Új Nógrád, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)
1990-12-07 / 210. szám
9 1990. DECEMBER 7., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP luz-nnu 3 Rendhagyó műsorkalauz Jaj nektek, szécsényi ex-KISZ- kommunisták! Megjelent a Szécsényi Műsorkalauz decemberi füzete. Erre dr. Verebélyi Gábor, a helyi önkormányzat vb-titkára hívta fel a figyelmet, mondván, meglepő írást tartalmaz a kulturális tájékoztató. A kiadványhoz nem volt nehéz hozzájutni, kiváltképp egyik oldalához, melyet fénymásolatban is ter- tesztettek. A dolog nyitja egyszerű: csizma került az asztalra, pontosabban, egy kis politika a kultúrába, íme, a műsorfüzet kis bevezetője : SZÉCSÉNYI POLGÁROK!' A volt KISZ kommunista szervezetből lett NODISZ szécsényi csoportja és hűséges kiszolgálóik frontális támadást intéztek a művelődési központ emberbarát szolgálatainak ellehetetlenítésére és vezetőjének eltávolítására, (újságcikkek, aláírásgyűjtés stb). Ezen cselekedetek mögött a szervezők egoista magánérdekei húzódnak meg! Az ügy tényszerű felderítésére, továbbá a művelődési központ és városi vagyonrongálások- kal, betörésekkel, fenyegetésekkel történő veszélyeztetettségének megszüntetése céljából írásbeli bizonyítékokra alapozott széles körű vizsgálatot kértem. A fejleményekről folyamatosan tájékoztatjuk a lakosságot, ehhez központi érdekképviseleti szervek, sajtó közreműködését kérem. Köszönjük a lokálpatrióta állampolgároknak a művelődési központ védelme % érdekében tett minden eddigi jelzéseit, erőfeszítéseit, és továbbra is várjuk hasonló együttérzésüket, együttműködésüket, és főleg tiszteletteljes látogatásukat. Saját tapasztalataik alapján győződjenek meg arról, mi zajlik a művelődési központban, és hogy mi igaz a háttérben szervezkedők állításaiból! Balogh Ferenc művelődésiiközpont-vezető ooooo Hogy mit keres a csizma az asztalon, az egyelőre megválaszolatlan kérdés. Mint ahogyan az az idézett „beköszöntő" sajátos logikájú, egyoldalú gondolatsora is. Pártokat, politikai hovatartozást szidni ma nem tilos, sőt olykor divatos jelenség. Miután a változások korát éljük, ez nem is meglepő, annál inkább elgondolkodtató az, amit a szerző a kommunisták kapcsán ír. Nem előremutató a múltban kutatgatni, de az igazgató valahol elfelejtette, melyik párt, melyik végrehajtó bizottságának volt ő a tagja majd egy évtizedig? ... Hogy a frontális támadás értelmezésén ki mit ért, az — éppenséggel — lehet magánügy. Ám, hogy Szécsény- ben ilyen nem történt, arról az önkormányzati képviselő-testület is nyilatkozhatna. A NODISZ valóban aláírásgyűjtő akciót folytatott azért, hogy hirdessék meg a művelődési központ igazgatói állását pályázat útján. Ez — ha így lesz — valóban az igazi demokrácia útja, s a pályázatot természetszerűen a mostani igazgató is benyújthatná. Nyilvánvaló, hogy a lokálpatrióta lakosság mellett másoknak is van — lehet — véleménye. Érdekes lenne például megkérdezni a cigánylakosság azon rétegét, akik közül sokakat nem engedtek be a ház éjszakai rendezvényére? Vagy — netán azokat az amatőr művészeti csoportokat, akik valósággal menekültek ebből az emberbarát szellemű intézményből, s most a helyi bútorgyár, illetve az MDF székhelyén próbálnak? Ezek tények. Mint ahogyan az is, hogy képvise- lő-testületT tagok közül kérték számon a művelődési központtól, miért cserélték el a régi biliárdasztalt, miért árusították ki a város hangszereit? Ezek is megérnének egy misét, bár a műsorkalauz bevezetője nem említi, mindezt. (Az „olvasmányos része” ellenben igen.) Meggyőződésem, hogy sem veszélyezettség, sem ellehetetlenülés, sem támadás nem történt Szécsényben. Egy kérés született az önkormányzat felé. Ettől kezdve a döntés joga a demokratikusan megválasztott testületé. S ha már a műsorkalauz kapcsán meditáltunk, mintegy zárszóként jó csattanó a kiadványban található versidézet: „Az embereknek nem az a bajuk, ami a, bajuk, hanem az a bajuk, 1ahogyan bajuk az, !ami a bajuk.”— F. Perls Vaskor István Közrendről és közbiztonságról a megbízntt kapitánnyal Egy rendőr nem rendőr — Pásztó. Bodrogi István rendőr őrnagy, a pásztói rendőrkapitányság vezetője. Bűnügyi nyomozóként 1976 nyarán került a pásztói rendőrségre, majd főnyomozóként, utána bűnügyi csoportvezetőként végezte munkáját. Ez év november elsejétől megbízott kapitányságvezető, valamint a bűnügyi osztály irányítója is egyben. Vele beszélgettünk a város és a környező községek bűnügyi helyzetéről, azokról az intézkedésekről, amelyeket a növekvő bűnözés ellen tettek. — Tavaly 517 bűneset történt Pásztón és a környező községekben — kezdte. — Itt a „környező” elég nagy területet jelent, hiszen' Mátrakeresz- te&től Kállóig, Kutasótól Jobbágyiig terjed „látókörünk”. Ebben az évben november végéig 732 bűntényt regisztráltunk, és a hátralevő egy hónap alatt számolunk azzal, hogy ez •az amúgy is magas szám 800—850-re növekszik. Akárhogy is számoljuk, ez a tavalyihoz képest 65 százalékos emelkedést jelent. — Melyek a leggyakoribb bűntények? — Az elkövetések több mint háromnegyed része vagyon elleni bűncselekmény. Magas a testi sértések száma; ezek nyolcvan százaléka családi perpatvar következménye. Szülők, gyermek, testvér, rokon viszályáról van szó, amely nem egy esetben végződik tragédiával. Biztos sokan hallottak a szi- ráki sógorok verekedéséről, ahol az egyik motorfűrésszel sértette halálra a másikat. Bujákon egy szerelmi háromszög végére tett pontot az egyik férfi meggyilkolása. Taron apa és fia összeszólalkozásá- nak „szerencsére” csak orrcsonttörés lett a vége... Nyugtalanítja a lakosságot a sok vagyon elleni bűncselekmény. A betöréses lopások száma különösen magas, főleg a kereskedelmi egységek ellen. Kedveltek a bűnözők körében a mini gázcseretelepek. Már-már a bezárás veszélye fenyeget nem egyet! Az illetékesek figyelmébe inkább a hatékonyabb vagyonvédelmet, a riasztóberendezéseket ajánljuk. Kedvenc működési területe volt a zsebtolvajoknak a lengyel piac. Félórás működésüket tíz-ti- zenkét pénztárca bánta. Megjelentek a román és a lengyel zsebesek is. Sőt „egy kis környezetváltozás nem árt” alapon az egri zsebmetszőkkel itt találkoztunk a piacon, míg a pásztói fiúkkal az egri kollégáknak gyűlt meg a bajuk. Hosszú ideig hatnyolc munkatársunk „őrködött” a szerdai piacnapokon. Talán ennek köszönhető a zsebtolvajlás visszaszorulása. — Történtek-e komolyabb élet elleni bűncselekmények? — Szerencsére az utóbbi időben nem. De nincs biztosíték arra, hogy bármikor elő ne forduljon. Sajnos romlottak az eredményességi mutatóink. Nem nyugodhatunk bele, hiszen az a feladatunk, hogy az állampolgárok nyugalmát és biztonságát szavatoljuk. Körbenéztünk más kapitányságoknál, tapasztalat- szerzés céljából. Feletteseink egyetértésével, ma már több rendőrünk tartózkodik az utcán az emberek között, hiszen ott kell jelen lennünk, ahol történnek az események és ott kell elejét vennünk a bűnözésnek. „Egy rendőr, nem rendőr”, tartjuk ezt itt a kapitányságon munkatársaimmal együtt, s különösen éjszaka van ez így. Járőrkocsijaink a városkörnyéki falvakban is végeznek éjszakai járőr- szolgálatot, amelyben mi, a kapitányság vezető munkatársai is részt veszünk. Ezzel is segíteni akarunk a most szerveződő kormányzatoknak és együttműködni a megalakuló önvédelmi csoportokkal. Ilyen alakult nemrégen Kállón és most szerveződik Pásztón és Jobbágyiban. Várhatóan máshol is létre fognak hozni hasonló szervezeteket. Ezekben a napokban látogatjuk sorra az önkormányzatok vezetőit. Megismerjük gondjaikat, megvitatjuk a községek közbiztonsági helyzetét. Keressük a területünkön levő gazdasági egységek vezetőivel a kapcsolatot, s gyakran ők maguk hívnak bennünket. Van mit megbeszélnünk a vagyonvédelem és a vagyonbiztonság témakörében, örvendetes, hogy vannak olyan vállalatvezetők, akik ismerve technikai ellátottságunkat, munkakörülményeinket, anyagi segítséget ajánlanak. Lehet, hogy vannak, akik most azt mondják, minek a pénz a rendőröknek, hiszen van minisztériumuk és segít az önkormányzat is! Mégis azt mondom: ezzel javulhat az emberek nyugalma és biztonsága. akkor minden, jó szándékkal felajánlott, forintra nagy szükségünk van. Szabó Gy. Sándor Nem csak a rendőrök munkakörülményei mostohák. Egy-egy fogadónapon nagy a zsúfoltság az ügyfélszolgálati irodában. Kép: Mikuska Hát ezt is megértük, Beda úr! Az 1956-os események egyik Nógrád megyei szereplője Beda József exta- nár és bányász volt. Nagy- bátonyban főszerephez' jutott, ismerték az iparmedencében. A hevesi iparkodó, falusi szülők gyermeke soha nem álmodott különleges szerepet magának, ám a sorsa mégis úgy hozta, hogy a Nógrád megyei forradalom és szabadságharc történetének egyik kulcsfigurája lett. Történeti tanulmányt, könyvet nem lehetett írni nevének említése nélkül. Nem azért, mert ő volt a legaktívabb, ő töltötte be a legfontosabb tisztségeket, nem — egyszerűen azért, mert 1956. karhatalmistái, a pufajkások olyan súlyos tettet követtek el, amelyet a másokra való áthárítás nélkül nem tudtak volna elviselni. S, az áthárításhoz Beda József lehetőséget is adott: a december 8-i salgótarjáni vérfürdő után telefonált Budapestre, az angol nagykövetségre, és tudatta a szörnyű bajt. — Mit közölt az angolokkal? (Bátonyterenye-maconkai házának könyvekkel telerakott szobájában beszélgetünk, kissé vacogósan, várva a g:'u- vagy etázskazán—, mert mindkettő van — melegére.) — Szó szerint idézem... A Salgótarjánban felvonuló békés tüntetőkre a megyei tanácsháza és a rendőrség előtt a pufajkások sortüzet adtak le. Rengeteg a sebesült, a halott. Nagyon kérem azonnal éresítse az országos mentőszolgálatot, hogy mentőautót, orvost és kötszert küldjenek, ugyanakkor hívja fel Andropov szovjet nagykövet úr figyelmét, és tiltakozzon a cselekmény ellen, hogy azonnal vonják vissza az orosz csapatokat. Kértem továbbá, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsánál tiltakozzanak az attroci- tások ellen. — Miért nem egyenesen Andropov úrnál tiltakozott? — Ember, örültünk, hogy vonalat kaptunk! Meg aztán, momentán nekem ez jutott az eszembe. No, és az angol nagykövetben jobban bíztam, mint a szovjetben. Kíváncsi lettem volna, maga mit csinált volna az én helyemben ? ... Utána hívtam a Nagy-budapesti Munkástanácsot is, és az elnöknek ugyanezt elmondtam. Rácz Sándor ezt bizonyítani tudja, mint ahogyan tudta volna, csak a bíróság azt a fáradtságot nem vette, hogy megkérdezze. Pedig nem tudtunk volna összebeszélni. December 12-e óta letartóztatásban Voltam — Mi volt a vád? — A népi demokratikus államrend elleni fegyveres szervezkedés, hazaárulás és kémkedés. Azzal követtem el ezeket, hogy a nagybátonyi forradalmi választmány elnökeként részt vettem az esmények szervezésében, a bányászokkal december 8-án felutaztam Salgótarjánba, idegen hatalom beavatkozását kértem, és idegen hatalomnak szolgáltattam ki adatokat. — Mindezért akár fel is akaszthatták volna ... — Igen, Vártam is. De, röviddel elkéstek a statá- riális bíróság elé való állításommal, így „simán” ment a dolog. —. Huszonhét évé ismerem önt. Néhány hónapja szabadult a börtönből, az aknamélyépítő vállalat föld alatti munkása volt. Az emberek összesúgtak a háta mögött, furcsállták, nem szerették, csodálták, baleknak tartották. Beszélgetni, barátkozni nem igen lehetett önnel, mert megbélyegzett emberként bajt hozott volna másokra is. Ilyen veszélyes embernek tartották . . . — Olyan vagyok, mint mások, akik kitartottak elveik mellett. Nyilván ezért figyeltek a legutóbbi időkig, ezért tartottak évekig rendőri felügyelet alatt, határolták be mozgásteremet, tiltották tőlem az embereket, ezért kellett számos fájó megaláztatást elszenvednem. — Azért, mert a kommunisták, a rendszer ellensége volt, és ezt nem lehetett... — Én a fényes szellők embere voltam, mert bíztam abban, hogy jobb, szebb világ lesz. Aztán már nem bíztattam, mert — 1948. után tévútra ment. Nem a népi demokráciára haragudtam, hanem a vezetőire, akik visszaéltek a hatalmukkal, és koncepciós perekkel még a saját elvtársaikat is felakasztották. Azt a rendszert tényleg meg kellett változtatni, mert az a rendszer rohadt volt... A kommunistákkal pedig 4 nekem általában semmi bajom nem volt, nem is lesz. Azok között is volt rendes ember. Ma is azt vallom: nem az a mérvadó, ki milyen pártban van, hanem ki, hogyan viseli magát, miként viszonyul a dolgokhoz. — A kitaszított, a megalázott, a megbélyegzett Beda Józsefet az őszi helyhatósági választásokon képviselőnek választották. Hát ezt is megértük, Beda úr! Így hát, gondolom, elégedett? — A jelenlegi rendszerrel mindenképpen az vagyok. Ezt akartuk. Többpártrendszeren alapuló demqkráciát. Persze, rengeteg a gazdasági, anyagi gondunk. De. a rendszert ki kell építeni. Csak menjenek így tovább a dolgok ... Sulyok László Vonalosztozkodás — Salgótarján. A kői volt MSZMP-székházban (városi, megyei) dolgozók rendelkezésére álló korábbi 30 telefonvonalat újra elosztották. Az ezzel megbízott bizottság az alábbiak szerint döntött: MSZP 8 db, MSZMP 2 db, DEMISZ 2 db, Kossuth Könyvkiadó 1 db, városi önkormányzat 17- db telefonvonal. Ez utóbbiból 4 fő állomás sorsa még bizonytalan, ugyanis egyet- egyet ez év végéig ideiglenesen átengedtek az SZDSZ, MDF és a FIDESZ részére, egyre pedig az orvostovábbképző egyetem tart igényi. A korábbi megállapodás értelmében a pártok telefonvonal-használati joga 1990. december 31-én lejár. A vonalak után fizetendő fejlesztési hozzájárulás darabonként 90 ezer forint. Ezek után az sem mellékes. ki, kinek fizet és miből? Segítség a rászorulóknak — Bátonyterenye. A Kereszténvdemokrata Néppárt helyi csoportja kari latív tevékenységet ind ít, melynek keretében segítő y kívánják az idős embereket és nagycsaládosok ít pénzzel és munkavégzéssel. Hogy a rászorulókat karácsonykor megajándékozhassák, használtruha- és tartósélelmiszer-gyűjtési akciót indítanak. Akik segíteni kívánnak, adományaikat Kisi erényén, december 9-én, vasárnap reggel 8 órától este 18 óráig a plébániára, Maconkán december 7-én, és 11-én 15 órától 18 óráig Haraszti Sándorné tanárnőhöz vihetik el. Az összegyűjtött ruháktól 1990. december 15-én 10 órától vásárt rendeznek a maconkai kultúrházban. A befolyt összeget a Cárit,is Hungarica számlájára fogják befizetni. A megmaradt ruhákat a kárpát-ukrajnai magyaroknak küldik el. Hz AIDS ellen... — Salgótarján. A Nógrád Megyei Egászségvéde’mi Központ a csecsemők ÁIDS- elleni védelme jegyében 400 darab szórólapot juttat el elsősorban nőknek, kismamáknak. A kisgyermekek még fejletlen immunrendszerét ugyanis jóval előbb győzi le az AIDS, mint a felnőttét. S azok a csecsemők, akik édesanyjuktól a betegség vírusával fertőződtek „halálra ítéltek." fl szövetkezetekről tanácskoztak — Szécsény. Csütörtökön a helyi művelődési központban tanácskozásra hívta a Nógrád Megyei Mező- gazdasági Termelők Szövetsége a megyében lévő termelőszövetkezetek vezetőit, tagjait, érdekvédelmi, választmányok tagjait, hogv meghallgassák dr. Zsohár Andrásnak, a Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetségének titkárának előadását a föld-, és szövetkezeti törvény előkészítésével kapcsolatos tartalmi kérdésekről, a szövetkezetek átalakításának lehetőségeiről. Az előadást hasznos, széles körű eszmecsere követte.
