Új Nógrád, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-18 / 15. szám

4 iznmzn LÁTÓHATÁR 1991. JANUAR 18.. PÉNTEK Néptáncosok sikere PROFIK KÖZÖTT IS A LEGJOBBAK Nem felhőtlen a boldogság KIS(városi jellem)RAJZOK VIRÁGSZÁL Nemrégiben rendezték meg Békéscsabán a X. országos szó­lótáncfesztivált. A háromnapos rendezvényen amatőrök és hi­vatásos táncosok együtt verse­nyeztek, teljesítményüket nem értékelték külön! Ennek fényé­ben még szebben csillog a Nóg- rád táncegyüttes két tagjának, Dénes Annamáriának és Szmo- lenszky Gábornak az eredmé­nye, akik az Aranygyöngy, illet­ve az Aranysarkantyú díjat hozták el a fesztiválról- Ez a díj az egyik legnagyobb elismerés a hazai néptáncmozgalomban. A győztesekkel a salgótarjáni táncházban beszélgettem, ahol napjaik nagy részét töltik. A szót jórészt Szmolenszky Gábor vitte: — A területi előzsűrizések után jutottunk el az országos verseny­re, ahol három táncot, két kötele­zőt és egy szabadon választottat kellett előadnunk. Mi gyimesi táncot mutattuVik be, amelyet már két éve tanulunk és egyéni gyűjté­sekkel is gazdagítottunk. A harmadik napon a zsűri min­den résztvevő teljesítményét ala­posan „kivesézte”, majd kiosztot­ták a díjakat, a délutáni gálán pedig a győztesek újra megmutat­ták mit tudnak. Ennyi a rövid krónika. — Meg voltatok elégedve a zsűri munkájával? — Olyan szakemberek értékel­ték a résztvevők munkáját mint Osskó Endréné, Sztandó Hédi, Gyalog László, Zsurávszky Zol­tán és Stoller Antal, akiknek neve igen jól cseng néptáncos berkek­ben. Azt is nagyon jó dolognak tartom, hogy már a próbákon is részt vettek, sőt a „selejtezőkön” is találkoztunk velük. így bizto­sak lehettünk benne, hogy véle­ményük, bírálatuk megalapozott. — Mióta foglalkozol néptánc­cal? — Hat éve táncolok — most készülök a B kategóriás vizsgára — hat éve a néptánc az életem. Bár nem vagyok hivatásos tán­cos, szerencsére a munkám is ehhez kapcsolódik. 1988 óta a József Attila Művelődési Köz­pont táncházában dolgozom, ahol gyermekcsoportokat tanítok és segítjük a többi hagyományőrző csoport tevékenységét is. Ha van rá lehetőségem rendszeresen kijá­rok Erdélybe és a gyimesi tánco­kat, a népi hagyományokat kuta­tom. A másik főszereplő, Dénes Annamária csak ritkán szakította meg beszélgetésünket, amikor őt kérdezem a tánccal való kapcso­latáról, akkor is szerényen, szűk­szavúan válaszol: — Tizenkét éve táncolok, most már öt éve munka mellett, mert egyébként óvónő a foglalkozá­som. A szabad időmet a néptánc­nak szentelem, de sajnos a mun­kaadóimmal sok konfliktusom van. Amikor például szabadságot kell kérnem, hogy valamelyik fesztiválon részt vehessek... A „konfliktus” szó megnyitja a panaszok, problémák zsilipjét. Hájas Tibor, a Nógrád táncegyüt­tes művészeti vezetője sorolja a gondokat: — A salgótarjáni táncház re­gionális intézmény, a mi felada­tunk koordinálni, támogatni a megyében működő hasonlójelle­gű csoportokat, segíteni fejlődé­süket. Ebben az épületben nemcsak a néptáncosok dolgoznak, helyet kapnak a jazzbalettesek, iskolá­sok képviseletében más művésze­ti együttesek is. Tavaly hárommillió forintból gazdálkodtunk, abból kellett fenntartanunk magunkat, munka­társainkat, így a szakmai munkára mindössze kilencszázezer forint jutott. Nehézségeink vannak a díszle­tek, ruhák beszerzésével, útikölt­ségeink fedezetének előteremté­sével. Tagjaink gyakran saját zsebükből kénytelenek áldozni, hogy külföldön, vagy itthon felléphessenek. Persze nem va­gyunk ezzel egyedül az ország­ban, hiszen az utóbbi időben számtalan fesztivál szűnt meg csak azért, mert az együttesek nem tudtak elutazni. Márpedig aki eredményt akar elérni, annak napi három-négy órát gyakorolnia kell, az elméleti felkészülésről nem is beszélve. Ezt csak megszállottan lehet csi­nálni. A magyar kultúra egyik „siker­sportága” a néptánc. Táncosaink sokszor bizonyították már ráter­mettségüket, szorgalmukat, ver­senyképességüket. Ha már a művészeti élet elsorvadásáról annyi szó esik, legalább meglévő értékeinket kellene gondosabban ápolni. Ozsvárt Tamás Egy kisvárosban sok külö­nös figura él. Mindegyiküknek megvan a külön jellem(zőj)e, így természetesen Virágszál­nak is. Születése pillanatában felfe­dezték már, hogy egyre növe­kedve szebb lesz mint egy álom, fiúk, fétfiak sokasága forgatja majd fejét utána. Többek között azért okozott nagy gondot keresztnevének kiválasztása. A családi kupak­tanács végül úgy döntött, hogy kis Virágszáljuk hallgathat minden szép névre. így akár Hajnalkának, akár Hortenziá­Nyári program­ról - télen Idén augusztus 3-án lesz a már hagyományos bánki nemzetiségi nap. A tóba nyúló víziszínpad tu­lajdonosa várhatóan a rétsági ön- kormányzat lesz. Az alapvető fenntartói kötelezettségnek: szín­pad karbantartása, környezetren­dezés az önkormányzat kíván eleget tenni. Az érdekeltek mege­gyeztek abban is, hogy a találko­zó szervezője a bánki nemzetisé­gi közösség és a Nógráii Megyei Németek és Szlovákok Érdekvé­delmi szeirezete legyen, a me­gyei közművelődési központ közreműködésével. A közműve­lődési szakemberek egyetértenek abban, hogy a kétévente megren­dezésre kerülő országos nemzeti­ségi találkozó állandó helyszíné­nek is Bánk a legalkalmasabb. A pénzügyi fedezetet továbbra is igényli az önkormányzat és a rendező társadalmi szervezetek a megye céljellegű támogatásait: közművelődési alap, nemzetiségi támogatás stb.. valamint fokozot­tan támaszkodnak majd a külön­féle alapítványokra: ProCultura. Etnikai és Kisebbségi. Ezenkívül szeretnék igénybe venni a nem­zetiségi önkormányzatok e célra létrehozott társult pénzét, illetve a szponzori támogatásokat és re­klámbevételeket. nak, akár Rózsának, akár Vio­lának, akár Ibolyának, akár Boglárkának is hívhatják. S ahogy az ifjú leány felcse­peredett, valóban sok fiú tet­szését megnyerte. Ekkor mon­dott le sok-sok nevéről, így lett ő a Virágszál. Iskoláit sikerrel végezte, s diplomaszerzése után férjhez is ment. Virágszál fiatalasszonyként is folyvást virult, s ez bizony gyakran okozott családi háborúkat hit­vesével szemben. Mert Virágszál mindig is úgy tudta és tudja, hogy ő a legszebb, a legokosabb. Am az ..Tudom ám. hogy miért olyan kedves hozzám mindenki. Mert ismert emberrel van dolguk". (George Michael) .Sohasem vágytam arra. hogy híres legyek, sohasem álmondtam arról, hogy majd egy popban­da tagja leszek, csak hallgattam a Jackson Fiveot órákig énekeltem és azt hittem, én vagyok Michael Jackson". (Harriet-Sundays) * ..Ülök a reptéri klotyón. Egyszer csak valaki ko­pogtat az ajtón: hát a kakimami autogramot kér". (Kylie Minogue) ..Fogadjunk, nem tudják, mi a csúfnevem. Mo- gyorófejü". (Lisa Stansßeld) .A feleségem csellózik, én meg — ha otthon vagyok — csak klasszikus zenét hallgatok ". (Kirk Hammet — Metallica) ..!9H()-ban Svédországban adtunk hangverse­nyt. Nekünk úgy tűnt. hogy az a négy pali. aki eljött, élvezi a zenénket". (lan Brown —Stone Roses) ..Wendy James tényleg remekül néz ki, csak éne­kelni nem tud. A némafilmek nagy sztárja lehetett volna". (Mags — Fuzzbox) ..Hogy mit csinálnak a testvéreim? Az egyik se­lyemfiú. a másik kábítószer-kereskedő". (Jon Bon Jovi) ..Szeretem én a szerelmes dalokat, csak a sörhöz meg a sörről szóljanak". (Lars — Metallica) idő kissé túlhaladott fölötte, s bármennyire is szeretné, sokat veszített hajdani szépségéből. Kissé elhízott, arcredői rán­cosak lettek, hajszálai megrit­kultak. Ezzel párhuzamosan rigolyásabhá vált, olyanná, aki nem csupán szűk körben, hanem nagyobb társaságban is gyakran mondja a magáét. Azt, hogy még mindig ő a kis­város gyöngyszeme, hogy ő öltözik a legdivatosabban, hogy benne tökéletesedik ki a szépség és az ész harmonikus egysége. Talán ezért is szerepel még manapság gyakran az embe­rek beszélgetéseiben Virág­szál. S talán azért sem lenne nélküle igazi egy kisváros. (vaskor) ..Elnézést, ha nem értik, mit mondok, én ugyanis skót vagyok". (Eric Faulkner — Bay City Rollers) ..Imádtam az álmok földjét. Kétszer is láttam és bőgtem rajta". (Arnold Schwarzenegger) ..El vannak ájulva, ha Cher köldöke kilátszik. No. akkor én sztriptízes csaj lehettem egykor, mert szerettem vetkőzni a színpadon, és a ruha mindig sokkal többet mutatott belőlem, mint amennyit Cher valaha is látni hagy magából". (Shel ley Bassey) ..Én egy nagy büdös vén kanyarész vagyok, és vidéki házamban áporodom". (Dusty Springfield, a ftO-as évek egyik sztárénekesnője) ..Eszi a fene az adót! Mi az a pár fillér?" (Jonathan King) ..Volt idő. mikor hittel hittem, hogy Isten azért teremtett engem, hogy a nők ajándéka legyek. De amit mostanság látok a tükörben reggelente, az borzasztó". (Rod Stewart) ..Hajam nincs, azt nem tudom megmutatni. De itt vannak a cickák. Na?" (Grace Jones) Összeállította: Vass Imre POPDUMA Pártok politikai vitafóruma „Az embereknek élni, az önkormányzatnak működni kell” ...avagy a Munkáspártot (MSZMP-t) támogatók elvárásai a salgótarjáni önkormányzattól A lezajlott önkormányzati vá­lasztások során az idézett jelmon­datban kifejezett törekvésre ala­pozva fejtettük ki választási kam­pányunkat és értük el a sokak számára meglepő eredményt. Az ellenünk folytatott negatív propaganda (a lejárató hangvéte­lű szórólapok, becsmérlő nyilat­kozatok, fenyegető telefonos üze­netek, félelemkeltések, durva provokációk stb.) ellenére ered­ményesen, megerősödve kerül­tünk ki a választási harcból. Jel­mondatunk aktualitásából nem veszített semmit, hosszabb távon is fennáll időszerűsége, amely sajnos az általánosan romló hely­zetből következik. A bérből és fizetésből élők, nyugdíjasok, fia­talok életvitele a nyomorszintre süllyedt. Ehhez párosul a munka- nélküliség riasztó lénye, az embe­rek romló egészségi állapota. Ezek együttes „hozama” a le­gyengült. beteg lakosság, illetve társadalom. Erre alapozott elvárásnak te­kintjük az emberi életfeltételek el- viselhetőségének megőrzését. E szempont érvényesítésének gazdasági alapjai, feltételei köz­ismerten rosszak. Az ország a tár­sadalmi élet valamennyi területé­re kiterjedő válsággal küszködik. Bénítóan nyomasztó a nemzet- gazdaság növekvő adósságállo­mánya. Az önkormányzat helyze­te is súlyos, a működéséhez, pro­gramjához képest kilátásba helyezett költségvetési hozzájá­rulás lényegesen kevesebb a várt­nál. Nehezíti helyzetüket, hogy jelentős adósságállomány kénys­zerű öröklésével kell munkájukat megszervezni. Ebben a helyzetben a források racionális és rangsorolt elosztá­sát, felhasználását tartjuk célsze­rűnek. Ennek során prioritásos erejűnek tekintjük a biztonságos jövő, a népességfenntartás, a la­kossági ellátás, a gazdaságélén­kítés és a működő önkormányzat feladatainak vázolását, illetve végrehajtását. Hogyan látjuk el­várásaink érvényesülését? Biztonságos jövőt A terhek elviseléséhez, a jövő­be vetett remény kialakításához egyetlen erőforrás áll rendelke­zésre, mégpedig az ember tudásá­nak értelmének kiaknázása, mű­veltségének magasabb szintre emelése. Bajaink megszünetésé- ben legfontosabb kulcskérdésnek az emberi tudás növelését tartjuk. Feltétlen szükségesnek látjuk az oktatás, a művelődés és a neve­lés intézményeinek a működési- és üzemeltetési költségei rendel­kezésükre álljanak, tárgyi- és személyi feltételei biztosítva le­gyenek a legnagyobb nehézségek közepette is. Népességmegőrzést Az elsők között vagyunk a szív- és érrendszeri, a daganatos meg­betegedések, az öngyilkosok szá­mát illetően. Magas a fiatalon elhunytak száma. A halálozások meghaladták a szülések számát. Mindezek negatív eredménye, hogy az elmúlt évben több mint százezer fővel csökkent az ország lakossága. Ezen adatok jellem­zőek településünkre is. Ehhez a képhez tartozik még, hogy váro­sunk levegője a legszennyezet­tebbek közé tartozik. E kétségbeejtő helyzetből nem lehet más következtetést levonni, mint azt. hogy a népességmegőr­zés kérdését a biztonságos jövő megteremtésének feladataival együtt azonos súlyúnak kell te­kintenünk. Elengedhetetlen a betegséget gyógyító .megelőző munka, a szociális gondoskodás valamennyit intézményének biztonságos működtetése. Egészségmegőrzés­ben fontos szerepe van a sportnak, a testnevelésnek, ezért e terület igényeinek kielégítésére is kellő támogatás nyújtandó. El kell érni az egészségre, a természetre káros környezetszennyező forrá­sok feltárását és megszüntetését. Előnyben illetve kedvezményben részesítve a környezetkímélő gazdálkodókat, üzemeltetést és közlekedtetést. y A társadalom elesettjei, a lét­minimumból élő részére — sza­bályozott módon — legyen elér­hető és igénybevehető az ingye­nes gyógyszerellátás, a rendsze­res segélyezés, a szociális otthoni ellátás, a hajlék, illetve a szociális bérlakás. Lakossági ellátást Az ellátások, a szolgáltatások egyre növekvő árai már tömege­ket sodor a szegénység küszöbé­re, kilátástalan, reménytelen helyzetbe. A legveszélyeztetett helyzetben a kisnyugdíjasok, a munkanélküliek befejező, de munkához nem jutó fiatalok van­nak. Nagyon sokan kenyéren és te­jen élnek, nem tudják kifizetni a lakbért, a villanyszámlát, az isko­lai menza, bölcsőde és óvodai díjakat. Már nem ritkaság az éhe­ző ember, amely különösen tragi­kus, amikor az iskolás gyermek van rosszul az éhezéstől. A szol­gáltatások megfizethetetlenek. Növekszik a bűnözés, romlik a közbiztonság. Az árnövekedések tendenciája elkerülhetetlen. Ennek mérséklé­sére a termelők közvetlen piacra szállítását tartjuk indokoltnak szervezni, ösztönözni. A szolgál­tatások ármegállapításában vizs­gálatot célszerű kezdeményezni a felszámolt haszonkulcsok mér­séklése érdekében. A tömegköz­lekedtetést továbbra is fontosnak tartjuk fenntarttatni. A rendőrségi állomány bűnözés elleni cselek­vőképességét segíteni szükséges. Gazdaságélénkítés Nyilvánvaló, hogy az itt meg­fogalmazott önkormányzati elvá- sáraink megvalósításának alap­vetőforrása az ország gazdasági helyzetének stabilizálása, illetve teljesítményeinek növelése, az infláció megfékezése, az adós­ságállomány-növekedés megálla­pítása lehet. Ezért az önkormány­zatnak saját bevételeinek növelé­sére minden lehetőséget célszerű feltárni és kihasználni. A gazdaságot illetően erre sajá­tos lehetősége kínálkozik azzal, hogy egyrészt saját vállalkozási formákat próbál kialakítani, más­részt felkínálja kapacitásait a vál­lalkozni kívánók részére. Ez lehet épület, telek, szakmai tanácsadás, társvállalkozás stb. Ezekkel saját bevételeinek forrását bővítheti, amely az előzőek szerint nem lehet közömbös. Ezek rendkívül hasznosak lehetnek azzal is élén­kítenék a gazdaságot és az új munkahelyek létesítésével csök­kenthető a munkanélküliek szá­ma. Hatékony önkormányzatot Az említett elvárásaink úgy véljük, hogy az önkormányzat számára is elfogadható koncep­ciót tartalmaznak, amelynek vég­rehajtása során a testület vala­mennyi pártja, illetve tagja haté­konyan együtt tud működni, dol­gozni. A mérhetetlenül sok tennivaló, a szűkös lehetőségek, az általáno­san válságos helyzet követeli, hogy az önkormányzat mielőbb alakítsa ki működési rendjét. Külön hangsúlyt helyezzen a vagyon- és pénzgazdálkodásra. Vegye birtoknyilvántartásba minden vagyonát. Dolgozza ki a helyi adók rendszerét, amelyben a mentesítés, a csökkentés és a méltánylási lehetőségei is megfe­lelő módon szerepeljenek. Alakít­sa ki a fogyasztók érdekvédelmi szervezetét. Működése során alapvető szempontként érvényesítse az erkölcsi feddhetetlenség, a szak­mai hozzáértés, a takarékosság, az ésszerű racionalitás, a felelős­ség elveit, követelményeit. Ves­sék el a tekintélyalapú bürokrata stílust. Legyenek a város és lakos­sága érdekeinek kifejezői és hor­dozói a közszolgálat szellemé­ben. A megyei közgyűléstől, a köz­társaságelnöki megbízottól azt várjuk, hogy az önkormányzatok munkájának elvszerű segítői, ügyeinek védelmezői legyenek. A kapcsolattartásban az önmér­séklést és a be nem avatkozást gyakoroljanak. Az önkormányzat, a megyei közgyűlés és a köztársa­ságelnök megbízottja felé közös követelményként várjuk el a tör­vényességet és a nyilvánosság gyakorlását. Rappi József

Next

/
Thumbnails
Contents