Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-15 / 63. szám

PÉNZÜGYI VISSZAÉLÉSEKKEL VÁDOLJÁK AZ i SBTC ELNÖKÉT - 11. oldal II. ÉVF., 63. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT 1991. MÁRCIUS 15., PÉNTEK SALGÓTARJÁN, BALASSAGYARMAT, PÁSZTÓ, SZÉCSÉNY, BÁTONYTERENYE, RÉTSÁG VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA Patyó, a gitár­zsonglőr Balassagyarmat és körzete-5. oidai Sürgős beruházások Kutasó. Az előzetes számí­tások szerint Kutasó az évi költségvetéséből körülbelül nyolcszázezer forint marad a település középületeinek tatarozására. Legsürgősebb beruházás a művelődési ház és az orvosi rendelő felújí­tása lenne. Tavasz a TKM-nél A salgótarjáni Tájak-Ko- rok-Múzeumok Klub tagjai kirándulást terveznek Nyu- gat-Magyarországra, ahol a szombathelyi MTK látja őket vendégül. A klub már egy évtizede önállóan is megem­lékezik 1848-ról. Idén a Nógrádi Történeti Múzeum Baráti Körével és az Erdé­lyi Körrel a salgói Petőfi- emléktáblánál ünnepelnek március 15-én 10 óra 30 perctől. Rendőrségi készültség Aiu.cius 15-en is csak a szokásos készültség lesz a BM Rendőri Ezrednél — közölte az MTI kérdésére Su- ha Gvörgy rendőrségi szóvi­vő. Elmondta: az utcán vi­szont a szokásosnál több rendőr teljesít majd szolgá­latot. ennek azonban kizáró­lag csak az az oka. hogy mintegy 15 szervezet jelen­tett be önálló rendezvényt. Emelkedő tv-díjak A kormánv aiuiár 12-én közzé tett közleménye sze­rint a tv-készülékek havi előfizetési díja február l-‘ jétől 130 forintról 200 forint­ra emelkedik, a rendelkező jogszabály azonban csak márciustól állapítja meg az emelt összeget. Tőkés hazautazott Brüsszel. Csütörtök délelőtt hollandiai látogatásáról, amelynek során Lubbers mi­niszterelnök kezéből -vette át a holland ellenállási emlék­érmet. a Geuzenpenninget, hazaindult Tőkés László nagyváradi püspök. Csökken a lakosság Bokor. Néhány évvel ez­előtt Bokor lakóinak száma 200—270 körül mozgott. Ma 150-en élnek a településen. A körzetesítés következtében és a munkalehetőségek hi­ánya miatt a fiatalok szinte elmenekültek a faluból, s most a rohamos elöregedés •""veget Közösen ünnepelnek Bércéi. Nemzeti ünnepün­ket március 14-én' a falu­házban köszöntötték a köz­ségiek. A következő napon a Borsod megyei Domaházára látogatnak, ahol egész napos kulturális és sportprogram­mal üdvözlik március 15-ét. A két község között évek óta él a testvérkapcsolat. Salgótarjánban a Magyar Vállalkozáslejlesztési Alapítvány Startnál a Phare-program Áz angolok már nézelődnek — Kevés a reális üzleti terv — A zsűri választott — Nem afféle inkubátorházak! Nógrád megyei üzletemberek, vállalkozók előtt, csü­törtökön, Salgótarjánban mutatkozott be, a Magyar Vállal­kozásfejlesztési Alapítvány, az Észak-Magyarországi Gazda­sági Kamara megyei képviselete, valamint a Berente Tibor és Társai Befektetési Tanácsadó Bt. meghívására. A szer­vezők egy olyan sorozat „nyitódarabjául” szánták az ala­pítvány vendégeskedését, melynek során a hel>*i üzletem­berek közelebbről megismerhetik a vállalkozók köré cso­portosuló szervezeteket, cégeket. Hiszen ezek végtére is őket szolgálják, csak éppen az érintettek tudnak kevéssé eligazodni közöttük. Mint dr. Baranyai György jogtanácsos elmondta, az alapítvány egy évvel ezelőtt, 4,24 müüárd forint alaptő­kével jött létre — elsőként a hasonló szervezetek közül. Máig az egyetlen olyan ala­pítvány azonban — jegyez­te meg némi iróniával —, mely nemcsak szépeket mond, hanem pénzt is ad. Méghozzá három csator­nán, tőkebefektetésként, hi­telként és vissza nem térí­tendő támogatás formájában juttatja el a vállalkozóknak. Hozzátette azonban azt is, hogy az úttörő szerep szám­talan nehézséggel jár. A tő­kebefektetést például nem­csak az nehezíti, hogy Ma­gyarországon máig nincs be­fektetési törvény, hanem az is, hogy igen csekély szám­ban érkeznek üzleti tervvel alátámasztott, reális pályá­zatok. Az alapítvány hitelkerete hatmilliárd forint, melyben már a pénzintézeti hozzájá­rulás is benne van. A bank ugyanis minden egyes ala­pítványi forinthoz hozzá­tesz ugyanennyit, s ő dönt az odaítélésről is. A vállal­kozók nem egyszer hosszas utánjárás után jutnak hozzá a hitelhez, hiszen a barikok vidéki fiókjai gyakran fel­tűnően alulinformáltak a hitet feltételeit illetően. Ed­dig 1600 kis- és közepes vál­lalkozó kapott hitelt alapít­ványi forrásból, s ezzel a ke* (Folyialás a 2. oldalon) IUepkonyho_nyilt Salgótarjánban ^■■■■■■■■■m igBBaajaBBaB ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■mbs Ménkesi prognózis az első negyedévre Termelésben vágathajtásban lemaradás A Nógrádi Szénbányák egyetlen mélyművelésű ak­nájánál tervek szerint, az el­ső negyedévben, 41 ezer 90 tonna szenet akarnak kiter­melni és 805 méter bányafo­lyosót kihajtani. Előrelátha­tóan, mi valósul meg az el­képzelésekből? — kérdeztem Józsa Sándor aknavezetőt. — A termelési tervet tel­jesítjük — válaszolta. — Az előirányzott 76,5 millió fo­rintos árbevételt úgyszintén „hozzuk", mert a szén mi­nősége olyan, mint amivel számoltunk. Vágathajtásban viszont lemaradással zárjuk az első három hónapot. (Folytatás a 2. oldalon) Sokan szégyenlősen bekuk­kantottak, s máris távoztak. Szokni kell még a gondola­tot. levetni a restellkedést, hiszen a rászorulóknak va­lóban itt a helyük: csütör­tökön megnyílt az első nép­konyha Salgótarjánban. Ki mindenki működött közre benne, nehéz lenne fel­sorolni. Míg. a bányagép­gyárhoz közeli, volt kultúr­otthon felszabadult helyisé­geiből melegítő, tálaló, étte­rem lett — segített, dolgo­zott. aki élt és mozgott. A lehetőséget a déli városkör­zetben működő Phralipe ci­(Folytatás a 2. oldalon) Ady írta jó nyolc­van esztendeje a fenti címmel nagv- szerű-bátor tanulmá­nyát. Éppen arról van ben­ne szó, ami mára (de csak mára. március 15-re?D nyilvánvaló: sem 1848-at. sem Petőfit nem sajátít­hatja ki senki! tgv dön­töttek a pártok, a parla­mentiek. Tavaly külön ün­nepelt valamennyi, az idén a hazai fortyogó-kesernyés valóság és az országos nagy bajok belátóbbra bírták a ..hatpártot"; ne legven kü­lön ünneplése senkinek, ne legven nártünnep az. ami végeredményben soha ..az" nem is'lehetett volna. „Petőfi nem alkuszik" — írta Ady 1910-ben (Re­naissance). és ő is éppen erre értette, hogv ugyanis Petőfi nem tartozott dsak önmagához, csak a világ­hoz. háborgó tenperlelké- vel. Sokoldalúan bizonyít­ható lenne ez. Egv mai el­lenzéki kénviselő azt mondta a minan a Par­lamentben az állami íin- nen vitáién (hogv ugvanis meh-ik dátum legven! — március 15. szellemét és hagyományát semmilyen diktatúra soha nem tudta igazán a maga javára for­„PETŐFI NEM dítani. A forradalmas nem­zedék, a márciusi ifjak mindig szembenéztek a ha­talommal. S bárha — te­szem hozzá — ez is így lenne és ilyen egyszerű lenne így! A forradalmas nemzedék sem volt egy­séges mindenben, s miért is lett volna az? Katona Tamás államtitkár meg arra mutat rá egy inter­júban (Vasárnapi Üjság), hogv ők voltak áz első és utolsó tisztességes forra­dalmi nemzedék, mert bár Vasvári, Petőfi sokra vit­te, a hatalom húsosfaze- kánal a márciusi ifjakból soha nem ült senki. Helyes a döntés, a hatpárti. Helyes a pártcsönd, ha min­denki nem is tartja be. mert, hallani csoport(ok)- ról. amelyek éppen aznap, tehát éppen ma tennék le a nagyesküt a magyarság mellett, és lennék le az alapkövét a Szent Korona emlékműnek. Mit mond­junk a többszöri kisajátí­tás ellen éppen ma? Hogy Petőfi nagyon utálta — mint írja Ady — a mág­násokat. a „törzsökös ALKUSZIK” nemzetnek” emez legkul- turálisabb csoportját? Vagy a másik véglet ugyan hogy ízlik? Észre vette, hogy a falusi kúriák leg- werbőczisebb népe cse­kély kivétellel talán még hitványabb és ártalmasabb is az. akkori arisztokráciá­nál? Hogv ő volt az első, aki valóban! észrevette: a koldus nemesség és az eleven parasztság közül kell(enc) jönniük az új ve­zetőknek? Hogy Petőfi meg tudta érezni például a zsidóság elhivatottságát az új magvar társadalom­ban. de szívből gyűlölte már előre is az eljöven­dő hazug. nacionalista Rákosi Jenőket. Mert ez a fajta már az. n idejében is jelentkezett. Petőfi min­dené volt. az életé, az egész világé — emeli fel hangját a költőtárs máig hallhatóan, ma is figyel­meztetően. Ha igaza van és ha „Petőfi a vi­lágé" — könnyeb­ben lehet a magyar nem­zeté. hiszen mi mindig szí­vesen fogadtuk azt. ami másé. ha minket is épít. miközben megmaradha­tunk annak, amik vagyunk, magyarnak, európainak. Nem vitatja ezt talán sen­ki, egyetlen párt sem. ezért mehetett könnyen az idei március 15-ei meg­egyezés — legyen nemzeti ünnepünk a nemzeté! Ám legyen, ünne­peljünk nemzeti- en-egységesen, ben­sőségesen. pártsemlegesen és vigyázzunk mindnyájan erre a csendre, ami alap­ja lehet az. egymás köl­csönös elfogadásának. Egyik legelső lépésünk le­het valóban gz európaiság újragyökereztetésében. De lehet mindannyiunknak építő csend úgy is. hogv l végre magunkban meg­vonjuk eddigi súlyos té­vesztéseink mérlegét — ugyan meddig ismételget­jük történelmi hibáinkat? — 1848 49-ét, 1918 19-ét. 1943 49-ét. 1956-ét, 1968­ét, 1988 89-ét. . Mert va­lóban ..nagy idők telnek el rövid idő alatt", s elmúl­hatnak igazi nagy lehető­ségek is. Történelmi ak­táink mindmáig nvitottak. „Petőfi nem alkuszik" — nyolcvan év után is igaz. (T. Pataki László) Ülésezett a megyei közgyűlés FESS lesz a PÁVA Salgótarján. A megyei közgyűlés csütörtöki ülése rövid műsorral kezdődött nemzeti ünnepünk alkalmá­ból: ezen Korill Ferenc el­nök tartott megemlékezést. Rátérve a napirendi pontok­ra. népi ülnököket választot­tak. A megyei bíróságnál még mindig rendben ment. ám a kelleténél kevesebb ülnököt tudtak megválasztani a mun­kaügyi bíróságra. Ezért a megyegyűlésen következik a második forduló. Az idei kormányrendelet megszüntette az eddig köz­pontilag egységesen, egv élel­mezési napra forintban meg­határozott nyersanyagnor­mákat. és helyettük a napi minimális felhasználási szük­séglet és az élelmiszer-nyers­anyagok alsó értékeit álla­pította meg korcsoporton­ként. Ezt a közgyűlés jóvá­hagyta. így a korábbi nvers­(Folytatás a 2. oldalon ) „A tnagyttiok isienere esküszünk, esküszüuk, hogy rabok tovább nem leszünk."

Next

/
Thumbnails
Contents