Új Nógrád, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-14 / 38. szám

■( csütörtöki 'JvJkszj )­Rejtett károk Miről ismerhetünk föl cß\f baleseten autót? Sok ügyeskedő inkább he­gesztéssel, mintsem szak­mai munkával állít helyre baleseti roncsokat. Az össze­csapott javítás azonban köny- nyen leleplezhető! A jókora meglepetés az eladásnál következett be. Helga Zorn jó fél éve 11 500 márkáért vette használt Pó­lóját egy kereskedőnél. A kocsi végül is túl kicsinek bi­zonyult számára, ezért el­adta. És ekkor robbant a bomba: a VW-kereskedő csak 6500 márkát kínált a Pólóért. Az 5000 márkás értékcsök­kenés túl sok egy progra­mozónak. A kereskedő la­konikusan kommentálta az esetet: „Balesetes autó. A kocsi eleje és hátulja va­lamikor megsérült, és nem különösen jól javították ki.” Ez a közjáték nem egye­dülálló eset. A rejtett bal­eseti sérülés sajnos min­dennapos a használtautó­kereskedelemben. A jogsza­bály elvileg büntetést he­lyez kilátásba, ha az eladó ilyen sérülést elhallgat, ám a mindennapos gyakorlat azt bizonyítja, hogy egyre gyakrabban csapják be a gyanútlan vevőt. Ha a Pólónak nem let­tek volna balesetből szár­mazó sérülései, az érték- csökkenés a legrosszabb esetben is csak legfeljebb 2500 márkára rúgott volna tél év alatt. Ugyanennyire becsülte a kereskedő a ko­csi immár szakszerű helyre­állításának költségeit, bele­értve az ún. kereskedelmi értékcsökkenést is. Ezt a pénzügyi bukfencet megtakaríthatta volna ma­gának Zorn kisasszony, ha a vétel előtt egy szakműhely­ben, vagy az autóklubban a kocsit szakértőkkel vizsgáltat­ta volna meg. Ha alaposan odafigye­lünk, saját szemünkkel is meg tudjuk állapítani, hogy egy autót ért-e már bal­eset. A baleseti sérülések kijavítására utaló tipikus je­lek :- Festékszórós nyomai a gumitömítéseken, díszléce­ken, vagy a karosszéria szé­lein, friss festék a kerékdob­ban, eltérő színárnyalat pél­dául a sárvédő és az ajtók között.- Jobb és bal oldalon el­térő hézag az ajtó és az ajtóoszlop, vagy a motor­ház-, illetve csomagtértető és a sárvédő között (tolómérő­vel, vagy colstokkal mérjük lel).- Kiálló karosszériaele­mek, például ha az ajtó kilóg a karosszéria vonalá­ból (vonalzóval könnyen el­lenőrizhető).- Hullámos tető a kö­zépső ajtóoszlop (,,B osz­lop”) közelében.- A csomagtérben hullá­mos a lemezfenék a szőnyeg alatt, friss tömítőmassza, lakkjavítgatás.- Utastérben a szőnyeg alatt: hegesztett küszöbök, hullámos fenéklemez.- A motortérben: hullá­mos lemezfelületen repede­zett lakkréteg. — Hegesztési varratok* és friss tömítőmassza. — A kocsi alatt: a karosz- széria első és hátsó részén enyhén hullámosak a hossz- és keresztmerevítők, vagy friss alvázvédelemmel van­nak ellátva. — Szerszám szorításának nyoma a kormány összekötő rudain - egy baleset után ugyanis illik a kerék-össze­tartást ellenőrizni. — Meglazított és újra meg­húzott motorfelfüggesztő csa­varok: a rátapadt alvázvé­dő réteg állapotából jól fel­ismerhető. A felsorolt jelenségek kü- lön-külön még nem bizo­nyítják a balesetet, de töb­ben együttesen olyan össz­képet adnak, melyből leg­alábbis a szakember már biztonsággal következtethet balesetre. Ha használt autó vásárlá­sakor a legkisebb , gyanúnk támad, ne sajnáljuk a szak­értővel való megvizsgáltatás csekély költségét. Legfeljebb 150 márka kiadás ellenében 2500 márkát könyvelhetett volna el a követel oldalon cikkünk „hőse" is, ha ezt végiggondolta volna. (Az Autó Extra februári számából) Sebességkorlátozás lakott területen belül • • Onkormán i/za tok: ön tevéken yen ! Magyarország közlekedé­si baleseti statisztikája az iparilag fejlettebb európai országokhoz képest nagyon rossz. Kevesen tudják: kü­lönösen a lakott területeken elütött gyalogosok, kerék­párosok aránya figyelmez­tető. Ha itt tudunk valamit tenni, nemcsak életeket mentünk, de gyalázatos köz­lekedési hírünket is javít­juk. Könnyű mondani, hogy tartsák be az emberek a közlekedési szabályokat, majd akkor nem lesz bal­eset. Ez többnyire igaz. De a vezényszavak ideje lejárt. Vannak azonban olyan ösz­tönzők, melyeket nem ne­künk kell kitalálni. Amiket a nálunk jobban álló orszá­gok is igénybe vettek-vesz- nek. Ilyen például lakott terü~ leteken az óránkénti 50 ki­lométeres megengedett leg­nagyobb sebesség. Hogy mi­ért? Vegyünk egy példát! Adva van egy pont, ahol az autós észreveszi, hogy a gyalogos valami balgasá­got csinál. Vagy csak egy­szerűen hasra esik. Mond­juk,. a feléje közeledő autós az egyik esetben ötvennel megy, a veszélyt észlelve, nyomban fékez, s így még éppen meg tud állni a gya­logos előtt. A másik esetben hatvannal megy, s ugyan­ott veszi észre a bajt. Ugyanolyan fékezés mellett, ahol az imént még megáit, most 44—46 kilométeres sebességgel halad! És ezzel a sebességgel átgázol a gya­logoson! A túlélésnek ilyen sebesség esetén vajmi ke­vés az esélye. Nyugat-Eu- róp'ában a lakott területen belüli alacsony sebesség óriási fontosságát már fel­ismerték. Nálunk még nem. Legalábbis ott „fent” még nem. De miért kell erre vár­nunk? Miért kell emiatt évente mintegy kétszáz em­bernek meghalnia? A KRESZ-ben benne van a megoldás lehetősége. csak ma még kevés helyi ható­ság él vele. Nem kell mást tenni, mint a helyi polgá­rokért aggódó önkormány­zatoknak a lakott terület kezdetét jelző, fehér hely ségnévtáblával együtt el­helyezni a legfeljebb 50-es, (vagy akár annál is kisebb) tempót engedélyező sebes­ségkorlátozó jelzőtáblát. Persze, a helységbe bevezető valamennyi útvonalnál le­vő helységnévtábla alá. Ez így azt jelenti, hogy a hely­ség egész területére az ott megjelölt sebesség a meg­engedett. Svájci, svéd és más országokbeli tapaszta­latok alapján bizonyítható: ha Magyarországon sikerül­ne lakott területeken beve­zetni (és többnyire betar­tatni!) az óránkénti 50 ki­lométeres’ sebességet, éven­te 200 ember’’ maradhatna éleiben. S. hogy hányán vannak, akik egész életük­re nyomorékká válnak, ar­ról még csak sejtéseink sin­csenek. Persze, semmi sem pótol­hatja a legfontosabb ér­vet: egy életünk van! Ma már sajnos tudjuk, hogy a múlt évben is több mint kétezer honfitársunk a ha­lála előtt néhány másod­perccel még nem készült a másvilágra. Autók többféle üzemanyagra Chicago. Az amerikai Chrysler és General Motors autógyártó vállalat egyszerre jelentette be hogy rövi­desen olyan autók gyártását kezdi meg, amelyek többféle üzemanyaggal is képesek működni. Mint Lloyd Reuss, a General Motors elnöke el­mondta, cége olyan teherautókat szándékozik gyár­tani, amelyek sűrített gázzal működnek, motorjuk azonban metanol, vagy metanol—benzin meghajtásra is könnyedén átalakítható. Francois Castaing, a Chrysler alelnöke arról szá­molt be, hogy cége a jövő évtől olyan személygépko­csikat szándékozik gyártani, amelyek legalább két különféle üzemanyagtípussal is üzemelhetnek anél­kül, hogy károsodás érné motorikus rendszerüket. Gumiilan helyzet Egyre több az autó és fő­leg a nyugati típus a hazai utakon, ezzel arányosan sza­porodnak a lóerők. Közleke­dési kultúránk viszont nem tart lépést a géppark fejlő­désével. Mindezeket nem le­het csupán az autósok köz­lekedési moráljának számlá­jára írni. Egyelőre a felté­telei sincsenek meg annak, hogy eleget tegyünk a köz­lekedésbiztonság azon köve­telményeinek, amelyek tő­lünk nyugatra teljesen ter­mészetesek, megszokottak. Ilyenkor, télvíz idején már a hideg időre, és még- inkább a csúszós útakra fel­készített autók róják a nyu­gat-európai utakat. Egy francia, német, osztrák, vagy svéd autósnak nem kell az első piruett után azon törnie a fejét, mit te­gyen a biztonságos vezetés érdekében. Ezekben az or­szágokban már az ősz de­rekán rádióban felhívják a figyelmüket arra, hogy ide­je lesz feltenni a téli gumi­abroncsokat, mert jön az esős idő, a havazás. A tele­vízióban is gyakran sugá­roznak közlekedésbizton­sággal összefüggő reklám- filmeket, amelyek ilyenkor gyakrabban foglalkoznak az időjárásnak megfelelő gu­mik használatával. Ha az autós nem hallgat rádiót, s még televíziót sem néz. ak­kor a benzinkutaknál kér­dez rá a figyelmeztető táb­la. Cseréltél már?! Az autós tehát egy békés hét végén beáll a garázsá­ba és felrakja téli kereke­it, ráadásul még a pótkere­ket is kicseréli. Másik öt, lecserélt kereke pedig a té­li abroncsok helyén várja a tavaszt. Még az sem mindegy, hogy milyen téli köpenyt használnak, mert a típusokhoz, az autó pa­ramétereihez — fékberen­dezéshez, futóműhöz, telje­sítményhez — igazítva, a leg­inkább megfelelő téli gu­mikat rakják fel a tenge­lyek végére. Valahogy így zajlik a téli gumik cseréje azokban az országokban, ahol a közlekdési kultúrá­nak a feltételei is adottak. De vajon mit csinál a ma­gyar autós, ha beköszönt a tél? Természetesen, téli gumi­kat nálunk is lehet vásá­rolni. A Shell—Interág ex­portál ilyen köpenyeket, s ezeket általában saját üzle­tei és benzinkútjai forgal­mazzák. Mint megtudtuk, az idén az olcsóbb keletné­met gumikon kívül Pirelli márkájú téli gumikat is forgalomba hoztak, amelyek többféle méretben kapha­tók. Jóllehet, a nyugati autómárkák szaporodásá­val, az alkatrész és autófel­szerelés forgalmazói első­sorban az alkatrész-behoza­talra koncentráltak, mégis se szeri, se száma azoknak a cégeknek, melyek gumit exportálnak. Jó részük azonban nor­mál gumik behozatalával törődik, s kevesen hoznak be téli változatot. Ez nem véletlen. Nálunk csak a leg­keményebb téli időszakban van szükség speciális gumi­ra, ezért azt többnyire csak azok használják, akik a he­gyekbe járnak síelni, vagy olyan helyen laknak, ahol nélkülözhetetlen az abron­csok cseréje. Nem is gaz­daságos a puhább. ezért gyorsabban kopó téli gumi­kat használni, jóllehet, ezek nennesak havas úton, de esős időben 4s biztonságo­sabb vezetést szavatolnak. Mindettől függetlenül még ha szükség volna rá, ak­kor sem lenne szabad el­várni a legtöbb autóstól a téli gumik használatát ak­kor, amikor sok típus tulaj­donosa annak is örül, ha egyáltalán kap gumit au­tójához! Az pedig már vég­képp luxusnak számíthat, hogy öt-öt kereket váltogas­son ősszel és tavasszal az autós akkor, amikor még a legnagyobb számban futó Ladákhoz és kis Polskikhoz is különvállalkozás új fel­nit szerelni. Az Autó Extra nyomán Dízelmotor üzemi szimulátor A belső égésű, jó hatás­fokú dízelmotorokat nem­csak járművek meghajtásá­ra, de más célokra, példá­ul energiafejlesztésre is használják. Egy francia vál­lalat nemrégiben olyan dí­zelmotor üzemi szimulátort fejlesztett ki, amely kiváló­an alkalmas a dízelerőgé­pek kezelésének, hibaelhá­rításának oktatására. A szi­mulátor hathengeres, négy­ütemű dízelmotorként üze­mel. A szimulátorral kü­lönféle üzemzavarokat le­het utánozni, és a tanulók­nak a berendezés megmu­tatja a hibaelhárítás meg­oldásait is. A szimulátor fontos al­kotóeleme a kévernyő, ame­lyen grafikus ábrák formá­jában jeleníti meg a dízel­motor elemeit és üzemelé­sének sémáját. A szimulá­tor hangjelekkel is utánoz­za az indítás alatt álló és üzemelő motor hangjait. A tanuló a szimulátoron el­helyezett billentyűk segít­ségével előhívhatja a kép­ernyőre a dízelmotor kü­lönböző részeit például az indítás1 sorrendet, és, ha az indításnál egyetlen elem kihagy, például zárva ma­radt egy szelev, vaay az akkumulátor feltöltése elég­telen, úgy a szimulátor azonnal jelez, és a motor képletesen be sem indul. A szimulátor monitora mellett foglal helye* az ok­tató, aki a billentyűk be­ütésével különböző zóná­kat tud kiválasztani, a motort indítja, leállítja, sza­bályozza a töltést, az at­moszférikus jellemzőket, a légnyomást, a hőmérsékle­tet és a motor által kifej­tett munkának megfelelő sebességet, és n motor üze­mében különböző hibákat képes létrehozni. Ezeknek a hibáknak az elhárítása az oktatás fő célja. A tanuló a dízelmotor üzemi nyomá­sát, üzemanyagszintjét, az elektromos feszült éget tud­ja ellenőrizni menet köz­ben a szimulátoron. Hobbink és társunk az autó

Next

/
Thumbnails
Contents