható. Az összejöveteleket heti három alkalommal tartják, mindig a hét három utolsó napján. A szabadidőklub vendégei ez alkalommal kényelmes helyen beszélgethetnek, tévét nézhetnek, sakkozhatnak, lehetőség nyílik újságolvasásra, biliárdra és kártyára is. A mai szűkös gazdasági világban egyre többen meggondolják, hogy alig használt, ám kicsit félretaposott, vagy egyéb hibákkal küszködő drága cipőjüket a szemétbe vessék. Erre az arany igazságra jött rá Hanzélik Béla, Szal- matercsen lakó és Szécsényben, a Rákóczi út 97. szám alatt dolgozó cipészmester. — Bérelt helyiségben vagyunk, ketten a feleségemmel — mondja. — Helyrepofoztuk ezt a parányi szobát, hogy egyáltalán nyitni tudjunk. Korábban a Salgó Cipőipari Szövetkezet egyik kirendeltségén dolgoztam feleségemmel együtt. Onnét váltottunk. Nem volt nehéz észrevenni, hogy szükség van a környéken egy cipészre. Az emberek már igencsak meggondolják, hogy drága cipőiket egy apró sarkalási, flekkelési, tal- palási hiba miatt eldobják. Most még a munka elején vagyunk, nemrég nyitottunk. És tudja, mi a legnehezebb? Az a rengeteg adminisztráció! Az anyagbeszerzés gondjai. De úgy kalkuláltuk a feHa kedd, Szécsény... Mai ülésén a képviselő-testület rendeletet alkot a köztisztaság fenntartásáról, valamint az intézményes szemétszállításról. Dr. Percze Ágnes jegyző előterjesztésében szó lesz a polgármesteri hivatal belső tagozódásának kialakításáról. Horváth Béláné képviselő beszámol az egészségügyi központ helyzetéről, a fejlesztéséről, a fejlesztés lehetőségéről, dr. Havasi Zoltán a pénzügyi ellenőrző bizottság nevében javaslatot tesz a költségvetési üzem vezetője prémiumfeltételeinek jóváhagyására. leségemmel, ha csak annyit keresünk is, mint a régi munkahelyünkön, akkor is megéri, hiszen így a magunk urai vagyunk. A parányi helyiségben több évtizedes salgótarjáni 6-os kályha melege árasztja el a cipészműhelyt. A mester egyelőre csak javítással foglalkozik, de működési engedélye új cipők készítésére is jogosítja. — Most, az indulás napjaiban kevesebb a munkám, így a vállalási határidőm egy-két nap. Jelenleg, mint látja, Sándor István erdész igencsak tetemes súlyú szolgálati csizmáját sarkalom. Most egy-két napra vállalom a munkát, és ezt az időt tartani is szeretném, ha majd jobban megismernek. — És ha több munka lesz? — Nézze uram, az elvem az, hogy mindent a megrendelőért. És így éjjel is dolgozni fogok. Feleségem a sofőr a családban, így Szalmatercsről kocsinkkal bármikor jöhetünk és mehetünk Szécsénybe. Fotó: Gvurián Szükség van a cipészre Aranyat ér a jó mester inznnnn 5 SZÉCSÉNY ÉS KÖRZETE Áfész-közgyülés Március 23-án a Rákóczi étteremben tartja küldöttközgyűlését a Szécsényi Egyesült Áfész. A 6500 tagot számláló szövetkezetét 120 küldött képviseli Szé- csényből és a környező 20 településről. Az áfész vegyes- és iparcikk-üzleteket, vendéglátóegységeket, szeszfőzdéket, felvásárlóhelyeket üzemeltet. Végleg megnyílik a hatá.r? Ipolytarnóc. A helybeliek szeretnék, ha ismét lenne határátkelőhely a községben. Mint ismeretes, nyolc éve, a csehszlovák fél kezdeményezésére szüntették meg a korábbit. Nágy sikere volt a múlt évi ideiglenes megnyitásnak, s korábban aláírásokat is gyűjtöttek az átkelőhely visszaállítására. A település önkormányzata a terv megvalósításához Pál József képviselő és más települések segítségét kérte. Szécsényi fogadóórák Szécsény város önkormányzatának polgármestere, Varga Tibor, minden hétfőn 9—16 óráig tartja fogadónapját. A város jegyzőjét, dr. Percze Ágnest péntekenként 9—16 óra között kereshetik fel az ügyfelek. Közös pénzből fizetik a kutakat Endrefalva. A község képvise- lő-testülete szinte egyhangúlag döntött arról, hogy az idei esztendőben helyi adókat nem vetnek ki. Az állampolgárokat az áremelkedésekkel úgyis nagy teher sújtja, az önkormányzat ezt nem kívánja tetézni. A képviselők emellett arra is voksoltak, hogy a közkutak vízhasználati díját a költségvetés- * bői fizetik. Mindez nem kevés költség, hiszen a faluban levő harminckét kút üzemeltetése \ húszezer híján kétszázezer forintba kerül. Népkonyha Szécsényben Az önkormányzat egymillió forintot kapott a Népjóléti Minisztériumtól népkonyha kialakí- tásárar A Kossuth Lajos és a Magyar utca sarkán levő épületet a helyi termelőszövetkezet építői felújítják. A tervek szerint május elejétől ötven rászorult személy már ott étkezhet. , Főzni a város valamelyik üzemi konyháján fognak, az épületben melegítőt, tárolót, ebédlőt alakítanak ki. Hogy a népkonyhát ki veheti igénybe, ingyenes lesz- e, vagy bizonyos összeget fizetni kell az ebédért, arról áprilisban dönt az önkormányzat. v
