Új Nógrád, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)

1990-12-27 / 225. szám

1990. DECEMBER 27., CSÜTÖRTÖK PÁSZTÓ ÉS KÖRZETE UEFnny Közmeghallgatás Palotáson ..... —..CT. C2— .............—,—- — A hónap közepén volt Palotá­son a közmeghallgatás — régebbi szóval: falugyűlés —, amelyen a községi önkormányzat vezetése az eddig végzett munkáról és a még bizonytalanul körvonalazó­dó tervekről szólt az érdeklődő állampolgároknak. Kis Gergely fiatal polgármester nem ígért lát­ványos fejlesztést, de a közvilágí­tás korszerűsítését, az útjavítást, a járdaépítést és belvízelvezetést -— amelyet a lakosság szorgalmaz — mindenképpen folytatni akar­ják. S a sorrendet is a közösség segítségével fogják eldönteni. Nem kis feladat a már meglevő intézmények eddigi színvonalon való működtetése: az egészség- ügyi ellátásról, a művelődésről, oktatásról, kommunális felada­tokról van szó. A jövő évben szeretnék fejlesz­teni, Héhalommal közösen, az ivóvízrendszert, ugyanis jelenleg mennyiségi gondjaik vannak. A jelenleg üzemelő egyetlen kút mellé szeretnének még egy mási­kat kiépíteni. A próbafúrások megtörténtek, s a laboratóriumi vizsgálatok eredményei is bizta­tóak. Az építéshez szükséges pénz még hiányzik. Felülvizsgál­ják a település rendezési tervét, s feloldják a jelenlegi építési tilal­mat. A közeljövő tervei között szerepel még a temetőhöz vezető út világításának korszerűsítése is. A falunak már nincs vesztenivalója — Mátraszőllös. Pásztó polgármesterét is megkérdeztük, mit jelent a város számára Mátraszőllös leválása? Most hallgassuk meg a „másik felet”, dr. Langmayer Balázst, aki az egyetlen szőllösi képviselő a 20 fős pásztói testületben. Súlyos hiba lenne a jelenlegi helyzetből kiindulni — kezdi Langmayer doktor, a megyei ta­nács egészségügyi osztályának vezetője. — A településegyesítés ígéretei máig ígéretek maradtak, például az, hogy a szőllősiek helyben intézhetik az ügyeiket. A leválási folyamat nem az önkor­mányzati törvény után, hanem már az önálló névhasználati jog igénylésekor megindult. Az ígé­retek (víz bevezetése, új iskola építése, a régi iskola és a kultúr- ház felújítása) megvalósításának lehetőségei annyira beszűkültek, hogy végül kompromisszumot kötöttünk: mindenről lemon­dunk, csak szűnjön meg a váltott tanítás. Persze, ez csak csepp volt a tengerben. A szavazáskor meg­nyilvánult, általános az érzés: a falunak már nincs vesztenivalója. Mindig is hangsúlyoztam, ezer szállal kötődünk Pásztóhoz, és ez ezután is így lesz. Ez nem közös tanács, hanem településszerkezet és lehetőségek kérdése. — Demokratikus döntés volt, de vajon mennyire volt politikus? — kérdezte dr. Dobrovoczky Ist­ván, Pásztó vezetője. Ön szerint? — Még a szétválás kezdemé­nyezése előtt megalakult és azóta is rendszeresen ülésezik Szőllő- sön a faluszövetség. A népszava­zás megszervezése bizonyítja, hogy milyen erőt képvisel a tele­pülésen. Mennyire volt meggon­dolt? Előzetes számításaink sze­rint 20 milliós nagyságrendű álla­mi támogatásban részesülünk jövőre. (Ebbe még nem számol­hattuk be a helyi adót és a céltá­mogatásokat, mert azokról még nem született döntés.) Ha egy 2000 lakosú község nem tud eb­ből a normatívából megélni, ak­kor az 5—6000 fős települések még hamarabb tönkremennek — ezt a kormány nem akarhatja! Minden intézménnyel rendelke­zünk, amit a törvény alapfeladat­ként fogalmazott meg, és minden feladathoz szakembereink van­nak. — Újra a polgármestert idé­zem, aki azt mondta, okosabb lett volna, ha várnak... — Nem volt mire várni. Ennél rosszabb helyzetbe nem kerülhe­tett a község. Dobrovoczky István megemlítette lehetőségként a perszonáluniót. Ehhez mi partne­rek leszünk, de eddig itt nem kapcsolatról volt szó, hanem alá­rendeltségről. — Vagyis, ha Pásztó nem ve­szített a válással, akkor mondhat­juk: Szőllős sem veszített? — Szőllős csak nyert. Várják az érdeklődő fiatalokat! Hullámhegyről hullámvölgybe táncol a Muzsla A pásztói Muzsla néptáncegyüt­tes 1983-ban alakult. Születésénél a Faludi-házaspár bábáskodott, akik akkor a művelődési központ mun­katársaiként szorgalmazták egy néptáncegyüttes életre hívását. Az­zal a céllal, hogy ne csak Pásztó, hanem annak környékének lakói is részesedhessenek a magyar és nem­zetiségi néptánckultűra értékeiből. Rákos Csaba művészeti vezető hívására harminc fiatal lépett a deszkára és vett részt a hetenként több alkalommal megtartott próbá­kon. Szabó Gáspár vezetésével kü­lön zenekari kísérete volt a szár­nyait bontogató együttesnek. Megalakulásuk után egy évvel a munka már meghozta gyümölcsét. Gödöllőn a szövetkezeti néptáncta­lálkozón bronz minősítést szerez­tek. Lengyelországi turné és két csehszlovákiai fellépés fémjelezte az együttes munkáját. Lelkes támo­gatói voltak akkoriban a Muzslá- nak: a Pásztói Állami Gazdaság, az áfész és a faipari szövetkezet mellett rendszeres anyagi segítséget nyúj­tott a pásztói, szurdokpüspöki, alsó- toldi és ecsegi téesz. Hiába voltak meg a jóindulatú szponzorok, a munkát egyre jobban nehezítette az utánpótlás- és lét­számgond. Végül is még vállaltak egy-egy alkalmi fellépést, de ko­moly munka már nem volt. Csipkerózsika-álmából '87-ben ébredt újra az együttes, amikor is Mlinár Pál indította meg a munkát. Tanácsaival, ötleteivel segítette az új művészeti vezetőt, Ágoston Lász­Egy kép a Muzsla fénykoráról (archív felvétel) lót, akinek fő célkitűzése volt: a gödöllői néptáncfesztiválra elvinni az együttest. Mindenkiben élt a bi­zonyítás vágya. Az áttáncolt hét végék eredménye lett a gödöllői ezüst minősítés. A Gyöngyösi Szü­reten nyújtott művészi munkájukért pénzjutalomban részesültek. A hol­lókői palóc szőttesre a nívódíjért mentek, azonban nem sikerült a ki­tűzött cél, s ez elkedvetlenítette a táncosokat és újból megtorpant a munka. Jelenleg a városi tanács 40 ezer forint támogatása jelenti a működéshez szükséges pénzt, illet­ve a BékeTsz kétezer-ötszáz forintja segíti a fennmaradást. Horváth István — a Muzsla alapí­tó tagjai közé tartozik — az együttes társadalmi vezetője. Elmondta, hogy ez a pénz arra elég, hogy a ruházatot, az elhasználódott csiz­mákat, cipőket pótolni tudják. Pilla­natnyilag húszán dolgoznak az együttesben. Ok azok, akik vállalják a heti kétszeri próbákat a művelődé­si házban. Az intézmény szűkös lehetőségei mellett is menedzseli az együttest. Fellépéseket szerveznek a városban és a környező települé­seken. Hiszen a Muzsla szívesen elmegy mindenhová, ha kell fellép kultúr- házban, iskolában. A néptáncosok nem kérnek honoráriumot. A szállí­tás költségeit kell csupán a meghí­vóknak vállalnia. Erdőkürti betlehemjárás December 24-én este ház­ról házra jártak az erdőkürti gyerekek a faluban. Minden­hová elmentek ahová elvár­ták és szeretettel fogadták őket. Az általános iskola hetedi­kes-nyolcadikos tanulói meg­idézték a bibliai történetet, az angyalok, a pásztorok és az „öreg” jelmezében, papír- betlehemiikkel köszöntötték Jézus születését. Ünnepi örömüzenetüket mindenhol pénzzel, karácsonyi kalács­csal jutalmazták. A fiatalok a klubhelyiség­ben, vagy ahogy ők nevezik a KIK-klubban karácsonyi klubestet tartottak. Prog­ramjuk végeztével ők is és a betlehemező gyerekek, együtt mentek az éjféli misé­re, amelyen — már régi ha­gyomány — ökumenikus jel­leggel az evangélikus hívek is részt vesznek a katolikusok mellett. Szociális segély a rászorulóknak — Szarvasgede. A december 18-án megtartott képviselő- testületi ülésen szociális segélye­zésről is döntöttek. A hetven év feletti idős emberek, akiknek a nyugdíja 5 ezer forint alatt van, 2 ezer forint, s akiknek 5000— 5300 forint a havi nyugdíja, azok ezer forint egyszeri segélyt kap­tak. Puskás ember a strázsán... — Kalló. A/.t mondjak, ka­rácsonykor fenyőfát lopni bo­csánatos bűn. Hogy ez mennyi­re nem igaz, azt Svehla János mezőőr távcsöve és öreg flintája is bizonyítja. Ünnepek előtt sokan választották a beszerzés­nek ezt az egyszerűbb, de nem egészen kockázatmentes fajtá­ját. Ezért is állt őrséget a kallói Vöröscsillag téesz fenyvesének a szélén. Alpolgármester van, eladó lakás nincs — Pásztó. December 21-i ülésén társadalmi megbízatású alpolgár­mestert válaszon a képviselő-testü­let Várhelyi András független, nyugdíjas OTP-csoportvezető sze­mélyében. Megválasztása előtt Vár­helyi András tagja volt a testületnek és a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke volt. A lakásépítés és -vásárlás helyi támogatásáról úgy döntöttek, hogy nyolc család részére összesen 250 ezer forintos kölcsönt állapítottak meg. Egyik napirend volt az önkor­mányzati tulajdonban lévő bérlaká­sok eladásra történő kijelölése. Összesen 244 bérlakása van a város­nak, ezek közül 123-mal kívántak most foglalkozni, de az ügyben végül nem született döntés, erre majd csak a lakástörvény elfogadá­sa után kerül sor. Betörőket fogtak Erdőtarcsán Háromból kettő elmenekült — Az ügyeletes tiszt nem intézkedett Olcsó telket szeretnének — fiataloknak — Héhalom. Az Úttörők utca egyik oldalán már szépen sorjáz­nak a szebbnél szebb házak, amelyek az elmúlt másfél-két év alatt épültek kalákában, családi összefogással. Az utca másik oldala még beépítetlen, de már közművesített terület, s jelenleg a palotási termelőszövetkezet tu­lajdona. A héhalmi községi ön- kormányzat szeretné fiatal csalá­doknak házépítés céljára kedvez­ményes áron kiparcellázni a terü­letet. Ehhez természetesen szük­ség van a község és a téesz vezetői közötti tárgyalásokra. Ez a lényege dióhéjban annak a kriminek, amely az egyik hideg novemberi hajnalon Erdőtarcsán történt. "A munkásjáratok indulá­sa még egy kicsit odébb volt, de akadtak ingázók, akik túl voltak már a reggeli kávén és az első ci­garettán. Közülük voltak, akik felfigyeltek a faluba belopakodó autó halk motorzajára, s aztán azokra a gyanús zörejekre, ame­lyek a vegyesbolt felől érkeztek. Nem véletlen a lakók gyanakvása, mert a megelőző éjszaka vélhe­tően ugyanezek a figurák ide, és az általános iskolába már próbál­koztak betöréssel, de akkor is megzavarták őket, s még sikerült időben elmenekülniük. Ezen a hajnalon azonban már póruljár­tak. Több lakos együttes erővel körbevette a boltban ügyködő háromtagú betörőbandát, akik közül az egyiknek sikerült a kö­zelben álló autójukhoz rohanni, a másik furfanggal és erőszakkal később nyert egérutat. De a bandából megmaradtat a lakók keményen fogva tartották, s közben egyikük a segélykérő tele­fonon riasztotta a pásztói rendőr- kapitányságot. Az ügyeletes tiszt azonban nem akarta elhinni, hogy autós betörőbandát fogtak, s ami még ennél is nagyobb baklövése, hogy ezért nem is intézkedett. S így hasztalan várták a rendőröket, a betörőfogók és a póruljárt betö­rők az erdőtarcsái éjszakában. S nem is tehettek mást, mint elen­gedték a megfogott bandatagot, aki még „körberöhögte” elfogói- kat s csak utána nyelte el őt a hajnali köd. Azóta sem sikerült kézrekeríteni őt és két bűntársát a rendőrségnek. A szerencsétlen eset folytatása, hogy rövid vizsgálat után a súlyo­san mulasztó és nyugdíj előtt álló rendőrtisztet keményen megfe­nyítették s a főhősöket (a bátor és áldozatvállaló állampolgárokat) a pásztói rendőrkapitány pénzjuta­lomban részesítette. Bemutatkozik a testület — Erdőkürt. December 30- án, 17 órakor a klubkönyvtár­ban falugyűlés lesz, ahol a pol­gármesterrel és a jegyzővel az élén bemutatkozik az önkor­mányzati testület. Beszámol­nak az állampolgároknak ed­dig végzett munkájukról és vázolják a jövő év költségve­tési elképzeléseit. A hagyományok háza — Bér. Régi tornácos parasztházban kapott helyet a falumúzeum. Udvarán a hagyományos köcsögszárítóval találkoztunk. Az agya­gos, döngölt padlójú házban zsúfolt a berendezés. A kis beugróból három helyiség nyílik, az egyikben csak petróleumlámpa fényénél lehet kíváncsiskodni. Szőtt ingek és teljes asszonyi öltözet, majd­nem mennyezetig vetett ágy, fali dísztányérok, faragott székek, szőttesek engednek bepillantást nyerni a múltba. Az oldalt írta és összeállította: Szabó Gy. Sándor és Dudellai Ildikó Fényképezte: Mikuska István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents