Új Nógrád, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)

1990-12-30 / 228. szám

Í.AP0Z6A7Ú CICCOLINA ÉVA SZEREPÉBEN - 7. oldal I. ÉVF., 228. SZÁM ARA: 5,80 FORINT 1990. DECEMBER 30.. VASÁRNAP SALGÓTARJÁN, BALASSAGYARMAT, PÁSZTÓ, SZÉCSÉNY, BÁTONYTERENYE, RÉTSÁG VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA Vannak még hibák, de követünk el néha eredményeket is (8. oldal) ÁB-felajánlás a niíí veseállomásért Nógrád megyében eddig számos intézmény, közösség és település ajánlotta fel se­gítségét a Madzsar József megyei kórház műveseállo- másának segítésére. A ne­mes kezdeményezéshez teg­nap csatlakozott az Állami Biztosító Nógrád Megyei Igazgatóságának kollektívá­ja. A szakszervezeti bizott­ság kezdeményezésére ötezer forintot adományoztak a me­gyei műveseállomás javára. Idetartozik még a hír, hogy az állami biztosítósok az elsők között 1500 forinttal segítik a diósjenői székhelyű speciális olimpiai egyesületet. A megyei székhelyű sport­kör az ország minden részé­ben élő, sportolni szerető mozgássérült fiatalokat fogja össze. Nógrádi szó A Losoncon szerkesztett, kéthetente megjelenő tájlap bemutatja a losonci és füle- ki képviselőket, tájékoztatást ad a választások értékelő fó­rumáról. Üjra megtalálhat­ják benne a gyerekek rova­tát. „Amiről sehol sem ol­vashatunk” címmel érdekes írást találhatnak arról, hogy csakugyan kifosztják-e a ma­gyarok a szlovák üzleteket? A Főzőkanál sorozat mellett interjúban ismerhetik meg Vikidál Gyulát. A képviselő-testület ülésrendje — Bátonyterenye. Az ön­kormányzat képviselő-testü- lete legutóbbi ülésén a töb­bi között megtárgyalta az 1991. első negyedévi üléster­vét, s úgy döntött, hogy ja­nuárban hetente, ezt követően havonta két alkalommal ülésezik. Az üléstervben három fő té­makört — a jövő évi költ­ségvetés, a polgármesteri hi­vatal szervezeti felépítése, a képviselő-testület négyéves programja — emelt ki, s ezekre építette rá a munka­tervet. Boldog új évet! (Jj gazdasagpolitikai program Délelőtt 10 órakor kezdő­dött az Országgyűlés szom­bati munkanapja, s ettől az időponttól délután fél 2-ig tartott az egyébként hetek óta zajló költségvetési vi­ta utolsó szakasza. Ezen a napon 29-en kértek szót —, a hozzászólásokra azon­ban ezúttal inkább a politi­kai szópárbaj volt jellemző. Több képviselő önálló, vagy más képviselőkkel kö­zösen benyújtott módosító javaslatának elfogadása ér­dekében érvelt. így ismétel­ten szóba került a kultú­ra, a honvédelem, az ön- kormányzatok és a mezőgaz­daság támogatása, a ked­vezményes lakáshitelekkel kapcsolatos kamatemelési vál­tozatok, a televízió, a kül- ügy és a környezetvédelem tételes költségvetése. Ez utóbbi kettőre az illetékes minisztériumok vezető tiszt­ségviselői reagáltak, meg­magyarázva: miért nem cél­szerű előirányzataik csök­kentése. Szóba került a jamburgi beruházás is. Sza- lay Gábor (SZDSZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy az államközi szerződés tel­jesítése alapvető nemzet- gazdasági érdek, hiszen az ily módon beszerezhető földgázmennyiség nélkülöz­hetetlen, sőt, jelenleg ennél gazdaságosabban hazánk se­honnan sem tud földgázhoz jutni. Ha a szerződést egy­oldalúan „felrúgnánk” ak­kor a már kialkudott, ha­zánk számára kedvező ru­bel-dollár átváltással szá­molt szovjet földgáztörlesz­tés is veszélybe kerülne. Békési László (MSZP) is reagált a személyével, ponto­sabban korábbi pénzügymi­niszteri ténykedésével ösz- szefüggő megjegyzésekre. A kormánypártok figyelmébe ajánlotta, hogy a Németh- kormány költségvetését és döntéseit vessél? össze a je­lenlegi javaslatokkal. Példa­ként említette, hogy a Né- meth-kormány két éven ke­resztül befagyasztotta és csökkentette az igazgatási kiadásokat, csökkentette a honvédelmi kiadásokat, hoz­záfogott az adóterhek csök­kentéséhez is. „Ha 11 hóna­pos kormányzás után ezt végre fogják hajtani, én le­(Folytatás a 2. oldalon) Köztársasági megbízottak Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke a minisz­terelnök javaslatára az Or­szággyűlés illetékes bizottságai előtti meghallgatás figyelem- bevételével 1991. január 1-jei hatállyal köztársasági megbí­zottá kinevezte: dr. Szent­(Folytatás a 2. oldalon) Népművelő helyett menedzser Jövőre is indul közművelődési szak Debrecenben Több mint három évtizede folyik kulturális és közművelő­dési szakemberképzés Debre­cenben, a Kossuth Lajos Tu­dományegyetemen, a Felnőtt­nevelés és Közművelődési Tan­szék irányításával. Az itt vég­zettek egyaránt megtalálha­tóak az iskolákban, a műve­lődési igazgatás területén, a tömegkommunikáció berkei­ben, kutatóintézetekben,* mú­zeumokban és könyvtárak­ban. Az új rendszerváltással ösz- szefüggő folyamatok megne­hezítik a különböző egyetemi szakokra jelentkezők dolgát. Noha előrehaladt az új hely­zetnek megfelelő tantervek ki­dolgozása, ezek az eddigi sza­kok elnevezésének esetenként megváltoztatásával is együtt járhatnak. A korábbiakhoz képest je­lentős változás lesz a debre­ceni egyetemen, hogy a tör­ténelem és magyar szakon kí­vül bármely idegennyelv-szak­kal is párosítható a közműve­lődési szak. A képzés új ele­me lesz, hogy a hallgatók megismerkednek a modern in­formatikai és számítástechni­kai módszerekkel. Újdonsáq az is, hogy másod-harmad évesen választani lehet kulturális me­nedzseri, felnőttoktatási-neve­lési, és helyi kommunikátori szakágak között. Az „aktuál- politizáló népművelő" helyett kulturális menedzserek képzé­se folyik majd Debrecenben. I-----------[KÜLÖNVÉLEMÉNY: T áreátlanság csak az élet Némelyek úgy vélik, ez a táreátlanság már arcát­lanság. Én nem. Szerintem, kimondottan fenomenális. És humánus. És optimális. Sőt, reális. Ha nem lenne tárca nélküliség, ki kelle­ne találni. így adekvát. De van. Sőt, egészen jól ki van találva. Legalább erre már nincs több gondunk. Egy- gyel kevesebb. Nem tudom, mondta-e Murphy, ha igen, idézem, ha nem, mondhatta volna, hogy ami szaporodhat, az szaporodik is. Momentán most a tárca nélküli miniszterek és a tárca nélküli állampolgá­rok szaporodásának idejét éljük. A naivabbak akár meg is nyugodhatnának en­nek hallatára. Lám, elin­dultunk végre, ha nem is a szociális piacgazdaság, de legalább a szociális igazságosság útján. Nem lebecsülendő ered­mény az, ha sem a mi­niszternek, sem az állam­polgárnak nincsen tárcája. Mindenképpen jobb annál, mintha az egyiknek lenne, a másiknak pedig nem. Ha nem is jobb, legalább igaz­ságosabb. Azt még úgysem lehet pontosan tudni, hogy a szocializmus útjáról vol­taképpen milyen útra is térünk a kilencvenes évek­ben, már csak ezért is jól jön valami bizonyosság. Hát itt van, a tárca nélkü­liség útja. Bár van egy kis bökke­nő. Állítólag a tárca nélküli miniszterek azért nem ma­radnak teljesen tárca nél­kül. Ügy hírlik, van egy tartalék tárcájuk. Sőt, még pénz is van benne. A tárca nélküli állampolgárok vi­szont nem rendelkeznek — tartalékként sem — másik tárcával. Ha lenne tárcá­juk, az sem igen segítene rajtuk. Pénz helyett leg­följebb az idejüket tarthat­nák benne. Lásd: az idő pénz.­Az idő viszont csak megy, mint az állampolgárok, ví­zum nélkül. Minek akkor a tárca? Aki pedig nem megy, marad. Szabadság van, azt csinál, amit akar, vagy tud. Majd jön a sze­retetszolgálat, a Malév Air Tours és a szextörvény. A szeretet szolgáitól kijár az ingyenleves, a Malévtól esetleg az ingyenkatalógus, amiből megtudhatja a tár­ca nélküli állampolgár, hogy hová megy a tárcá­val és benne pénzzel is rendelkező állampolgár. A tárca nélküli miniszter ugyanis ingyen megy. A tárca nélküli állampolgár érdekében, természetesen. Mindenesetre, bárki elme­het Izlandra, vagy Kenyá­ba a szuahéli szafárira. Ha viszont sem a hideget, sem a meleget nem szereti, marad a szex. Csak akkor lesz bajban, ha története­sen gyermek- és vallási in­tézmények 200 méteres kör­zetén belül lakik, erotikus termékeket ugyanis ott nem lehet árusítani, mert lecsap a szextörvény. Eb­ben az esetben körzeten kí­vülre költözik. Ha ez is akadályokba ütközne, még mindig van egy dobása. Egy fülledt álom a tárcá­ról, az oroszlánról vagy az erotikáról, amíg azt is be nem tiltja valamely álom­ellenes állami ellenőr. (bte) Tisztázás maffiaügyben Válasz a névtelen vádaskodásra Az Üj Nógrád december 27'i számában Maffiatag a gyarmati kapitány? című, na­pokkal korábban beharan­gozott, Szilágyi Norbert cik­kével kapcsolatban az alábbi véleményemnek kívánok han­got adni. A cikk nem megbeszélé­sünk szerint került közlés­re. Én fénymásolatban az önök rendelkezésére bocsá­tottam azt a bizonyos leve­let, amelynek közlését kér­tem. Kértem azért, mert meg­ítélésem szerint a levél mi­nősítette volna leginkább an­nak íróját, szándékát, azt a társadalmi közeget, amely­ben a rendőrség a közismer­ten kritikus méreteket öltő bűnözés ellen végzi kilátás­talannak tűnő küzdelmét. Ezzel szemben, ígéretük el­lenére, a levelet —, mely helyesírási hibáktól hemzseg — csak kivonatosan közölték. Megváltozott szándékukat, an­nak okát velem nem közölték, a változtatáshoz hozzájárulá­somat nem kérték. Ezt, valamint azt az eljá­rást, hogy a kétségtelenül bombasztikus hírnek ígérke­ző beharangozót karácsonyra, a közlést több nappal meg­előzve ütemezték, hatásos üzleti fogásnak, ugyanakkor tisztességtelen eljárásnak tar­tom. A cikk így nem azt a hatást váltotta ki az olvasó­ban, amely a közlést kérő —, vagy remélhetőleg a cikk írójának' is '— szándéka volt, hanem pontosan az ellenke­zőjét. A rendőrség tekinté­lyét, önbizalmát megtámoga­tandó cél helyett az újságíró óhatatlanul a rágalmazó (k), a vádaskodó(k) mellé állt. Ezzel, meggyőződésem, hogy rossz ügyet szolgált. A szen­záció érdekében feláldozta azt a-célt, hogy a bűnüldö­zők pozíciója és ezen keresz­tül a lakosság közbiztonsági érzete erősödjön. Rossz úton jár az a cikkíró, de az a szerkesztőség is —, mely függetlennek vallja ma­gát —, ha nem a közérdeket, hanem a mindenekfeletti üzletpolitikai célokat szolgál­ja. Az általam irányított, fel­adatát esküjének szellemé­ben, erőn felül is ellátni aka­ró tisztességes állomány, de a magam nevében is az ilyen lejárató, felelőtlen szán­dékot visszautasítom. László Sándor r. őrnagy balassagyarmati rendőrkapitány Gáz volt a gázcseretelepen! Tóth Gyula rákóczibá- nyatelepi olvasónk felhábo­rodva kereste meg a szer­kesztőséget, hogy napok óta nem jut gázpalackhoz, s a háromnapos ünnep előtt a gyurtyánosi gázcseretelepen is rengeteg sorstársával együtt mérgükben csak füs­tölöghettek, de amivel főzni is, melegedni is tudnának, azt nem kaptak. Sőt, semmi jóval nem biztatták a hi­deg latyakban toporgó, teli gázpalackra váró embereket. Felhívtuk Derekas Lászlót, a gázcseretelep vezetőjét, aki elmondta, hogy nemcsak a vásárlók mérgesek a palack­hiány miatt! öt és munkatár­sait is idegesíti, hogy nem tudják az igényeket kielégí­teni. Telefon telefon után „ment” a hatvani Volánhoz, valamint a horti töltőállo­másra. Hasztalan minden sürgetés. A gépkocsik sorban állnak az állomás előtt, pa­lackra várva, hogy kiszállít­sák azokat. Magánvéleménye szerint, az ottani szervezet­lenség lehet a hiány egyik oka.

Next

/
Thumbnails
Contents