Új Nógrád, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)

1990-12-06 / 209. szám

19<?0. DECEMBER 6.. CSÜTÖRTÖK PÁSZTÓ ÉS KÖRZETE imrnzzj 5 ni — CserViátszentiván. 34 fővel alakult meg a Demokrata Koalí­ció és m áris újabb 6 fő csatlako­zott hozzájuk. A párt programja az önkormányzatokkal való kap­csolatteremtés, az idősekkel való törődés. E céllal helyi akciókat szerveznek. Másfél hónapja tar­tották az első ruhavásárt (a ruhá­kat a budapesti központtól kap­ták). Étolaj-, löncshús-, cukorvá­sár: lesz a következő akció. Ezt december 6-ra ígérték, 14-én újabb ruhaakciót szerveznek. —Alsótold. Hat község: Alsó­told, Felsőtold, Garáb és Cser- hátszentiván, Kutasó és Bokor képviselő-tes- tületei úgy döntöttek, hogy Álsó- told székhellyel körjegyzőséget alakítanak. Gond. hogy a pályá­zatra amelyben körjegyzői állást hirdettek nem volt jelentkező. A volt vb-titkár Csécsére került, az ügyeket pillanatnyilag Klátyik András alsótoldi polgármester in­tézi, amíg nem jelentkezik megis­mételt pályázatukra körjegyző. Etnikai fórumot rendeznek de­cember 11 -én a pásztói művelő­dési központban. Pásztón a lakos­ság 4 és fél százaléka cigány szár­mazású, őket hívják és várják a megbeszélésre. Ezen részt veszt a város polgármestere, a helyi ci­gányügyi referens, meghívták a megyei illetékest is. Érdekesnek ígérkeznek terveik, mely szerint felszántott parcellá­kat kapnának a cigányok, s azo­kon gazdálkodhatnának. A rend­szeres kapcsolattartást közvetítő útján oldanák meg, vagyis a mint­egy 500 fős érintett csoport vajdát választana. — Pásztó. Az önkormányzata november 23-i ülésén informá­ciókat kapott arról, hogy az 1990- es gazdálkodási évre a tanács rendkívül sok feszültséget tartal­mazó tervet volt kénytelen készí­teni, mert a bevezetett normatív finanszírozás még a meglévő in­tézmények működési feltételeit is csak részben fedezte. Az átmenet finanszírozására biztosított pénz­eszközökkel együtt is csak 1989. évi szinten biztosították a műkö­dési feltételeket. Ugyanakkor je­lentős fejlesztési elkötelezettsé­geknek is eleget kellett tenni. Az év decemberében várható feladatokra és a bevételi források teljesítésének bizonytalanságára tekintettel, a képviselő-testület utasította az intézményvezetőket, hogy a gazdálkodáshoz elenged­hetetlenül szükséges kifizetése­ken túl saját kezdeményezésű beszerzéseket nem végezhetnek, további kötelezettségeket nem vállalhatnak. — Pásztó. Szeptemberben új helyre, a volt cisztercita kolostor­ba költözött a pásztói Teleki László Könyvtár, mely nyolcvan­egyezer kötetes állományával várja látogatóit. Ezen kívül hang­tár, Videotéka és olvasóterem is az olvasók rendelkezésére áll. Most zajlik a gyermekkönyvhe- ti rendezvénysorozat, amely de­cember 7-ig tart. Ennek keretében a könyvtári Móra Ferenc könyv­klub 35 fős gyermekcsoportja és a Mátrakeresztesi Általános Iskola ifjú olvasói számára szerveznek kulturális programokat. Keresz­tesen Balogh Bénivel találkozhat­nak a gyerekek. A népszerű író Omló bástyákon hulló csillagok című legújabb könyvét mutatja be kis hítráfninnk Végrehajtóval fenyegetik a mátrakeresztesieket Mátrsaszőllős önálló lesz Mátrakeresztesen nemcsak fakanalat készítenek. Égbenyúló tévéantennák ágaskodnak minden tetőn. Nincs olyan ház, ahol a családtagok valamelyikét ne nevezhetnénk ki tiszteletbeli tévé­szerelőnek. Ennek ellenére a rossz vé­teli viszonyok miatt csapnivaló képet láthatnak televíziós készülékeik kép­ernyőin. Húsz éve tart az áldatlan hely­zet, fizetik a havi tévédíjat a semmiért. Az itt élők kellemetlen helyzetével foglalkozott már az Ablak, kilószámra rúg a levelézés papírmennyisége. Tör­téntek tárgyalások is. A probléma „megjárta” a miniszté­riumot. Itt született a javaslat egy köz­ponti antenna építésére. Közben a köz­ségben 168 család megtagadta az előfi­zetési díj kifizetését. A posta azonban közölte: az előfizetési díj fizetése füg­getlen az előfizetők vételi lehetőségei­től, s bírósági végrehajtást helyezett ki­látásba a “renitenskedők” ellen. Lét­számuk százhatvannyolcról harminc családra csökkent, mert sok embert megfélemlített a készülék elvitelével, esetleges leplombázásával és a végre­hajtással való fenyegetéssel. Ez utóbbi annyira komoly, hogy november 27-i, a megyei bíróság végrehajtó irodájá­hoz keltezett beadványukban felleb­beztek a mátrakeresztesiek a végrehaj­tási határozat ellen, s közük, hogy készek a végsőkig elmenni igazságuk érdekében. Jelenleg Nágel István a tévés ügyin­téző. aki elmondta, hogy a közelmúlt­ban megalakult a mátrakeresztesi ká­beltévé-egyesület. A cégbíróság beje­gyezte őket és az OTP-ben számláiuk — A napokban felkeresett a fent em­lített vállalat „tüzeléstechnikai szak­embere”, és a soha el nem végzett ké­ménykotrási díj fejében bevasalt 80 kemény forintot. Majd rátett egy lapát­tal, és füstnyomáspróba címen további 180 forintot is elkért. Nem zavarta, hogy már a második fűtési idényben vezetékes gázzal fűtök, parapet alá helyezett konvektorokkal. — Kérdé­sem az lenne a fenti tisztelt vállalathoz, — zárja levelét olvasónk —, milyen jogszabály biztosítja részükre olyan díjak behajtását, melynek ellentétele­ként feltételezhető munkát akkor sem végeztek el, ha történetesen a kémé­nyek „üzem alatt” voltak? Második kérdésem: milyen jogszabály írja elő üzemen kívül helyezett kémények füstnyomáspróbáját? Várhelyi András kérdéseit az illeté­kes cég főmérnökének, Sztrehár Már­tonnak továbbítottuk. — A négyévente kötelező műszaki Nágel István: „Elkészült a köz­ponti antenna terve...” Fotó: Mikuska is nyílt. S hogy az ügyben áldozatokra is hajlandók azt mutatja, hogy csalá­donként hatezer forintot fizetnek be az egyesület pénztárába. Számítanak a községben működő négy vállalat anyagi támogatására, valamint a műsorszóró vállalat jelen­tős, félhivatalosan már megígért segít­ségére. A központi antenna tervei el­készültek, kivitelezője várhatóan a Salgótarjáni Videotechnika Vállalat lesz, de szükséges az EMÁSZ és a megyei távközlési vállalat segítsége is. felülvizsgálatot, és a kéményseprési tevékenységet a 19/1970. számú ren­delet alapján végezzük, amit a 26/ 1981-es módosított. Embereinknek meg kell kísérelniük a kéményseprési tevékenységet. Elképzelhető, hogy ezt a tulajdonos nem engedi, de mivel ez ránk testált kötelező tevékenység, ez nem mentesíti őket a fizetés alól. A második kérdésnek az a kiindulópont­ja, hogy akkor vesszük üzemen kívül helyezettnek a kéményt, ha arról tudo­másunk van. A panaszos nyilván nem jelentette be a változást, és nem töröl­ték a nyilvántartásból. Talán egy tanulsága van az esetnek. A tüzeléstechnikai vállalatnak kötele­ző (rá testált) tevékenysége a tisztítás. Vagy el tudja végezni, vagy nem. Ez rajtunk (is) múlik. Ha nekünk viszont kötelező (ránk testált) tevékenységünk a fizetés (akár van miért, akár nincs), akkor jobban járunk, ha hagyjuk ma­gunkat, illetve kéményünket. Mátraszőllős jövőre önálló köz­ségként próbál talpon maradni, „elbúcsúzva” Pásztótól. Dece:m- ber 2-án döntöttek a szétválás mellett a falu lakói. Ugyanezen a napon Mátrakeresztes — általá­nos meglepetésre — a „társaság” mellett voksolt. Dobrovoc ::ky Istvánt, Pásztó polgármesteréi; a hogyan továbbról kérdeztük. — December 11 -én rendkí vüli testületi ülésen teszünk pontot a mondat végére. Mivel a testíület egyetértett a népszavazással, nyilván nem lesz technikai akadá­lya a népakarat megerősítésének. — Hogyan érinti a várost S'zől- lös kiválása? — Szőllősön csak intézmények működnek. Nincs olyan gazdál­kodó szerv, ami jelentős pénzt hozott volna, ez tehát nem jelent kiesést. A fejkvóta szerinti pén­— Cserhátszentiván. Duruzsol a fejőgép az istállóban, a tehenek elégedetten kérődzenek. VI ár a disznók is jóllaktak, jelzi elcsen­desedő sivalkodásuk. A legvégé­re marad az igénytelenebb, de annál hasznosabb aprójós itág... Reggeli etetés, Bakay Sándor, kisgazdálkodó cserhátszent iváni portáján megszokott dolog a ko­ránkelés. Minden áldott re ggel, úgy hajnaltájban megismétllődik ugyanaz — művelet. Két előhasú tehén, három üsző öt hónapos vemhesek, egy btmá- zsás bika és két éves bika, vala­mint három hízó és négy malac várja a napi ellátást. — Van velük munka bőven — vakarja meg fülét a házigazda, szemében a jószágot hizlaló öröm. büszkeség látszik. — Szerencsére van tak; ármá­nyom elég. Amikor még csak az útszéleken kapirgálhattunlk, ak­kor is akadt, igaz akkor kevesebb volt a jószág is. Azóta már meg­termeljük magunknak a takar­mánynak valót, különben a. házte­tő is rámenne az etetésre. A sző­lők alatti bozótos területet irtot­tuk ki és szántottuk fel. Jól meg is trágyáztuk. Meghálálta a fold, bő­séges lucernát adott. Megitermel- jük a szemes takarmányt éi; a siló­nak- valót is. A fészerben gépek álln ak. Az udvarban nagy Kamaz és egy zünk változik. Itt az a gond, hogy ’81-ben volt legutóbb népszámlá­lás, nem ismerjük ma a pontos lé- lekszámokat, ami pedig szüksé­ges az elosztáshoz. Ami konkrét kiesést jelent, az a személyi jöve­delemadó. — Nem készültek még el a va­gyonmegosztás törvényei, de az mindenképpen fontos, voltak-e közös beruházásaik? — Az iskola felújítására mint­egy 30 millió forintot költöt­tünk... Ez érdekes, mert ha a munkát önálló településként vég­zik, akkor jelentős megyei céltá­mogatást kaphattak volna. Hét­milliós kölcsönt vettünk fel, amit 91—92-ben kell visszafizetnünk, kamataival együtt. Nyitott kér­dés, hogyan oszlanak meg ezek a terhek. — Nem nevezhető derült égből A gazda és állománya szerényebb IFA teherautó. A ga­rázsban az egyik fiú személygép­kocsit szerel. — Ezek nélkül nem mennénk semmire — mutat a gépszínre. A szó szoros értelmében autóbon­tókból szedte össze őket a két gyerek. A Józsi és a Sanyi fiam is autószerelők. Szorgalmas, dolgos gyerekek. Ok bütykölték össze a két erőgépet, a hozzájuk való tár­csákkal, a boronával, a takarmá- nybetakarítót, a rendsodrót, a fű­kaszát. — Csak a magam helyzetéről és magam nevében mondhatom: tele vagyok bizonytalansággal. Pedig a feleségem és a gyermekeim is beleszülettek a paraszti létbe, sze­retnek dolgozni, a gépekért sem kellett milliókat fizetni, igaz nem is lett volna miből. Mégis. Hiány­y illámcsapásnak a szöllősiek döntése, de nem tűnik igazán megfontoltnak... — Demokratikus döntés volt. Más kérdés, mennyire volt politi­kus? Nem tudom, felmérték-e, hogyan tudnak majd önállóan megélni? Szerintem akkor lettek volna bölcsek, ha várnak. Hiszen a nulláról indultunk! Nem a múlt rossz tapasztalatait kellett volna nézni. Ma már más a kisugárzás a települések felé. Okosabban tet­ték volna, ha egyfajta közös ön- kormányzatban gondolkodnak, lazább perszonálunióban. Ahol Szőllős Pásztónak nem település- része, hanem tartozéka. Közös és eltérő dolgaink is lettek volna. Szabadságot kaptak az emberek, de most látjuk, elsősorban politi­kai szabadságot. A gazdasági nehezebben jön össze! zik az érdekképviselet. Olyan pártfogó, aki számon tartana ben­nünket, képviselné a szakmai és üzleti érdekeinket. Megszűnhet­ne a nagyüzemtől való függősé­günk... Olyan gyűlésre szívesen elmennék, ahol a magunkfajta kisgazdálkodónak jó tanácsokat adnának a termeléssel, értékesí­téssel kapcsolatban és én is el­mondhatnám terveimet. De ilyen nincs egyelőre. -Össze kellene fognunk, de nincs kivel... Sokan a gyors meggazdagodás reményé­ben vesznek 8-10 tehenet, s ha nem sikerül, odébbállnak. Hoz­záértés, türelem, kitartás és szor­galom kell ehhez. Talán a legfontosabbat nem is említettem: szeretni kell a földet és az állatot. — Kezdetben valónak a kéményseprő-iparosok, kik naphosszat járták a várost, és rendületlenül kotortak. Ha az ember találkozott velük, gyorsan megfogta a kabátgombját, nehogy elszalassza a szerencséjét! Nos, a Nógrád Megyei Tüzeléstechnikai Vállalat még ettől a kis babonától is megfosztotta a polgárokat, mert nemhogy kéményeinket nem seprik, de még az utcán sem találkozni kéményseprővel, amióta a derék iparosokat vállalat­ba tömörítették. Pásztóról, Várhelyi Andrástól kaptuk a fent idézett levelet, majd panaszát így folytatja: Bozót helyén takarmány terem ✓ Uj vállalkozás Jobbágyiban Idén nyáron alakult meg Jobbágyiban a Lobo Gmk. A parányi műhelyben hat asszony és lány dolgozik, reggel héttől délután négyig. Női és férfifarmerokat varrnak budapesti butikok megrendelésére. Képünkön Mészáros Lászlóné a kis'kollektíva vezetője, aki saját varrógépeivel is beszállt ti vállalko­zásba. Kedves Olvasóink! Mi kaptuk a feladatot, hogy próbáljuk meg hitelesen és pon­tosan tájékoztatni Önöket, akik Pásztón és a várost körülvevő huszonhárom településen élnek, mindennapjaikról, örömeik­ről, gondjaikról. A hajdan pásztói járást bejárjuk majd, út­jaink során. Káliótól Mátrakeresztesig, Jobbágyitól Garábig, Szurdokpüspökitől Kutasóig. Keressük, kutatjuk a közlésre érdemes híreket, eseményeket, információkat, azokat amelyek az ott élőket érintik és érdeklik. A városban, a faluban élő emberek életéről szeretnénk írni! Hozzánk érkezett leveleikkel és telefonjaikkal már eddig is sok segítséget nyújtottak számunkra. Kérjük Önöket, hogy bizalmukat továbbra se vonják meg tőlünk! Most elkezdett vállalkozásunkban is legyenek segítőink! írjuk és szerkesszük együtt olvasóinkkal Pásztó és környékének heti krónikáját! Dudellai Ildikó Szabó Gy. Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents