Új Nógrád, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)
1990-11-08 / 185. szám
1990. NOVEMBER ff, CSÜTÖRTÖK GAZDASAG /i'Mf/OT/ 3 Salgótarján a „piszkos tizenkettőben” Kommentár licsoda különöséi A választás napját kő vetően ismeretlenül is gratuláltam egyik Galga mente községünk polgármesterének. Érdeklődtem terveiről. Meglepetésemre igencsak kitérő választ kaptam. Talán két- három hónap múlva lesz mit mondanom! Az eset konkrét. A települést és a polgármesteri funkciót társadalmi megbízatásként elvállaló vezető állású termelőszö vetkezeti dolgozót csak azért nem kívánom meg nevezni, mert úgy tűnik, mások is járnak hasonlc cipőben. Megválasztod ták őket, polgármeste rek lettek, de feladataik, hatáskörük, a gazdálkodós forrásai és szabályai még a levegőben lógnak Persze, a mentalitáson is változtatni kellene! Van-e ambíció, hajlam, frisses ség egy merőben új szemléletű vezetési stílusra? Szerencsére akad ellenpélda, de ez ma még valóban ritka, mint az a bizonyos fehér holló. A legéndi polgármester személyében agilis, tenni, változtatni akaró, menedzser típusú vezetőt választott magának a falu. Neki már a szavazást megelőzően voltak tervei, melyek minden bizonnyal nem csak álmok maradnak csupán! Fontos hinnünk abban, lehet másként, emberibb módon is élnünk, de ezt nekünk is akarnunk kell! S J (Folytatás az 1. oldalról) Az is ismert, hogy a környezetet védeni nem tartozik az olcsó mulatságok közé. A hathatós munkához sok millió forint szükséges. Költ erre minden vállalat, de a pénzek elaprózódnak, a környezetvédelem nem lehet elég hatékony, pedig az ily módon felmerülő gondok jelentős része — függetlenül a gazdálkodó szervezetek tevékenységi körétől — állandó odafigyelést igényel. Ezért jött létre az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Egyesülés, amelynek immár több mint harminc vállalat a tagja. A cél, hogy a környezet- védelemre költhető és köl- tendő pénzeket összefogják, így egy-egy védekezési módszerre lényegesen több jut. De segítséget ad az egyesülés a már ismert és másutt bevált módszerek felhasználásához, abból kiindulva, hogy ami már máshol bevált, azt hasznosítani kell, nem pedig újat kitalálni, sok pénzért. »A környezetvédelmi egyesülésnek a megyéből két városgazdálkodási vállalat is tagja: a bátonyterenyei és a salgótarjáni. Ez nem véletlen, hisz’ mind a két városban sok hulladék képződik naponta, amelyeket ártalmatlanítani kell és megfelelő módon elhelyezni. A kommunális hulladékelhelyező telepek tevékenységét, elhelyezését, a veszélyes anyagok kiszűrését segíti az egyesülés De belépett a tagok sorába a Salgótarjáni Kohászati Üzemek és az öblös- üveggyár is. Érthető, hisz’ áz SKÜ az egyik legnagyobb városszennyező, annak ellenére, hogy rendszeresen igyekeznek „kivédeni” a káros hatásokat. Hogy még bőven van mit tenni-ezen a téren, azt jól mutatja aSal- gó-patak szennyezettsége és az sem jelenthet végleges megoldást, hogy a „hegyre”, vagyis a használaton kívüli meddőre hordják az üzemi veszélyes hulladékokat. De jónak látta a belépési az észak-magyarországi környezetvédőkhöz a Zagyva- völgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat, a megyei vízmű, a hőszolgáltató vállalat, a FÜTÖBER, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Valamennyien sokat várnak az összefogástól, így az eddiginél bővebb információkat, környezetvédő technológiákat, javaslatokat. A vízgazdálkodás és termelés, a legfontosabb vegyszerek beszerzése, a munkavédelmi tennivalók, esetleges értékelő tanulmányok készítését, a lég- szennyező anyagok fokozottabb kiszűrésének módozatait is felvállalja az egyesülés. A gyakorlati munka megkezdődött, ennek hatását pedig remélhetőleg leszűrhetjük a tisztább, kellemesebb, szebb környezetünkben. — cs — Csőd szélén a Volán-vállalatok Privatizálható-e a tömegközlekedés? Aligha túlzó a megállapítás: megkondult a vészharang a helyi és a távolsági autóbusz-közlekedést lebonyolító állami nagyvállalatok felett. Nem egy közülük ráfizetéssel gazdálkodik, mások egyéb tevékenységeikkel egyelőre még fedezik veszteségeiket, de a jövő útját a többiek sorsa számukra is kijelöli. Megkezdődött e nagyvállalatok kisebb — és részben önelszámoló — egységekre való felaprózódása. A helyi önkormányzatok belépésével pedig alapvető változásokra lesz hamarosan igény és — remélhetőleg — lehetőség. Hogy miként alakulhat a közúti tömegközlekedés jövője, arról a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium szakértőjével, Székely Andrással beszélgetett az MTI— Press munkatársa. — Mit hozhat a privatizációs hullám a Volán-vállalatoknak ? — Mivel a Volán-vállalatok többsége vegyes profilú, azaz személy- és áruszállítást egyaránt végeznek, a privatizáció értékelését is ketté kell bontanunk. Az áruszállításban ez a törekvés egyértelműen ésszerű, csupán a privatizáció módja lehet kérdéses. Mi azt valljuk. úgy kerüljön magánkézbe az áruszállítás, hogy a meglévő infrastruktúrát használják ki a mainál jobban, s az eszközök, vagyontárgyak kötődjenek továbbra is a Volán-telepekhez. A menetrend szerinti személyszállítás terén viszont — rövid időn belül — nem tudok az. áru- szállításhoz hasonló' mértékű privatizációt elképzelni ! Ez ma még a törvény szerint is állami feladat, amelynek ellátásába a magánvállalkozók csak meghatározott feltételekkel és persze: garanciákkal kapcsolódhatnak bele. Ennek első lépései ugyan már megtörténtek, hiszen van néhány távolsági buszjáratunk, amelyre -jelentkeztek magánvállalkozók, de továbblépni csak a koncesz- sziós törvény meghozatala után lehet. A legfőbb gond az, hogy a jó bevétellel kecsegtető távolsági járatokat sokan szívesen átvennék a Volántól, ám egyes veszteséget termelő helyiközi járatok iránt természetesen nincs érdeklődés. A jól jövedelmező járatok átadása természetesen hátrányba hozná az állami kötelezettségeitől meg nem szabadított nagyvállalatot, ezért csak olyan megoldást tarthatunk korrektnek, amelyik a nyereséges tevékenységből juttat a természetszerűleg ráfizetéses, mégis nélkülözhetetlen járatok üzemeltetőinek is. Erre egyébként sikeres külföldi példák sokaságát lehetne felhozni. Ausztriában például magántársaságok is jócskán beszállnak a menetrend szerinti közúti autóbusz-közlekedésbe. — Mitől függ majd, hogy ki üzemelteti a járatokat: a Volán, vagy a magánfuvarozó? — A helyi járatokról az önkormányzatok dönthetnek. Ha megfelelőnek találják a jelenlegi szolgáltatást, bizonyára nem változtatnak, ha viszont nem, akkor választhatnak: meghagyják-e — most már többet követelve — a régi kézben, vagy kiadják új vállalkozóknak. Shöffer Jenő Az MNB valutaárfolyamai Érvényben: november 12-éig. Pénznem Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Görög drachma /a Holland forint ír font Japán yen (1000) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Nemet márka Norvég korona Olasz líra (1000) Osztrák Schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona USA dollár ECU (Közös Piac) a) Bankközi és vállalati árfolyam: görög drachma Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintban 11534,59 12248,07 4610,23 4895,39 191,60 203,46 1029.78 1093,48 1653,63 1755,91 1175,62 1248.34 38,80 41,20 3496,66 3712,94 10574,06 11228,12 462,76 491,38 5080,07 5394,31 Az árfolyamjegyzés szünetel 3943,69 4187,63 1010,09 1072,57 52,47 55,71 560,47 595,13 44,70 47,46 62,65 66,53 4676,09 4965,33 1057,03 1122,41 5891,87 6256,31 8148,07 8652,07 elszámolásoknál alkalmazható 39,96 40,04 fl sikUweggyäriak uisszaszerezték hitelképességüket... Húsbavágó Intézkedések Exportra gyártják a síküveget Salgótarján. Lezárultak a banki tárgyalások, amelynek eredményeként megnyíltak a beruházási források, továbbá a síküveggyár, új banki partnerétől, az In- tereurópai Banktól kettőszázmillió forint hitelt kapott hitelképességének visz- szaszerzéséhez. A beruházás befejezéséhez a Külkereskedelmi Bank 236 millió forint hitelt nyújtott, az Állami Fejlesztési Intézet 146 millió állami alapjuttatással járul az edzőüzem világszínvonalú, korszerű technikát, technológiát magába foglaló megújulásához. Ezt az összeget a gyár adóalap-csökkentésként veheti számba. Az OMFB pedig — Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság — 30 millió kamatmentes hitellel járul a rekontsrukció mielőbbi megvalósításához. Alapvető követelmény a profit — Eredetileg a folyószámlánkat vezető Magyar Hitel Bank lett volna a beruházás lebonyolítója, amelynél elsőosztályú fizetőképesként szerepeltünk. Július végén visszalépett, s bizony kemény munkával, sok utánajárással sikerült mára olyan bankot találni, amely felvállalta a beruházás pénzügyi finanszírozását. Az Intereurópai Bankkal eddig semmiféle üzleti kapcsolatunk nem volt. Beruházási elképzeléseink tüzetes átvizsgálása után, hosszabb távra kötelezte el magát abban, hogy a világpiacot megszondázó előrejelzések beválnak, a kívánatos fellendülés bekövetkezik az építőiparban és a jármű- gyártásban — egészíti ki a bevezetőben említetteket Fejérvári Géza, a síküveggyár vezérigazgató-helyettese. — Egyébként működőképességünk, hitelképességünk érdekébe az első negyedév lezárása után megtettük a kívánatos szigorító intézkedéseket. Erőteljesen lefaragtuk az általános költségeket, olyan gyári irányítási átszervezést hajtottunk végre, amelynek eredményeként az önálló gazdálkodó egységekben alapkövetelményként lépett elő a profit, az eredmény mielőbbi és gyors növelése. Erőteljesebben nyitottunk nyugat felé, annak ellenére, hogy a kormány által korábban biztosított különböző preferenciák megszűntek. Nem tartoznak senkinek... — Az élet, a gyakorlat mennyiben igazolta vissza az előbbiek létjogosultságát? — Látványos eredményről még nem szólhatok. Biztatónak tartom, hogy a 30 százalékos infláció ellenére nem nőttek a termeléssel kapcsolatos általános költségek. Felfutóban van árbevételünk is. Amíg az első hét hónapban a havi bevétel 100—110 millió forint volt, addig • augusztusban már 130, szeptemberben pedig 150 millióra növekedett. Minden reményünk megvan arra, hogy az utolsó negyedévben havonta elérjük a 160—170 milliót. Nekünk most kell válaszolnunk arra, hogy az Intereurópai Bank jól döntött, megalapozottan cselekedett, amikor hitelképességünk visz- szaszerzéséhez , megadta a 200 millió forint hitelt. — Mire volt ez elég? — Arra, hogy minden tartozásunkat kifizessük. Egyébként kintlévőségünk továbbra is meghaladja a 300 milliót, amelyből a határidőn túli tartozások 120 milliót képviselnek. Nincs béremelés, jutalom, prémium — Ügy tudom, hogy a szigorító intézkedések útján nem akarnak megállni, újábbak meghozatalára készülnek. — Leghúsbavágóbb és legkeményebb intézkedésünk a tervezett bérköltség 17 millióval való mérséklése. Beleszámítva a megtakarítással járó közterheket is, 25 millióval mérsékeljük a termelés költségeit. Az előbbiek mellett senki sem kap jutalmat, prémiumot, csupán a termelés felfuttatásához és a teljesítményekhez igazodó túlórákat fizetjük ki. — Mi£ szólt mindehhez a szakszervezeti bizottság? — Jó partnernak bizonyult. Egyetértett vele, megértve, a mára kialakult kényszer- helyzetet. A végső szót azonban a vállalati szakszervezeti tanácsnak kell majd kimondani. — Mi ad még bizakodásra alapot? — Felfutóban vannak exportpiacaink is. Az előnyös változásban tükröződnek a korábban megkezdett fejlesztések, főleg az új megmunkáló kisgépek hatása, a termékek minőségének javulása, újabb gyártmányok, amelyekkel az NSZK-ba és a skandináv piacokra kívánunk betörni. — Végül arra volnék kíváncsi, milyen előnyök származnak a mostani szigorító intézkedésekből? — A jelenlegi negyedévben teljes kapacitással dolgozunk. Év végére az első félévi veszteséget 10 millió forint nyereséggel kívánjuk felváltani, működő- és hitelképességünk további megőrzése, illetve fokozása céljából. Venesz Károly Számítógép-felhasználók figyele m! NINCS SZÜKSÉG TÖBBÉ SZÜNETMENTES ÁRAMFORRASRAl Az IBM PC/)Ü, PC/AT alapgépekbe beépíthető AccuCard kártya segítségével bármilyen hosszú áramkimaradás áthidalható. A felhasználó mentesül az áramszünet okozta adattorzulások helyrehozatalától, mert a kártya lementi a teljes memóriát, s a munka ott folytatható, ahol abbamaradt! Ajánljuk még figyelmükbe a világszínvonalú TUNGSRAM—MAX floppy lemezeket, melyeket az eddig használatosaknál kedvezőbb áron értékesítünk. Irodagépek-kellékek-irodaszerek—papíráruk nyomtatványok értékesítése. Irodatechnikai Szaküzlet Salgótarján, Mérleg u. 2. Tel.: (32)-12-276.
