Új Nógrád, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-17 / 14. szám

1991. JANUÁR 17., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP IkL^LÍilU 3 Elapadt (pénzj-forrásból? Bánatos bánkiak Anyanyelvét (Is) oktatja Szlovák „idegenlégiós” Már hírt adtunk róla, ve­szélyben a bánki tó! Vízminősége oly’ mérték­ben romlott az elmúlt nyári szezonban’ hogy szóba ke­rült lezárása, a fürdőzés megtiltása. A Köjál ugyan­is legutóbb alkalmatlannak találta ilyen célra. Tervek persze már koráb­ban is készültek. A kivite­lezéshez 60 millióra lenne szükség. A tó rehabilitáció­jának első ütemében elvé­geznék az iszapkotrást, a te­lepülés teljes csatornázását. A mélyfúrású kút vízbeveze­tését máshová helyeznék át. Kidolgoznák a részletes hor- gászási szabályzatot, gondos­kodnának megfelelő vízinö­vényzet telepítéséről. A második fázisban fel­tétlen szükségessé válik a felszíni és a felszín alatti vízrendezés hosszú távú megoldása, méghozzá úgy, hogy ez a jövőben ne veszé­lyeztesse a bánki tó életké­pességét. A munkálatokkal egyidejűleg a tó folyamatos levegőztetését is biztosítani szükséges. A tervek tehát készen áll­nak, mondhatni bevetésre várnak. Hiányzik azonban a forrás, a pénz! A helyzet most még bonyolultabb, mint régebben volt. A tó ugyanis telekkönyvileg állami tulaj­don, de a horgászok kezelé­sében van. Bánk, Rétság és Tolmács önkormányzata számára túl nagy, szinte megemészthetet­len falat a tó rehabilitáció­ja, külső források, hitelek nélkül. Ezért bánatosak ma a bánkiak. (sánta) Kenderike-siker Törökországban Egy itthoni kép a Kenderike néptáncegyüttesről. (archív felvétel) Újbóli meghívással és szép sikerrel érkezett haza Tö­rökországból a palotást Ken­derike gyermeknéptánc- együttes. Az elmúlt év utol­só napjaiban Gaziontepben megrendezett ifjúsági nép­táncfesztiválon a vendéglá­tókon kívül cseh, román, jugoszláv, azerbajdzsán fi­atalok is részt vettek, no és természetesen a Kenderike harmincfős csapata. Gáspárné Tóháti Ilona az együttes vezetője elmondta, hogy a házigazdák nagy fi­gyelmességgel és szeretettel gardírozták a gyerekeket. Rengeteget utaztak és sok al­kalommal fel is léptek. Tán­coltak a gyerekek stadion­ban 10 ezer ember előtt, ut­cán és szabadtéri színpadon. Műsorukat az ankarai te­levízió is rögzítette. A karácsonyt a gyerekek és vezetőik odakint töltöt­ték. Török házigazdáikat is meghívták arra a megható­an szép ünnepre, melyet az otthonról vitt és egész úton féltve őrzött karácsonyfa mellett tartottak. Gaziontep—Ankara és Isz­tambul után mintegy öt és fél ezer kilométeres út után tértek haza a gyerekek. Gás­párné Tóháti Ilona, aki a Nemzetközi Népművészeti Szövetségnek is tagja el­mondta, hogy Palotásra láto­gatásra hívtak meg egy kinti gyermekcsoportot és az eddi­gi látogatások eredményekép­pen is: alakulóban van égy magyar—török kulturális kapcsolatrendszer. Kultúra volt — lábbeli lesz Kalló. Megoldódik a gaz­dátlan kultúrház gondja, er­ről is döntött keddi ülésén a képviselő-testület. Bérbe veszi egy helyi vál­lalkozó, és lábbeliket ké­szítenek majd a korábbi köz- művelődési intézményben. A terv szerint tíz-tizenöt fővel indulna az üzem, az év végére akár hetven em­bert is tudna foglalkoztatni. A vállalkozó vállalta a kul­túrház felújítását is, beve­zeti a vizet, kialakítja a vi­zesblokkot és a szociális he­lyiségeket. rendbe hozza az elektromos hálózatot, a te­tőt és elvégzi a beázások miatti vakolási munkákat. Kialakít a házban egy üz­letet is, ahol termelési áron kínálják a vevőknek az itt előállított lábbeliket. Miután a testület úgy dön­tött. elfogadja a tervet, még a héten megkötik a szerző­dést. Vesevédők Cserháthalápról Nem dicsekednek, de nem is panaszkodnak A budapesti székhelyű MŰDÉKOR Szövetkezet egyetlen vidéki telepe Cser- háthalápon található. Az 1969 óta működő halápi te­lepen hetvenkilencen — köz­tük hat nyugdíjas — keresik meg kenyerüket. A többségében asszonyo­kat foglalkoztató munka­helyen elsősorban temetke­zési cikkeket gyártanak. Ké­szülnek itt többek között szemfedelek, művirágok és fémkoporsók. Az üzem az elmúlt években, alkalmaz­kodva a piaci kereslethez, bővítétte tevékenységét és termékskáláját. Ma már ké­szítenek különböző dísz­csokrokat bonbonokhoz és lakástextiliákat is. Jelenleg a legkeresettebb terméküknek a steppelt anyagból készülő vesevédő bizonyul, melyeket a MŰ­DÉKOR Szövetkezet első­sorban újsághirdetések út­ján értékesít. Szintén tisz­tességes bevételt hozott a nemzetiszínű zászló és a cí­mer gyártása. Eczet Mária, aki 1969-től, a kezdetektől üzemvezető, elégedett az üzem tevékeny­ségével. Akárcsak a buda­pesti központ! Van elég Szügyben Szügyben a hatvanas évek­ben mór oktatták a szlovák nyelvet a helyi általános isko­lában. Nincs ebben semmi meglepő, mondhatja bárki, egy szlovák nemzetiségi település esetében. Igenám, csakhogy a nyelvtanítás néhány év utón megfeneklett és egészen a nyolcvanas évek elejéig még csak szóba sem került. Ekkor azonban határozott Markó An­tal, az akkori tanácselnök — jelenlegi polgármester - és Nagy Pál iskolaigazgató. A szlovák nyelv újbóli taní­tásáért, kéréssel fordultak a megyei tanácshoz, majd az illetékes minisztériumhoz. A kérelem elbírálása és a segít­ség, bürokráciánk ismert tu­lajdonságai miatt, nem éppen viharos gyorsasággal érkezett, de ami a lényeg: az ötlet kedvező fogadtatásra talált. Az 1989'90-es tanévben, kö­zel két évtizedes szünet után, ismét szlovák szavakat lehetett hallani a Szügyi Általános Is­kolában. A pedagógusok Csehszlovákiából, a miniszté­rium segítségével érkeztek. Két férfiú, Juraj Margoc és Vlasti- mil Martan kezdték anyanyel­vűkre tanítani a nebulókat. A mostani tanévet már csak Vlastimil Martan kezdte Szügy­ben. Kollégája és egyben jó barátja, Juraj Balassagyarma­ton, a kereskedelmi iskolában tanít szlovákot és testnevelést. Vlastimil barátunk lakóhe­lyén, Liptovsky Hrádokban, 1976 óta tanított egy faipari középiskolában, mígnem jelent­kezett a művelődési miniszté­rium pályázatára és eljött Szügybe. Szlovák, orosz és test­nevelés tagozatos pedagógus, új állomáshelyén -mindhárom tantárgyat oktatja. A Szügyi Általános Iskolá­ban a harmadik-negyedik-ötö- dik évfolyamosok, általában az osztálylétszámok fele tanulja fő tantárgyként a szlovákot. A felsősök közül mintegy tizen­öt diák szakkörön ismerkedik a nyelvvel. Azonban nemcsak az iskola tanulói sajátíthatják el a tanár úr és saját nemze­tiségük anyanyelvét. A műve­lődési ház szervezésében mű­ködik egy szlovák kör is a faluban, ahol heti rendszeres­séggel Juraj Margoc, a ta­valy Gyarmatra távozott peda­gógus tartja a foglalkozásokat — felnőttek részére. Ezeken az órákon immáron több mintegy esztendeje, pontosan tucatnyi főből álló társaság vesz részt. Vlastimil Martan jól érzi ma­gát Szügyben. Nincsen oka, panaszra, összkomfortos szol­gálati lakása —, melynek be­bútorozását még a hajdani megyei művelődési osztály fi­nanszírozta - minden igényt kielégítő. A szlovák nyelv szü­gyi apostola kéthetenként jár haza családjához, a 180 kilo­méterre található Liptovsky Hrádokra. Felesége szintén pe­dagógus, s ennek köszönhe­tően már felvette a kapcsola­tot a két általános iskola. A tavalyi tanévben egy-egy osz­tály meglátogatta egymás la­kóhelyét. Rengeteg barátja van Szügy­ben Vlastimilnek. Igaz, hogy magyarul elég keveset beszél a tanár úr — azt is a kassai magyar iskolában tanuló édes­anyjától tanulta még gyer­mekkorában - viszont mindent megért. Szabadidejében soha­sem unatkozik. Állandó vendé­ge a szügyi disznótoroknak és a borgazdók pincéjének, egy kis kóstolóra, ahol nagyon jól eltársalog az idősebbekkel. Természetesen szlovák nyel­ven . . . — szilágyi — Harmincöt éves a salgótarjáni zeneiskola •• Ünnepi hangverseny Csütörtökön délután, hat órai kezdettel, folytatódik a harmincöt éves jubileumát ünneplő Salgótarjáni Állami Zeneiskola hangverseny- sorozata. A mai ünnepi es­ten a zeneiskola jelenlegi klasszikus, népzenei és jazz- tánc szakon tanuló növendé­kei’ valamint az ifjúsági ze­nekar lép fel. Olyan növen­dékek. akik jelenleg közép­iskolában, illetve felsőfokon folytatják tanulmányaikat. A zeneszerzők sora gazdag, többek között Purcell, Beethoven, Liszt, Csajkovsz­kij, Schubert, Hermann, De­bussy, Berlioz, Telemann, Haydn, Glinka, Baidassari, Bopcerini, Vanhal> Lübeck Scott Joplin, A. C. Jobim és Grover müvei szerepelnek a műsoron. A fellépő fiatalok furulyán, kürtön, zongorád, hárfán, oboán, klarinéton, harsonán, trombitán, gor­donkán, fuvolán, hegedűn, orgonán, gitáron játszanak. Az érdeklődőket szeretettel várják, a belépődíj díjtalan. megrendelésük, s ennek kö­szönhetően a dolgozók is elé­gedettek havi nyolc-tízezer forintos fizetésükkel. Az üzem vezetője szerint nem dicsekednek eredményeik­kel, de panaszra sincs sem­mi okuk. örülnek, hogy van munkájuk, ami nem akármi a mai vészterhes időkben. — szilágyi — Fotó: Mikuska Nem szakítanak Magyarnándor—Deber­csény—Cserháthaláp. A közös képviselő-testület a ■napokban határozott az in­tézményeik eddigiekhez ha­sonlóan közös működtetése mellett. A gazdasági alapon született döntés értelmében a jövőben is közös üzemel­tetéssel működik Magyar- nándorban az iskola, az óvo­da és a polgármesteri hiva­tal. Az egészségügyi, gyer­mekorvosi és fogorvosi ellá­tásban és a kommunális feladatokban is a jól bevált gyakorlatot követik ezután is. Az idegen nyelvet gyakorolni is kell Az idegen nyelveket ta­nulók tapasztalhatták már menyire fontos az élő. be­szélt nyelvvel való találko­zás. A magyarországi nyelv- oktatás csődjének talán egyik alapvető oka a gyakorlattal való kapcsolat hiányában keresendő. A rétsági általá­nos iskolában nem szeret­nének újra ebbe a hibába esni. A harmadik éve folyó németnyelv-oktatás gya­korlati feladatainak meg­valósítása érdekében csere- kapcsolatokat keresnek. Kezdeményezésükre az ausztriai Haidershofenből, Haagból és a németországi Teisendorfból és Windorf- ból várnak választ. Véradúnaptár Salgótarján. A kohászati üzemek és az SVT véradó­it ma. január 22-én pedig az SKÜ Kisterenyei Gyár­egysége. az Írószer Szövet­kezet. valamint az ÉMÁSZ dolgozóit várják a véradó­állomáson. Január 24-én Ta­ron, 27-én Rimócon lesz véradónap.

Next

/
Thumbnails
Contents