Új Nógrád, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-15 / 39. szám
1991. FEBRUÁR 15., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP unnnnu 3 Mozgás az állóvízben Örökösödés és ajándékozás Csáb. A címben szereplő megállapítá s bízvást vonatkoztatható a Balassagyarmat közelében, az Ipoly túloldalán levő túlnyomórészt magyar lakosságú szlovákiai falura. Igen, amióta a Pozsony székhellyel működő Novotrend Kft. megjelent a községben, azóta némileg megpezsdült itt az élet. A főleg vendéglátóipari és szolgáltató tevékenységgel foglalkozó, cseh-szlovák, német, francia, osztrák és svájci tőkerészesedésű társaság ötvenedik cseh-szlovákiai vállalkozásaként vette bérbe a Frankovka autóscsárdát — újságolta Fülöp József területi igazgató. Ezt megelőzően a helyi nemzeti bizottság vásárolta meg a jól kiépített üzemegységet a széthullás állapotában lévő vendéglátóipari vállalattól, majd adta bérbe a Novotrendnek. A vállalkozás az azóta eltelt röpke négy hónapban máris sikeresnek bizonyult, s a cégnek így érthetően nagy tervei vannak Csábbal. Az elkövetkezendő hónapokban a kft. újabb területi központját szándékozzák itt létrehozni, ahonnan szervezhetik a nagykürtösi járásban a gazdasági munkát, s kitekinthetnek Magyarország felé. Három éven belül ötszáz dolgozót kívánnak foglalkoztatni a járásban, s ebből százat Csábon. A településen kisebb fafeldolgozót és ásványvíz-palackozó üzemet építenek. Nem utolsósorban a jelenleg a járási bajnokságban szereplő futballcsapatot is szponzorálja majd a társaság, amely reklámhordozója lesz a Novotrendnek. Ahogyan én Fülöp József akarását, kitartását, szavahihetőségét ismerem, az elképzelésekből hamarosan valóság válik. (csenkey) (Folytatás az 1. oldalról) — Nekem gyanús az olyan fogalmazás, amikor a törvényerejű rendelet úgy szól, hogy a vagyonszerzési és eljárási illetékek mértékei jelentősen megváltoztak. Mi húzódik meg e sokat sejtető megváltozott kifejezés mögött? Jobban vagy rosszabbul jár az állampolgár? — A vagyonszerzési illetékek általában csökkentek, az eljárási illetékek pedig többségükben növekedtek. Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény továbbra is megőrzi az illetékek tagozódását. Az ajándékozási és öröklési illetéknél az állampolgár jobban jár. Az eddigi sávosan progresszív kulcsok helyébe, egységes és lényegesen alacsonyabb illeték-kulcsok kerültek. Míg korábban az illeték mértéke az örökhagyó — ajándékozó — gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásban eltartott szülő nélküli unoka terhére, a megszerzett örökség — ajándék — tiszta értékének négy százalékától, negyven százalékig terjedt, most öt százalékot jelent. Egy példával illusztrálva a következőket jelenti: ha az örökség tiszta értéke 500 ezer forint, s korábban 49 ezer forint volt az öröklési illeték, most ez huszonötezer forint. Az unoka, a nagyszülő, a testvér, az eddigi héttől ötven százalékig terjedő kulcsok helyett, most nyolc százalékot fog fizetni. Az előbbi számítást figyelembe véve 75 ezer forint helyett negyvenezret. Minden más örökös — megajándékozott — tíz százalék öröklési, ajándékozási illetéket fizet, a korábbi 12—60 százalékig terjedő helyett. Az előbbin kívül még hagyatéki eljárás illetéket kell fizetni, ugyanúgy mint régen. Ennek mértéke, továbbra is két százalék. Új a szabályban, hogy legalább ezer forintnak kell lenni, és legfeljebb 50 ezer forint lehet. — Mivel kevesen tudják, hogy az új törvény a korábbinál több mentességet és kedvezményt biztosít az előbbi illetékeknél, kérem szóljon erről részletesebben. — Sem az egyik sem a másik után nem kell fizetni annak, aki építési telket szerzett, és azon négy éven belül felépíti lakóházát. Ugyanez a helyzet az értékpapírok és takarékbetétek öröklésénél, ajándékozásánál. Az egy örökösnek jutó ingó örökség mentességének határát 100 ezer forintról 300 ezerre emelték. A lakástulajdon haszonélvezeténél, — az özvegy—esetében 500 ezer forint értékű ingatlan volt illetékmentes, most értéktől függetlenül az. A lakástulajdon és a külterületi termőföld esetében az egyébként érvényben lévő illetéknek csak a felét kell leróni. Ez vonatkozik a termőföld ajándékozására is. Megszűnt viszont ez a kedvezmény a lakásajándékozásnál. — Kinek jár fizetési kedvezmény? — A kiskorú örökösnek. Az illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig — gyakorlatilag húszéves koráig — fizetheti meg. Amennyiben erre előbb vállalkozik, akkor évenként annyiszor húszszázalékos kedvezményt kap, de ennek nagysága nem haladhatja meg a 60 százalékot. Vagyis 17 éves koráig várhat a kifizetéssel. — Folytassuk azzal, hogy a vagyonátruházással jól vagy rosszul jár az állampolgár? — A vagyonátruházási illeték mértéke nyolc százalékról öt százalékra csökkent a visszterhes — adásvételt csere, öröklési, tartási, életjáradéki szerződés stb — esetekben. Az ilyen jellegű lakásszerzés illetéke változatlanul kettő százalék. Nem kell illetéket fizetni akkor ha a telekvásárlás után négy éven belül felépítik a lakóházat. Amennyiben ez nem történik meg, akkor nemcsak a felfüggesztett illetéket köteles utólag megfizetni, hanem annak késedelmi pótlékát is, aminek mértéke jelenleg napi 0,12%. Megmaradtak a lakásforgalmat ösztönző illetékalap-kedvezmények. Ezek szerint lakáscsere, egy éven belüli eladás és vétel esetén a forgalmi értékek különbözete után kell fizetni. Vásárlásnál viszont a szociálpolitikai kedvezmény összege illetékmentes. — Vagyonnak tekinthető-e az örökölt gépjármű? — Igen. Az örökléskor, ajándékozáskor, vételkor eddig köbcentiként három forint illetéket kellett fizetni. Az új törvény szerint ez csak a hatévesnél idősebb gépjárművekre vonatkozik. A háromévesnél fiatalabb után köbcentiként hat, a 3—6 éveseknél 4 forintot kell fizetni. A pótkocsiért pedig ezerötszáz forintot kell leróni. — Maradva szerteágazó területénél, érdekelne, hogy miután nem kell még illetéket fizetni, illetve mely területek mentesek e kötelezettség alól? — Továbbra sem kell fizetni, az új lakás-, az új gépjárműértékesítésre jogosulttól történő vásárlás után. Megmaradt a mentesség a visszterhes vagyonátruházásoknál, sőt ez kibővült a külterületi termőföld ötvenszázalékos kedvezményével. Ide sorolhatjuk még a gazdálkodási érdekeket érvényesítőket, a gazdaság strukturális megújulását, a formálódó tulajdoni reform kibontakozását elősegítő rendelkezéseket, amelyek az átalakulásra, a vagyonbevitelre, a felhalmozott társasági vagyon felosztására vonatkoznak. Továbbra is a régi, méltányos rendelkezések érvényesek a kisajátításra, a közérdekű célra történő vásárlásra, a bányakárra. (Folytatjuk) ______________Venesz Károly Akinek a 13-as szám szerencsét hozott! Több mint tíz éve várta türelmesen, hogy a betegsége miatt szükséges telefont megkapja. A türelem meghozta gyümölcsét. Levelet kapott a napokban a Magyar Távközlési Vállalat Budapest-Vidéki Távközlési Igazgatóságától. ,,Ozsgyáni György úrnak, Salgótarján, Kilián krt. 90/1. 3100 Kedves Ozsgyáni úr! Szeretettel köszöntőm a Magyar Távközlési Vállalat vezetősége nevében! Nem mindennapi alkalomból írom e levelet Önnek: remélem február 13- a emlékezetes lesz mindannyiunk számára. Fontos szakasz zárult le és talán még fontosabb szakasz kezdődik vállalatunk életében: ugyanis ezekben az órákban kapcsoljuk be a telefonhálózatba az egymilliomodik előfizetőt! Ennek egyik örömteljes állomása és eseménye az, hogy ma, 1991. február 13-án, Ön az első új telefontulajdonos Salgótarjánban! Ebből az alkalomból nagy szeretettel köszöntőm előfizetőink egyre bővülő táborában, és bízom abban, hogy ezzel mi is hozzájárulhatunk kapcsolatainak, munka- és életkörülményeinek javításához. Kérem, e nevezetes napon fogadja el vállalatunk szerény ajándékát, egy korszerű telefonkészüléket (amely ezzel az Ön tulajdona) és a ráadást is: ugyanis ebben az évben előfizetési díjat sem kell fizetnie (és természetesen havonta húsz ingyenes beszélgetést is folytathat). Kívánom, hogy nagyon hosszú ideig, jó egészségben használja telefonját, mi pedig azon leszünk, hogy készüléke jól működjön és szolgáltatásainkkal mindig elégedett legyen! Szívélyes üdvözlettel Hegyi István igazgató A levél kézhezvételével egyidőben Lőrincz Zoltán, a megyei távbeszélő üzem vezetője, Kasza Béla művezető átadták a KONTRAX GAMMA 20 memóriás nyomógombos telefonkészüléket, amit Koperla József hálózatszerelő és brigádja üzembe helyezett. Az új állomás hívószáma: 12-514.-SturmannA biztonság nem luxus Kiútkeresés a munkavédelmi válságból A vad Nógrádban is nemzeti kincs A politikai életben a közelmúltban lezajlott változások, s legfőképpen a gazdasági életben végbemenő átalakulások a munkavédelmi tevékenységet is jelentősen érintik. A biztonság- technika nem függetlenítheti magát az adott társadalmi-gazdasági környezetétől. A nagy vállalatok szétesése, az állami tulajdonból magántulajdonba történő átalakulás, a régóta elhanyagolt munkahelyi környezet állapota, a vállalatokra és az egyénekre nehezedő nagy gazdasági teher mind olyan tényezők, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a biztonságra. A külföldi tőke és gépek jelenléte meg fogja változtatni a biztonsági előírásokkal és termékbiztonsággal szembeni követelményeket. Új technológiák, új anyagok és velük újfajta veszélyek megjelenése is várható. E tényezők arra késztetnek, hogy változtassuk meg felfogásunkát a biztonsági problémák megoldásának kérdésében. A munkavállalóknak és munkáltatóknak együtt kell működniük a biztonságos és egészséges munkakörülmények megteremtésében. A biztonságot nem lehet luxusnak tekinteni, a munkavédelemnek azt a társadalmi szerepet kell betöltenie hazánkban is, amit más fejlettebb országokban is betölt. Ezeknek a féladatoknak a megoldásához szükség van a szakemberekre. Főfelügyelőségünk új törvényt készített elő a munkabiztonságról, mely igyekszik figyelembe venni a fent körvonalazott változásokat. A javaslat fontos alapelve, hogy az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit a munkáltatónak biztosítani kell, azon belül a követelmények teljesítése a vezetőre hárul. A végrehajtott deregulációs jellegű jogszabályváltozás az első számú vezető (képviselő, ügyvezető stb.) egyszemélyi felelősségét érintetlenül hagyta. A munkavédelmi szakvezetőség folyamatos ellátásáról megfelelő képzettséggel rendelkező munkavállaló megbízásával gondoskodhat. Abból az alapelvből kell kiindulnunk — annak ellenkezője bizonyításáig —, hogy a munkáltatónak is a balesetek megelőzése a célja, és igyekszik tenni annak érdekében, hogy dolgozója ne csupán anyagilag legyen megelégedett, hanem az egészsége és biztonsága is megfelelően alakuljon. A vezetőknek fel kell ismerniük, hogy szükségük van munkavédelmi szakemberekre, akiknek jó felkészültséggel kell rendelkezniük. Ez az út a jövő szempontjából megnyugtató eredményekkel járhat. Felbomlóban vannak a régi hagyományos gazdasági struktúrák, és a privatizáció folyamatába nem épült még be a munkavédelem. Pedig a prevencióról egyszerűen nem szabad lemondani, ez minden munkavédelmi tevékenységet irányító vezető felelőtlen, bűnös mulasztása lenne. Ma a magyar munkavédelem válságból kivezető út — a balesetek megelőzésének első lépése: minél előbb úrrá lenni az új szervezetek gyors szaporodásából következő munkavédelmi anarchián. A humanisztikus értékek deklarálása nem elég, meg kell határozni azokat a minimális biztonsági követelményeket, amelyeket minden egyes munkahelyen ki kell építeni. A munkavédelmi ellenőrzést, mely az egészséges és biztonságos munkakörülmények garantálására irányul az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség megyei szervezetein keresztül látja el. Peregi István megyei munkavédelmi felügyelőség hivatalvezetője (Folytatás az 1. oldalról) Az objektív helyzet, a környezet romlásának kedvezőtlen hatását csak részben sikerült kivédeni, mégis több, mint kétezer vadász önzetlen, önként vállalt anyagi, közösségi munkája eredményeként Nógrádban is elmondhatják, hogy a vadállomány nemzeti kincs. Jelentős devizabevétel származik a vad kilövéséből, külföldi bérvadásztatásból, melyet teljességgel a vadállomány kezelésére, minőségének növelésére fordítják. Szó volt arról is, hogy sok kérdés ma még tisztázatlan a vadászat körül, hogy a közismert árnövekedésen túl, a területbér, biztosítás, a vadkár mértéke, a vadhús árának visszaesése, a kiszolgáltatottság súlyos helyzetet teremt a társaságok jelentős részénél. Egyre több vadásztársaság kénytelen drasztikus intézkedéseket hozni, melyet sajnos a vadászok egy része nem képes vállalni. 20-—30 ezer forint vagyoni hozzájárulás 5—15 ezer forint kilövési terv, a magas tagdíjon túl a vadászkellékek csillagászati árat érnek el. A vadászok körében egyre rosszabb a hangulat. Különösen nehezen viselik el a társadalom felszínes megítélését. A kizárólag önkéntes alapon létrehozott érték nem kap elismerést. Nehéz a tervezés, mert hiányoznak a törvények, sok a bizonytalanság. A megyei önkormányzat vadászati felügyelője Kollár József — mint mindig most is — sok hasznos információval láttáéi a jelenlévőket, hogy megalapozott elképzeléssel indíthassák el az 1991. évet. A szövetség elnöksége döntött az érdekvédelem legfontosabb kérdéseiben, így javaslatot tesz a vadászati törvény sarkallatos pontjaira, vállalkozást szervez vadátvételre, feldolgozásra, értékesítésre. A napokban a Nimród klubban készítik fel a tisztségviselőket feladataik jobb ellátására. A választmány feladatait a gazdálkodás javításában, a vállal- kozásban, az erők összefogásában, széles körű társadalmi nyitásban, a vad, a természet, a környezet védelmében látja. Ezek megoldásában erősödhet a vadászok szövetsége megyénkben. Plachy Péter Önkormányzati rendelet Salgótarján. A városi önkormányzat közli, hogy képviselő- testületének a polgármesteri hivatal belső szervezeti tagolódásáról szóló önkormányzati rendeleté 1991. február 13-tól hatályba lépett. A városháza ügyfélszolgálati irodájában az állampolgárok megtekinthetik ezt. Fogadónap Bátonyterenye. Tóth Sándor országgyűlési képviselő február 16-án (szombaton) 11-től 16 óráig a polgármesteri hivatalban fogadónapot tart. Tűzoltójubileum Nógrádsipek. Hatvan éve alakult meg a községben az önkéntes tűzoltó egyesület. A jubileum alkalmából február 16-án, szombaton a helyi Korona mulatóban 16 órától rendeznek ünnepséget. számadó közgyűlés A Kishartyáni Egyesült Erő Mgtsz, amely másfél millió forintos nyereséggel zárta a tavalyi évet, zárszámadó közgyűlést tart a salgótarjáni Tarján vendéglőben, pénteken délelőtt 9 óra 30 perctől. Márciusban: próbasütés Cered. Megépült a kenyérgyár újraindításához szükséges vízvezeték a megyei víz- és csatornamű, a ceredi tsz, illetve a költség- vetési üzem kivitelezésében, mintegy 800 ezer forintos költséggel. A próbasütés — a tervek szerint — március elsején, az ünnepélyes avatás pedig március 15-én lesz. Más volt a döntés Pásztó. Február 7-én megjelent, Állattenyésztés, bevétel nélkül című írásunkban hiba csúszott. Csak a képviselő-testület előterjesztésében szerepelt az, hogy a tevékenységet február elsejével megszüntetik, ám végül nem fogadták el ezt a javaslatot. A testület úgy döntött, hogy ezt a tevékenységet a jövőben a városi közszolgáltató vállalatnak kell ellátnia. Keresni kell annak a lehetőségét, hogyan lehetne a Rózsa úti bikaistállót úgy hasznosítani, hogy az gazdaságos legyen.
