Új Nógrád, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-14 / 11. szám
1991. JANUAR 14., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP \ 3 Februártól keserűbb a sütemény r Áremelés — csúsztatással fl hiba nem az ön telefonkészülékében van! Hit mond az üzemigazgató? Kettős szereposztásban Mint téeszelnök mivel biztatja a málnatermeloket? Mint termelő, milyen magatartást képvisel? Lesz-e málnaháború? Egyesek talán korainak tartják a témával való foglalkozást, de az elmúlt évek tapasztalatai, amelyet málnaháború néven ismernek a megyében is, arra intenek, hogy a volt konjuklúralovagok eltűnése után a legégetőbb kérdés: kiben bízhatnak, kire támaszkodhatnak, kinek higgyenek, ki teremt a termelők számára viszonylagos értékesítési biztonságot, a piac szeszélyei, az igények gyors változása esetleg más, egyéb váratlan fordulatok esetén. Az aggályoskodó, jelent és jövőt firtató kérdések megválaszolására Kiss Andrást, a nógrádi termelőszövetkezet elnökét kértem meg, aki kettős szereposztásban —, mint termeltető, és mint termelő — áll az olvasók rendelkezésére. — Mint téesz elnök, milyen főbb piaci és pénzügyi tapasztalatokat kíván közreadni a magunk mögött hagyott málnaszezonnal kapcsolatban? — A nyugat-európai piacon megjelent a jugoszláv, a lengyel és a chilei málna. Olyan túlkínálatot hoztak létre, aminek következtében az elérhető árak jelentősen csökkentek. Amíg korábban négy márka negyven, illetve négy rriárka húsz pfenninget kaptunk egy kiló gurulós málnáért, addig az elmúlt évben már csak három márkát adtak, az év vége felé pedig két márka harminc pfenning- ért akarták átvenni. Ennyiért nem voltam hajlandó eladni. Pillanatnyilag négyszázötven tonnára való málnát tárolunk hűtőházunkban, aminek eladása a szezon kezdetéig biztosítva van, az energiaárak újabb kétmillió forintos növekedése mellett. Hangsúlyozni kívánom, hogy a nyugati piac semmiféle áremelkedést nem hajlandó elismerni. Tavaly 758 termelővel kötöttünk szerződést, hatszáz tonna felvásárlására. Ezt megtetéztük 187 tonnával. Ezenkívül, a környező községekből még felvásároltunk 360 tonnát. A gyümölcs kilójáért átlagban 36 forint 55 fillért fizettünk ki a szezon befejezése után, vállalva az általunk felvett hitelek után fizetendő magas kamatot. — Egyéni termelőként mit kíván közreadni? — Háromszázötven négyszögölön termeszt a család málnát. Általában a megmunkálására fordított munkát nem szoktuk pénzre átszámolni. Általános vélemény —, benne az enyém is —, hogy ötvenforintos kilónkénti felvásárlási ár mellett még érdemes a termesztéssel foglalkozni, mert van rajta némi nyereség. A jelenlegi árak mellett, és a jelentősen dráguló energia— műtrágya—növényvédő szer miatt nem nagyon éri meg a vele való foglalkozás. Sok helyen már kivágták és folyamatosan kivágják az ültetvényeket. Én egyelőre még megtartom, majd elválik, hogy mit tudok vele elérni. Egyre nő azoknak a száma, akik a kivágott ültetvényt feketeribizlivel váltják fel, mivel tavaly, kilónként 80— 100 forintért vásárolták fel. — Térjünk vissza elnöki a szerep vállalására. Változott-e a vezetés korábbi álláspontja a termeltetéssel és az elszámolással kapcsolatban? — A velünk szerződést kötő termelők az elmúlt két évben meggyőződtek arról, hogy biztos pénzt, mégha kevesebbet is, de a szövetkezet garantálja számukra. Mi eddig mindig betartottuk a szerződésben vállaltakat. Amennyiben találunk olyan bankot, amely hitellel segít bennünket a szezonban, akkor megpróbáljuk változatlan formában megvalósítani az elmúlt két évben meghonosított átvételt és fizetési gyakorlatot. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor két variáció között választhatunk. Az egyik az, hogy a szezonban alapáron vesszük át a termést, a többit pedig az értékesítés útján fizetjük ki. A másik, ha nem kapunk hitelt, akkor csak az értékesítés után tudjuk a szerződésben vállalt felvásárlási árat kifizetni. Jelenleg, nem tudom elképzelni, hogy a tavalyinál kedvező felvásárlási árra lesz lehetőség. Egyetértek azokkal a termelőkkel, akik azt mondják: a lémálna kilójáért kapott 10— 15 forintért, a termést nem érdemes leszedni. Halvány reményt jelent egy amerikai céggel folyó tárgyalás. Amennyiben az üzlet létrejön. akkor a térségben elérhető évi, háromezer tonnás málnatermés ötven százalékát lémálnaként értékesítjük az Egyesült Államokban. Ez az új szituáció javítaná piaci pozícióinkat. Egyébként a velünk szerződni akarókkal február végén, illetve március elején, a szokásos találkozó keretében ismertetjük elképzeléseinket az elérhető felvásárlási árat és a fizetési feltételeket. — Mint egyéni termelő, kivel köt szerződést? — Még nem tudom. Tavaly, a Dunakeszi Konzervgyár felvásárlójával voltam üzleti kapcsolatban. Nemcsak magamnak mondom, hogv vége annak a világnak, hogy bárki olyat termeljen, amire nincs szerződése. A keserves esztendők bebizonyították, hogy nagy bűnt követ el önmagával szemben az a termelő, aki nem köt szerződést — fejezte be válaszát Kiss András. Venesz Károly — Miért emelték korábban az üzletekben a sütőipari termékek árát, akkor amikor tudomásunk szerint a gabonaipar csak január 14-től érvényesíti emelt árait? — kérdeztük Szepesi Jánosáétól, a Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat gazdasági igazgatóhelyettesétől — A január 7-i áremelést döntően nem a gabonaipar jelenlegi árrendezése váltotta ki, hanem a múlt év utolsó hónapjaiban történt áremelések tették t indokolttá. Mindenki által ismeretes, hogy az energia- és üzem- anyagárak igen nagy mértékben, a termelésükhöz szükséges járulékos anyagok (például élesztő) árai is jelentősen emelkedtek, - amit akfcor nem hárítottunk tovább. Pedig az ebből adódó költségnövekedés igen jelentős mértékű, többmilliós nagyságrendű volt. A gabonaipari vállalatok „Az ön által hívott előfizető kapcsolási száma megváltozott, további információért kérem hívja a tudakozót”. A monoton gépi hang egykedvűen ismétli a figyelmeztetést a bosszankodó telefonálónak. aki — még egyelőre! — újabb kettesért, ha szerencséje van, megtudhatja az új telefonszámot. Egy újabb harmadik nekifutásra és a harmadik kétforintjáért talán beszélhet is a hívni szándékozott féllel. A soványka siker ára: idő, bosz- szúság és négy forint többletköltség. Hány telefonszámot érint a változás, illetve nem lenne-e helyesebb valamilyen módon erről tájékoztatni az ügyfeközül —, akikkel mi üzlet1 kapcsolatban vagyunk — a balassagyarmati csúsztatta el egy héttel az áremelését, a többiek január 7-től érvényesítik emelt áraikat. Szükségesnek tartom azonban, megjegyezni, hogy tavaly fordított volt a helyzet. A Malomipari Vállalat augusztusi áremelését mi csak egy hónap elteltével, szeptember 1-vel építettük be termékeink árába. Tájékoztatásként szeretném még azt is elmondani, hogy a sütőipari egyesülés ajánlati áraitól vállalatunk többségében lefelé „kerekítette” az árakat. Például: a Palóc kenyér ajánlati ára 31,60 forint volt, mi 31 forintban, a kiflié 2,60 volt, mi 2,50 forintban határoztuk meg. Az édesipari termékeink áremelését (torta, sütemény), pedig elhalasztottuk Csak február 1-től kívánjuk azt is rendezni. leket, megkímélve őket á felesleges bosszúságtól és a felesleges pénzkidobástól — kérdeztük Lőrincz Zoltántól, a Nógrád Megyei Távközlési Üzem vezetőjétől. — Októberben és novemberben történtek a számváltozások, amelyek negyven-öt- ven előfizetőt érintenek. Mind közületi telefonszám. Ez a változás nem olyan mértékű. amely szerintünk egv külön kiadvány megjelentetését tenné szükségessé. Az idén készül el az új telefonkönyvünk, addig talán az érintett vállalatoknak kellene megtalálni a módját, hogy az őket érintő számváltozásokat a megyei lapokban például az Új Nógrádban ismertetnék. bad élet. Szebb, kedvemre valóbb foglalatosságot nem is kívánhatnék magamnak Ha lehet, a vadászatnak méginkább rabja. Fegyver- szeretetét a katonaságig vezeti vissza. Pisztollyal, kispuskával, géppisztollyal egyaránt kiválóan lőtt. Miként említi, tízből kilencszer ma is célba talál. Igaz, olyan golyóspuskát birtokol, melyből mindössze három található az országban. A párjától kapta az amerikai gyártmányú Mohawk 600- ast. A fegyver 196 méterig lövi a nullát. olyannyira pontos. — Errefelé a szarvas a legjellemzőbb nemesvad — tudjuk meg Jakus Mihály- tól. — A hozzám tartozó négvezer hektáron hatvanra tehető a törzsállomány. Vaddisznóból háromszáz is fellelhető. Sok az őz, a nyúl, a, róka. kevesebb a borz, a n.vest, a nyuszt, a vadmacska, s már hiúzt is láttak. Jómaga zsákmányainák a számát képtelen megmondani. Azt azonban nyilvántartja, hogy nemrégiben ejtette el a 170. vaddisznót. Különben a vaddisznó a kedvenc vadja, s főleg azért, mert nehéz, korántsem veszélytelen a kilövése. Emberünk 1972-től kísér külföldi vadászokat. Évente másfél-kéttucatnyian keresik fel a Mátra hegység gondjaira bízott rengetegeit, Szarvasra vadásznak, s kemény valutával fizetnek. Akadt olyan esztendő, hogy kétmillió nyugatnémet márkával gazdagodott a nagy- bátonyi erdészet. — Különösen a németeknek magas a vadászkultúrájuk — osztja meg velünk ismereteit, tapasztalatait a szakember. — Vadászkürt jelzi a kivonulásukat és a visszaérkezésüket. A lelőtt vadnak is mindenkor megadják az őt megillető végtisztességet. Naplót ugyan nem vezet vadászélményeiről Jakus Mihály, de emlékezetből is órákat tudna mesélni. Olyan honi magas rangú párt- és állami vezetők, híres élsportolók, külföldről érkezett gazdag gyárosok nevét sorolja, akiknek ő szervezte meg a vadászatot. Nincs szó tévedésről, hiszen a tetthelyre kalauzolt vadász számára szinte mindenkor menetrendszerűen érkezett a megfigyelt, szokásaiban kiismert vad. Más kérdés, hogy esetenként így sem sikerült elejteni a kiszemelt szarvast. Tudniillik a vendégvadász magánfelejtette a fehér ingét, s így őt az állat már azt megelőzően felfedezte, mielőtt a célzott lövés eldördülhetett volna. Más alkalommal a vadászszeren- cséhez nélkülözhetetlen kitartás hiányzott a külhoni puskásból, s türelme idő- előtt elfogyott a lesen. A fotózás kedvéért előkerül a kulcsra zárt szekrényből a kedvenc puska, kattan a masina, s ország-világ láthatja: íme, így néz ki Jakus Mihály, az erdész és vadász! Aki imádja a természetet, szereti a vadakat, de aki engedelmeskedik az élet törvényének, s kilövi a golyóra érett szarvast, vaddisznót Legalább 70 éves koráig óhajt szenvedélyének hódolni. . . Kolaj László Fotó: Mikuska István Körjegyzői kinevezés Nézsán Legénd és Nógrádsáp kiválása után Nézsa, - Keszeg és Alsópetény körjegyzőséget alakított. Az önkormányzat ülésén elfogadták a körjegyzői pályázatra jelentkező Vastag Imréné pályázatát és kinevezték a három község körjegyzőjévé. Vastag Imréné tanácsakadémiát végzett, államigazgatási gyakorlattal rendelkezik, hiszen a nézsai tanács igazgatási osztályának főelőadója volt. A kis herceg Nógrádiul A nyugat-nógrádi kisközségben fellendülőben vannak a legkülönbfélébb ifjúsági szakkörök. A fiatalok előszeretettel látogatják a fotó-, a néptánc-, a varró- és a színjátszó szakkör foglalkozásait. A római katolikus plébánia és a polgármesteri hivatal összefogása eredményre vezetett. A legfrissebb hírt a színjátszókról kaptuk: legkésőbb farsangra szeretnék színpadra vinni Antoine de Saint Exupery: „A kis herceg” című művét, melynek szerepeit a napokban osztották szét. Ismét szezon végi ruházati vásár Január közepén, pontosabban 21-én, az idén is megkezdődik az immár hagyományossá vált téli szezon végi . ruházati vásár. Ez mintegy két-három hétig tart, ami pedig nem közömbös, a vásár eredményének mértéke 30—50 százalékos. Ezen belül természetesen a különféle áruk kínálatának árát, az engedmény mértékét a különféle boltok önállóan határozzák meg. Dentonitiizem „születik” — Rákóczi-bányatelep. Organofil dentonit a neve annak az anyagnak, amelyet a műanyagiparban, a festék-, a gumigyártásban — adalékként használnak. Dentonitot fognak előállítani abban az üzemben, amely várhatóan egy hónap múlva készül el, mintegy harmincmilliós költséggel. A kivitelezők: a salgótarjáni UN1VER kisszövetkezet, a Klímatechnikai Kisszövetkezet, valamint a budapesti Gyár- és Gépszerelő Vállalat. Felújítási munkák Héhalomiian Az elmúlt év áprilisától önálló község Héhalom. Azóta jelentős kö/.ségszépítú - fejlesztő munkákat végeztek külső erővel és jelentős társadalmi munkával. Tatarozták a faluházat, amelyben a polgármesteri hivatalon kívül helyet kapott az egészségház és a könyvtár, valamint egy ital bolt. A tervek szerint a faluházban lesz majd a postahivatal is. Az óvodában külső-belső felújítási munkákat végeztek és friss festést kapott a kerítése. Korszerűsítették a Ságvári Endre utat. Minden héhalmi család 4 ezer forinttal járult hozzá az útépítési munkálatokhoz. Korszerűsítették n világítást a Petőfi utcában. Társadalmi munkában elkészült a temető kerítése. \ralamint az odavezető falépcső vaskorláttal Segítség az óvodának — Sámsonháza. Tizenhárom gyerek jár a helybeli óvodába, s közülük tízen szlovák nemzetiségűek. A Magyarországi Szlovákok Szövetsége pénzzel, szemléltető eszközökkel és könyvekkel is segítette az intézményt. A könyvekből verseket és énekeket tanítanak az óvónők, természetesen szlovák nyelven. Imádja a természetet, szereti a fegyvereket Kedvence a vaddisznó Mátramindszent. Pompás kétszintes családi ház, vaskerítéssel övezett gyepes udvar, a dombra felfutó porta végében fenyőfák zöldellnek. Az ízlésesen berendezett szobák falát mívesen kikészített vaddisznó- és őzbőrök, szarvasagancsok díszítik. Az emeletre felfutó Iából ácsolt csigalépcső korlátján róka- és vadmacska- prémek sorjáznak, bunda lesz belőlük a távolabb élő asz* szonylánynak. A házigazda, Jakus Mihály kenyéradó foglalkozása mintegy „visszatükröződik” az otthonában. Merthogy kerületvezető erdész és országszerte ismert vadász a 49 éves férfi. — Imádom a természetet cs szeretem a fegyvereket. Füzért választottam a kettős mesterséget — mondja, tágas nappalijukban ülve. Együtt a família. Az általános iskolában végzős nagylány és a nagymamáéknál- nagvapáéknál vendégeskedő kisunoka kíváncsian hallgatják, miről diskurálunk. A helybeli postát vezető feleség viszbnt nem ér rá tétlenkedni, jön-megy, végzi asszonyi teendőit. — Harminc éve vagyok erdész — folytatja vendéglátónk. — Ebből huszonöt éve itt szolgálok. A kerületem 460 hektáros. A csemete elültetésétől a fakitermelésig mindenért egymagám felelek. Strapás, de sza-
