Új Nógrád, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-16 / 13. szám

ANm-i Érdeklödörgök hetilapja It Uj újság az újságban Udv, minden olvasónak! Képzeljétek! A pásztói középiskolások most ünneplika Mikszáth-napokat! Sebből az alkalom­ból ők készítették nektek a mai Mé’ diákot! Olvas­sátok, fogadjátok szeretettel a Mikszáth Kálmán Postaforgalmi Szakközépiskola és Gimnázium összeállítását. A mi dolgunk csak annyi, hogy mindenkinek jó szórakozást kívánjunk a lap olva­sásához! A szerkesztőbizottság Ki ő valójában? — Mii iiulmi halion Magya­rországról. mielőtt idejött? Indiám, hogy Magyaror- zag létezik. Budapest fővárosa. Magyarországra vonatkozó isme­reteim nagy részét a középiskolá­ban szereztem, ezek többnyire földrajzi es történelmi jellegűek: Magyarország viszonya az Oszt rak -Magyar Monarchiához. .tz 184N-as forradalom és persze Ma­gyal ország fekvése. Természete­sen ismertem Magyarország tár­sadalmi rendszerét, tudom, hogy komoly kulturális hagyományai élnek. Számomra Magyarország mindig a fejlett európai országok közé tartozott. Budapestet Párizs. Bées és a többi európai nagyváros, világváros közé sorolom. —Mi ii különbség> 11 may var és a trímein kall líra közöli? — Ez nehéz kérdés, hisz még nem nagyon ismerem a magyar kultúrát, s eddig s.onos még nem volt időm magyarul tanulni. így hál erre a kérdésié is esak azt vá­laszolhatom. mint az előzőre: meggyőződésem, hogy színvona­las magy ar irodalom és zene léte­zik. s gy önyörű építészeti reme­kek találhatóak Magyarországon, amelyek külföldön is elismertek. A mindennapi kultúrához tarto­zik az a tapasztalatom, hogy a magyar hivatalokban rendkívül emberségesek, alig tapasztaltam bürokráciát. —Mii Hulllak a francia emberek Magyarországról? • — Aki elvégezte a középisko­lát. annak van egy általános képe az országról. Aki viszont nem végzett különösebb tanulmányo­kat. az a rádióból, televízióból s az újságokból is megtudhat egyet s mást. — Mi vonzotta Magyarország­ra? Mién döntött úgy. hogy eljön hozzánk tanítani? — Erre nagyon egyszerű a vá­lasz. Ezelőtt Jugoszláviában dol­goztam. s az ottani televízióban láttam egy riportfilmet a magyar- országi kel tannyelv u iskolákról. Ez rögbin felkeltette az érdeklő­désemet. s igen izgalmasnak talál­tam a programot. Viszont nem tudtam, hogy francia—magyar két tannyelvű iskola is van. hisz a riportban egy angol tanítási nyel­vűt mutattak be. Miután meghal­lottam. hogy Pásztori indul fran­cia—magyar két tannyelvű osz­tály. s Jugoszláviában lejárt a megbízatásom, listát készítettem azokról a munkahelyekről, ame­lyek szóba jöhetnek. Ezen a listán Pásztó került a legelső helyre, hiszen így közel maradhattam volna a családomhoz, s nem kel­lett volna nekik is velem jönniük. A listán egyébként még Casablan­ca. Kairó. Málta és Athén szere­pelt. s szerencsére sikerült meg­valósítani az elkezdésemet. Pásztora jöhettem dolgozni. 1959-ben vette fel intézmé­nyünk a nagy palóc író nevet. 1969-ben. a névadás 10. év­fordulóján tartottunk először Mikszáth műveivel „illuszt­rált" ünnepségeket. 1972. Országos széppróza- mondó verseny Pásztón az író születésének 125. évforduló­ján. Minden megye, megyei jogú város és Budapest képvise­letében 2-2 versenyző lépett a dobogóra. — A négynapos ün­nepségsorozaton részt vettek az író akkor élő csalágtagjai: me­nye. unokája és dédunokái is. A zsűri elnöke Doroghy Zsigmond volt. a rádió irodalmi rovatának vezetője. A díjakat Mikszáth Edit adta át a nyerte­seknek. Mikszáth életművét Czinc Mihály irodalomtörté­nész idézte fel a közönségnek. — Az iskola előtt álló Mik- száth-szobrot is ekkor avattuk fel. 1976. Heves. Borsod. Komá­rom. Nógrad és Pest megye ver­senyzőinek részvételével ezút­tal területi szépprózamondó versenyt tartottunk Pásztón in­tézményünk rendezésében. 1977-től rendszeresen tartot­tunk iskolai szépprózamondó versenyeket az író születésnap­ján. Ekkor került sor mindig a pályázatok értékelésére és 1980-tól a postaforgalmi szak­középiskolások ünnepélyes esküjére is. — Es milyenek az első benyo­másai? — Különbözőek, de körülbelül ezt vártam. A program és a munka színvonalában nem csalódtam, ezt illetően jók voltak a benyomá­saim. — Tanított már más országban is franciát ? — Igen. természetesen Franciaországban, valamint Ang­liában és Jugoszláviában. Itt azon­ban eléggé különbözött a munkám a magyarországitól. Több város­ban is tanítottam, de ezeken a he­lyeken nem ilyen intenzíven ta­nulták a gyerekek a nyelvet. Csu­pán egy maribori gimnáziumban volt némileg hasonló a helyzet, itt szintén felvételi vizsgát kellett tenniük a jelentkezőknek. A jugo­szláviai munkámról annyit, hogy két részből állt. egyrészt tanítot­tam. másrészt segítettem a többi franciatanár munká ját, különböző francia nyelvű dokumentumokat hoztam, tehát egyfajta szervező- tevékenységet is folytattam. —Ón ismer már bennünket egy kevesst \la gondol, hogyan fejez­zük he az éret? — Bizonyára jól. de ez csak rajtatok múlik. Ha továbbviszitek azt a munkatempót, amivel az osztály nagy része most dolgozik, akkor nem lehetnek nagyobb problémák. Tóth Ildikó II. F. Horoszkóp a gólya jegyében (szept. 3—június 9.) Ezek az emberek nagy életerő­vel rendelkeznek. Lényük igen komoly, gondolkodó, nagyon ki­tartó és törekvő. A fiúk általában magasak, szőkék és nagyon erős szemüveget hordanak, vagy ala­csonyak. barnák és szeplősek. De lehetnek jó megjelenésű, izmos testalkatú, megnyerő külsejű gó­lya fiúk is. akik zömében nem is gólyák, hanem évvesztes delfi­nek. A szabályos gólya lány azonban hosszú hajat visel, karcsú, jól sportol, remekül énekel, szeret ol­vasni, jól főz. vasal, egyedül írja meg a dolgozatait, maga oldja meg a házi feladatait és írja alá a jegyeit. Tudjuk azonban, hogy kivételek erősítik a szabályt. A gólya jegyében születettekre ez különösen érvényes. Sőt! A szabály erőssége érdekében olyan nagy mértékben megnőtt a kivéte­lek szánta, hogy csak elvétve talá­lunk egyet-kettőt, de azok is csak rövid életűek, mert a szabályt erő­sítő kivételek igen erőszakos lé­nyek. A gólya fiatal a szerelemben is nagyon szerencsés! Általában hamar megtalálja élete párját, akivel boldogan éli le életét egy tengerre néző. déli fekvésű, há­romszintes luxusvilla kéményén. Na persze, itt is vannak kivéte­lek...! A gólya jegyében született ifjú felvételi könyörgéséi szinte min­den esetben a Mikszáth Kálmán Gimnázium valamelyik szakára nyújtja be. Amelyik nem. az nem is gólya, csak azért mondja magát gólyának, mert élvezni kívánja a nekik járó kiváltságokat. Mert a gólyáknak is vannak! Csak né­hány a sok közül: átadhatja a helyét a vonaton, a buszon az idősebbeknek, a vele egyko- ruaktiak és a nála fiatalabbaknak is. Az iskolai büfében elfogad­hatja a száraz zsömlét és aludt­tejet. majd jóízűen mosolyoghat, ha egy tízessel kevesebbet kap vissza. Részt vehet minden órán: lyukasórán is a teremben marad­hat. hogy a következő órai an­yagot is megtanulja. Dolgozatí­ráskor az első padban ülhet, és nyugodtan otthon felejtheti pus­káit. Feleletnél joga van megszó­lalni, de tudja, hogy amit mond. az mind felhasználható ellene. A gólya fiúkhoz legjobban a Kos. " Bika. Ikrek. Rák. Bak. Oroszlán. Szűz. Skorpió. Nyilas. Mérleg. Halak, vagy Vízöntő lá­nyok illenek. A lányok isezekkela fiúkkal értik meg egymást. Szerencseszínük a hupikék, szerencsenapjuk a szabadnap. B. K. II. B. Érdekességek a telefon történetéből ,A csodák csodája" - ahogy Thomson angol fi/.ikus ncvc/tc a te le­lőni— 1X75. június 2-án következett he. Elfogadása azonban nehézkesen indult: IXXI -ben a Budapesti Hírlap A tele­fon és a háziúr c. cikkében a következő­ket írta: ..A vállalat létesítésé elé a háziurak kö/ül sokan akadályokat gördítenek azzal, hogy megtiltják a sodronyveze­tékeket tartó vaskapcsok felszerelését a házukra. Az egyik úr féle. hog\ a v illám beül majd a Wertheimjébe: a másik a házának homlokzatát véli elesúíított- nak.“ A telefont különleges ötletekkel kel­lett vonzóvá tenni: ..Istentisztelet telefonon. Egy áh ita­tós ediiiburgi lakost betegsége mega­kadályozott a templomba járásban. Mit téti tehát? Telefonnal összekötötte la­kását és a templomot. z\ szószék olda­lán hangfogó tölcséreket alkalmazlak, amelyek felfogták, továbbv itték a pré­dikációt.“ Pesti Hírlap IXXI. Ma pedig? ..A fülemen megint lóg a kagyló. Búg. Tíz perce? Húsz perce? Száz éve? Mindég) Persze, mindig máshová kapcsolt, mint amit hívtam.“ A Mikszáth-napok története NÓGRÁDI PARNASSZUS Mikszáth Kálmán: Prakovszky, a siket kovács (részlet) Gáli a fejével biccentett, majda kezeit dörzsölgette. — Hát felfúvódtak az iikriies- kék... az flkröcskék. Valami külö­nös vidámság ömlött el gonosz, sárga arcán. Tetszett neki az ökrök felfúvó­dása — ahogy nagyapám ké­sőbb mondái —. egyrészt azért, hogy más szegényedik, másrészt azét i. mert minden egyes elhall ökörrel emelkedik az életben maradt ökrök értéke. S az övéi életben vannak. Odanyújtotta nagyapámnak a száraz, eres kezét búcsúzásra: —Ah. a lucerna... a friss lucer­na... Az jóízű lehet. Az ördögbe is. roppant ízlett nekik... Mit gon­dolsz ? Az olyan lehel nekik. mint nekünk a pampuska, hahaha... Fölnevetett a saját idétlen tré­fáján. de a száraz, szaggatott kacaja egyszerre fuldokló, gör­csös köhögésbe szaladt át. Kite­knél—kiálra a morva tír ijedten, és egy pohár vízén rohant a po- hárszékliez. Gáli megfogódzék az asztalban mind a két kezével, és rázta, rázta a fejét, szemei kidülledtek, és a fehérjük piros­ban kezdett, halántékain kolbász vastagságnyira dagadtak az erek. nyaka, arca téglaszínű lett. majd átjátszódon sötétlila szín­be. mire berohant Gál Ilié asszo­nyom a konyhából. és kezdte a hátát verni, úgyhogy apránként kiköhögte magát, és gyilkos szemforgatással hörgé: — Már én meghalok! — Halsz az ördögbe! — bíztat­ta meg a nagyapám. — De ha meghalsz is. megígérem neked, hogy én is ide Krizsnócra lemel­tetem magamat, és megint háló­zunk együtt, mint Pásztón vala­mikor. A francia diákok Nyit Vili kuliéira, nyugati énekek — gondolhatná a/, ember, s ekkor talán egy pazar iskola tudástól ..duz­zadó" diákjait képzeljük magunk elé. Az igazság talán kiábrándító, de sajnos nagyon valóságos. A diákok negyedrésze évről évre megbukik, bár oltani mértékkel nézve ez nem olyan súlyos vétség, mint itt isko­lánk szürke falai között. Apropó, az iskolák. Mint panelbörtön falai zárják be a 2800 ifjút egész nappalokra, hisz rit­ka az olyan tanuló, aki haza tud menni az egyórás ebédszünetben, a délutáni tanítás előtt. A tanárok persze próbálják mindinkább leköt­ni eme díszes társulatot, ami nem csoda, hisz Európában a francia fia­talkorú bűnözés a legnagyobb mér­tékű. Drog. lopás, rendzavarás, ez teljesen mindegy. Egyébként, ahogy azt személyesen is láttam, a diákok kétharmada cigarettázik. Az iskola területén, tanárral beszélgetve is tel­jes nyugalommal gyújtanak rá. mert az ő szabályaik ezt nem tiltják. Persze beszélhetünk előnyökről is. Ok három év alatt érettségiznek le. a miénktől nagyon sokban eltérő tana­nyagból. amely modernebb, mint a hazai. Ok még annak elavultsága ellen is tüntettek a minap! No persze, az anyagiakkal sem voltak megelégedve francia kortár­saim. de jó néhány magyar gimná­zium irigyelné az ottani felszerelést, körülményeket. Reggel, amikor többségük a bu­szon utazik, hogy tudását gyarapít­sa. talán egyikük sem gondol a jövő­re. mert az nekik... biztos. Szakái Péter I. F. Bonjour, la France! Franciaországban csőréül kere­tében jutottunk el. hogy megis­merjük a francia emberek éleiét, a francia iskolarendszert, és ami a legfőbb, hogy tökéletesítsük nyelvtudásunkat. Kinntartózkodásunk 15 napja alatt volt alkalmunk megtekinteni a fővárost. Párizst is. amely a no­vemberi hideg idő és a köd ellené­re lenyűgözött minket. A közös programokon kívül a családdal is ..utazgattunk". így az osztály zöme eljutott Versailles-ba. meg­nézte a francia királyok egykori lakhelyét. Néhányunk megtekin­tette a Louvre műkincseinek egy részel is. Nem az egészet, mert a monumentális múzeum teljes megismeréséhez talán még egy hét is kevés lett volna! Legna­gyobb személyes élményem a Monti l.isa-kép volt. amit a fran­ciák Jocinde-nak neveztek. Meglátogattuk a Villette-t. ahol korunk minden látványos termé­szettudományi eredménye meg­található. és részt vettünk egy előadáson a Géode-ban. amely egy gömb alakú vetítőterem. Egy filmet láttunk az emberi testről, amelynek belső világát és kifino­multságát a legmodernebb lever­és (értechnikával próbálták érzé­keltetni — sikeresen. Hosszú lenne felsorolni élmé nyeinket, közülük ezek voltak a legérdekesebbek. I tunk végén cl határoztuk, hogy visszatérünk még. június közepére pedig vár­juk francia barátainkat. Lantos F.nikö I. F. Portré Michel Le Marechalró!

Next

/
Thumbnails
Contents