Új Nógrád, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-09 / 34. szám

1991. FEBRUAR 9., SZOMBAT jC SALGÓTARJÁN ÉS KÖRZETE j Esküvő, maszekban? A biztosítás béklyójában? Mondhatnám úgy is, privati­zálni kívánják a házasságköté­sek, névadók, gyászszertartá­sok és egyéb családi esemé­nyek ünnepélyes megrendezé­sére —évekkel ezelőtt— létre­hozott Salgótarjáni Családi Intézetet. Akik valamelyik szolgáltatását igénybe vették, tudják miről van szó. Maga az esketés állampolgári jog és díjtalan. Az 1982. évi 17. tvr. 25. §-a előírta az akkori tanácsok ré­szére a házasságkötés ünnepé­lyességének biztosítását. En­nek megfelelően hozták létre országszerte a családi esemé­nyeket szervező irodákat. Ezen tevékenység átvé­telére ajánlkozott Salgótar­jánban a polgármesternél valaki. A vállalkozó az emlí­tett intézet által használt helyi­ségek és felszerelések ingye­nes használata ellenében, költ­ségvetési támogatás nélkül, térítésmentesen szolgáltattat. A gazdasági bizottság, majd maga a testület is arra az ál­láspontra helyezkedett, a csa­ládi intézet vállalkozásba adható. Szükségesnek tartják viszont a feltételek alaposabb áttekintését, szigorú gazdasá­gi alapokra helyezését. A képviselő-testület várha­tóan február végen dönt a szer­ződés feltételeiről és az intézet megszüntetéséről. Minden­esetre az biztosnak látszik, az anyakönyvvezető továbbra is önkormányzati alkalmazott lesz! A foglalkozások, szakmák sora feltehetően újabbal bő­vül. Lesz(nek) temetkezési vállalkozó(k) is! Jövedelmező üzletnek ígérkezik. Ha megs­zűnik e területen is a monopó­lium, még mi is jól járhatunk, versengenek majd értünk! Sokunk szeretné biztonság­ban tudni jövőjét. Talán ezért is köt(ött) például nyugdíj-ki­egészítő biztosítást. Fizette ha­vonta azt a pár száz forintot, hogy rendelkezésére álljon 15—20 év múlva egy viszony­lag nagyobb összeg, melyhez szükség esetén hozzányúlhat. Csakhogy negatív előjellel közbeszólt a nemzetközivé duzzadt infláció és a korántsem hibátlan hazai gazdaságpoliti­ka. Ennyit az előzményekről. Nagyjából így summázható Barcsa Albert kishartyáni ol­vasónkkal folytatott beszélge­tésünk első néhány perce. A konkrét ügy, ami miatt megke­resett, bizony mellbevágó és mód fölött borzolja az emberek igazságérzetét. Két szerződésről van szó. Az egyik köttetett a Hungária Biz­tosító és Barcsa Albert, illetve neje között (1986-ban). A má­sik egy hitelszerződés, az OTP és az imént már megnevezett felek üzleti kapcsolatát foglalja magába. Nem azonos súlycsoportban Talán eszébe sem jutott vol­na olvasónknak, hogy az Alkot­mánybírósághoz forduljon, de rákényszerítette az élet. Az említett intézmény és a sajtó nyilvánossága jelenti a végső mentsvárat számára. Nem kell különösebb jóstehetség annak A klubkönyvtárban jut hely a fiataloknak Bárna. Hol szórakozzanak a fiatalok? — vetődött fel ismét a költségvetés tervezetének vitá­ján. A mozi már megszűnt, a presszóba csak kevesen járnak, a volt ifjúsági klubban pedig a könyvtár kapott helyet. Marad­nak a szomszéd falvak szórako­zóhelyei, vagy az otthonülés. Hadik József polgármester javasolta, használják ki a fiata­lok a klubkönyvtár programsze­rű nyitva tartását. Heti három alkalommal ott találkozhatnak, zenét hallgathatnak, a néhány fős „olvasótábor” nemigen fogja ebben zavarni őket. Hámor István akciója a műveseállomásért A négygyermekes, hónapok óta munka nélküli családfő, Hámor István egyedülálló akciót bonyolí­tott le nemrégiben. A salgótarjáni fiatalember a nagycsaládosok me­gyei egyesülete révén bejáratos a TESZ irodájába, ahol tudomást szerzett arról, hogy a műveseállo- más javára indított emléklap-árusí­tás nagyjából lezárult. Csakhogy az ebben résztvevők nem tudtak mara­déktalanul eleget tenni vállalásuk­nak, vagyis néhányan visszahoztak pár száz emléklapot. Ő gondolt egyet: ideje van, a lábát, sőt a rábe­szélést sem sajnálja, hát megpró­bálja eladni a maradékot. — Hogy sikerült megnyerni az embereket? — Viszonylag egyszerűen. Leg­több helyen csak annyit mondtam el, mi járatban vagyok, vagy legfel­jebb még hozzátettem, hogy a me­gye 130 nagycsaládja szintén kivé­tel nélkül áldozott ennek az ügynek. Akadt, aki azt mondta, én egészsé­ges vagyok, nincs szükségem ilyes­mire.. . Egy anyuka alig tudott a meg­hatottságtól megszólalni, mert a ti­zennyolc éves fia is vesebeteg, mű- vesekezélésre szorul. —A nagyobb üzemeket is megke­reste? — Nem, éspedig azért, mert ezek többsége korábban már adakozott. Jártam azonban az 1-es számú pos­tahivatalban, az adóhivatalban, az ÉVI ABC-ben, az ÉVI II. butikjai­ban, az ügyvédi munkaközösség hivatalában és egyéb helyeken. Sehol nem utasítottak el, sőt, bi­zonyos helyeken meglepően sok lapot megvettek. Én mindehhez csak annyit tennék hozzá: az embe­rek többsége lelkiismeretes s ki-ki — a pénztárcájától függően többet vagy kevesebbet — örömmel ad. (Mihalik) Új gazdára várva Kié lesz a pedagógus szolgálati lakás? Az állam tulajdonát képező Somoskőújfalui pedagógus szolgálati lakás minden bizonnyal új gazdára lel. A már több éve üresen álló kétszobás, komfortos családi ház sorsáról döntött a salgótarjáni önkormányzat képvi- selő-testülete. Eladó tehát a városnak nyűgöt jelentő kertes hái. Talán így nagyobb hasznot hoz majd, mint az esetleges bérbeadás, hisz ez utóbbival járó fenn­tartási, felújítási költségek közös kasszából való fedezése teher a város­atyáknak. Az új tulajdonos bizonyára jó üzletet lát majd benne. Csak ígéret maradt Csúszkálunk és sárban dagasztunk Salgótarjánnal ismerkedve, bejárva a belvárostól távolabb eső részeket is (mint az ország más vi­dékéről idetévedtet) öröm és üröm egyaránt ér. A Tározó utcán kifolyt víz telente gyakran jégpályává vál­toztatja a kiépítetlen, keskeny föl- dutat. Meg kell itt küzdeni min­den lépésért. De, hogy járhatnak nap mint nap munkába, üzletbe az ittlakók? Szí kor a Pálné, az utca 10 lakó­házának egyikéből rögtön el is lát tanáccsal. — Itt legjobb egy rossz zoknit húzni a csizmára, hogy el ne csússzon az ember a jeges úton. Jönne csak ide esős időben, da­gasztani lehet a sárban. — Mióta laknak itt? — 1965-ben vettük a házépítés­re alkalmas, közművesítettként eladott telket az OTP-től. A ter­vek alapján felépült a házunk. Villanyt, vezetékes ivóvizet kap­tunk. Még az építkezés kezdetén (1966-ban) úgy jelölték ki a házak helyét, hogy 3—3 métert levettek az előkertekből az utca szélesíté­se miatt. Bíztunk benne, lesz szép aszfaltos utunk. Nem lett! Társa­dalmi munkában egyszer leterí­tették salakkal, lehengerelték, de a víz erősebb volt. Régebben még a házak udvaráról is a földútra folyt ki a szennyvíz. A legtöbb háznál megcsinálták a derítőket, így már csak a csapadékvíz rom­bol. — Nincs csatornázva az utca? — Még egy árok sem készült az út szélén. Csak az, amit a víz ma­gának csinál. Kiérve az aszfaltos útra, az utcai közkifolyóknál ne­kilátunk cipőt, csizmát tisztíta­ni. — Hogy jön be a mentő? — Ha itt valaki a háza előtt megáll autóval, aligha fér el mel­lette baj nélkül egy másik jármű. Gondot okoz a gázpalack szállítása is. Ha valaki szenet rendel, leöntik a háza elé, amíg be nem pakolja az illető, szinte leáll a forgalom. — Mit ígértek az illetékesek? — Az OTP-nél állítólag nem találják a rájuk nézve még teljesí­tetlen kötelezettségeket tartalma­zó poros iratot. Többször fordul­tunk a salgótarjáni tanácshoz. Több, mint 25 éve megvettük a telket. Örültünk neki, türelmesek voltunk, ugyanakkor sok bosszú­ságot kellett elviselnünk, és ma sem tudjuk, mikor oldódik meg az ügyünk. Sánta János megállapításához, nincs egyedül problémájával. Szeretné az OTP felé meg­lévő hiteltartozásának egy részét rendezni. Amint han­goztatja, az Országos Takarékpénztár „egyolda­lúan módosította kettőjük közötti hitelszerződést”! A kölcsönt adó jelentősen meg­emelte a kamatot, megváltoz­tatta a törlesztés módját, fel­tételeit. Ha ennek önszántá­ból nem tud eleget tenni, el­kerülhetetlen a törvényes végrehajtás. Előkerült hát a papír és a ceruza. Számoltak napestig. A feleségével együtt ha­vonta 13 ezer forint nettó keresettel rendelkeznek. Egy gyerekük van. így egy-egy családtagra 4333 forint jut, azaz csak jutna. Az állandó kiadásokat tartalmazó rovat élelem és ruházkodás nélkül, 8641 forintra rúg. [OTP-tör- lesztés 335, a felújításra fel­vett hitel törlesztése 625, sze­mélyi kölcsön 2440, nyugdíj­kiegészítő biztosítás (férj) 245, (feleség) 336, villany- számla 700, palackos gáz, au­tóbuszbérlet, tv-előfizetési díj, újság 960. Ezt fejelte meg az OTP kétszer 1500 forint­tal. Ha összeadják, 8641 fo­rint!] Marad tehát a számítások szerint — hármójuknak — 4359, személyenként 1453 forint, mondjuk ennivalóra. Valamivel több, mint 48 forint jut tehát egynapi élelemre. Mit lehet ennyiért kapni? Döntött a családi tanács — Ennyiért csak koplalni le­het, vagy nekimenni a falnak — mondja Barcsa Albert. Pénz kellene, hogy legalább az egyik OTP-kölcsönt visszafi­zethetnénk. Arra gondoltunk, megszüntetem az életbiztosí­tásomat és az eddig befizetett körülbelül 30 ezer forintot visszakérem. Odaadnám az OTP-nek, csak kevesebb ma­radna a tartozásból! Igenám, de kacifántos a biztosítási köt­vény. Ebből aligha látok a közeli napokban pénzt. Ha most csak szüneteltetném, le-' jártakor (1999-ben) megkap­hatnám a befizetett összeget, plusz a kamatot. Ezzel nincs megoldva a bajunk! Ha meg­szüntetném, ahogy mondják, két év múlva juttatnának belő­le vissza valamit. A többi elúszna! Kölcsönt se vehetek fel a biztosítási kötvényemre, mert erre a kódszámúra nem adnak, ezt persze a kötéskor nem tudtam. Hát ilyen világ­ban élünk, hogy a szerződést csak a hatalmasabb módosít­hatja, az én hozzájárulásom nem is kell hozzá? — Ezért fordul az Alkot­mánybírósághoz ? — Ha van igazság, változ­tatnak a dolgon. Valamiből élni is kell! S. J. Milyen legyen az idei költségvetés? Gondban a képviselők Cserháti József, alpolgármester, Tolmácsi Ferenc, „ polgármester Kun Zsuzsa, Kocsárdi Nándor A felvételeket Gyurián Tibor készítette. Dr. Fancsik János, Dr. Balogh Miklós iiEpnznj 5 SALGÓTARJÁN ÉS KÖRZETE Hétfő: önkormányzati ülés a városházán Salgótarján város önkormány­zatának képviselő-testülete feb­ruár 11-én (hétfőn), 14 órától rendkívüli ülést tart. A tervek szerint Tolmácsi Fe­renc polgármester a testület elé terjeszti programját, a város 1991. évi gazdasági koncepcióját. Megvitatják az idei terv és költ­ségvetés tervezetét, melynek végső formájáról minden bizony­nyal csak a következő ülésszakon döntenek majd. Szó lesz a gyermek- és diákét­keztetés ügyéről, a nyújtható támogatás mértékéről. Feltehe­tően megállapítják a tanulók által fizetendő térítési díjakat is. Az ülés ezúttal is nyilvános. Új adókról február közepén tárgyalnak Mátraszele. A helyi képviselő- testület február közepén tárgyal először az új adókról, illetve ar­ról, hogy bevezessék-e ezeket ebben az évben. A korábbiakat, a ház-, illetve telekadót valószínű­leg fizetniük kell a lakosoknak idén is. Már csak a víz hiányzik Kishartyán. Elkészült a köz­ség új orvosi rendelője. Működé­séhez már csupán a víz hiányzik, a régi fúrt kút ugyanis ellátná az épületet, de javításra szorul, vi­szont ha ennek nem túl magasak a költségei, ezt a megoldást válasz­taná a polgármesteri hivatal. A másik lehetőség — új kút fúrása —, mely szintén szóba került. Nászajándék a várostól A idei esztendőre tervezett sal­gótarjáni költségvetésből feltehe­tően kimarad a fiatal házasok részére nyújtandó lakástámoga­tás. Ez mindig is tetemes összeget jelentett. Tény, hogy Salgótarján jelenlegi adósságállományának több mint a fele a fiatal házasok részére nyújtott lakástámogatási összegekből állt elő. Mint emlékezetes, a szóban forgó korosztály lakáshoz jutását támogatva, az igénylők számára lakásonként — a kérelmek elbírá­lása után — átlagosan 200 ezer forintot juttattak. A város pénz­tárcájából ez évente összesen 30—40 millió forintot vett ki korábban. Ma ennek gondját is viseli az örökösként belépő salgó­tarjáni önkormányzat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents