Új Nógrád, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-07 / 32. szám
‘iinmnu LATOHAT AR 1991. FEBRUÁR 7., CSÜTÖRTÖK I film CSAK SEMMI PANIK Hazánk filmszínházaiban is divatba jött (ismét) a nassolás. Érthető: jó film esetén dupla az élvezet — bár az emberi szervezetnek nem igazán tesz jót, ha a mozinéző a látvány hatása alatt öntudatlanul, automatikus mozdulattal nyeli le a ropogós sósrudacskák után az étkezési célokra nem kifejezetten ajánlott nejlonzacskót is — ha meg netán csapnivaló a produkció, akkor legalább jól elfala- tozgat a nyájas néző. Azonban, mint tudjuk, a kivétel erősíti a szabályt. Mert lehet ám úgy is járni, mint egyik közeli ismerősöm, aki élete első horrorfilmjét úgy indította el a videón, hogy a fotelban elhelyezkedve, szokásához híven szendvicset kezdett majszolni. A bevezető képsorok után gyanútlan ismerősömnek szó szerint torkán akadt' a falat, majd háborgó gyomorral, viharos gyorsasággal bevágtatott az illemhelyre. Phillip Noyce alkotása messze nem horror, azonban •bármit is rágcsálni alatta -r- végzetes lehet. Annyit elárulok: nem a szó akad(na) az illető torkán és hát mozisötétségben megfulladni ugyebár... Phillip Noyce ausztrál rendező első amerikai produkciójával, a Vak végzettel a múlt esztendőben találkozhattunk a hazai filmszínházakban. A most bemutatott Halálos nyugalom korábban készült és jobb film. Egy házaspár jachttal a tengerre megy pihenni és elfeledni a közelmúlt megrázó élményét. amikor is autóbalesetben elvesztették egyetlen gyermeküket. A lágyan ringatózó, nyugodt tengeren semmi nem zavarja meghitt kapcsolatukat, egészen addig, míg megpillantanak egy elhagyott hajót, s az onnan érkező egyetlen A Halálos nyugalom mindvégig izgalmas mozi, egyetlen unalmas másodperce sincs. Egyedül a befejezés sikeredett túl egyszerűre és nem kellő módon kidolgozottra, de egyébként határozottán kelletúlélőt fel nem veszik vitorlásukra. Innentől váratlan, hihetetlen és kiszámíthatatlan események mennek végbe. Phillip Noyce mesteremberekhez méltó módon teremt feszültséget, kiválóan fokozza az izgalmakat. Nagyszerűen oldotta meg azt a leckét, ami valahogyan így hangzik: adva van a végeláthatatlan óceán és három, csak három szereplő (no, meg egy kutya) — készíts ebből az alapanyagból krimit. Sikerült. A remek sztorit nem rontotta el panelhelyzetekkel, ezerszer látott s megunt fordulatokkal. Színészeit nagyvonalúan vezeti, s igazán nem kell fukarkodnunk a jelzőkkel a három főszereplőtől sem: emlékezetes produkciót nyújtottak. mes meglepetés, kifejezetten tehetséges munka. Az utóbbi hónapok eléggé halvány krimijei között mindenféleképpen az élmezőnyben a helye: Ezt halálos nyugalommal kijelenthetem. Szilágyi Norbert Halálos nyugalom írta: Terry Hayes Fényképezte: Dean Seniler Zene: Graeme Revell Főszereplők: Nicole Kidman, Sam Neill és Billy Zane Rendezte: Phillip Noyce ausztrál, feliratos Forgalmazza: InterCom Hallotta? Járjon utána! Az IPOSZ felveszi a kesztyűt Mindenki tartozik, mindenki követel. Vállalatok, vállalkozók állnak sorba a bankoknál, miután a harmincnapos fizetési határidő be nem tartása példátlan méreteket öltött. A kisvállalkozókat ez az állapot, ha lehet még jobban sújtja. Az IPOSZ (Ipartestületek Országos Szövetsége) megpróbálja felvenni a kesztyűt. Szerződést köt a Kereskedelmi és Hitelbankkal egymilliárd forintos hitelalap létesítésére. Céljuk, a pillanatnyilag bajba jutott kisvállalkozók megsegítése. A felvehető összeg száztól ötszázezer forintig terjedhet. — Ajándékot kap a város! Az OTP négy részre való szétválásakor megalakult Szerencse Részvénytársaság új formákat keres a vidékkel való szorosabb kapcsolat kialakítására. Ennek keretében egy-egy város külön lottójátékon vehet részt. A részt vevő város ön- kormányzata részesedik az rt. bevételéből. Ez az összeg három, előre megjelölt, rövid időn belül megoldandó feladatra fordítható. Hogy végül is melyiket a három közül? A döntés (akárcsak a nyeremény) a nyertes kezében lesz! A rádió híradásában a minap azt hallottam, hogy az év közepétől várhatóan száztíz százalékkal emelik a gyógyszerek árait! Ahogy mondani szokták: megindult az agyam. Év elejétől rendszeresen és nagymértékben emelték az élelmiszerek árát, a munkabérek pedig maradtak a ,,békebeli” idők szintjén. HASMANT... Tehát egyre kevesebbet ehetünk, főleg a vitamindús, a szervezet számára értékesebb, ezért drágább élelmiszerekből, aminek következtében könnyebben megbetegedhetünk. Igen ám, de gyógyszerre sem telik majd a magas árak miatt. Mit tegyünk tehát? E szomorú helyzetben egy vicc jut az eszembe: a polgárvédelmi oktatáson az előadó megkérdezi a hallgatókat, mit tegyünk akkor, ha atomtámadás éri településünket? A válasz: gyorsan le kell vágódni és hasmánt kúszni a temető felé. Hogy legyen még hely. Szalagavató Szécsényben A mezőgazdasági szakközépiskola és szakmunkásképző intézel végzős diákjainak szalagavató ünnepségét pénteken délután rendezik meg Szécsényben. A helyi művelődési központban sorra kerülő esemény három órakor kezdődik. Németországi festőművész kiállítása Bella János festőművész képeiből nyűik kiállítás február 12-én, 16 órakor a salgótarjáni Balassi Bálint Nógrád Megyei Könyvtár emeléti csarnokában. A tárlatot megnyitja, Bódi Tóth Elemér költő, közreműködik Guthy Éva előadóművész. A megnyitó után baráti beszélgetésre kerül sor a Németországban élő Bella Jánossal. A Magyarnandori Állami Gazdaság felvételre o keres főkönyvelőt. A munkakör betöltéséhez szakirányú főiskolai végzettség, legalább 5 eves szakmai és vezetői gyakorlat szükséges. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezes: személyesen a személyzeti osztály vezetojenel: Szügy, Hunyadi ut 28. Telefon: Balassagyarmat. 81-21 42 mellek. (174 SZ) Epilógus a Balassi Pódiumon Minden csak komédia? Haumann Péter szinte már hazajár Salgótarjánba, oly gyakran vendégszerepei itt. Hogy szívesen látják, az önálló estjén is kiderült, hisz ezúttal zsúfolásig megtelt a megyei könyvtár alkalmi nézőtere. Legtöbben valószínűleg a gondűző szórakozás, a politikamentes, önfeledt kikapcsolódás reményében váltottak jegyet a Minden csak komédia című műsorára, s nem is csalódtak. Haumann ugyanis — meglepve és mintegy megmá- morosodva a nagy érdeklődéstől, a karnyújtásnyira ülő rajongóitól — ritkán látható, frenetikus hatású produkciót nyújtott. Néhány dalt, sanzont is elénekelt—Szentirmai Ákos kíséretével —, nagyobbrészt azonban vidám verseket, versszerű humoreszkeket adott elő a maga különleges — mások számára nem ajánlott — stílusában: dramatizált változatban. Előadásmódja messze esik mind a hagyományos, érzelgős, úgymond szavalástól, mind a monologizáló, monoton versmondástól. Széles taglejtésű, harsány gesztusaival, hallatlanul kifejező mimikái eszközrendszerével valósággal láttatja az eseményt, amelyről szó van, karakterisztikus hangszínekkel, találóan személyesíti meg az abban szereplőket. A feje búbjától a talpáig, minden testrészét játszatja, ezernyiféle cselekvést mímel: kuncog, hahotázik, pi- tyereg, zokog, suttog, hüm- mög, mormol, dohog, liheg, köhög, kukucskál, integet, mutogat, száját tátja, nyelvét nyújtja, csücsörít, grimaszol s ki tudja még mi mindent csinál. Érthetően, tagoltan ejti a szavakat, már-már ízlelgeti hangulatukat, miközben helyes hangsúlyukat, valós tartalmukat keresi. Idegen tőle a foghegyről való beszéd, a csak önmagára figyelő kifejezés- mód. Nagyon gazdag repertoárral rendelkezik, sok szöveget tud fejből, s észrevehető bakik nélkül tolmácsolja a nehéz, nyelvtörő részeket is. Mondott Petöfi-verseket (Levél egy színész barátomhoz; Ivás közben), eljátszotta Babits Mozgófényképét, Karinthy Frigyestől Az emberke tragédiáját és Darvas Szilárd Legenda a nő teremtéséről című „akármijét". Leginkább azonban Romhány i József közismert Állatmeiéinek a meg- elevenítésével remekelt. Megérezte azt is—nem esett nehezére —, hogy a közönség „vevő” a poénokra és többszöri — ugyancsak kacagtató — ráadással búcsúzott. A kellemes este után ünneprontásnak tetszhet szóvá tenni: a kevesebb talán még több lett volna. Azaz: az ismétlődő, a jobbára azonos, vagy legalábbis rokon témákra hangszerelt betétek egyike-másika helyett érdemes lett volna bátrabban tallóznia a komolyabb műfajban is. Ennek nem mond ellent, hogy némelyik szövegrész— éppen a helyenként pa- rodisztikus előadás révén — fajsúlyos mondandót képviselt. Haumann a Hamlet-mo- nológgal akarva-akaratlanul azt bizonyította, hogy az ilyen természetű „etűdök" is szervesen illeszthetők műsorába, ráadásul teljesebb képet adnak róla, mint — kétségkívül nagy formátumú — színművészről is. Sőt azt is eredményezhetek, hogy valamelyest regulázza a néha már-már bizalmaskodásba tévedő közvetlenségét. A Haumann-esttel egyébiránt „legördült a függöny" a Balassi Pódiumon: befejeződött egy—az előzőekben Bács Ferenc, Hegedűs D. Géza és Pécsi Ildikó nevével fémjelzett — sorozat, amely jó kezdeményezésnek, összességében sikeres közművelődési „akciónak” bizonyult. Folytatás egy kicsit másként: a József Attila Művelődési Központ színház- termében. — csongrády — Nem mindig a helyesírás szabálya dönt Az Új Nógrád 1991. február 5-i számában dr. Kúti István .Mátraszől- lős helységnév írásához" tett megjegyzésében az úgynevezett hivatal időhúzó eljárását teszi szóvá, amely — mint írja — csak az állampolgárok bosszantását szolgálja. Mivel a Hivatal kifejezés igen általános, és alatta érthető a pásztói polgár- mesteri hivatal és a Belügyminisztérium, a földrajzinév-bizottság egyaránt — a megnevezés pontosításra szorul. Jelen esetben természetesen nem a pásztói polgármesteri hivatalról van szó, hiszen a pásztói hivatal kezdettől fogva támogatója volt Mátraszőllös régies névhasználatának. Mindebből következik az is, hogy dr. Kúti István véleményével magunk is egyetértünk a fentiekben leírt pontosítással. Pásztó polgármesteri hivatala Dr. Kúti István „Mátraszőllös helységnév írásához" című cikkével — mely az Új Nógrád 1991. február 5-i számában jelent meg — egyetértek és a további megjegyzést teszem: A packázó Hivatal — hogy pontosak legyünk — Budapesten székel, és nyelvészkedő állásfoglalásával igencsak felbosszantotta Mátraszőllös lakóit! Véleményem szerint — egyetértve a cikk szerzőjével — nemcsak a családi nevek, de a magyarországi helységnevek írásánál sem érvényesülnek a helyesírás általános szabályai. Ilyen megközelítésből például Nyugotszenterzsébet települést Nyu- godtszenterzsébetre, Üllést pedig Ülésre kellene elnevezni, hogy megfeleljenek a helyírás szabályainak. Vagy említhetném Ozmánbük és Bük községet, melyeknél egy „k" szerepel, míg például Bükkszék, Bükkaranyos esetében két „k”. Végül egy személyes megjegyzés: Én, mint a település szülötte, Mátra- szőllőst mindig két „1” betűvel fogom írni, mert kisgyermek koromban így tanították meg velem az iskolában. így írták nagyszüleim, szüleim és így szerepel a születési anyakönyvi kivonatomban is. Tóth István, Mátraszőllös Nyúltenyésztők, figyelem! A „BÁCSKA" AGRÁR-IPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG, VASKÚT, értesíti a nyúltenyésztőket, hogy 1991. január 20-tól az I. osztályú húsnyúl kg-onkénti felvásárlási árát 130.— Ft-ra emelte. Keresse környezetében a „Bácska" Rt., Vaskút, termeltető partnerét, felvásáilóhelyét, felvásárlóját! Bővebb felvilágosítást: Levélcím: 6521 Vaskút, Kossuth u. 105, Telefon: 79 23-011. Telex: 81-2181. Telefax: 79 24-225. (168235'M)
