Új Nógrád, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)

1990-12-10 / 212. szám

1990. DECEMBER 10., HÉTFŐ SPORT uEnznn 7 Bizakodó legéndi legények Ha nem tudná a kedves olvasó, Legénd község Aszód és Balassagyarmat között, körülbelül télutód található, Nógrádkövesd, Nógródsáp, Nézsa és Romhány szom­szédságában. Magyarok és szlovákok lakják. Túl lévén a helyhatósági választáso­kon. Dobrocsi Pál sportel­nökkel van időnk elmélked­ni azon, vajon hogyan ala­kulhatott volna a település sportélete, ha a szerencsét­len körzetesítésnek áldoza­tául nem esik a falu futball­csapata is. A csapat feloszlatása azóta is fájó pont volt a község sportszerető lakói számára. Annál is inkább, mert 10 év­vel ezelőtt a fiúk még a me­gyei bajnokságban szerepel­tek. Legénden már régebb óta komolyan foglalkoztak a gondolattal, hogy a csapatot újra el kellene indítani a bajnokságban. Ezt az elgondolást nem csupán a nosztalgia táplál­ta. Az idei bajnokság kez­dete előtt az álom valósággá vált. A legéndi sportkedve­lők támogatóra találtak Ta­kács László Hollandiából hazatelepült üzletember sze­mélvében. aki ötvenezer fo­rintot adott a sportkörnek, ezzel azonnal lehetővé tette az indulást a bajnokságban. A közös tanács harmincezer forinttal segített. Mi sem természetesebb, hogv a tag­ság is nagvon sok társadal­mi munkát végzett. Nagy volt a tenni akarás, és ez a lelkesedés az ered­ményekben is tükröződött. Az őszi idény lezárása után Legénd a második helyen végzett a rétsági körzetben. A szezonban a csapat leg­több gólját Kurnász Károly, Hugyecz István, Págyor Zol­tán és Néma Zsolt szerezte. Folyamatosan érkezik a segítség Hollandiából. Épp a héten kaptak tulipánország­ból téli melegítőket, s más téli felszerelést. Ha az Isten is megsegíti a csapatot, jö­vő augusztusban egy hétre Amszterdamba utaznak, ahol barátságos mérkőzéseken szerepelnek. A fogadó csa­patot később ők is vissza­hívják. Rövid távú tervekben ter­mészetesen a szakmai előre­lépésről sem feledkeznek meg. Rendszeres edzésmun­kával javítani kívánják a játékosok képzettségét, tech­nikai tudását, s nem keve­sebb hangsúlyt fektetnek a fizikai felkészítésre. Legén­den az utánpótlásról sem feledkeznek meg. A mosta­ni 14—15 éves fiatalok na­gyon ügyesek. Erről. tettek bizonyságot az év tavaszán, mikor egy zánkai tornáról veretlenül tértek haza. Legénden tehát nem tét­lenkednek, s nem alaptala­nul bizakodnak abban, hogy hamarosan egv osztállyal fel­jebb lép a gárda. A Miláné a — Labdarúgás. A tokiói nemzeti stadionban tartot­ták meg a labdarúgó Világ­kupa (Interkontinentális Kupa) döntőjét. Régi ha­gyomány, hogy Európa és Dél-Amerika legjobb csa­patai minden esztendő vé­gén összemérik erejüket. Az utóbbi években a japán fő­város ad otthont ezeknek a küzdelmeknek. Ezúttal euró­pai részről a BEK-védő. AC Milan, a tengerentúlról a Libertadores Kupa győzte­se, * a paraguayi Olimpia Asunción együttese szállt szembe egymással. A 62 ezer néző előtt lejátszott talál­kozón fölényes európai si­ker született. A lombardiai gárda ezzel megvédte ta­valyi büszke címét. A találkozó jegyzőkönyve: AC Milan—Olimpia Asun­ción 3—0 (1—0). Tokió, 62 ezer néző, v.: Wright (bra­zil). Milan: Pazzagli — Tas- sotti, F. Baresi, Costacurta, Maidini (Galli, 25. p.) — Rijkaard, Donadoni (Gau- denzi, 83. p), Stroppa, Car- bona — Van Basten, Gullit. Olimpia: Almeida — Sua­rez, Fernandez, Caceres, M. Ramirez (Chamas, 49. p.) — Monzon, Balbuena, Heyn (Cubilla, 67. p.), Guasch — Sameniego, Amarilla. Gól­Világ-kupa Maidini válltörést szenvedett. szerzők: Rijkaard (43. p., felhőfejes), Stroppa (61. p., közeli lövés), Rijkaard (65. p., fejes). Milyen érzés az európai Szuper Kupa után a Világ­kupát is elnyerni? — kér­dezték Arrigo Sacchit, a Mi­lan edzőjét. — Ez a munkánk. Azért fizetnek bennünket, hogy mindent elnyerjünk, amire mód van — hangzott a vá­lasz. ' A tarjám sárkányosok nem okádnak tüzet Repült az alpolgármester! De nem marad így sokáig, mert akad jelentkező bőven. Nem titkolják, minél több embert szeretnének megta­nítani repülni. De ehhez nincsen elegendő gépük. A nyáron így is hatan megta­nultak. Ami gépük rendel­kezésre áll — hat darab —, mind magánszemélyek tulaj­donában van. Egyetlen „sár­kány” kettő-ötszázezef fo­rintba kerül. Ezekre- nagyon kell vigyázni. Ha csak a szél fellöki a földön, s eltö­rik a szárnya, a javítás har­mincezerbe is belekerül. Rendelkezett vagyonnal a korábbi egyesület, de arra rátették a kezüket a pász­tóiak. Most úgy néz ki, bíró­ságra mennek érte. Kinek van igaza? Ezt mi nem tud­juk eldönteni. Hogyan lesz valakiből „hí­res egyfejű”? Mi kell ahhoz, hogy sárkányrepülő lehessen a magunkfajta egyszerű em­ber? Nagyon egyszerű a do­log. A bátor vállalkozó je­lentkezik a klubnál (a salgó­tarjáni ex-MHSZ-székház- ban), aztán a következő re­pülések alkalmával felültetik a motoros gép „anyósülésé­re”. Mennek vele néhány kört, s ha ettől nem száll el a kedve a röpdöséstől, az alku máris megköttetik. Leg­utóbb dr. Szabó Sándort, a tarjáni alpolgármestert/ volt alkalmuk megröptetni, de vittek már fel hajdanában nála nagyobb hatalmasságo­kat is. A klubban idősebbek is, fiatalok is megtalálják mu­latságukat. ötven felettiektől húsz alattiakig minden kor­osztályból eljárnak közéjük. Röpteret szeretnének, köze­lebb a városhoz. Ennek ide­genforgalmi haszna is le­hetne: jó pénzért légi város­nézésre vinnék az érdeklő­dőket. A jövőben úgy is bő­víteni kívánják szolgáltatá­saikat: reklámozással, mező- gazdasági tevékenységgel. Kell a pénz, az előbb szó volt róla. hogy a sárkány — s bele a benzin — nem ol- , csó mulatság. Milyen érzés fenn a leve­gőben? Ahol egy „egészsé­gesebb” széllökés alaposan megdobja az embert... Na­gyon kellemes a repdesés — mondja Kassai úr, hogy aki egyszer fent járt, visszavá­gyik... Kevés még a hó Többen is érdeklődtek a hét végén szerkesztőségünk­ben: van-e sportolásra al­kalmas hó a Salgótarján környéki hegyekben? Nos, a szánkózni és síelni vágyóknak egyelőre nem tu­dunk jó hírrel szolgálni. Rá­kérdeztünk, és saját sze­münkkel is megtekintettük a salgói, szilváskői hóviszo­nyokat. A fű még sok he­lyen kilátszik. Még legalább ugyanennyi hónak kellene esnie ahhoz, hogy a sportol­ni vágyók birtokba vehessék kedvelt terepeiket. Köves legyőzte Lamourt — Vívás. Folytatják sike­res szereplésüket a magyar kardozók. A hét végén, a franciaországi Nancyban rendezett Világ-kupa-via- dalon Köves Csaba bizo­nyult a legjobbnak, ezzel nem maradt el Szabó Bence három héttel ezelőtti, szó­fiai produkciójától. Köves, az Ú. Dózsa 24 éves verseny­zője a fegyvernem szinte legendának számító alak­ját, a kétszeres egyéni olim­piai bajnok (1984. és 1988.) francia Jean-Francois La­mourt győzte le magabiz­tosan, 2—0 (5—1. 5—3) arányban. A legjobbak közé verekedte magát Bujdosó Imre is, ő a 8. helyen vég­zett. Ónodi sikere Stuttgartban — Torna. Ónodi Henrietta, 16 éves Európa-bajnoknőnk megismételte tavalyi bravúr­ját, és másodszor nyerte meg Stuttgartban a DTB-kupa el­nevezésű nagyszabású nem­zetközi versenyt. Talajon és felemáskorláton a bírók 9,9 pontnál magasabbra értékel­ték gyakorlatát, s magabiz­tosan bizonyult legjobbnak egyéni összetettben. Győzel­mének értékét növeli, hogy olyan világnagyság is a vert mezőnyben végzett, mint a szovjetek kétszeres világ- és ötszörös Eúrópa-bajnoka, Szvetlána Boginszkaja. Balás Róbert Gyilkos merénylet — mérkőzés előtt Daidalosz, a mindenhez ér­tő mester, az ókori görögök hagyománya szerint maga készítette szárnyakon re­pülve szökött el Kréta szi­getéről. Vakmerő tettéért nem is kerülhette el az iste­nek büntetését: fia, Ikarosz — ugye tudjuk mámo­rában — elveszítette a mérté­ket, és túl közel repült a naphoz... A repülés gondolata az embert már a történelmi idők kezdetétől foglalkoztatta. s a hosszas kudarcok sem szegték kedvét. Ma már nem nagy kunszt a repülés, mondhatnánk, a chartergépekre jó sok utas felfér. Az ám. De az efféle monstrumok ablakán ke­resztül az ember mintha csu­pán képernyőn át szemlélné a kitáruló égi világot, de igazából érezni a szelek fu­vallatát, a levegő áramlását, akárha egy madár, vagy egy sárkány... Az ám, sárkány! No, már­is helyben vagyunk. Kassai József velem szemben ül és váltig hangoztatja, ma már bárki megtanulhat egymaga repülni, ha van hozzá elég bátorsága. Kassai, a salgótarjáni Aviatica Sárkányrepülő Klub elnöke, maga is gyak­ran elindul az egek ostro­mára. Minden hét végén a ludányhalászi repülőtérről emelkednek fel a magasba. A klub korábban az MHSZ kebelében egyesítette a tar- jániakat és a pásztóiakat. Majd a pásztóiak sikeres „szeparatista” törekvéseit követően, idén nyáron ala­kult meg a mostani klub, a honvédelmi szövetség hosz- szú nevű utódjának szárnyai alatt. A tarjáni sárkányosok tag­nyilvántartó listája legjob­ban talán Ságvári Endre névkártyájára hasonlít. Har­minckét név szerepel rajta. „Hírkosár" — Kosárlabda. NB II, férfiak. Középcsoport. 1. Tungsram II. 9 9 . 892-621 18 2. Egri Tanép. 9 8 1 913-706 17 3. SKSE 8 6 2 785-653 14 4. Külker. 9 4 5 734-720 13 5. BMTE-Törley 9 3 6 765-852 12 6. Egri TK 8 4 4 596-668 12 7. MALÉV 7 4 3 647-538 11 8. Fér. Vasutas 9 1 8 546-770 10 9. OSC 8 2 6 628-726 10 10. Budaörs 8 1 7 536-787 9 NB II, nők: 1. Ikarus 9 7 2 750-549 16 2. Egri TK 9 7 2 704-624 16 3. Dunai Kőolaj 9 5 4 607-579 14 4. Tatabánya 7 6 1 582-402 13 5. MAFC 8 5 3 605-535 13 6. Atomerőmű 8 5 3 582-571 13 7. Ganz-Dan. 9 4 5 610-615 13 8. Bajai TK 8 4 4 576-536 12 9. Egis-OSC II. 6 3 3 486-391 9 10. Gyógyp. Fői. 8 1 7 479-552 9 11. Dunaújv. 7 1 6 445-536 8 n. SKSE 8­8 340-876 8 — Sabadell. Hat rendőr vesztette életét a spanyolor­szági Sabadellben egy fut­ballmérkőzés előtt. A helyi stadion közelében parkoló vörös Citroenben elhelyezett bombát úgy időzítették, hogy akkor robbanjon, ami­kor a rendőrségi autó elha­lad mellette. A vandál ak­ciónak további kilenc súlyos sebesültje van. Az elkövetők hovatartozásáról még nem tudni bizonyosat, ám a spa­nyol rendőrség Madridban kiadott kommünikéje sze­rint az elkövetés módja az ETA nevű baszk szeparatis­ta csoportra vall. A hírügy­nökségi jelentések emlékez­tetnek rá: még júniusban közölte az ETA, hogy min­denféle módon megakadá­lyozzák az 1992-es barcelo­nai olimpia megrendezését; a sportesemény előtt és alatt terrortámadásokat hajtanak végre. Körözik Josimart — Labdarúgás. Országos körözést adtak ki Brazíliá­ban az 1986-os világbajnoki csapat középpályása, Josi- mar ellen. A labdarúgót a rendőrség korábban már le­tartóztatta, mivel kokaint találtak nála, ám az őrizet- I bői Josimar megszökött. SOROKBAN Tyson útban a trón felé — Hajszán Gyula csapata, a Duisburg 1—1-re játszott Braunschweigben, s válto­zatlanul vezeti a Bundesliga tabelláját. — A magyar futballedző­keringő újabb fejleményei: Dunai II. Antal lett a Veszp­rém, s valószínűleg Glá- zer Róbert a Rába ETO mes­tere. — Jan Mölby, a Liverpool dán tartalék játékosa még­sem szerződik a PSV Eind- hovenhez, mert a hollandok visszaléptek. — Harmadik lett a ma­gyar férficsapat a tenisze­zők fedett pályás Európa- bajnokságán, miután Bul­gáriát 3—Q-ra legyőzte a „bronzcsatában”. — Megyei bajnokság, férfiak. NSZV VGU—PSZF St. 44—61 (23—30). Ld.: Pintér 13 3, ill. Mészáros 27/3. 211. ISZI—Bgy. Iustitia 46—109 (2&—39). Ld.: Papp Sz. 19 412, ill. Farkas I. 36, Markó 31. Péter 18. PSZF—SKSE I. 64—54 (38—25). Ld.: Mészáros 34/6. ill.: Fekete Cs. 12, Kiss Z. 12. Mikszáth DSE Pásztó—NSZV VGÜ 49—73 (20—33). Ld.: Tóth 17. dr. Páger 14. ill. Selmeczi 17/3, Berczelly 16. PSZF—Balassagyarmat 74—48 (46—20). Ld.: Tamás 20 6. Mé­száros 20 3, ill. Markó 22, Csapó 16. ' (m. i.) Megszokott, hogy a profi ökölvívó-vb-mérkőaések már az érintett versenyzők szorí- tóba lépése előtt elkezdőd­nek. Nem volt ez másként a magyar idő szerint vasár­nap hajnalban a New Jersey állambeli Atlantic Ci­tyben megrendezett nehéz­súlyú összecsapás előtt sem. Az ellenfelek, az amerikai Mike Tyson (24) és a nála két évvel idősebb jamaicai Alex Stewart napokkal előbb hozzákezdtek a szócsatához. Tyson a mérkőzés előtt is fennen hangoztatta: ,.Én va­gyok a legjobb!” Aztán na­gyon hamar bebizonyította, hogy valóban ő a jobb — legalábbis ezen a napon. Re­kordidő, 2 perc , 27 másod­perc alatt ellenfele fölé ke­rekedett, s pontosan 20 má­sodperccel töltött . kevesebb időt a kötelek között, mint legutóbbi „fellépésekor” Henry Tillman ellen. Bár az összecsapás nem a világbajnoki koronáért folyt, Tyson számára mégis óriási volt a tét. Győznie kellett ahhoz, hogy újból megmér­kőzhessen az elvesztett vi­lágbajnoki címért Evander Holyfielddel. Ennek tudatá­ban feltartóztathatatlanul ment előre a ringben. Még csak hat másodperce „is­merkedtek” egymással, de Stewart már érezhette Ty­son jobb kezének, erejét. A „találkozás” után a jamaicai a padlóra került, de amikor a bíró ötig számolt, felkelt, és folytatta a küzdelmet. Nem sokáig! A 65. másod­percben jött másodszor is a jobb és a padló. A követ­kező „ütészuhatag” után azonban már nem volt me­nekvés, a bíró véget vetett a csatározásnak, leléptette a jamaicait. „Én vagyok a bajnok” — mondta Tyson, mert véle­ménye szerint nincs olyan ember, aki ezután megállít­hatná őt. Hogy így lesz-e, az még kérdéses, az azonban tény, hogy hivatásos pálya­futásának 39. győzelméért két és fél millió dollárt te­hetett zsebre. Tysonnak már nincs más vágya, mint hogy visszahó­dítsa a trónt Holyfieldtől. Lajos — infarktus? Kocsis — Kocsis Lajos az egyik legnépszerűbb magyar lab­darúgó volt a hatvanas­hetvenes években. A szuper­technikás cselkirály Szege­den, Salgótarjánban, majd a Bp. Honvéd színeiben —, s természetesen a válogatott­ban — örvendeztette híveit káprázatos megoldásaival. Később eltűnt a szemünk elől, most viszont nagyon rossz híreket kaptunk az egykori tarjáni kedvenc ál­lapota felől. A Sport Plusz legutóbbi száma megírta, hogy Kocsis köszvénnyel baj­lódik, majd a Vasárnapi Hí­rek hasábjain „robbant a bomba”: a sokszoros váloga­tott középcsatárt szívbántal- makkal kórházba szállítot­ták! Alighanem talpon vé­szelt át egy infarktust.

Next

/
Thumbnails
Contents