Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-15 / 63. szám

I 1991. MÁRCIUS 15., PENTEK £ BALASSAGYARMATÉS KÖRZETE D uEunnn • • . Ökumenikus orgonahangverseny Balassagyarmat. A Magyar Máltai Szeretet­szolgálat rendezésében március 17-én, délután félnégy órai kezdettel ökumenikus orgonahang- vérsenyre kerül sor a plé­bániatemplomban. A mű­sorban fellép Csavlek Etelka operaénekes és Kovács Endre orgonamű­vész. Közreműködik az Evangélikus Egyház énekkara, Balicza Gábor vezényletével és a Szent Felícián kórus, vezényel Varga János. Aztorgona­hangverseny konferan- sziéja Dr. Rádi László or­vos, a Magyar Máltai Sze­retetszolgálat balassa­gyarmati bázisának veze­tője. emm j Új igazgató az erdészetnél Balassagyarmat. Az Ipolyvidéki Erdő- és Fagazdaságnál megürese­dett igazgatói állás betöltésére kiírt pályázatra öten jelentkeztek. A vállalati tanács értékelte a beküldött munkákat, közülük a legjobbnak Kondor Endre, erdőmémök elképzeléseit tartotta a legjobbnak, aki korábban a Földművelésügyi Minisztériumban az erdészeti és faipari főosztályon dolgozott. Az új igazgató 20:9 arányban, elnyerve a kéthar­mados többséget, március elsejével elfoglalta új munkakörét. Megbíza­tása öt évre szól. Dollárért Lengyel- országba és Jugoszláviába Balassagyarmat. A PENO- MAH balassagyármati' 'gyára szerdán, 250 hasítótt Félsertést, azaz húsz tonnát írícfítótt útnak Lengyelországba. A szállítmány értéke tonnánként 1300-1400 dollár között változik. A meg­rendeléshez a TERIMPEX kül­kereskedelmi vállalat segítségé­vel jutott a gyarmati munkáskol­lektíva. Csütörtökön Jugoszlá­viába — Újvidékre — ugyan­csak dollárért három kamionra való marhahús hagyta el a gyá­rat. Rövidesen egy újabb gördül ki majd marhahússal megrakva az üzemből. Egyébként a jugo­szláv megrendelő részére már korábban is küldtek húsipari ter­mékeket is. Az üzlet lebonyolí­tását a Forma Szövetkezet vál­lalta magára. Szügyiek adták a legtöbb vért Balassagyarmat. A dr. Kenessey Albert Kórház t . Vér­transzfúziós állomásá­nak vérkészlete jelentő­sen megnövekedett az utóbbi hetekben. Mint azt dr. Dánosok Gyula főorvostól megtudtuk, múlt év novemberétől ez év februárjáig a terve­zettnél kevesebben ajánlkoztak donornak, ezután azonban örven­detesen megnövekedett a véradók száma. Az elmúlt hetekben Szügy- ben vettek részt a legtöb­ben, egészen pontosan hetven fő, a véradáson. A falu vőröskeresztes szervezetével hagyomá­nyosan kiváló a kapcso­lat a gyarmati vértransz­fúziós állomásnak. Egyedülálló vállalkozás MAGAD URAM, HA SZOLGÁD NINCS! Cserhátsurány. Hihetetlen. Fantasztikus. Lélegzetelállító. Sziszi­fuszi. Bármilyen jelzőt is használunk, félő, nem tudjuk pontosan ki­fejezni annak a nemcsak megyénkben, hanem minden bizonnyal az országban is egyedülálló vállalkozásnak a jelentőségét, ami e csen­des kisközségben történik. Nem a napjainkban oly divatos kft., nem gmk., még csak nem is részvénytársaság formájában halad maga­biztosan célja felé a vállalkozás. Egyetlen ember, nem tévedési!), teljesen egyedül végzi önmaga által vállalt feladatát: felújítja az erősen leromlott állapotú evangélikus templomot. Benkó Mihály­nak hívják eme férfiút. Mintegy három évvel ezelőtt történt, hogy Benkó Mihály egyik hét végi otthontartózkodása során idős édesanyja imigyen szólt: — Bizony, bizony, lassan már szamárlegelő lesz a templomunk! Mivel Mihály Budapesten ke­reste meg a kenyerét — kőműves­ként a Rózsadombon épített háza­kat, villákat és palotákat, a „felső tízezer” kiváltságos személyei­nek — ritkán tartózkodott szülő­falujában, nem ismerte az evangé­likus szent hely állapotát. Mikor meggyőződött édesanyja állításá­nak realitásáról, határozott: ha törik, ha szakad, márpedig ő rend­be teszi a körülbelül 170 eszten­dős templomot! Ezután már minden szabad ide­jét Surányban töltötte. Volt mun­ka bőven. A már-már dűledező épületet körbeölelő vadbozótost kiirtotta, majd kitisztította a terü­letet. Kutat fúratott, aztán körbe kerítette drótkerítéssel a templo­mot. Gyepesített, tűztövist ülte­tett a kerítés mellé, odavezettette az áramot. Hónapok teltek el, de,ő fáradhatatlanul tevékenykedett. Mikor rend leuXívül, hozzálát tott a belső munkálatokhoz. A, fővárosból hozott acélgerendá­kat, deszkákat, drótokat, bádog­anyagot, mindent, amire az épület felújításához szükség voll. A ki­adásokat adományokból fedezte: Holes Imre, a magyamándori ta­karékszövetkezet elnöke százezer forinttal támogatta a templom rendbehozatalát, s az ország leg­különbözőbb részein élő evangé­likus hívők is ekkora összeget küldtek Benkó Mihálynak. A töb­bi költséget pedig maga a vállal­kozó állta... Benkó Mihály végezte a dolgát Pesten, s a hét végeken Surány­ban. Kétkezi segítséget nagyon ritkán kapott, ha szüksége volt rá, fizetett érte. A faluban már na­gyon kevés evangélikus hívő él. Még tizen sincsenek. így aztán a negyvenhat esztendős, halk szavú férfi magára maradtan, egyedül végezte vállalt feladatát. Már már elkészült az új kereszt is. A tavasz megérkeztével a téli szünet után tovább folytatja a templom rekonstrukcióját Benkó Mihály. Van még munka bőven. Aládúcolás, vakolás, a torony helyreállítása. Pénz alig van már, és hát a munkálatokhoz erős férfi­kezekre lesz szükség. Nem kis dolog van még hátra. Benkó Mi­hály puritán szerénységgel említi, hogy mindenképpen befejezi azt, amit három évvel ezelőtt elkez­dett. Nem tudja még, hogyan és mikorra, de egy valami egészen biztos: nem lesz szamárlegelő a cserhátsurányi evangélikus temp­lom. Szilágyi Norbert Illéséknek nézték ókét Patyó, a gitárzsonglőr Balassagyarmat. Ó, azok a boldog szép napok! Ó, azok a boldog békeidők! Hát persze, hogy a hatvanas-hetvenes évekre gondoltam. Emlékeznek még arra, amit egészen egyszerűen nem lehet elfelejte­ni? A kisvárosi élet meghitt hangulatához elengedhetetlenül hozzá­tartozó vendéglátós zenék — hol az Ipolyban, hol a Palócban, hol a Tündében, vagy éppen a Kalászban, esetleg valamennyi szórakozó­helyen szólt az élőzene. Játszottak a zenészek, akiket szinte már személyi számról ismertek az „élet élvezői”. Ma már több mint egy évtized elteltével — sajnos — egy, csak egy legény van talpon a vidéken: Mahót Pali, a népszerű „Patyó”. O ma is hétről hétre a Pa­lócban lép fel bandájával és nyomatja a rock and rollt (ó, jeh!)„. Mahót,,.Patyó" korán kezdte a zenélést és nem is akárhogyan. A Bajcsy általános iskolába járt, >s hatodikos korában fogant meg agyában zenekarosdi ötlete. Nem gondolkodott sokat, cselekedett. Elcsente a suli dobfelszerelését, egy pergődobot és egy cintányért, s azonnal felkereste barátját „Csécsét”, vagyis Csolák Csabát. Rögtön zenekart alapítottak: Csa­ba dobolt, Pali pedig gitározott. Az általános iskola után Buda­pestre került Patyó, vízvezeték­szerelést tanult — volna. Ugyanis őt ez érdekelte a legkevésbé. Annál inkább a gitározás. Napon­ta egy órát villamosozott, hogy egy bizonyos Fogarasi Bélánál nyúzza a húrokat. Annál a tanár­nál, aki két év múl va az ő tanácsá­ra telepedett le Gyarmaton, s lett elismert, népszerű gitárművész. Alighogy visszatért Gyarmatra Patyó, máris zenekart alapított, a legendás Merkúrt. Nem sokáig élt a banda, mert jöttek új arcok, új együttesek. Megyeszerte sikeres csapat volt a Flamingo, majd a Fikció. Közben megszámlálhatat­lan vendéglátós zenélés, Gyar­mattól, Vácig. Ezalatt megházasodott hősünk, ma már két szép leánygyermekét neveli. Mónika tizennyolc éves, míg Melinda éppen most búcsúzik a nyolcadiktól. Ő édesapja nyom- dókáin jár: művészeti nívó-díjas "népdalénekes, s hatodik esztende­je tanul zongorázni. Ahogy mon­dani szokás: az alma nem esik messze a fájától. Ma ismét a Merkur név alatt zenél csapatával Patyó. Heti rendszerességgel fellépnek a Pa­lóc étteremben, s vidékre is gyak­ran járnak. Ma már csak szép emlék, mikor belekezdenek a Black Sabbath „Vas ember” vagy a Deep Purple „Füst a vízen” című dalába. De az akkordok, az ének még most is a régi. Sok víz lefolyt a kezdetek és a hőskor óta az Ipolyon. Hősünk már visszaadta egykori iskolájá­nak a dobokat, s zenekart sem ala­pít havonta. Az emlékek azonban ma is ott élnek emlékezetében. Hogy csak egyet említsünk, ami húsz évvel ezelőtt törtépt. A Mer­kur ette kilenc óra tájban megér­kezett a nézsai bulira. Mintegy kétszáz fiatal várta őket — sikon­gatva. Nem véletlenül. A gitáros Ferenc Pista pontosan úgy nézett ki, mint az akkori menő, Szörényi Levente, így a közönség azt hitte, az Illés együttes érkezett meg községükbe... Éjfél tájban Patyó és Stefanik, a basszusos felszedett egy-egy lányt, és otthagyták a zenekart. Csolák Csaba, a dobok mestere jelentette be a közönségnek: höl­gyeim és uraim, ha mulatni akar­nak ma éjszaka, fáradjon fel a színpadra, aki tud zenélni. Röpke tíz perc alatt kiderült: nem azok ültek a hangszerekhez, akik tud­tak zenélni. Hanem akik akartak. Nem csoda, hogy reggel, Patyóék visszaérkezésekor menekülnie kellett a Merkúrnak a községből. Hej, Patyó, Patyó... — szilágyi — BALASSAGYARMAT ÉS KÖRZETE Zongora­hangverseny Balassagyarmat. Az Ifjú Zene­barátok Magyarországi Szerveze­te és a hely i Rózsavölgyi Márk Ze­neiskola szervezésében március 18-án, hétfő este hat órai kezdettel Szokolay Balázs, a fiatalabb ma­gyar zongoraművész-generáció nemzetközileg egyik legismer­tebb muzsikusának hangverse­nyére kerül sor a zeneiskolában. Kamarapartnere ezen az estén Kőrös Csaba gordonkaművész, az Állami Hangversenyzenekar tag­ja lesz. A hangverseny bevételét a művészek felajánlották a „Pro Musica Balassagyarmat” alapít­vány javára. Influenza kísérőjelenségekkel Szanda. Az influenza a körzeti orvosnő tájékoztatása szerint . csaknem minden korosztályt elért. A magas lázzal járó, kötő­hártyagyulladást, izomfájdalma­kat és torokgyulladást okozó víru- sok eltüntetéséhez általában hat­hét napra volt szükség, a kritikus, nehéz időszak viszont két-három napig tartojt. Az idősebbek, a het­ven éven felüli lakosok közül tí­zen hörghuruttal vészelték át a betegség időszakát. Az 50 évesek közül pedig öten vesemedence- gyulladással „úszták” meg az influenzát. Amennyiben bekö szönt a tartósan napos időjárás, akkor két hét múlva a községben is csak kellemetlen emlékként uta­sítják maguk mögé a fájdalmakat okozó időszakot. Ember Csaba a bizottság élén Balassagyarmat. Mint arról már lapunkban beszámoltunk, Vaszari András lemondása után megüresedett a társadalmi megbí­zatású alpolgármesteri tisztség, s egyben a városfejlesztési, lakás­gazdálkodási és pénzügyi bizott­ság is elnök nélkül maradt-.- A kép­viselő-testület legutóbbi ülésén ‘határozott mindkét kérdésben. Ennek megfelelően a jövőben Ember Csaba, a városfejlesztési bizottság vezetője, míg a társadal­mi alpolgármesteri funkció to­vábbra is betöltetlen marad. Ingyen adták a fiataloknak Terény. Annak idején a közös községi tanács tizenhat házhelyet alakított ki azoknak a fiataloknak, akik helyben kívánnak maradni, és otthont teremteni. Ezeknek nagysága 990—1400 négyzetmé­ter között váltakozik és a Szanda felé eső területen találhatók. A tanács döntése értelmében az új otthont építeni akarók ingyen ju­tottak az általuk kért területhez. A felkínált házhelyek közül eddig hat talált gazdára. Három helyen már birtokukba vették az új laká­sokat, a másik háromnál pedig fo­lyamatban van azok kivitelezése. A megmaradt tízre egyelőre nincs jelentkező. Hogy a jövőben kell-e fizetni, vagy sem, — erről még nem döntött az önkormány zat.

Next

/
Thumbnails
Contents