Új Nógrád, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-29 / 24. szám

199T. JANUÁR 29., KEDD SPORT iiEunnu 7 Csipitiiflk íz őszi idény tükrében Labdarúgás. A megyei I. osztály őszi küzdelmeit a Mohora együttese zárta a negyedik helyen. Gaál Mik­lós szakosztályvezető érté­kelte a tizenöt mérkőzésen nyújtott teljesítményt. — A csapat mindössze má­sodik szezonját kezdte a me­gyei I. osztályban. Hogyan értékeli a gárda produkció­ját? — Elégedettek vagyunk, hiszen túlteljesítettük célki­tűzésünket. A középmezőny­ben kívántunk végezni, vagy­is minél távolabb kerülni a kieső helytől. Tavaly voltak gondjaink, éppen ezért nem szövögettünk ebben az esz­tendőben sem merész álmo- Tcat. Ezért is kellemes megle­petés ez a jó helyezés. — Mivel magyarázza a csa­pat szereplését? — Tulajdonképpen nincs ebben semmi titok, nem tu­dok csodáról beszámolni. Já­tékosállományunk alig válto­zott az elmúlt bajnoksághoz képest, igaz nem is volt szükségünk erősítésre. Ru­tinos labdarúgók alkotják a gárda gerincét. Gondjaink mindössze a csatárjátékunk­ban voltak, heteken keresz­tül valóságos góliszonyban szenvedtek a fiúk. Bizony, egy Mohorán mindenki megtette a magáét gólerős centert szívesen lát­nánk, de hol találni manap­ság ilyet? — Mohora együttese kö­zönségcsalogató játékáról is­mert. Személy szerint kiket emelne ki a csapatból, kik tették a legtöbbet a sikerért? — Mindenki megtette a tő­le telhetőt, így aztán nem kí­vánok senkit kiemelni. A csapat hozta az eredményt a fiúk egymásért is játszot­tak. Mi azon csapatok közé tartozunk, ahol senki nem irigykedik a másikra, és gondok is csak abból adód­nak, hogy mindenki játszani szeretne. De, ez öröhnteli tény, hiszen labdarúgóink já- tékszeretetét igazolják. — Mit várnak a tavaszi folytatástól? — A mércét továbbra sem állítjuk magasabbra, vagy­is, a középmezőnyben kell végeznie a csapatnak. Ter­mészetesen, ha megtartanánk ezt az előkelő helyet, akkor sem szomorkodnánk ... So­kat kell dogoznunk az anya­gi feltételek megteremtésé­ért. A legfőbb vágyunk, hogy a gárda továbbra is ilyen jó kollektíva maradjon. Mert ebben az esetben öröm a já­tékosokért és a játékosokkal dolgozni. — ii. n. — Világrekord a mellúszásban Leicester. A brit Nick Gil­lingham a 200 méteres mell-' úszásban 2:08.15 perccel a •világ eddigi legjobb eredmé­nyét érte el rövid pályás vi­adalon. A korábbi „rekor­dot” a múlt csütörtök óta a spanyol Joaquim Fernandez tartotta 2:08.62 perccel. (Reu­ter) Az év legjobb Hógrád megyei tportolói, 1990. Kadlót Zoltán „doppingszere": a család Az 1990. év legjobb felnőtt férfi sportolója Nógrád me­gyében Kadlót Zoltán lett. Az SKSE rokonszenves at­létája tavaly nem csak meny- nyiségre teljesített sokat — adott a minőségre is. Töb­bek között alig telt el az esz­tendőből öt perc, máris meg­nyert egy futóversenyt, és a versennyel együtt egy Tra­bant személygépkocsit... — Erre mondják: kezdet­nek nem rossz! — Hát igen. Kezdetnek. De sajnos a folytatás elma­radt, pedig én igazán akar­tam szállítani a további si­kereket is, csak éppen nem jött össze. — Csak nem vagy elége­detlen önmagaddal? — Azon túl, hogy szerin­tem az ember sohasem le­het önmagával elégedett, szerintem mást is letörne, ha csak egyetlen fontos ver­senyt nyerne egy évben, az­tán meg minden balul ütne ki. Nem sikerült nyernem az országos bajnokságon, sem ötezren, sem tízezren nem értem el azt az idő­eredményt, amire pedig ké­pesnek érzem magam. — Serleggel a kezemben én nem siránkoznék. Ezek szerint nem is számítottál az elsőségre? — Nem nagyon hittem benne. Mindenesetre az idei edzésadagok végzése közben ez mintegy „doppingként” fog hatni rám. Hogy ez mi­re lesz elég ellenfeleimmel szemben, az majd kiderül. — Van neked más dop­pingszered is, ha jól tudom. A család... — Igen. Sajnos elég ke­veset vagyok velük, de lé­MeiyÉnliben járt az OTSH pénzügyi osztálY»eze18|e „Bízom az önkormányzatok ítélőképességében" A napokban megyénkben járt Debreceni János, az Or­szágos Testnevelési és Sport- hivatal sportpénzügyi fő­osztály vezetője. Zsúfolt programját megszakítva adott rövid interjút lapunk­nak. — Debreceni úr! Milyen cél­lal érkezett Salgótarjánba? — Az OTSH közvetlen kapcsolatot kíván kiépíteni minden megyével, hogy mély­reható. alapos ismeretekkel rendelkezzünk a helyi prob­lémákat, nehézségeket ille­tően. Nem kell mondanom, mit jelent a személyes kon­taktus. Nógrádba is információ szerzés céljából érkeztem. Az SBTC alapítvány létre­hozásáról, működéséről tá­jékozódom, hiszen a sport- hivatal többször kifejtette, hogy az alapítványokat a hazai sport egyik nagy meg- mentőjeként tartjuk számon. Most kóstolgatjuk, milyen gondokkal kell szembenézni az alapítványok funkcionálá­sakor. — Mint az élet minden te­rületén, a sportban is vész­terhes időket élünk. Régen látott nehézségekkel kell meg­birkózniuk a honi egyesüle­teknek, kluboknak. A leg­frissebb példa: megszűnt a sportolók vasúti kedvezmé­nye. Ez újabb, nem várt pluszkiadásokat jelent az amúgy is szűkös egyesületi költségvetésekben . . . — Bennünket is váratlanul ért ez a döntés, de tudomá­som szerint, a hivatal meg­próbál tenni valamit a ked­vezmények érdekében. — A helyi önkormányza­tok egy része nem éppen sportbarát. Jól igazolja ezt megyénkben a balassagyar­mati példa. A polgármesteri hivatal az igényelt támoga­tási összeg hatodrészét irá­nyozta elő költségvetéséből a gyarmati sportegyesület­nek, amit ha megszavaz a képviselő-testület, megszű­nik a sportklub. Kétségbe­vonhatatlan tény. hogy az önkormányzatok kínzó pénz­hiánnyal küszködnek, és számtalan helye van a pénz­nek, azonban kell, hogy le­gyen megoldás. Hogyan lát­ja ezt a problémát? — Az ország szinte min­den részéről kapunk ilyen vészjeleket. Nem az udvari­asság mondatja velem, de bízom az önkormányzatok ítélőképességében. Miért szüntetnék meg a már meg­lévő értékeket? A képviselők is minden bizonnyal tisztában vannak vele, hogy az egyesületek egyik alapvető tevékenysé­ge, a gyermekek nevelése. A sport, az egészséges és a közösségi élet szempontjából, pótolhatatlan a gyermekek számára. Milyen lenne egy város sportélet nélkül? Költői kérdések, ezért is bízom a képviselő-testületek átgondolt döntésében. — szilágyi — Fotó: Gyuriin lekben mindig velem van­nak, bárhol álljak is rajt­hoz. Ez nem mindenkinél van így, de én kifejezetten értük futok. Feleségem most. is elkísért a díjátadásra, a két gyerek pedig már bizto­san nagyon várja haza az apucit, mert Svájcból most értem haza néhány órája, ahol versenyeztem. — Ki egyengeti külföldi útjaidat? — Még tavaly kerültem kapcsolatba egy budapesti menedzserrel, Tóth László­val. Évente 8—10 versenyt szervez nekem, mezei és pályaversenyeket egyaránt. Erre szükség is van. Össze­jönnek néha nagy mező­nyök, kemény ellenfelek, és pénzügyileg sem járok rosz- szul. Ezzel persze együtt járnak olyan hátrányos tényezők is, hogy december 30-án még Zürichben versenyeztem, szilveszter éjjel pedig a fá­radtság miatt csak harma­dik lettem azon a futáson, amit tavaly megnyertem. Nem sok hiányzott az első­séghez most sem. —■ Mennyit edzel? Biztos, valami irdatlan mennyisé­get futsz naponta. — Sokat, de nem eleget. Régen a legendás Mecser Lajos naponta körbefutotta Salgótarjánt (edzésadagján túl), de hiába fut a magyar élmezőny akármennyit, az 5000 méteres országos csú­csot még mindig Mecser tartja. Ez azért mond vala­mit. Érzem és tudom, hogy bennem van öt- és tízezren is a jobb — sőt: sokkal jobb — eredmény, de kellő idő­ben nem tudom „elővará­zsolni” magamból. Az OB-n szerzett 2. és 3. hely is ezt mutatja. Tízezren fél per­cet tudnék még javulni sze­rintem. — Már 1982 óta váloga­tott kerettag vagy. VB-re, olimpiára nem vágyódsz? — Ha csak valami külön­leges kiugró eredményt el nem érek, nem hiszem. Egy világversenyre csak orszá­gos csúccsal lehetne kijutni. Az időeredményeim fejlődé­sét nézve ez hiú reménynek tűnik. De én lennék a leg­boldogabb, ha a stopperek rácáfolnának a szavaimra. Ha elérhetetlennek tűnő álmokat nem is kerget Kad­lót Zoltán, azért bizakodás­sal várja 1991-et. A díjnak szemlátomást örült, de sok­kal boldogabb lenne, ha az új versenyévadban minél több elsőséget sikerülne sze­reznie riválisaival szemben. Mondjuk, az OB-n. Mert az mégis más... Balázs József Kosárlabda NB II. Remekül hajrázott a Kohász SKSE—OSC 92—79 (34—41) Salgótarján, vezette: Bencúr és Szakái. SKSE: Juhász 22, Magyar 16/6, Mészáros 14, Balog 11/3, Szabó 7/3. Csere: Gren- da 11, Sós 8, Tóth 3/3, Fe­kete. Edző: Laczkó Sándor. A mérkőzés úgy kezdő­dött, ahogy a Tungsram el­leni befejeződött. A Kohász széteső támadójátéka nem volt eredményes, a lepatta­nókat sem sikerült megsze­rezni. Szünet után sem válto­zott semmi, az egyetemisták jobb teljesítményt nyújtot­tak. A játékrész közepén azonban váratlanul maguk­ra találtak a tarjániak és Magyar távoli dobásaival átvették a vezetést. Az utolsó percekben mintha más csapat játszott volna. Ju­hászék valósággal állva hagyták a fővárosiakat. Disztl László a „tízesről" Ha egy magyar futballis­ta tízest kap teljesítményé­re a honi szaklaptól, az ki­tüntető elismerés. Egy tízest kapott vasárnap a belga baj­nokságban a Cercle Bruges csapata is. De, ennek ko­rántsem örültek játékosai. A városi rangadón ugyanis, az FC Bruges verte 10^arány­ban a Cercle-t. A győztes gárdában ezúttal is erősség­nek számított Disztl László. A magyar válogatott kö­zéphátvédje hétfőn így em­lékezett a vasárnap délutáni diadalmenetre: — Makacsul kitartunk amellett, hogy még „meg­foghatjuk” a most élen ta­nyázó Gent csapatát, és baj­nokok leszünk — mondta a bajuszos szőke labdarúgó, aki egyébiránt újább három évre szerződést hosszabbított a belga együttesnél. — Ezért most minden találkozóra oda kell figyelnünk. Húszezer néző előtt a félidőben már 3:0 volt az állás, fordulás után pedig még jobban mű­ködött a góllövő gépezet. Kü­lönösen az ausztrál Frank Farina volt elemében, négy­szer talált a Cercle hálójába. — Messze még a bajnok­ság vége, de mi a Gent ed­digi sikereinek titka? — A nyáron előrelátóan és átgondoltan vásároltak játé­kosokat, kedvezően erősítet­tek. És persze önbizalom dol­gában is remekül állnak. — A hároméves szerződés- hosszabbítás csalhatatlan je­le annak, hogy elégedettek a formájával. — A nyáron más belga klub is keresett, de mi a csa­láddal nagyon jól érezzük magunkat a városban, tehát maradunk. Érzem, egyre job­ban kiteljesedem. A 29? élet­évemhez közelítek, s remé­lem. a hátralévő Európa- bajnoki selejtezőkön is szá­mítanak rám a válogatottban. — Volt-e már egyáltalán részese ilyen „gólesőnek”? — Személy szerint még nem. S, az a gyanúm, hogy az FC Bruges történetének is ez a legnagyobb különb­ségű Sikere. Legalábbis a mérkőzés után kérdezgettem Ceulemans-t, akit „Császár­nak" becéznek a csapatban, de ő sem emlékezett arra, hogy ilyen K. O.-vereséget mért volna bármilyen csa­patra is az FC Bruges. A SALGÓTARJÁNI SÍKÜVEGGYÁR MEGHIRDETI üzemeltetésre: 500 adagos konyháját és éttermét 1991. február 15-től.- Bérbeadásra:- kertészetét, 120 m--es fűtéssel, vízzel ellátott üvegház 1991. február 15-től. a központi irodaház melletti 39-es jelű épü­letének felső 3 szintjét bútorozottan, telefon­nal ellátott különböző méretű irodahelyiségek külön-külön, vagy több, együttesen is kivehető 1991. február 15-től,- az északi porta melletti faházat bútorzat nélkül, egy na­gyobb és több kisebb méretű irodahelyiség 1991. március 01-től.- Bérleti díjak: megegye zések szerint.- Érdeklődni: Salgótarjá­ni Síküveggyár, Tóth Sándor főmérnök. Tel.: 12-125, 11-655. (103SZ) Sportból Csécsén Forró László, a csécsei sportkör elnöke, barátaival bált rendezett az elmúlt hét végén. A zenés, táncos mulat­ságon ott szórakozott a helybéli sportszerető lakosság szí- ne-java. A sportkör gondolt a játékosok, a vezetők és a szurkolók hitveseire is, akik férjurukat oly’ gyakran nél­külözni kénytelenek a sport miatt: fehér szegfűvel ked­veskedtek a megértő asszonyoknak. — mikuska —

Next

/
Thumbnails
Contents