Új Nógrád, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-06 / 31. szám

1991. FEBRUÁR 6., SZERDA ZZS7ZZ2I/ 5 r RÉTSÁG ÉS KÖRZETE 1 Kezdeményező iskola Nagyorosziban Nyugati nyelvek, számítástechnika, iskolabolt magam ura vagyok” Mindennapi kenyerünk Bizony, alig egy esztendővel ezelőtt a címben említettek még a ..legeretnekebb” gondolatokkal kacérkodók fejében is csak illú­zióként fordultak meg Nagyoro­sziban. Ki gondolta volna, hogy az 1990/91-es tanévben mindeze­ket egyidejűleg valósíthatják meg a község általános isko­lájában? Mert mára ez valóság... A 260 nebuló eddig gyenge közepes felszereltségű intéz­ményben okosodott. A tárgyi fel­tételek ugyancsak nem emelked­tek a közepes szint fölé. Az önkor­mányzat a szülői munkaközös­séggel karöltve nemcsak az igényfelmérésig jutott el .Három nyelvet — angolt, franciát, néme­tet—is oktatnak, attól függően, ki melyiket szeretné elsajátítani. Természetesen erre az orosz sza­kos tanárok átképzésével nyílt lehetőség. Jól kihasználják a kis tanulócsoportokban rejlő nagy előnyt, hiszen az alapoktatás is 15—20 fős osztályokban folyik. Hat évfolyamon van 2—2 tanu­lócsoport! Az alsó tagozatosok heti négy testnevelési órában alapozzák kondíciójukat. A diáksportkör 10 sportcsoporttal működik — nem is eredménytelenül. A szünetek­ben kemény iskolai bajnokságok folynak.,.. A számítástechnika alapjaival az ötödik és nyolcadik osztályo­sok ismerkednek. A nagyoroszi helyőrségi klub jó kapcsolatot tart fenn az iskolával, termet és gépeket ők biztosítanak. Akik többet akarnak tudni a számítógé­pek rejtelmeiről, önköltséges tan­folyamokon csiszolhatják tudá­sukat. Illemtan- és társastánc-tanfo- lyamot is szerveznek. A hét alap­tánc, (slow-fox, angolkeringő, bécsi keringő, tangó, szving, csárdás és rock and roll) mellett időszerű divattáncokat kívánnak oktatni, heti kétszer két órában. És végül az iskolabolt. Egyelő­re még nincs különhelyiségük, de megoldják így is. Már nem gond a tej-, kakaó- és kiflivásárlás az óraközi szünetekben. Balázs J. — Mikuska I. — 1983 húsvétján sütöttem itt az első kenyeret — mondta Szin- csák Gábor, a borsosberényi kis péküzem tulajdonosa. — Azelőtt Budapesten a Fővá­rosi Sütőipari Vállalatnál dolgoz­tam, de meguntam a monoton részmunkát, hogy csak egy csavar legyek a nagy gépezetben. — Eladtam a szövetkezeti la­kásomat, felvettem a bankköl­csönt és egymillió forinttal bele­vágtam a péküzem építésébe, itt Borsosberényben. Persze a pénz csak arra volt elég, hogy az üze­met kialakítsam, lakóház építésé­re csak két év múlva gondolhat­tam. Addig a feleségemmel és két gyerekemmel egy fabódéban él­tünk, ami most is'ott áll az udva­ron. Az eltelt évek alatt azonban sok minden megváltozott a Szincsák családnál. Lassan befejezik a kétszintes ház építését, már csak kisebb munkálatok vannak hátra. A pékség sem ugyanaz már. A vállalkozás családi alapon indult, de Szincsák Gábor lánya időköz­ben gyesre ment, a fia pedig egye­dül vezeti a Nógrád Megyei Sü­tőipari Vállalat egyik kisebb üzemét Diósjenőn. így a pékség­ben már öt alkalmazott dolgozik. — Hová és mennyiért szállíta­nak kenyeret? — Nyolc környékbeli települé­sen eszik az árumat, és persze mindenhol meg kell küzdenem a konkurenciával. Kétkilós kenye­reket sütök, s kilóját 32 forintért adom. Próbálkoztam egykilóssal is, de arra nem volt kereslet. — Milyen haszonkulccsal dol­gozik? — Ha nagyon spórolok az ener­giával és okosan gazdálkodom az alapanyaggal, kilónként 10 szá­zalék a tiszta haszon. Ebben az évben ötszázezer forintom ma­radt a levonások után, de mivel Következő rétsági oldalunkon: Akit Devcsics Miklós tartóztatott le Nem szorít a cipő A ,,Favorit” Cipőipari Szövetkezet nagyoroszi részlegében elégedettek az elmúlt év eredményeivel. Pontos adatokkal ugyan még nem rendelkeznek, de az már biztos, hogy 1990-et többmil­liós nyereséggel zárták. A szövetkezetben tavaly kétszázötvenezer pár műbőr házicipőt készítettek — ezek gyártását idén is folytatják. Nagyobb mennyi­ségű bébicipő-felsőrészt exportáltak Dániába, és műanyag pa­pucsok fröccsöntésével is foglalkoznak. A borsosberényi teleppel együtt 160 dolgozója van a cégnek, a munkások teljesítménytől függően négy-nyolc ezer forint között kereshetnek. 1991 első fél évére már kaptak megrendelé­seket, így egyelőré a munkanélküliség veszélye nem fenyegeti a szövetkezetieket. Ujjlenyomatok a szörpösüvegen BŰNÜGYI SAROK Valószínűleg már minden­ki régen elfelejtette 1990. au­gusztus 17-ét. Azt a napot, amikor ismeretlen tettesek betörtek a borsosberényi boltba — s kilétük sokáig az ismeretlenség homályában maradt. Bebizonyosodott azonban, hogy nemcsak az ördög nem alszik. A rendőrség sem...! A napokban érkezett meg Bu­dapestről a Belügyminisztérium Bűnügyi Szakértői és Kutatóin­tézet daktiloszkópiai szakértői osztályának szakvéleménye. Eszerint a helyszínen egy mus- kotályos szörpösüvegen megta­lálták a 12 éves V. A. ujjle­nyomatát, aki társtettese lehetett a betöréssel alapo­san gyanúsítható borsosbe­rényi Oláh Attila 20 eszten­dős fiatalembernek. Az egyszer már felfüg­gesztett nyomozást most a szakértői jelentés birtoká­ban ismét folytatják. jelentős adóhátralékom volt, a havi átlagkeresetem úgy huszon­ötezer forint körül mozog. — Eddig a törlesztések miatt jóformán baráti kölcsönökből él­tem, vagy az APEH-től kértem fizetési halasztást. Remélem, ebben az évben már talpra állha­tok. — Egyébként az anyagi hely­zetemre nem panaszkodhatom, nincsenek filléres gondjaim. A vállalkozóknak általában százez­res gondjaik vannak.-— Mikor szokott kelni a sütés­hez? — Hogy mikor kelünk, azt nem tudorp, mert inkább azt monda­nám, le sem fekszünk! Ahhoz, hogy nyereséget termeljünk, nem ragaszkodhatunk a nyolcórás munkaidőhöz. A héten a kedd, péntek és a szombat a legerősebb nap, s hogy a vásárlók igényeit kielégítsük, csütörtöktől éjjel­nappal, két műszakban folyama­tosan dolgozunk. — Önök csak kenyeret sütnek. Nem tervezi a profil bővítését? — Nagyon szeretnénk a jövő­ben kiflit, zsömlét, buktát és más olcsó pékárut is előállítani, ehhez azonban óriási beruházásra lenne szükség. A jelenlegi hitelek ka­matai mellett ehhez nem tudok tőkét előteremteni. — Megéri ma kisvállalkozónak lenni? — Volt olyan időszak, amikor azt mondtam: feladom. Az egy­kori illetékhivatal több százezer forint hátralékot követelt rajtam, amiről tudtam, hogy soha nem tudom megfizetni! Akkor kitettem a házra az ,.eladó” táblát. Mondtam a csa­ládnak, csomagoljanak, valami más megélhetés után kell nézni... Szerencsére jött az APEH, és megállapították, hogy a követelés nagy része jogtalan. — Azt nem bántam meg, hogy Budapestről eljöttem, mert a vi­déki élet kárpótol minden nehéz­ségért, ami a munkával jár. Na­gyon bízom benne, hogy a sokat emlegetett két-három nehéz év után egyenesbe kerülünk, addig pedig igyekszem megtartani a család, életszínvonalát. — Én itt a magam ura vagyok. Csak rajtam múlik, mit tudok elérni. (Ozsvárt) Csorba Andrásáé ,a falu postása öt éve járja a bánki utcá­kat, hogy mindenkihez eljuttassa a feladott küldeményeket: levelet, táviratot, nyugdíjat, jó és rossz híreket. Családjáról készített már riportot a szovjet televízió, a Magyar Rádió, életük egy átlagos magyar család hétköznap­jait tükrözi. A napi 6—8 kilométeres túráért 6—7 ezer forint Fizetést kap, férje keresetével együtt ebből kell fenntartania a háztar­tást, segíteni gyermekét. A munkaidő után málna- és krump­litermesztéssel foglalkoznak, ezzel igyekeznek enyhíteni a csökkenő életszínvonal terheit. RÉTSÁG ÉS KÖRZETE Munkakönyvét osztottak a rétsági polgármesteri hivatalban A rétsági önkormányzati testület január 25-i ülésén el­fogadta a polgármesteri hiva­tal új ügyrendjét, amely egy­ben létszámleépítést is jelent. A képviselők döntése szerint ezután tizenhárom alkalma­zott végzi el a város közigaz­gatási feladatait, ezért Acs Boldizsárt, a településfejlesz­tési osztály vezetőjét és Pat- terman Józsefet, az igazgatási osztály vezetőjét január 31- ével elbocsátották hivatalá­ból. Az önkormányzat két volt dolgozója hat hónapi fizetését megkapta, a felmondási idő letöltését feletteseik nem kér­ték. Segít a hadsereg A Magyar Vöröskereszt rét­sági szervezete mindig biza­lommal fordulhat a rétsági és a nagyoroszi laktanya katonái­hoz, amikor sürgősen yérre van szüksége. A honvédek szerencsére békeidőben ont­ják vérüket, de segítségük fel­becsülhetetlen a betegek szá­mára, különösen az úgyneve­zett plazmafelezéses véradás esetében. Mostoha ellátás Sok bosszúságot okoz a fel­sőpetényi polgároknak, hogy a rétsági sütőipar csak délelőtt tíz órára szállítja ki a kenyeret a falu boltjába. A korán kelő vásárlók tejet már nyitás után kaphatnak, pékáruért azonban újra sorba kell állniuk. Jogos reklamációikkal a vétlen bolt­vezetőhöz fordulnak, válto­zást azonban csak a sütőipari vállalattól remélhetnek. Ügyfélfogadási rend A rétsági polgármeste­ri hivatal hétfőn és szer­dán 7.45 órától 16.16 óráig, pénteken 7.45 órá­tól 15.45 óráig tartja fo­gadóóráit, míg Bánkon kedden 8 órától 12 óráig, Tolmácson csütörtökön 8 órától 12 óráig várja a polgárokat. Iskolabolti idill: „Tessék kérni, ennyiért nálunk is van tej!”

Next

/
Thumbnails
Contents