Új Nógrád, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-28 / 50. szám
PÁSZTÓ ÉS KÖRZETE _______J V ajon az idő kiket igazol? Intézményirányító bizottság Alsótoldon 1991. FEBRUÁR 28., CSÜTÖRTÖK Gondozási központ Ecsegen Felkutatni, megtalálni a rászorulókat! Ezt próbálja megvalósítani az ecsegi gondozási központ, amelynek feladata az alsótoldi körjegyzőséghez tartozó községek, valamint a helybéli és kozárdi idős, beteges emberek étkeztetése. Az ebédet az ecsegi és az alsótoldi óvodából a központ gépkocsijával szállítják a környék községeibe. Borsik Gábomé az idősek klubjának egyben a gondozási központnak is a vezetője. Elmondta, hogy aki családi körülményei, betegsége miatt erre rászorul, házi szociális ellátásba részesítik. Az elesettek és a magukra maradottak, a betegségben szenvedők és a szegények segítését, felkutatását1 végzik Ecsegen, s ehhez kérik a községi ön- kormányzatok, Vöröskereszt-szervezetek és egyházak további segítségét. Kozárdon és Ecsegen jelenleg négy idős, beteg embert gondoz szociális munkatársuk és tizenegyen veszik igénybe az étkeztetést. A cserháti kisközségekben egy szociális gondozó lát el négy öreget és harmincán részesülnek étkeztetésben. Mikuska Városi fórum (közmeghallgatás) Pásztón Február 25-én, hétfőn a városi művelődési házban első alkalommal folytatott párbeszédet a városlakókkal az önkormányzati képviselő-testület. Dr. Dobrovoczky István polgármester közvetlen hangú tájékoztatójában szólt a helyi rendszerváltás jelentőségéről, az ön- kormányzat előtt álló igen nehéz feladatokról. Hangsúlyozta a lakosság és a testület, valamint a polgármesteri hivatal közvetlen, nyílt kapcsolatának fontosságát, utalt a kapcsolattartás új szervezeti formáira. Ezután a város 1991. évi költségvetésének tervezetéről tájékoztatta a jelenlévőket. Ezzel kapcsolatban kiemelte a helyi lehetőségek maximális feltárásának fontosságát. Megnyugtatta a városlakókat, hogy a- helyi adók bevezetése nem úgy szerepel a terveik között, hogy az a polgárok széles körét érintené. Többletterhet csak azokra hárítanak, akik ezt anyagi helyzetük miatt meg is tudják fizetni. Városfejlesztési feladatok között elsősorban a peremkerületi utak felújítása szerepel. Az önkormányzat támogatást oda nyújt, ahol azt a lakók saját pénzeszközökkel kiegészítik. A polgármesteri hivatal átszervezésére márciusban kerül sor. A hivatal feladata a várost, a testületet szolgálni. A polgármester humánus, emberközpontú ügyintézést ígért. Végül a munkanélküliség kezelésének helyi elképzeléseiről, a lakossági önvédelmi csoportok kialakításáról, a természet- és környezetvédelemről tájékoztatta a megjelenteket.' A szerény megjelenés ellenére több mint kétórás közvetlen hangú párbeszéd alakult ki a választók és képviselők között, amelyre végig az egymás iránti tisztelet, az udvarias hangnem volt jellemző. T. I. A közelmúltban intézményirányító bizottság alakult meg Alsótoldon. Feladata a hat község: Kutasó, Bokor, Cserhátszentiván, Alsótold, Felsőtold és Garáb életében az iskolai oktatás, az óvodai, az egészségügyi-orvosi ellátás intézményeinek működtetéséhez szükséges pénzforrások előteremtése, s ezek felhasználásának ellenőrzése. A társulás munkájában részt vesznek a hat község polgármesterei, valamint három képviselő-testületi tag. Azonban hiányzik a bizottságból a szakmai képviselet: a körzeti általános iskola igazgatója, az óvoda vezetője, valamint a hat falu orvosa közül egyik sem vehet részt szavazati joggal a munkájukkal szoros kapcsolatban tevékenykedő bizottságban! Az iskola vezetése a volt tanácselnököt, Klátyik Andrást szerette volna a bizottság elnökének, de a testület 5:4 arányban Kucsik Ervint, a volt téeszpárttitkárt választotta vezetőjének. Ezek után érthető, hogy egyetértés helyett inkább a békétlenség tapasztalható a bizottság és az iskola vezetése között. Mi most „igazságtevés” helyett néhány érintett véleményét adjuk közre dióhéjban. Adorján László iskolaigazgató: — A legfontosabbat, a szakmai képviseletet hiányolom. Hiszen dönthetnek itt nemcsak anyagi, hanem személyi kérdésekben is. Szerintem protokoláris meghí- votti minőségemben nem érek semmit, csak szemlélője lehetek fontos döntéseknek. Úgy érezzük mi pedagógusok, hogy bizalmatlanok velünk szemben. Nem féltékenység ez, inkább az ésszerűség követelné meg, hogy valaki közülünk teljes joggal részt vehessen a bizottság munkájában, beleszólásunk lehessen a minket érintő kérdésekbe. Hiszen ez az iskola a benne tanuló száztíz gyerekkel és a tizenegy pedagógussal része a falvak életének. Valóban szerettük volna, ha Alsótold polgármesterét, Klátyik Andrást választják a bizottság elnökének. Klátyik még tanácselnökként sokat segítette az iskolát és a pedagógusok munkáját, ismerte és most is ismeri gondjainkat. Noskó Sándor szentiváni polgármester: mi nem állunk szembe az iskolával. Hiszen a gyerekeinkről van szó. Annyit beszélnek az önkormányzatok magárahagya- tottságáról... Jó, hogy létrejött ez az intézményirányító társulás. Fontos, hogy egyáltalán anyagilag biztosítani lehessen a működésüket. A mindenkinek járó állami fejkvóta mellett a hat község arányosan adja össze a milliókat. Az ésszerű gazdálkodást és a takarékosságot, ahol lehet, meg kell valósítani, ha létezni akarunk: iskola, óvoda, orvosi ellátás és más területeken is. Klátyik András 5:4 arányban maradt alul Kucsik Ervinnel szemben. Én Bandi ellen szavaztam. Nemcsak azért, mert szerintem sok funkciója van már, hanem azért is, mert a rendszerváltás és az önkormányzati választások előtt többmilliós iskolabővítésbe fogott Alsótoldon, amelyről a községek lakóit meg sem kérdezte. Kucsik Ervin, a bizottság elnö- íke: szakmai kérdésekbe nem szólunk bele. Az intézmények működéséhez szükséges pénzt előteremtjük, felhasználásáról ők döntenek, a költségvetés alapján, amelyet «készítettek. De a pénz felhasználását ellenőrizni fogjuk. Szepes Pétemé óvodavezető: az oktatási központ meghatározó a cserháti kisközségek kulturális életében, de ugyanígy az óvoda és a körzeti orvosi ellátás is. Nem értem, hogy az általános iskola képviselőjétől miért vonták meg a bizottságban való teljes jogú részvétel lehetőségét. Szentesi Gyuláné, a téesz főkönyvelője, a bizottság elnöke: — Furcsa lenne ha az általuk igényelt éves költségvetés megszavazásában dönthetnének. A pénz ésszerű felhasználása viszont az ő joguk és felelősségük is egyben. Szerintem nem sértő ez az iskola pedagógusai részére, csak esetleg az új helyzetben szokatlannak tűnik. Cserenyi Pál bokri polgármester: a szándékainkat és a tetteink helyességét majd az idő igazolja. Szinte meg sem alakultunk, már a szülői értekezleten „kicikiztek” bennünket. Inkorrektség helyett együttműködésre lesz szükségünk. Dr. Forrási Ottokár, a hat falu körzeti orvosa: —- A tizenkét tagú bizottságban az érintett intézmények képviselői is helyet kaphattak volna. Ezt azonban leszavazták. A kilenctagúból márkiszorultunk! Az egészségügyi témák tárgyalásakor azonban ott szeretnék lenni, s véleményemet, érveimet, ha kell, előadom. Klátyik András alsótoldi polgármester: — Most még nincs jelentősége egy-két szavazatnak, de még lehet. Tehát kaphat olyan hatáskört is ez a bizottság, hogy egyelen szavazatnak is jelentősége lehet. Hasonló problémák természetesen máshol is adódhat- , nak. Talán az előzmények, a személyem elleni támadások, amelyek a volt tanácselnöknek szóltak, elkeserítettek egy kicsit. De ez nem lényeges. Akiknek ez kötelessége, próbáljanak meg a hat község szintjén gondolkodni, és az ott élő emberek érdekeiben fáradozni. Nagyobb toleranciára, egymás munkájának tiszteletben tartására van szükség! Szabó Gy. Sándor Dicsérik a vásárlók Közérdeket szolgál a Pöttyös! Tar. Becze Lajos polgármester örömmel, s nem titkolt büszkeséggel újságolta a minap, hogy a község egyik viszonylag mostohán ellátott, sűrűn lakott területén megnyílt egy kis élelmiszerbolt, vagy inkább vegyeskereskedés, a Pöttyös. Lángos Gyula, az Állami Nyomda pásztói gyáregységének vezetője otthagyta a városi szolgálati lakást és Tarra, e szépen rendezett Mátra aljai településre költözött feleségével és három gyermekével. Önzetlen vállalkozásról van szó, az biztos, hiszen a tisztes megélhetésről talán igen, de meggazdagodásról nem lehet beszélni. A kétszintes ház alsó fertályán alakították ki Lángosék a kis vegyeskereskedést. A férj csak besegítő, esetenként az árubeszerző, inkább a felesége itt a főnök. Ő az, aki serénykedik a pult mögött, kiszolgálja a vásárlókat. — Nem az első vállalkozás, amelybe eddig belefogtunk — mondja Lángos Gyula. — Nem kocsmát, palackozott italok boltját akartunk itt nyitni, hiszen tudtuk, többször hallottuk a polgár- mestertől: élelmiszerbolt hiányzik innen. Ezért megcsináltuk. Nekem szép a fizetésem, s azt reméljük, hogy a feleségem vezette Pöttyös tisztességes nyereséget A pult mögött Lángos Gyuláné hoz. Hogy mit teszünk ezért? Talán erről többet mondhatna a feleségem, aki tulajdonosa ennek a vegyeskereskedésnek. — Alapvető élelmiszerekből soha nem hiányzik. Friss tőkehús, felvágott mindig van a hűtőben. De ha valaki porszívót keresne, azt is beszerezzük. Ha pedig egy idős, beteges ember a tönkrement kályhacsövét akarja kicserélni, azt is megoldjuk. Van egy furgonunk, ez segít az áru beszerzésében. Egyszóval az ellátás biztonKép: Mikuska ságát szeretnénk megteremteni. Az első hetekben volt vásárlónk, aki — biztos ami biztos — kilószámra vitte a parízert. Attól félt, máskor nem lesz. Mostanra ihár rájött ő is, elég csak a napi szükséglet. A biztonságos áruellátáson kívül a nyitva tartással alkalmazkodhatunk a környéken élő emberek életritmusához: hétköznap reggel hattól este hatig, szombaton hattól tizennégyig,, vasárnap héttől tízig állunk rendelkezésükre. Teleki László nyomában Pásztón Ha azt tartjuk, hogy a könyvek, különösen a régiek féltve őrzött darabjai rengeteg rejtélyt tartogatnak olvasóiknak, akkor ez kétszeresen is igaz lehet a pásztói Teleki László könyvtárban. Az 1190-ben alapított hajdanvolt cisztercita kolostor ódon és vastag falai közé múlt év augusztus 20-án költözhetett be a könyvtár. Együtt élnek itt a városi múzeummal. Kiváló barátságban, de viszonylagos szűkösségben. A kolostorból lett Teleki László könyvtár igazgatójával, Szőllősi Miklóssal a névadóról beszélgettünk. — Milyen okok alapján döntöttek a politikus és író nevének felvételéről? — Közel három évtizedes törekvésünk Teleki László nevének felvétele, és ezt a célt szolgálta az intézmény fejlesztése, bár a névfelvételre csak '89 március 15-én kerülhetett sor. Könyvtárunk 1951-től járási, 1984-től városi könyvtárként működik. A járási szék- _ hely funkcióit Pásztó éppen Sziráktól, Teleki gróf egyik kedvelt tartózkodási helyétől vette át, aki sok szállal kötődött nemcsak Szirákhóz, Bérhez, az itteni kirándulásokhoz, hanem egész Nógrád megyéhez. A fiatal politikus többször is fellépett a megyegyűléseken, amelyeken főleg a negyvenes években a liberális magyar nemesség már a kivívott „Dicső Nógrád” jelzővel szállt síkra a reformkori eszmékért. — Hogyan hat ki ez az érték, ez a szellemiség az itteni olvasókrá, hogyan terjeszti ezt a könyvtár? — yalóban, ez a legfontosabb! Szívós munkával elértük, hogy a közel 80 ezer kötetes könyvállományunkból számottevő gyűjtemény állt össze Teleki és kora irodalmából. — Miből tevődik össze ez a gyűjtemény? — Általa írott és róla szóló könyvekből, újságcikkekből, levelekből, fényképekből, korabeli újságokból, folyóiratokból, mikrofilmekből, minden olyan anyagból, amely valamilyen kapcsolatban van Teleki Lászlóval. — Láthatják-e a látogatók a gyűjteményt? — Alkalmanként tudjuk csak kiállítani a nagyközönség számára a Teleki László helyismereti gyűjteményt. Kétségtelen, az állandó kiállítás lenne a legjobb, de erre jelenleg nincs lehetőségünk. Szabó Gy. Sándor izEPmn 5 Orvosi rendelés időpontja és helye Hétfőn: 8-tól 13 óráig, és 15-től 16 óráig Cserhátszentivánon. Kedden: 10-től 11-ig Bokron, 11-től 12-ig Kutasón, 15-től 16-ig Szentivánon rendel dr. Forrási Ottokár körzeti orvos. Szerdán: a hétfői naphoz hasonlóan! Csütörtökön: 8-tól 10 óráig Alsótoldon, 10-től 12-ig Felsőtol- don, és 12-től 13 óráig Garábon van orvosi rendelés. Pénteken: szintén a hétfői rendelési hely és idő szerint fogadják a betegeket. Terv a munkahelyek teremtésére Cserhátszentiván. A Cserhátvölgyi kistelepüléseket sem kerüli el — a lassan de feltartóztathatatlanul terjedő — munkanélküliség. Az önkormányzatok szerény lehetőségeikhez mérten igyekeznek ennek gátat vetni. Szentivánon, ebben a 230 lelkes kis faluban jelenleg hatan vannak ebben a kínzó, bizonytalan helyzetben. Többségük korábban könnyűipari üzemben dolgozott. A községi önkormányzat azt tervezi, hogy á volt általános iskola épületében, — amely most üres — munkalehetőséget biztosít. A valamikor a község tulajdonát képező ingatlant jelenleg az alsótoldi termelőszövetkezet birtokolja. Ezért a rendkívül szerény keretek között működő önkormányzatnak nem csak vállalkozót kell találnia, hanem tárgyalnia kell a mezőgazdasági üzemmel a tulajdonlás kérdésében is. Szerepel az elképzelések között az is, hogy a cserhát- szentiváni önkormányzat és a termelőszövetkezet fog közös vállalkozásba a hajdanvolt iskola- épületbe. Tanácskozott az önkormányzat Csécse. Ebben az évben várhatóan nem tervezi lakossági adók kivetését a községi önkormányzat. Ez derült ki azon a testületi ülésen, amelyet a közelmúltban tartottak* Egyik legfontosabb feladatának tekinti az önkormányzat a jelenleg működő intézmények fenntartását, valamint a szociális és egészségügyi intézmények óvoda, iskola, öregek napközi otthona működtetését. Fejlesztési terveikben a villany- hálózat bővítése, a világítás korszerűsítése, valamint útépítés szerepel. Következő pásztói oldalunkon: Ez egy másik tízparancsolat! J V PÁSZTÓ ÉS KÖRZETE
