Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-18 / 64. szám

1991. MÁRCIUS 18., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP UEBHTEJ 3 Étkeztetés Rónafalun A vállalkozók is fizessenek Esélyek a város szélén Mire számíthat a bányagépgyári körzet? Délidőben igen nagy a sürgés-forgás Rónafalun, Hulitka Andrásék portáján. Huiitkáné a Salgótarjáni Polgármesteri Hivatal alkalma­zottja, s immár a harmadik éve végzi a községben élő idős emberek étkeztetését. Az ebédet a zagyvarónai óvodából kapják. Mintegy harminc idős ember jut így viszonylag olcsó étkezési lehetőséghez. kép: Gyurián Salgótarján általános anyagi helyzete nem sok okot ad az örömre, bár bizakodni persze mindig lehet. Mire számíthat egy-egy városrész? Ercsényi Ferenc, a 12. választókerület képviselője a Zagyvapálfalva bányagépgyári körzet lehető­ségeiről tájékoztat: — A Budapesti Úti (volt Pe- tőfalvi) Általános Iskola min­dig aránytalanul kevés támo­gatást kapott más iskolákhoz viszonyítva. A költségvetés szerint most lehetősége lesz arra, hogy — több kisebb lé­pésben — felkerüljön a városi átlag szintjére. Rengetegen panaszkodtak, hogy sportol­nának a gyerekek, de nincs rá módjuk. Az iskolában létre­hozták a diák-se-t, és már je­lentkeztek is a kulturális és sportbizottság által kiírt pályá­zatra. Az önkormányzat prefe­rálja a diáksportot. A bánya­gépgyári óvodát sem zárják be; körülbelül egymillió forin: tos felújítási kerete lesz az idén. — Nagy problémáfokozott a Gorkij-telepi gyermekren­delő zsúfoltsága, ezért az idei tervben szerepel egy új ren­delő kialakítása a Makarenko utca 1. szám alatt. Párhuza­mosan működik majd a kettő. Ennek az elhelyezésnek az az oka, hogy közelebb nem volt megfelelő helyiség... A Déry­né Művelődési Házban in- gyenkony ha nyílt— szükség­ből!... ígéretünk van a város­gazdálkodási vállalattól, hogy megépítik a Makarenko utcai gyalázatos állapotú földutat. A vállalat jó partner lesz a köztisztaságban is, persze ez legalább annyira a lakossá­gon is múlik. A kolónialaká­sok lebontására azonban az idén már nem lesz pénz. — A posta nyilvános tele­fonfülke átadását ígéri a Makarenko Utca elején... Foglalkoznunk kell továbbá a közbiztonsággal. Azt szeret­nénk, ha lenne ebben a kör­zetben rendőrőrs. (dudellai) Ne képezzünk lombikbébiket! Nemrégiben adtunk hírtlapunkban a Balassagyarmati Kereske­delmi és Vendéglátó-ipari Szakmunkásképző Iskola kezdeménye­zéséről, miszerint saját pénzükhöl kívánják a jövőben megteremte­ni a szakképzés feltételeit. Mivel Bacskó József tervei érintik a Nógrád Megyei Vendéglátó-ipari Vállalatot, Kulhavi Csaba a sze­mélyzeti osztály vezetője is elmondta véleményét az iskola vállalko­zási szándékáról. — Elöljáróban szeretném le­szögezni, hogy a megyében a vendéglát-óipari szakmunkás- képzésért három cég, a Palócker, a Nógrádker és a Nógrád Megyei Vendéglátó-ipari Vállalat tette a legtöbbet, s a gyakorlati oktatás feltételeit ma is e három vállalat biztosítja. Mi 1990-ben több mint kétmillió forintot fordítottunk tanulók képzésére... De mindettől függetlenül több szempontból is vannak fenntartá­saim Bacskó József elképzelései­vel s.zemben. Először is, vélemé­nyem szerint csak ahhoz a tan­konyha felújításához kellene a rendelkezésre álló húszmillió, amit az iskola szeretne megkapni. Az épület felújítására már semmi sem maradna. A vállalatok pedig a jelenlegi gazdasági körülmé­nyek között nem fognak hozzájá­rulni milliókkal a kiadásokhoz. Ezenkívül ha a cukrászüzemet — amire szintén igényt tartanak—a gyarmati intézmény egyedül üze­meltemé, nem tudom, hogyan oldanák meg a raktározással és az alapanyagok beszerzésével kap­csolatos gondokat. Erre újabb összegeket kellene áldozni. Téve­dés tehát az, hogy a terveknek megfelelő anyagi bázisa van. — Mi a probléma még? — A másik probléma, hogy szakmai szempontból én nem tar­tanám helyesnek, ha a tanulóink a valódi kereskedelmi forgalomtól elszigetelt üzemekben ismerked­nének meg a szakmával. A balas­sagyarmati tankonyha ugyanis csak nagyszériás étkeztetésre al­kalmas, ott a gyerekek mindössze három-négy féle étel főzését ta­nulhatnák meg, a speciális fogá­sok elkészítésének tudománya kimaradna repertoárjukból. Ilyen körülmények közül csak amolyan lombikbébik kerülnének ki a nagybetűs életbe, s kétséges, hogy megállnák-e a helyüket. — Helytelen tehát Bacskó Józsefnek az a feltételezése, hogy a privatizáció nyomán beszűkülnek a gyakorlati kép­zés lehetőségei? — Természetesen jogosak az igazgató úr ilyen irányú félelmei, de a kiutat én nem a belterjes képzésben látom. Szerintem a gyakorlati oktatás finanszírozá­sába be kell kapcsolni a vállalko­zókat is. Az új törvény kötelezi a magánszektort, hogy valamilyen formában támogassa a tanulók képzését. Nekünk ezt a vonalat kellene erősítenünk. — Hogyan működjön tovább ezután egymás mellett a salgó­tarjáni és a balassagyarmati kereskedelmi és vendéglátó­ipari iskola? — Ennek az ügynek kapcsán vetődött fel az a kérdés, hogy szükség van-e ebben a kis megyé­ben két, azonos profilú intéz­ményre. Az én álláspontom az, hogy szakosodnia kell az isko­láknak, egyikük kereskedőket, másikuk vendéglátósokat képez­hetne. Az igazi megoldást ebben látom. — Ozsvárt— Francia licenc alapján Szécsény. A szécsényi NEWTEC—HUNPACK Csomagológép-gyártó Kft. szerelőcsarnokában francia licenc alapján gyártják a képen látható zsugorfóliázó gépet, amelyet különleges igényű termékek előállításához használnak fel a textil-, az édes- és a nyomdaiparban. A szerencsi édesipari gyárban például az összes exportra szánt bonbont ezzel a géppel csomagolják. Fotó: Rigó Folytatódik a kötélhúzás l (Folytatás az 1. oldalról) megjelent tájékoztató és a problémák kezelésébe is némi betekintést nyújtó cikkünksem elégíthette ki azokat, akik a nyolc- helyett húszszázalékos bér­emelést reméltek, és a szerző is meg­kapta mindazt a .jutalmat”, ami a rossz hírek hozójának évezredek óta kijár. Ilyen körülmények között ment el az SZDSZ országgyűlési képviselője és néhány önkormányzati képviselő — köztük a polgármester és az alpolgár­mester is — március ötödikén a peda­gógusok érdekvédőivel történő különtárgyalásra. A szakszervezeti megbízottak követelték, a pedagógu­sok húszszázalékos, automatikus bér­emelését 1991. január elsejétől és en­nek prioritását a többi kiadással, támo­gatással szemben. Kompromisszum­ként a kifizetés átütemezéséhez járul­tak hozzá. Mindettől függetlenül és központi keretből már megtörtént egy tízszázalékos bérfejlesztés. A képvise­lők — különnyilatkozatban — a köve­teléseknek a testületi ülés elé terjeszté­sét és a prioritás támogatását ígérték, százalék és határidő megjelölése nél­kül. Az 1991. március 12-én ,15 órától másnap hajnali negyed kettőig húzódó testületi ülésen a KDNP országgyűlési képviselői is részt vettek. Egyetlen sza­vazattöbbséggel ugyan, de érvényesült az a javaslatom, hogy a tárgyalás e kritikus fázisában továbbra is nyilvá­nos maradjon. Sok más egyéb között került sor ismét a bérkérdésre. A képviselő-testü- let — két meglepő ellenszavazattal — a közalkalmazottak tízszázalékos alap­béremelését határozta el március else­jétől. Egyben elfogadta a polgármester által előterjesztett tizenötmilliós keret­összeget, amelyből — több intéz­ménytől, egyesülettől történő elvonás­sal —a kétszázalékos béremelés-növe­léshez szükséges négymillió forintot előteremti, amennyiben a hiányos vá­rosi költségvetésünk kiegészítését cél­zó pályázatunkra az országos póttámo- gatásból nem kapnánk eleget. így érvé­nyesült a bérek prioritása is. Már március 14-én az alpolgármes­ter asztalán volt a pedagógus-szak­szervezet újabb beadványa, amely sze­rint a követelések előterjesztése nem az ígéreteknek megfelelően történt, és amely bejelenti, hogy a költségvetés kidolgozása, elfogadása ügyében a pedagógus-érdekképviselők a teljes testülettel kívánnak találkozni. Aligha kétséges, hogy a többi érdekelttel együtt ismét telt házra számíthatunk. Ha most ideírom, hogy ezen túlme­nően a képviselő-testület döntött á város címeréről, zászlójáról, telkek, iskola, kollégium és gyógyszertár ügyében teendő lépésekről, interpellá­cióról és egyebekről —, akár be is fe­jezhetném. Az a fránya bérfejlesztés azonban — nem ok nélkül, nem is véletlenül — jó néhány olyan adatot, motívumot, mozzanatot hozott felszínre és állított előtérbe, amely igencsak közérdekű­nek látszik. Ilyen hazánk általános állapota. Ilyen — ezzel összefüggésben — az országos és az önkormányzati költség- vetés aránya és mértéke. Ilyen az ön­kéntelenül felvetődő felelősség kérdé­se. És ilyen—most már a városunkat is közvetlenül érintően — kinek-kinek a magatartása, törekvése ebben a rendkí­vül kényes és bonyolult helyzetben. Az újságok, a rádió és televízió hí­rei, valamint egyéb közlések és a ta­pasztalatok alapján kezdettől nyilván­való, hogy zz, önkormányzatok a kettős — gyakran többszörös — szorítást nehezen fogják viselni. Állásfoglalá­sunk a költségvetéssel kapcsolatban is országszerte gyanúsan változatos, a dologibér-arány meghatározását, a kockázatvállalás ésszerű mértékének és a forrásteremtés valós esélyeinek megítélését, valamint a költségvetési hiány jelzését és pótlásának követelé­sét illetően. De a mindennapi megélhe­tési gondokkal küszködő „érdekeltek” tömegei sem tudják felismerni, hogy ez a felbolydulás csupán a pénzhiány­tól ered-e, vagy az anyagi nehézségek dobják felszínre a mélyben lappangó ellentmondásokat, avagy megint pár­tok, csoportok hatalmi harcának esz­közévé váltak, netán mindezen ténye­zők együttesen sújtják őket. Szomorú, de mindegyik lehetőségre bőven akad példa. Épp ezért szeretném választóink tudomására hozni, hogy a nehéz költ­ségvetési viták során egyetlen képvise­lő sem volt pedagógusellenes. Legtöb­bünk a harmincszázalékos béremelést is csak jelképesnek ítéli a sokéves, megalázó lemaradáshoz képest. A képviselők közül senki sem kívánt a bérkeretből elvenni, mindenki annak megőrzésére törekedett, csak más-más úton-módon és eltérő eredménnyel. Nincs felhatalmazásom arra, hogy bármelyikük javaslatát konkrétan is­mertessem. A magamét sem szégyel­lem ma sem: ugyanis már a legelső költségvetési tárgyaláson tízszázalé­kos béremelést javasoltam azzal, hogy a második tíz százalékot tizenharma­dik havi bérként adjuk oda, ha a pályá­zatunk eredményes lesz és/vagy a kí­vánt összeg az év során valami módon „megképződik”. A többfordulós tárgyaláson a pénz­hiány láttán végül is kétféle álláspont kristályosodott ki. Az egyik szerint adjunk húszszázalékos béremelést, „osszuk szét" a hiányt és vállaljuk a város működtetésének bizonytalansá­gát. A másik: különítsük el az egész város alapszintű létezéséhez szüksé­ges minimumot, a többiből és a feltéte­lezhető egyéb bevételekből pedig le­gyen béri Az utóbbi nézet a szavazás során minősített többséggel győzött. A nyolcszázalékos emeléshez a testület körülbelül tizenhatmillió forintra re­mélt fedezetet. A legutóbb elhatáro­zott, tízszázalékos béremeléshez szük­séges további, mintegy négymilliót az esetleg magasabb pályázati bevétel révén és/vagy bizonyos támogatások csökkentésével tudjuk előteremteni. Eddig a tények: de meddig még a szóbeszédek, mérgek?! Jön-e szélcsend, evezhetünk-e to­vább, csendesebb vizeken? Dr. Rózsa György önkormányzati képviselő Kaphat, aki megműveli Litke. A termelőszövetkezet közgyűlésének határozata szerint minden igénylőnek bérbe adják a kívánt mennyiségű földet, de művelési kötelezettséggel. A tes­tület állásfoglalását az akció si­keréért ismertették a nagyüzem területén működő önkormányza­tokkal. Az eddigi eredmény: har­mincán sem jelentkeztek, azok is csak fél, egy hold megművelésé­re. Vásár Karancs­kesziben Március 21-én, csütörtökön országos állat- és kirakodóvásárt tartanak Karancskesziben. A kis­iparosok és kiskereskedők figyel­mét a rendezők külön is felhívj ák, hogy minden állatról külön mar­halevelet állítsanak ki! Új drótkerítés Szilaspogony. Ezekben a na­pokban végzik a temető körbeke­rítését a községben. A régi helyett mintegy 800 méternyi hosszúság­ban —jelentős földmunkákkal és társadalmi összefogással — új drótsodronyt húznak. Közmunkák a faluért Endrefalva. Egyre gyarapodik a községben is a munkanélküliek száma. Ezért az önkormányzat úgy döntött, hogy a mindenképp elvégzendő tennivalókat — kerí­tésfestés, ároktisztítás, csapadék­víz-elvezetés, favágás — nap­szám helyett közmunkák formá­jában munkanélküliekkel végez­teti el. Mindezekért tisztességes órabért fizetnek. Eddig mintegy nyolc-tíz ember jelentkezett köz­munkára. Lanyhul a túlkínálat Balassagyarmat. A PENO- MAH balassagyarmati gyárának felvásárlási osztálya olyan előjel­zéssel rendelkezik, amely szerint a megyében jelentkező sertéstúl­kínálat a húsvéti ünnepekre, vagy utána megszűnik. Egyre jobban csökken a vásárlóképesség, erő­södik a szegénység, kevesebb sertést kémek a kereskedők. Míg korábban hetenként ezer-ezer- kétszáz állatot dolgoztak fel és szállítottak ki, addig ez a mennyi­ség mára négyszáz-ötszáz sertés levágására és feldolgozásárakon- centrálódik. Munkáspárti összejövetel Salgótarján. Március 21-én (csütörtökön) 17 órától a régi szakszervezeti székházba várják a munkáspárt (MSZMP) salgótar­jáni koordinációs bizottságának vezetői mindazokat, akik kíván­csiak arra, milyen újabb fordula­tokat rejt a kormányzó pártok po­litikája. Lehetőség lesz arra is, hogy elmondhassák napi szoron­gató gondjaikat, javaslatokat te­hetnek a kritikai észrevételek mellett a megoldásokra is. Az összejövetelen ott lesz Thürmer Gyula pártelnök és fellép a bá­nyászférfikar.

Next

/
Thumbnails
Contents