Új Nógrád, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-20 / 43. szám
1991. FEBRUÁR 20., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP ÍVZPnnu 3 Vállalkozás munkanélküliség — kiskapuk Nem lesz „tehénirtás” a szécsényi termelőszövetkezetben! Egyéves elmúlt a Nógrád megyei vállalkozókat segítő jogtanácsosi iroda. Az eddigi tapasztalatokról beszélt nekünk dr. Szőllős Gyula, az iroda igazgató jogtanácsosa. — Számomra meglepő, amivel manapság találkozom: fél éve még sokkal nagyobb volt az érdeklődés a vállalkozások iránt. Ma az emberek az úgynevezett nyugdíjas állásokat keresik, ahol nyugodtan dolgozhatnak, biztos a helyük, biztos a majdani nyugdíj. Ez pedig illúzió. A privatizálás erős létszámcsökkentő tendenciát hoz magával, a szakszervezet érdeke pedig a munkaerő megtartása. Ez érthető azért is, mert a munkanélküliség félelmetes arányban nő. Ma már nem vándormadár az, aki pár hónap múlva nincs a munkahelyén, mert a leépítések miatt nincs rá szükség. Ha valakinek életében harminc munkahelye lesz, akkor sem nézhet rá senki ferde szemmel. Ez nem az egyén hibája. ezt hozta magával a gazdasági változás kora. A vállalkozási kedv nagymértékben visszaesett. A pillanatnyi érdekek vezetik az embereket: az adókedvezményre számítva alapítanak kft.-két, de a vállalkozás további sorsával nem törődnek. A gyors pénz a lényeges, a halasztott adót csak két-három év múlva kell visszafizetni, de ki tudja, mi lesz még addig. Vannak olyan emberek, akik abból a célból hoznak létre társaságot, hogy családtagjaik, rokonságuk munkáltatását oldják meg ezzel. Itt sem a termelés a cél, hanem a pillanatnyi érdek. A harmadik típus: a vállalkozás alapítójának van főállása, de be akarja magát biztosítani arra az esetre, ha' megszűnne a munka- viszonya, szépen átmegy a vállalkozásba főállásban. Ez egyfajta menekülés. Sajnos mindennek ösz- szetett oka van: gyakorlatilag nincs hitel, mert magas a kamat, így nem üzlet pénzhez jutni. Az ügyintézés változatlanul hosszadalmas — Téli csúcs a Patyolatnál Salgótarjánban, a Nógrád Megyei Patyolat Kelmefestő és Vegytisztító Vállalatnál a téli időszakban naponta mintegy 1500 kilogramm munkaruhát és ágyneműt tisztítanak. A finomabb ruhákat, szövetnadrágokat, zakókat és pulóvereket vegyi úton tisztítják, és ez naponként 130 kilogrammot tesz ki. A vegytisztító gépen Mánczos Tamásné dolgozik Gyurián Tibor felvételei Rá ez Lajosné bányászni- hákat vasai A kitisztított és kivasalt ágyneműket és lepedőket Fiikor Marianna hajtogatja itt nem a cégbíróságra gondolok, hanem az egyéb „procedúrákra”. Mindez sem az egyénnek, sem az országnak nem megoldás, hosszú távon. A külföldi befektetőkkel az a helyzet, hogy a már említett okok miatt visszalépnek. Több aláírt társulási szerződést visszavontak. Csak kisebb befektetésekre lehet számítani. Visszariadnak attól a helyzettől, hogy ma Magyarországon nem rendezettek a tulajdonviszonyok. Egyszerű újratermelés folyik, holott egy vállalkozásban bővített újratermelésre kellene számítani. Továbbra is óriási ismerethiány és jogszabályhiány van. A befektetési tanácsadásunk nem prosperál, mert jelen helyzetben nincs rá igény. A hivatalok bizalmatlanok, a segítő szándék nemigen érvényesül — tehát, a bürokrácia tovább burjánzik. A gazdaság pedig nem bírja el hosszú távon a várakozást, ha nincs eredmény, nincs előrelépés. G. É. A jóisten illetékes? Ezt a nem túl biztató választ kaptuk Tatár Csabától, a Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat illetékesétől, amikor a megyeszékhely délutáni borzasztó péksütemény-ellátásának okait kutattuk. A kereskedelmi rendeléseket ugyanis kielégítik! A reggeli szállítással fél nyolcra végeznek — a boltvezetők azonban kissé érthetetlen módon a délutáni szállítást délelőtt 9 és 10 óra között szeretnék üzleteik polcain látni. A sütőipar álma pedig a délutáni műszakváltás idejére időzített második terítés. Egy biztos: a rendelések kicsik. Vajon, sikerül-e fellelni egy közelebbi megoldást találó illetékest is a címbélinél? (Folytatás az 1. oldalról.) hatartással hasznosítsuk. Hogy nem akármilyen színvonalon sikerült, azt a tavaly megrendezett OMÉK-on — Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár — a hús- marhatenyésztésben elnyert egy arany, kettő ezüst, kettő bronz, OMÉK-díj, továbbá a Hereford Szövetség külön- díja bizonyítja-érzékelteti az ágazat meghatározó szerepét. a mára kialakult színvonalat. Az előbbiekkel csupán ízelítőt adtunk az elismert szakmai kultúráról, hozzáértésről. Az új iránti fogékonyságot egyéb más is tanúsítja. — A tejhozamú ágazatban számítógépes rekonstrukciót hajtottunk végre, amely 27 millióba került. Eredményeként olyan korszerű technológiát valósítottunk meg, amely tudomásom szerint az országban csupán négy-öt gazdaságban található. Mindez az osztrák Westfalia Szeparátor cég nevéhez kötődik — mondja dr. Sümegi Sándor, majd így folytatja: — Minden tehén nyakán egy adó-vevő készülék van, amely a fejőházban jelzi, hogy az állat fejhető-e, el kell-e apasztani, illetve milyen a tej sebessége? Az összegyűjtött adatok alapján, a számítógép beprogramozza, hogy a termelt tejnek megfelelően, mennyi abrak legyen az állat előtt, az önetető abrakolóban. A fejőkészülék automata stimulálóprogrammal rendelkezik, minimálisra csökkenti a tőgygyulladást, az állandó információk birtokában pedig kialakítja a költségtakarékos takarmányozási technológiát — állítja az elnök. Magas szakmai színvonalon önmagában az előbbi nem érne semmit se, ha nem párosulna kiváló állattenyésztői, -gondozói munkával. A holstein-fríz állomány a jövedelmezőségen kívül más előnyökkel is jár. Például lehetővé tette, hogy az újra- termékenyítés követelményeit túlszárnyalják, a borjúelhullást pedig 3,05 százalékra csökkentsék. Valószínű, az elért sikerben szerepe van a Hereford Szövetség és Angus Hústenyésztő Szövetségnek, amelynek szakemberei gyorsan eljuttatják a legújabb tudományos módszereket a nagyüzem újrafogékonv és azt bevezetni kész szakembereihez. Hogy az előbbi minősítés nem jelent felesleges udvariaskodást, netán megalapozatlan kijelentést, a többi között bizonyítja az is, az általuk termelt és értékesített tej alkalmas exportra, csíramentes, csecsemőtejként is lehet értékesíteni. Idekívánkozik még annak közreadása, hogy a tehénállomány mellett a húshasznú is magas szakmai színvonalat képvisel. A korszerű tartási technológia szerint az állatok éjjel-nappal, nyárón- télen, épületen kívül, a gyepterületen tartózkodnak, és minden tekintetben exportképesek. Ez olyan ajánlólevelet jelentett, és jelent a nagyüzemnek, amely az elmúlt évben hozzásegítette a kollektívát ahhoz, hogy értékesítési gondok nélkül oldják meg a tejproblémát és a szarvasmarhánál jelentkező gondokat. Megválaszolatlan kérdőjelek — Az előbbiből fakadó jó érzésünk, az idei évben az ellenkezőjére fordult — utal a megváltozott körülményekre a termelőszövetkezet elnöke. — Tele vagyunk aggódásra okot adó, megválaszolatlan kérdőjelekkel. Exportképes tejünknek csak 85 százalékát veszi át a tejipar, a többit értékesítsük úgy és olyan áron, ahogy tudjuk. A húságazatnál pedig már most is nagyon kritikus a helyzet. Elmarad az állami támogatás, ami 10 millió forint kiesést jelent. Semmiféle jelzést nem kaptunk régi partnereinktől, a Szovjetunióból, hogy továbbra is tenyészállatokat kívánnak tőlünk vásárolni. Ez újabb 10 milliós árbevétel-kiesést jelent. Az előbbiekhez újabb 10 millió forint költségnövekedés párosul. Mindezek miatt örülünk, ha az eddigi nyereségesen tevékenykedő ágazat minimális jövedelmet produkál, vagy nullszaldóra jön ki. — Az előbbieket figyelembe véve, önök miként ítélik meg az ágazat országos vezetőjének intézkedését. a tejtermelés csökkentésére az önkorlátozás jelige alatt, ami egyet jelent a tehénállomány erőteljesebb kivágásával. — Ezt az intézkedést nem gondolták át megfelelően. Teheneink átlagban hatezer liter tejet adnak egy évben, reális értékük pedig 60—70 ezer forint között váltakozik. Ha vágóállatként értékesítjük,- jó esetben 30—35 ezer forintot kapunk érte. Ehhez jön a 10 ezer forintos állami támogatás. Ebből is látszik, hogy a kormány által nyújtott összeg teljesen elhanyagolható. De beszéljünk a tenyésztési követelményekről is. 1992-ben, Budapesten rendezik meg a holstein-fríz szarvasmarhatenyésztők világkongresszusát. ahol nekünk az eddig elért szakmai munkáról kellene számot adni. A most hozott kormányhatározat e területen eddig elért sikereink lebecsülését jelenti. Nem kívánunk élni a felkínált lehetőséggel, nem „irtjuk” ki tehénállományunkat. így döntött a termelőszövetkezet tagsága. Ebben döntő szerepet játszott, hogy technikailag képesek vagyunk elképzeléseink megvalósítására — fejezte be a témával kao- csolatos gondolatait dr. Sümegi Sándor. Venesz Károly Kútba esés után is van remény — Bedobhatnám a törülközőt, ha nem ilyen lenne a munkaköröm — kezdte beszélgetésünket Agárdi András, ösagárd polgármestere. Autószerelő az eredeti szakmája, de raktárosként dolgozik, hogy jobban megfelelhessen tisztségének. A 400 lelkes kis falu lakói nagyrészt nyugdíjasok. A választásokig Nőtincshez tartozott Ösagárd, ennek ismeretében nem meglepő, hogy helyben csak egy intézmény működik, az óvoda. Agárdi András csalódottan számolt be kútba esett tervükről : — Nagy lehetőség lett vol na az iskolaépítés, öt éve adták át a Nőtincsi Általános Iskolát, oda járnak a mi gyerekeink is. Az ötéves terv végére Ösagárdnak ígértek fejlesztést, két tantermes iskola épült volna. Most viszont azt olvastuk a Magyar Közlönyben, hogy az 500 lakos alatti kis falvakban az állam nem támogatja az iskolaépítést. Márpedig önállóan nem tudunk ebben lépni! A dunai ágról a község felé halad el a gerincvezeték, így van rá esélye a falunak, hogy megvalósul az egészséges ivóvízellátása. Az önkormányzat már elkészíttette ennek terveit. A csecsemőknek palackozott vizet szállítanak, a kutak nagy része már nem felel meg az előirásoknak. • Az ősagárdiak többnyire Vácott, vagy Rétságon dolgoznak. Aki pedig nem utazik, az mezőgazdasággal foglalkozik. Akadnak fiatalok is, akik belevágtak a tejtermelésbe. Nemrégiben alakult meg a gazdaszervezet. Jelentős a falu életében az evangélikus egyház, szinte a teljes lakosság alkotja a gyülekezetei. — Ezermester a község — feleli a polgármester, amikor kisvállalkozókról kérdezzük, majd rezignáltan teszi hozzá: — Erre rá is kényszerültünk. Itt, a határon, érezzük, mekkora különbség van egy Pest és egy Nógrád megyeszéli falu között! Általában is nagyon sok hátrányát érezzük, hogy falun élünk! Mégis van, ami megnyugtatja a falu vezetőjét: — Az utóbbi években sok fiatal építkezett. Reménykedünk a fennmaradásban, mert ezek az emberek nyilván elkötelezték itt magukat. (Dudellai I.) Az időjárásnak megfelelően közlekedjünk A jelen időszakot közlekedési szempontból a szélsőségek jellemzik. Számítani kell a csúszós, olvadt hóval borított utakra, s mielőtt elindulnánk, járművünket vizsgáljuk meg, hogy a közlekedési szabályoknak megfelel-e. Fék, kormány, világítás, futóművek stb... A téli időszakban már a szürkület kezdetén kapcsoljuk be a tompított fényszórót, mert ez nemcsak a saját látásunkat, de a láthatóságunkat is biztosítja. Ha gépkocsiba ülünk, jóval előtte szeszes italt és szesztartalmú édességeket ne fogyasszunk. Ha fá~ ■radtnak érezzük magunkat, akkor inkább ne üljünk kormány mellé, mert így nem csak magunk, hanem mások életét is veszélyeztetjük. Vezetés közben nagyon vigyázzunk és óvatosak legyünk, a gyalogátkelőhelyeken csökkentsük a sebességet, sőt ha kell, előtte álljunk meg. Van jó néhány gépjárművezető, aki nem tartja be az ide vonatkozó közlekedési szabályokat, így kisebb- nagyobb balesetet is okoznak. A közlekedési balesetek száma megyénkben 1991. január hóban így alakult: öt halálos, hat súlyos és öt könnyű sérülés. Három gyalogost ütöttek el, közülük egyikük meghalt. Nemcsak a gépjárművezetők okoznak közlekedési balesetet, hanem a gyalogosan közlekedők is. Ezért mielőtt lelépünk a járdáról, alaposan nézzünk körül, ha tiszta minden, akkor a legrövidebb úton menjünk át a másik oldalra. Főleg az idős emberek és a gyerekek tartsák be ezt. Ha a közelben van zebra, akkor azt használják az átkelésre. Ahol járda van, ott közlekedjünk, és ahol nincs, ott pedig a KRESZ előírása szerint a menetiránti bal oldalon az út szélén. Ha e pár tanácsot betartják mind a gépjárművezetők, mind a gyalogosan közlekedők, akkor kevesebb lesz a közlekedési baleset, mindenki hazatér szeretteihez. Horváth László KBT-tag
