Új Nógrád, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-24 / 20. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1991. JANUÁR 24., CSÜTÖRTÖK tinnunu Emelt vasúti árak — korlátozott kedvezmények (Folytatás az 1. oldalról) Senki előtt nem volt két­séges, hogy a vágtató inflá­ció — és ezen belül is a drasztikus üzemanyagár-eme- lés — hamarosan a közleke­dési tárca kényszerű ármó­dosító intézkedéseit is „na­pirendre tűzi”. Mindezekhez hozzájárult az a tény, hogy a különböző közlekedési te­rületekre fordított állami do­tációt is kisebb-nagyobb arányban csökkentették. Február 1-től tehát az uta­záshoz Salgótarján főtér megállóhelytől Kisterenyéig 32. Pásztóig 48. Budapestig 266 forintot kell kiszámolnia — illetve Balassagyarmatról Drégelypalánkra 48, Diósje- nőre 80, Vácra pedig 124 fo­rintot — az utazni szándéko­zónak. Természetesen 2. osztályon. Ha az utasnak sze­rencséje van, nem személy-, hanem gyorsvonaton utazhat ezért a „zsebbevágó" össze­gért. Ezután ugyanis nincs különbség a két vonatnem között —, vagyis a megvál­tott . vonatjegy ára a gyors­vonat pótdíjat is tartalmaz­za. Az már más kérdés, hogy történetesen Vizsláson ez­után sem áll majd meg a gyorsvonat, a balassagyarT mati vonalon pedig egyálta­lán nincs is ilyen típusú közlekedési lehetőség. Nem maradnak ki a „sor­ból” a munkáltatók sem, hiszen egy bejáró dolgozó lyamon tanul, és arról az ok­tatási intézménytől igazolást Szerez. Közéjük tartoznak azok is, akik átképzésben részesülnek, ha érvényes di­ákigazolványuk van. Termé­Ütött a vasút órája? szetesen négyéves kor után mindenkire vonatkozik ez, még óvodásokra is! Jelentős változás, hogy is­mét bevezetik a nagycsalá­dosok kedvezményeit, mely­re akkor jogosult két szülő, Salgótarján—Hatvan — majdnem százhatvan havi bérlete ezután Pásztó' ról Salgótarjánba 2 ezer 110 forintba kerül, amiből 295 forintot a dolgozó fizet, 1815 forintot pedig a munkaadó. ha három, vagy több — csa­ládtagnak számító — gyer­mekkel utazik. Valamennyi­üknek 90 százalékos jegy jár. Érdemes lesz kihasználni a 75 százalékos kedvezmény le­hetőségét is. A tíz éven alu­helységben tanuló, az állan­dó lakóhelye és az oktatási intézmény közötti vonalon. Ötven százalékkal kevesebben Jelentősen szűkült az öt­venszázalékos kedvezmény­ben részesülők köre. Korlát­lan számban jogosultak a gyermekek négyéves kortól, tizennégy éves korig, az ok­tatási intézmények tanulói és hallgatói érvényes diák- igazolvány alapján, illetve tíztanulónként — csoportos utazásnál — egy fő kísérő. Rajtuk kívül csak a költ­ségvetési szervek és intéz­mények — beleértve az ön- kormányzati költségvetésből gazdálkodó szerveket is — főfoglalkozású dolgozói, il­letve az egyházi intézmé­nyek. társadalmi szervezetek és alapítványok olyan mun­katársai, akik a költségveté­si szervek főfoglalkozású dolgozóival azbnos munka­kört töltenek be (pl. iskolá­ban, kórházban, szeretetott­honban stb.). ' A nyugdíjasok kedvezmé­nye továbbra is „központi kérdés”. Utalványukra ti­zenhat alkalommal 50 száza­lékos menetjegy váltható, il­letve két „karika” felhaszná­lásával 90 százalékos. Jelen­tős módosítás, hogy ezután a nyugdíjkorhatárt elérő há­zas-, vagy élettárs akkor is felhasználhatja az utalványt, ha saját jogán ilyennel nem . rendelkezik, vagy az övé már elfogyott.. Az együttuta- zás sem feltétel, tehát pél­dául a kórházban levő sze­mélyt önálló nyugdíjjal nem rendelkező társa annak utal­ványával is látogathatja. Az eddigi „közalkalmazot­ti kedvezmény” jogosultjai­nak köre jelentősen szűkült. Hogy kiket nem érint ez­után, azt a közeljövőben a vasútállomások — a folya­matban levő jogszabály-mó­dosítást követően — az ér­deklődőkkel közlik majd. Az viszont már most teljesén bizonyos. hogy véglegesen megszűnt az eddig szak­szervezeti utalványra bizto­sított kedvezmény, vala­mint a sportolók és a ter­mészetjárók, valamint a MÁVAG-dolgozók kedvez­ménye. Nem árt tudni azt sem, hogy a belföldön érvényes egyetlen kedvezményre jo­gosító okmány, igazolvány, vagy életkori állapot sem érvényesíthető ezután nem­zetközi vonatokon az or­szághatárig. Ennyiben változott hát február X-től a vasúti ked­vezményezettek köre és le­Darazsak Dorogházán 2. A keresztény közösség bizonyított A tanács kezdettől fog­va (a mai napig) a plébá­nos úr nyakába akarta varr­ni az orvosi rendelő ügyét, melyet a több éve szedett tehóból akartak megolda­ni. Másoknak is feltűnt, hogy először másfél, majd kétmilliót akartak költeni lök, asztalosok, vízvezeték­szerelők ajánlották fel in­gyen segítségüket. És a hí­vek! Jöttek mindennap, sok­szor étlen-szomjan, egész nap szorgoskodtak, tettek- Vettek. összefogtak az em­berek, mert volt értelmes cél. Igaz. volt jogos kritika Ilyen volt... négy WC kialakítására. A hely szűke miatt sem lett volna súrlódásmentes a két intézmény jövője. Ekkor már a politikai életben is új sze­lek fújtak. Falugyűlésen döntés született: újat kell építeni és máshol. Azt gondoltuk, hogy ezzel kikerült az egyház a két malomkő közül. A régi rend hívei mindenáron a régit akarták felújítani, a demok­raták újat, korszerűt, és más­hol akartak építeni. A fe­szültség annál inkább nőtt, minél nagyobb és szebb lett a plébánia. Miből, minek, miért ekkora nagy? És még csúnyább dolgok kerültek napvilágra. Pedig sohasem volt titok. Természetesen az avatásnál részletesebben és fillérre pontosan be fogunk számolni, de egyelőre még az messze van. Miből? Közel egymilliót adtak a hívek, külföldről egymillió-háromszázezret kaptunk, egymillió-kétszáz­ezret pedig a plébánostól. És pénzben ki sem lehet fizet­ni a fizikai munkát, amit a hívek közössége adott. Vállalatok és intézmények a lehetőségeikhez mérten adtak kedvezményt, vagy ingyenes árut. Meg kell em­lítenem ifj. Katona Gyulát, aki 1990-ben ingyen fuvaro­zott a plébániára. Ezek mind, mind óriási segítségek vol­tak. A szakipari munkákban Mátramindszentről és Szuhá- ról kőművesek, villanyszere­is. Bevallom, nékem is több­ször kellett volna együtt dolgoznom az emberekkel, vagy irányítani a munkála­tokat. Minek ekkora nagy? A kántorlakást államosították. je van, pláne, ha az katoli­kus pap. És ezt biztosítani akarja az alkalmazottainak: kántornak, hitoktatónak, diákonusnak és esetleg csa­ládtagjainak is, akikkel egy fedél alatt próbálja majd megoldani a lelkipásztori teendőket. A padlástérben pedig kialakítottunk átme­neti szálláshelyet, katolikus gimnazistáknak, fiatalok kö­zösségépek, családos kirán­dulóknak. A melléképületben télen meleg helyen miséz­hetünk majd. öregek, fiata­lok tarthatják összejövetelei­ket. úgy, mint a régi épü­letben is voltak, akár táncos összejöveteleket is. A falu­nak épült és nem a tegnap, hanem a jövő. a XXI. század szintjén. Nem erőszakkal, hanem önként, jó szívű ado­mányokból. Mert az a jó családapa, házigazda és falusi vezető, aki a reábízottak vagyonát . megtartja, sőt gyarapítja. Nem szóval, gyűlésekkel, ha­nem cselekedettel és áldozat­tal, összefogva a közösséget, nem pedig az oszd meg és uralkodj negyvenéves gya­korlatával. Persze ezt nehéz megértenie egy obsitos párt­titkárnak. Nem piszkálni kell a da­razsakat, hanem szép szóval, példává*! összefogni őket, ... ilyen ma a parókia. Kántorunk nincs. Amikor a terv készült, még a plébá­nián sem engedélyezték a hitoktatást, nem az iskolá­ban. Ólak címszó alatt ké­szült a közösségi szoba is. A földszinten a hivatali szo­bán, konyhán, étkezőn, kam­rán kívül van egy nappali, és egy-egy szoba a plébá­nosnak és a házvezetőnek. És ugye az sem lehet nagy luxus, ha a XX. század vé­gén egy diplomás embernek saját zuhanyozófülkéje, WC­mert csak azokra az embe­rekre számíthat a polgár- mester úr, akik annak ide­jén a kultúrházat, most meg a plébániát felépítették. „A kicsinyes pártérdek” mögött is lehet közösségi, fa­lusi érdek, legfeljebb néző­pont kérdése. Az SZDSZ vezetésével a buszváró meg­épült, a keresztény közösség bizonyított, de a polgármes­teri hivatal egyelőre nem. Dr. Hornyák Imre dorogházi plébános Két vasutas egy utassal lesz a „jövőkép”? Fotó: Gyurián Tibor TEJBÖSÉG — gondokkal „Megfaragott” kedvezmények Jelentősen átformálódott a kedvezmények rendszere is. Díjmentesen utazhatnak ez­után is a gyermekek négy­éves ikorig. És a hetven évü­ket betöltött magyar állam­polgárok másodosztályon. Ok ezután is személyigazol­ványuk felmutatásával iga­zolhatják jogosultságukat, és jegyet nem kell váltaniuk. Megemelt összegű ugyan, de átlagosan 92 százalékos kedvezményt nyújt az úgy­nevezett „diákbérlet”, amely­re az oktatási intézmények tanulói (hallgatói) jogosultak érvényes diákigazolvány alapján, illetve olyan tanuló­viszonyban levő személy, aki legalább egy tanév időtar- t tamú, bizonyítvánnyal iga- ’ zolt képesítést nyújtó tanfo­li gyermekek legalább hat­fős csoportja együttes utazá­sa esetén, előzetes megren­delés alapján ezt kaphatja. Élhet a jeggyel ezután min­den önálló jövedelemmel nem rendelkező és tovább­képzésen részt vevő, más hetősége. Az egyes állomá­sok — és dolgozók — a kö­vetkező napokban jutnak hozzá — saját szolgálati út- juknak megfelelően! — a minden részletre kiterjedő szakinformációkhoz. G. Szűcs László (Folytatás az 1. oldalról) — Mezőgazdasági ágaza­tunk teljes egészében az ál­lattenyésztésre és -tartásra épül. Ha az állattenyésztési ágazat tönkremegy, akkor az egész szövetkezet léte kér- dőjeleződik meg. A jelenle­gi tejelőállomány — három­százharminc — naponta 5—6000 liter tejet ad, amit a Pásztói Tejipari Vállalat vesz át. Sajnos a múlt év decem­berében, a szerződésben vál­lalt tej pénzelőlegét nem kaptuk meg, ami 2 millió 400 ezer forint bevételkiesést jelentett. Ennek is köze volt ahhoz, hogy ősszel, fizetési kötelezettségeink teljesítése érdekében hitelt vegyünk fel, amit sikerült visszafi­zetnünk. Érvényes szerződé­sünk nincs a pásztóiakkal, az általuk kiadott körlevél alapján értékesítjük a ter­melt mennyiséget. Amíg le­hetséges, az állomány csök­kentését elkerüljük. A selej­tezést pedig az előző éveknek megfelelően végezzük, vagy­is az állomány 25—30 száza­lékát nagyhozamú fajtákra cseréljük ki. A megyei szarvasmarha-tenyésztő szer­vezet szervezésében sorra kerülő budapesti tejde­monstráción ml is részt ve^ szünk majd — mondta And­ré László, a nagyüzem elnö­ke. ★ A pásztói termelőszövet­kezetben jelenleg ötszázra tehető a tejet adó tehénállo­mány. Télen átlagban ötezer, nyáron nyolcezer liter tejet fejnek a tehenektől. Ez egy­úttal azt is jelenti, hogy egy évben 2,1—2,2 millió liter tejjel járulnak a lakosság folyamatos ellátásához. — A termelt mennyiséget nemcsak átvette, hanem fi­zetett is érte a Pásztói Tej­ipari Vállalat — kezdi a tá­jékoztatóját Hársfalvi Imre, a termelőszövetkezet elnöke. — Az előbbiek csak novem­berig voltak érvényesek, mert ezt követően az előle­get később kaptuk meg, a következő hó elejére ígért végleges elszámolásra pedig csak ez év január 16-án ke­rült sor. A tejüzem vezető­jével megegyeztünk, hogy továbbra is átveszik az ál­talunk »termelt mennyiséget, ami kevesebb lesz, mint 1990-ben volt. A vezetőség határozatának megfelelően százötvennel csökkentjük a tehénlétszámot, ezenkívül kettőszáz hízómarhának és kettőszáz kisebb súlyú — kétszáz-kétszázötven kilo­gramm — bikáknak kell fi­zetőképes piacot keresnünk. Igen. mi is ott leszünk a tej­termelők budapesti de­monstrációján. Venesz Károly

Next

/
Thumbnails
Contents