Új Nógrád, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)
1990-11-10 / 187. szám
1990. NOVEMBFR 10.. SZOMBAT MAGAZIN UEFnmJ Mögöttük az évek... Érett a mosolyuk, szavuknak súlyt ad a tapasztalat. Sejtik már ők a szükségest, a fontosat. A jelentéktelent ismerik. Másképp látják az életet, mint aki fiatal. Amit tudnak, titok. Közölni nem érdemes. Senki nem fogadná el. Az életet minden ember maga járja végig. Mögöttük az évek, betegségek, veszélyek. Győzelmek és vereségek, megélt gyönyörű és keserű szerelmek. Arcuk mi mindent takar, s mutat! ősz az életük és remény; Szemlélődnek, nem sietnek. Hová, minek? Idős asszonyok arca; a tavaszt felváltotta a tél. Idős férfiak vonásaiban a régi erő nyoma. Erejük, vérük, s szellemük általuk tovább él. Bennük elveszíthetetlen. Nyugdíjasokról — nyugdíjasoknak „Próféta lehet saját földjén" Budai tanító úr szolgálata A 105-ös rendelet klubkönyvtár mozgalom kiépítését szorgalmazta az országban. Budai tanító úr irányításával az erdőkürtiek is cselekedtek. Alapokig lebontották a nedves, füstös kultúrházat és jobb környe-~ zetben teljesen újjáépítették. Az 1972. augusztus 20-án átadott épületben volt , könyvtár, klubhelyiség, előadóterem, büfé. Minden egy helyen, az eddiginél jobb körülmények között. Faluház volt ez a javából. Annak idején a színdarabok előadása sok embert megmozgatott. A másfél évtizedes együttlét összekováGenerációkat tanított Erdőkürtön a betűvetés tudományára, az emberi tisztességre. Köztiszteletnek örvendő ember, a néhány száz lelket számláló szlovák ajkú kis faluban. Színpadi rendező, könyvtáros, a pávakör szervezője, s néhány lelkes erdőkürti lokálpatrióta segítő közreműködésével a népdalkórus, a tánccsoport meg- alakítója, a népfőiskola életre hívója. Régen volt, amikor az erdőkürti parasztgyerekek elhagyva a családi ház biztonságát a szaléziekhez került tanulni Nyergesújfalura. Az intézeti zártság lelket-fe- gyelmet erősítő világában határozta el, hogy gyerekeket fog tanítani. Az egyházi iskola nem volt jó ajánlólevél akkoriban, s ennek bizonyítéka, hogy a szalézi rend noviciusát társaival együtt szétszórták az ország minden részébe, ö Vácra került a hittudományi főiskolára. De a hatalom innen is elüldözte. Szegeden a pedagógiai főiskolán folytatta tanulmányait és itt szerzett matematika—fizika szakos diplomát. S hogy a korábbi indíttatás értékei mennyire maradtak meg benne, azt a hortobágyi gyakorlóév csak igazolta. Itt a szikes puszta barátságtalan, kemény világában tanította a gyerekeket. A hatvan nebulóból jó, ha naponta negyvennel találkozott, mert a pénztelenség szorítása a többit gyermekmunkára szólította. Az Egyeken eltöltött év — rövidsége ellenére — mégis a legjobb tanulóiskola volt a fiatal tanító számára. Gyakran kínozta a honvágy. Vágyott vissza szüleihez a falujába. Megörült, amikor Valenta József, a volt tanítója hívta vissza Erdőkürtre. Nem gondolkodott egy percet sem. Az 1955-ös tanévet már saját falujában, iskolájában kezdte, s azóta is ott áll az öreg, kissé megkopott katedrán. A gyerekeket nem csak a számok világának törvényeire tanítja, hanem az ének-zene szépségeire is. A fiatal, tevékeny pedagógus könyvtáros lett és nyakába vette a kultúrház vezetését is. Téli estéken, lányok és legények közreműködésével színműveket rendezett. Már hagyományai voltak minden évben a karácsony másnapján megtartott előadásoknak, amelyekkel járták a környező községet. Ezt a népi színházat, tizenöt évig tartották életben. csolta őket, így utódként megszületett a Röpülj pávakor. Laktanyáktól a bánki nemzetközi találkozón át, a Duna menti folklórfesztiválig mindenhol tapsoltak az erdőkürti hagyományőrzőknek. Mára már elfogyott a lendület és megkopott a „páva díszes tollazata”, de működik az ifjúsági népdalkórus és a tánccsoport. Mindkettőnek Budai tanító úr az irányítója. S hogy az almák nem estek messze a fájuktól, azt igazolja, hogy fiai: Gábor és József jó néptáncosok lettek, ezt ma is művelik, Gábor pedig hivatásos népművelő is. Negyedik éve működik Erdőkürtön népfőiskola. Az első átfogó irányadó téma volt: Kötődések. Kötődés a faluhoz, kötődés a szülőföldhöz. Ennek szellemében él és dolgozik jelenleg is ez a művelődési kör. Budai tanító úr a falujáért fáradozik. Nem egyedül! Sokadmagával. Vonzza maga köré a tenni akarókat. Ennek a kis községnek tartása van. Elsők között harcolták ki, hogy iskolájukban önálló igazgatással újra megindulhasson a tanítás. Az itt élő szlovákok büszkén vállalják nemzetiségi mivoltukat. Magyarok és szlovákok együtt, egymás mellett őrzik és megbecsülik saját hagyományaikat. Budai József jövőre nyugdíjba megy, bár tovább szeretné még folytatni áldozatos munkáját. Mögötte, mellette várhatóan ott állnak a stafétavivők. Ki kaphat ingyen gyógyszert? A Minisztertanács nemrégiben hozott rendeletet arról, ki jogosult térítésmentesen gyógyszerre és gyógyászati segédeszközre. Aki közgyógyellátásra jogosult, vagyis az ideiglenesen beutalt, az intézeti elhelyezett, az intézeti és az állami nevelt kiskorú; a rendszeres szociális segélyben részesülő; a pénzellátásban részesülő hadigondozott; a sorkatonai családi segélyben részesülő; a rokkantsági járadékos; aki I—II. csoportbeli rokkantság alapján részesül nyugellátásban, illetve baleseti nyugellátásban; aki után szülője, vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül. Méltányosságból megállapítható a jogosultság a nem kielégítő egészségi állapotú és rossz szociális helyzetben lévők közül annak, aki a nyugdíjkorhatárnál magasabb életkorú; akinek jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb ösz- szegét nem éri el; aki három vagy több kiskorú gyermekét nevelő nagycsaládos, és akinek gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt megélhetése tartós veszélyeztetése nélkül viselni nem képes. (dudellai) Szabó Gy. Sándor
