Új Nógrád, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-28 / 23. szám

. 1991. JANUAR 28.. HÉTFŐ =CE BATONYTERENYE ES KÖRZETE D KULTURVERMEK Szánom a mostoha sorsú kultúrházakat. (Minden harmadik faluban beléjük botlom.) Még hordoznak ugyan valamit a régi büszke­ségükből. de ez is hamaro­san lepereg a vakolattal. Nyomát elrejti a pókháló, s a cipőnyom a falon. A kongó termekben, jéghi­deg előcsarnokokban kiag­gatott fényképeken hajdani sztárok mosolyognak. Élet­telenek már ezek a volt élet­terek. A mozik sorra halód­nak, halódtak egyikben és a másikban is. Hazavittük, visszük a szobába azt is. Jut mindenkinek? Néha jón egy-egy ünnep, olyankor ezek a házak majd­nem megtelnek, a porszagú függönyöket felhúzzák. De, egy-egy tapintatlan szem­pár ' a repedésekre téved. megáll a kancsal csillárokon, kinek-kinek erről a pénz jut az eszébe és sóhajt is mellé nagyot. Vannak gyógyítható kultúr- otthunok. Ezek még nem romosak, bár már nem a kul­túrát szolgálják. És rég nem otthonok. Azért mégis éledez­nek: termeiket hivatalnak rendezik be, vagy kiszemelik a tornaóráknak. Sőt, — igaz, szükségből! — tanteremnek is megfelelnek. S, ha ez így van, ki bánja az olajkályha bűzét? A kényszermegoldá­sok, a sajátos „szervátülteté­sek” korát éljük. A régi ham­vain új funkciók kelnek élet­re, s ahogy telik az idő, egyre kevésbé kísért a múlt, mely­nek darabkája egészséges, pezsgése nagyon hiányzik innen. (mihalik) ALLASFOGLALAS Az elmúlt időszakban több alkalommal jelent meg a sajtó hasábjain olyan vélemény a bátonyterenyei Bányász Művelődési Házzal kapcso­latban, amelyek nem megfelelően tükrözték az önkormányzati képvise­lő-testület szándékait. Ezért kívánatosnak tartjuk törekvéseinket ezen állásfoglalásban rögzíteni. Bátonyterenye önkormányzati képviselő-testülete már a megalaku­lása óta aggodalommal figyeli a Bányász Művelődési Ház hányatott sorsát. Miután tisztában van az intézménynek a település életében betöl­tött fontos szerepével, ezért többször kinyilvánította azon szándékát, hogy el kívánja látni a működtetését. Mindezt azonban nem tudja meg­tenni mindaddig, amíg a ház kezelője, a Nógrádi Szénbányák és a jelen­legi bérlő, a Typo-Team Kft. nem rendezi egymásközt a vitás jogi helyzetet. Ezek tisztázásáig, tehát az átmeneti időszakra, a polgármesteri hiva­tal kérte a vállalat vezérigazgatóját, szerezzen érvényt a bérleti szerző­désben foglaltaknak, hogy a ház rendeltetésszerű működtetése biztosít­va legyen. Ezen túlmenően a képviselő-testület terveket készített az intézmény üzemeltetésére, továbbá ugyanezen célból pályázatokat küldött az illetékes minisztériumokba. Folyamatban van a ház költség- vetésének elkészítéséhez nélkülözhetetlen szakmai, irányítási elvek kidolgozása. Reményünket fejezzük ki, hogy mielőbb tisztázódnak az említett kérdések, s a Bányász Művelődési Ház ismét a közjavát szolgálja! Egyúttal kérjük a település lakóit, észrevételeikkel, javaslataikkal segít­sék munkánkat, s ez ügyben forduljanak a polgármesteri hivatalhoz! Önkormányzati képviselő-testület művelődési, oktatási és sportbizottsága v;><!> Katalin-akna emlékére Szorospatak fölött, az erdőrengetegben termelt egykoron Katalin-akna. Egyike volt a legnagyobb mélyművelésű bányáknak. Az első csille szén 1952-ben jött fel a napszintre, míg az utolsó 1968-ban hagy ta el a bánva szá ját. A két időpont között eltelt tizennyolc esztendőben csaknem 2,3 millió tonna szenet fejtettek le az itt dolgozók. Bezárása után minden mozdítható! elvittek Ratalin-aknáról, csak az acéltorony és köböl-téglából emelt épületek maradtak ott az enveszetnek. Mementóként!... Hitoktató, munka nélkül Sámsonháza. Gyöifi Mihály 34 esztendős fiatalembert napjában többnyire otthon lehet megtalálni. Múlt év szeptemberétől neki is vállalnia kellett a munka nélküli családfő kényszerű szerepét, mint a Nógrádi Szénbányák más alkal­mazottainak. Tennivalója ugyan bőséges a szemre is tetszetős új családi házuk körül, de a hattagú család, a védőnőfeleség fizetésé­ből él. Négy gyermeküket — a legidő­sebb 14, a legkisebb hároméves— most éppen egy hétig az apa gond­jaira bízta Győrfi Mihályné, aki úgynevezett bibliai csendeshéten vesz részt az ország más részében. A fiatalasszony katolikus, míg párja evangélikus — mindketten házasságuk elején tértek meg. En­nek előzményeiről, illetve az em­lékezetes időszakról meséli a férj a következőket: — Fiatalabb koromban azt az életvitelt tekintettem a magamé-' nak: az embernek nem szabad gyökeret eresztenie, mert akkor könnyen sebezhetővé válik. El is határoztam, hogy csak eszerint élek. Azt terveztem például, hogy ha megnősülök, semmiképpen nem telepszünk le, lakókocsiban, hol itt, hol ott állomásozunk majd. Ám miután választottjával összefűzte életét, elhatáro­zása megrekedt... — Nejem ebben a faluban kapott munkát, és a szénbányáknál he­lyezkedtem el (Budapestről ke­rültek ide), s nem sokkal ezután megismertem néhány idősebb vallásos helybelit. Ekkor érkezett el az újabb fordu­lóponthoz... — Érdekelt, elgondolkoztatott a sajátos szemléletük, s egy idő után olyan közel kerültem a hit kérdéseihez, hogy próbát tettem magammal. Részt vettem egy bibliai csendeshéten, aminek lé­nyege az elmélyülés, az Istennel való találkozás, „beszélgetés”. Igen ám, de én a bizonyságtételre vágytam, vagyis azt akartam, szemtől szemben láthassam, komolyan érzékelhessem a Te­remtőjelenlétét. Vártam türelme­sen, imádkoztam és e fölötti csen­dességemben megtörtént velem a csoda: meghallottam a hangot: „most menj haza, és éld meg ezt az életet!” így is történt. Győrfi Mihály mély hívő, az evangélikus gyüle­kezet tagja. Két éve elvégezte az evangélikus teológiai akadémia levelező tagozatát. Részt vesz a hitoktatásban, Sámsonházán és Bátonyterenyén is tart bibliaórá­kat. Ezt a munkát szolgálatnak tekinti, tehát pénzt nem fogad el. Rendkívül fontosnak tartja, hogy az emberek visszanyerjék lelki békéjüket. Ideje nagy részét en­nek és családjának szenteli. —Mihalik— Szentkút búcsúnaptára Február 3.: Gyertyaszentelő Bol­dogasszony. Április 7.: Gyümölcs- oltó Boldogasszony. Május 12.: Urunk mennybemenetele. Május 19.: Pünkösd ünnepe (nagybúcsú). Június 16.: Szent Antal. Június 30.: Szent László és Sarlós Boldogasszo­ny (szentségimádás). Július 14.: Karmelhegyi Boldogasszony. Jú­lius 28.: Szent Anna (nagybúcsú). Augusztus 15.: Nagyboldogasszo­ny (főbúcsú). Augusztus 20.: Szent István király (szentségimádás). Augusztus 25.: Szűz Mária szíve és hálaadás a termésért. Szeptember 8.: Kisboldogasszony (nagybúcsú). Szeptember 15.: Szűz Mária szent neve és Fájdalmas Szűzanya. Októ­ber 6.: Rózsafüzér Királynéja és Magyarok Nagyasszonya. Október 27.: Búcsú halottainkért. December 8.: Szeplőtelen fogantatás. 4= ■ A három nagybúcsút, valamint a főbúcsút a megelőző napon 10.30 órakor kezdődő szentmise nyitja meg. Majd 16 órakor litánia, 18 órakor szentmise következik gyertyás körmenettel. 21.30 óra­kor szentórát, 22.30 órakor pedig keíesztúti ájtatosságot tartanak. Éjfélkor szentmise, majd kezdetét veszi a népi áhitat ősi-énekekkel és imákkal. Reggel 6—7 és 8.30 órá­tól lesznek az újabb szentmisék. A nagymise 10.30 órakor kezdődik, utána körmenet. Délután 14.30 órakor litánia. Kísértetfalu és egy törékeny élet Szúpatak. Tíz éve él egyedül tágas portáján a nyolcvannégy esztendős Szlivka Mártonná. Az elöregedett, s lassan elnéptelene­dő kistelepülésnek ő a legidősebb lakója. Nagyrészt mindent maga végez a ház körül: a felaprított fát elhasogatja, néha kevéske ebédet főz. A mozgás nem esik nehezére -— fájós lábú fiának is eljár segíteni —, de a hideg nagyon megszen­vedted. Bütykös, merev ujjait a köténye alá dugja, ha fáért megy. De leginkább reggel fogja el a reszketés, mikor kimegy a jéghi­deg konyhába, hogy megrakja a tüzet. Tönkrement keze, fájós lába eszébe juttatja a húsz hold földet, amit férjével ketten műveltek. Büszkén említi a szép lovakat, melyeket igavonásra használtak. Mi maradt ebből? Csak az üres, rogyadozó istálló, és a megannyi emlék. Szlivka nénit idős korában nagy bánat érte: most is siratja unoká­ját. aki baleset miatt veszítette el az életét! Kesergéséről a minden­napjai terelik el a figyelmét: el­mondja, hogy a közeli kútról hordja a vizet. Nem ivóvíz, dehát, ezt isszuk — fűzi hozzá. Élelemén kedden és pénteken fagyoskodnak... Nem, nem a bolt előtt, hanem a mozgóárusra várva. Vásárlásra, egyébre van három­négyezer forintja... Most várja a postást, hogy megtudja mennyit emeltek a járadékán. Esténként hamar elnyomja az álom. Ha fent tud maradni, újsá­got, Bibliát olvas. Eljárogat a szomszédságában lévő templom­ba, aminek tornyán már csak az imádság tartja a keresztet. Ablaka kitörve, az egész nagyon siralmas képet mutat. Akárcsak az elha­gyatott település, düledező épüle­teivel, s a falkaszám kóborló, acsargó kutyákkal. Kísérteties a hely, ahol Szlivka Mártonná élde­gél. (M. J.) Fotó: Mikuska Kedves Barátaink! Örömmel hallottuk Beda Józseftől, a Magyar Politikai Foglyok Nógrád Megyei Szövetségének vezetőjétől, hogy si­került segítenünk. Egy héttel ezelőtt tolmácsoltuk a kérését, miszerint a hajdani hadifoglyok, egykoron politikai okok miatt börtönbe zártak, internáltak, egyéb módon meghurcol­tak kártalanításuk ügyében keressék fel a lakásán. A felhívásra sokan jelentkeztek, de bizonyára még nem mindenki. Beda József tehát továbbra is várja az érdekelteket (címe: Bátonyte­renye, Budai Nagy Antal út 21.), akik a szükséges okmányokat vigyék magukkal. Úgyszintén jó hír, hogy a Dorogházán, Mátramindszenten, Szuhán, Mátraalmáson (és még ki tudja, hol!) a lakosságot be­töréseikkel rettegésben tartó négytagú bandát elfogta a rendőrség. Burányi Árpád, Bodó László, Balogh Emimé és Puporka Mária bűnözési listája terjedelmes, s így előrelátha­tóan néhány évig nem kell tőlük tartanunk. A társaság a He­ves—Nógrád—Borsod megyei rendőrök jó együttműködésé­nek eredményeként került kézre. Kérjük Cserháti Tibort (lakik: Kisterenye, Hunyadi út 57. szám alatt), hogy legyen kissé megértőbb a rendőrökkel szem­ben! Elhisszük, bosszantotta Önt, amiért a reggel bejelenteti tyúklopás miatt csak dél körül mentek ki kárvallott nagynén- jéhez, s ezért fordult panasszal hozzánk. Ám gondolja meg: mindössze tizenegy rendőr tartozik a bátonyterenyei KMB-s irodához, holott óriási a gondjaikra bízott terület, ezzel szem­ben a szükségesnél jóval kisebb a mozgási lehetőségük. Már­pedig a bűnözők egyre több munkát adnak számukra. Önökhöz is azért mentek a vártnál később, mert másutt volt teendőjük. És már megbocsásson: tyúklopásnál súlyosabb ügyben. Végezetül üzenjük Balogh Imrének, az etnikai kisebbség bátonyterenyei szószólójának, hogy a Roma Parlament mega­lakulásáról szóló tudósítását megkaptuk és köszönjük. Mivel azonban a kétségtelenül fontos eseményről már írtunk, így cikkét sajnálattal nem tudjuk közölni. Kolaj László és Mihalik Júlia UEI71ZH-J Nagybárkány. Ezen a vidéken is növekszik a szegénység, amit mutat, hogy naponta öten-hatan keresik fel segélyügyben a polgár- ,mesteri hivatalt. Az igény ugrás­szerűen megnőtt, ám az idén mindössze 1 millió 21 ezer forint van támogatásra, s így csak a le- grászárultabbak kaphatnak egy- kétezer forintot. A lakáscélú hite­lek megemelt kamatai után fize­tendő havi 1500 forintot is sokan szeretnék átvállaltatni az önkor­mányzattal, de ennek lehetősége úgyszintén behatárolt. Vagyis a szegények megsegítésének törvé­nyes keretei adottak, csak éppen a pénz hiányzik hozzá. Közmeghall- gatás — először Mátraverebély. Először tarta­nak közmeghallgatást a község­ben január 28-án, 17 órai kezdettel a művelődési házban. Részt vesz­nek ezen az önkormányzati képvi­selő-testület tagjai is, akikhez ügyes-bajos dolgaikkal fordul­hatnak a lakosok. Sámsonháza önálló Kibővített képviselő-testületi ülésen született meg a döntés, miszerint Sámsonháza önálló éle­tet kezd. Az elhatározást tett kö­vette, s már berendezték a polgár- mesteri hivatalt a község legna­gyobb, üresen álló épületében, ahol turistaszállót is létesíteni szándékoznak. Jegyzőt viszont nem alkalmaz az önkormányzat, a lucfalvi jegyző segíti a hivatalos ügyek intézését. Hadüzenet a földutaknak Dorogháza. A normatív támo­gatásokból várhatóan 19—20 millió forinthoz jut az idén a köz­ség. A képviselő-testület a pénz felhasználásáról a falubejáráson, a falugyűlésen és a közmeghallga­táson szerzett tapasztalatok, el­hangzott javaslatok figyelembe­vételével dönt. Az intézmények működtetésén túlmenően elsőszá­mú feladat az orvosi rendelő meg­építése. A faluban és az Új telepen egyaránt sok a sáros, kátyús föl­dút, s ezek egynémelyikének álla­potán zúzott kő leterítésével szán­dékoznak javítani. Eladók az üdü- lötelkek Szuha, Mátraalniás. A közi­gazgatásilag egybetartozó két te­lepülésen mindössze 906-an él­nek, tavasztól őszig azonban jóval népesebb a lakosság. Szuhán 70, Mátraalmáson 100 üdülőtelek ta­lált gazdára, s a jó idő beállta után nagy a mozgás a kertekben. Tel­kek még vannak eladók... Törvény van - pénz nincs BÁTONYTERENYE ÉS KÖRZETE „Megtörtént velem a csoda...”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents