Új Nógrád, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)

1990-11-30 / 204. szám

1990. NOVEMBER 30., PÉNTEK TÁRSADALOM IIEFUZZ] Segíteni szeretnék a községi önkormányzatokat Faluszervezők képzése megyénkben Varsányi vállalkozó Kecskebékák a franciák asztalára Egy kis békatan, no és pár százezer forintos induló tőke kihúzhat a csávából, de legalábbis bizakodóvá tehet. Ezt példázza a varsányi Bárány Barnabás esete, aki néhány társával szokatlan, különleges vállalkozásra adta a fejét és a pénzét nem minden siker és sikertelenség nélkül... A falvak életképességének elő­segítését, a helyi társadalmak új­jászervezését egyedül csak az ott élő közösségek tudják elvégezni. A most születő, s a már megala­kult önkormányzatokban egyre több olyan emberre van szükség, akik felvállalják az ilyen közössé­gek megszervezését, sőt olya­nokra is, akik eligazodnak a tele­pülésfejlesztés sokféle területén segítik ötleteikkel, javaslataikkal az önkormányzatok munkáját. Ennek fontosságát ismerte föl a Nógrád Megyei Közművelődési Központ és a Magyar Faluszövet­ség, amikor közös pályázatot nyújtott be a Soros-alapítvány­hoz, melyben „faluszervezők” Régebben, ha leesett az első hó, azt mondták rá: szép. Ha az unoka verset szavalt a nagyinak, az kedves volt vagy bájos. Ha a tálban ínycsiklandóan gőzölgött a töltött káposzta, az mindenki szá­mára egyet jelentett: finom és jó. Ma minderre csak azt mondják: baba. .Hazánkat felvették az Európa Tanácsba. Baba. Felemelték a sörösüvegek be­tétdíját hat forintra. Baba. Visszaállítják a tejjegyet? Ba­ba. Ami pedig a jónak, a nagysze­rűnek, a szépnek, a hasznosnak és a kellemesnek az ellentéte? Az nem baba. A taxisblokád idején Kónya Imre, Bethlen gróf és Csurka úr képzési tervét vázolta. Az alapít­vány kuratóriuma jónak ítélte a pályázatot és elfogadta. A na­pokban negyvenhat hallgatóval elkezdődhetett az érdemi mun­ka, amely Salgótarjánban és Rút­ságon zajlik. A két közösségszer­vező tanfolyam hallgatói január­tól kéthetente másfél napos kép­zésen vesznek majd részt. A községek küldöttei azonkí­vül, hogy megismerkedtek egy­mással és leendő tanáraikkal, rögtön a lényegre térve megkezd­ték a falvaikra jellemző problé­mák feldolgozását. Feltárják a községek szellemi, anyagi és kul­turális erőforrásait és a képzés során megismerkednek azokkal a törvényekkel, amelyek a mai fal­Baba ott ült a tévéhíradó stúdiójában. Nem baba. Egy MDF-aktivista ámokfutó- ként száguldott az Információs Hivatal gépkocsijával. Nem ba­ba. Januártól ötven százalékkal emelkedik a vonatjegy ára. Nem baba. így valahogy. Vannak eldöntetlen ügyek is. Például, ha felemelik a betétka­matokat, az baba. Ugyanakkor a hitelkamatokat is, az nem baba. Emelkedik a fizetésünké Ez ba­ba. Az árak is. Ez nem baba. Ha jön a baba, az baba. Ha úgy jön, hogy nem terveztük be, az nem baba. vak, az ott élő emberek életét meghatározzák. Ezenkívül olyan különleges ismeretekre is szert tehetnek, amelyek közül a hall­gatók - röpke közvélemény-ku­tatás után - negyvenet jelöltek meg, s melyek között a falusi turizmustól a vadgazdálkodásig, az iskolai nevelőmunkától a föld­törvényig számos kérdés szere­pelt. A szervezők nem hiszik, hogy a falvakban két-három ember meg­oldhatja a feladatokat. De azt remélik, hogy a tanfolyam részt­vevői, az itt szerzett tudásuk, gaz­dagodó ismereteik segítségével összekötő kapocsként lehetnek jelen az önkormányzat és a lakos­ság életében. Katona Tamás külügyi állam­titkár szaúd-arábiai látogatása után azt nyilatkozta, hogy többet végeztünk, mint Botond Bizánc­ban. Ez úgy tűnik: baba. Csak ha jól belegondolunk, hogy mit vég­zett Botond Bizáncban, akkor van baj. Betörte a nagykaput. És ez nekünk jó? Nem hiszem, hogy baba lenne. A babás jelenség népünk, nemzetünk tömörítő képességét példázza. Hogyan is mondaná ezt a mai székely atyafi? Megkérdezik az áttelepült er­délyi honfitársunkat, miképpen is látja az anyaország helyzetét.- Baba - feleli tömören.- Kifejtené egy kicsit bőveb­ben is?- Nem baba. (majláth mikes) Miután meghányták-vetették a békatenyésztés mikéntjét és vár­ható hasznát, bérbe vettek egy fél hektárnyi területet a falu szélén. Bárány Barnabás és a hékafarm egyik víztározója. Az pedig pontosan olyan volt, amilyennek lennie kellett, vagyis füves, lápos, és éppen megfelelő egy békaparadicsom kialakításá­hoz. Megásták a két kis víztáro­zót, a mintegy ötven centiméter mélységű árkokat, s a munkához ismerős révén hozzáértő sze­mélyt is találtak a budapesti dr. Ságodi János személyében. Ez a szakember hírében álló újdonsült ismerősük szállította a technológiát, valamint biztos pia­cot ígért, s mindezért nem cse­kély összeg ütötte a markát. Bá­rány Barnabás és társai a Szeged melletti Szőregen egy minta bé­kafarmon gyűjtöttek tapasztala­tot, hogy rajta ne veszítsenek az üzleten. Megvásárolták az ezer darab tenyészállatot - kecskebé­kákat - és majdnem rajtaveszítet­tek...- Dr. Ságodi János ugyanis - miután felvette a technológiáért, ä piac biztosításáért járó összeget - eltűnt szem elől, jó ideig hiába kerestük - mondja a fiatalember, majd hozzáteszi:- Nemrégen vettük fel ismét vele a kapcsolatot, s már mind­annyian a jóvátételt szorgalmaz­zuk... Szerencsére a baj nem olyan nagy. Mert ugyan a szapo­rítással kicsit elmaradtunk, hi­szen szakemberünk a mestersé­ges szaporításhoz szükséges két­szeri hormonkezelést nem vé­gezte el hiánytalanul, de behoz­zuk a lemaradást, mert a békák természetes szaporodása is jelen­tős. A felvásárlással sem lesz gond. Olyannyira nem, hogy én most például viszonteladóként is szívesen bemutatkoznék... A franciák asztalára kerülnek ugyanis a varsányi kecskebékák, természetesen megfelelő konyhai technológia után. Hogy jól fizet-e ez a befektetés, bizonyára érzé­kelteti a következő: egy kiló élő béka ára 280-320 forint között mozog. Szállításuk, tárolásuk viszony­lag egyszerű: tudniillik hónapo­kig elélnek a hűtőszekrényben, akár a téli hónapokban a víz alatt, az iszapba fúrva magukat. Eteté­sük nem költséges, a begyűjtés­nél pedig ha kell, a család apraja- nagyja segítkezik, hogy mielőbb a már említett árkokba tereljék a kétéltűeket. Bárány Barnabásék odahaza biocsirkéket nevelnek. A bio­tojás védőára harminc forint, a felvásárlási ára persze több en­nél. Ez a termék szintén kelendő, a csigához hasonlóan, amit szin­tén Franciaországba visznek. De van itt más is, mint megtudjuk a fiatal vállalkozótól:- Próbálkoztunk már “hagyo­mányos állattartással is - de egy idő után úgy éreztük, váltani, újítani kell -, azt hiszem á lelke­sedésünk megvan hozzá.-Mihalik­Egészség és divat Patikárius (árgius) szemekkel Érdekességek innen-onnan A tudomány álláspontja sze­rint a szifiliszt a tengerentúlról Kolombusz matrózai és katonái hurcolták be Spanyolországba, s onnan terjedt el az európai konti­nensen. A magyar történetírók közül elsőként Gyulaffi Lestár tett említést a betegségről, majd az 1535-1615 között élt Istvánffy Miklós ír az első magyar szifilisz­járványról. Szerinte a betegség 1496-ban dühöngött Budán és környékén, úgyhogy Ulászló ki­rály Zsámbékra vonult vissza, az egész nyarat ott töltötte, s csak akkor tért vissza Budára, amikor már szűnőben volt a járvány. Egyébként a szifilisz magyar ál­dozatai között tartotta nyilván az orvostudomány Bakócz Tamás esztergomi prímást is, aki job­bágysorból küzdötte fel magát e magas egyházi beosztásba. A kaliforniai egyetem szakem­berei a világ számos pontján meg­mérték a levegő földgáztartal­mát, és azt igen magasnak talál­ták Berlinben, Budapesten, Krakkóban, Prágában és Jere­vánban. Arra a következtetésre jutottak, hogy a Földet burkoló légréteg metánkoncentrációja je­lentősen csökkenne, ha sikerülne betapasztani Kelet-Európábán és Szovjetunióban a szivárgó gázve­zetékek tömítéseit. Szerintük Európa keleti részén a földgáz tíz százaléka megszökik a vezeté­kekből az elavult és rosszul kar­bantartott csővezetékek és egyéb berendezések szivárgása miatt. Számítások szerint a nyolcvanas évtizedben évente egy százalék­kal nőtt.a levegő metántartalma. A NÓGRÁD VOLÁN PÁLYÁZATOT HIRDET a Salgótarjáni Járműfenntartási Üzletága VEZETŐI munkakörének betöltésére. A kinevezés határozott időtartamra - legfeljebb 3 évre - szól, alkalmasság esetén megújítható. A munkakör betöltésének időpontja: 1990. december 10. Az üzletág feladata a vállalat saját gépjárműveinek, rakodógépeinek egységes rendszerbe foglalt karbantartásának, javításának végzése, a rendelkezésre álló speciális piacorientált fejlesztése. Az alkalmasság feltételei:- szakirányú felsőfokú végzettség,- szakmai gyakorlat,- büntetlen előélet. Bérezés: az 5/1983. (XI. 12.) ME rendelet alapján megegyezés szerint. A pályázat tartalmazza:- a pályázó jelenlegi munkahelyét és beosztását,- részletes szakmai önéletrajzát,- a betöltendő munkakörrel kapcsolatos elképzeléseit,- szakképzettségét és iskolai végzettségét,- egészségi állapotára vonatkozó orvosi igazolást. A pályázat elbírálásánál előnyt jelent az idegennyelv-tudás. A pályázatot legkésőbb 1990. december 5-én, 16 óráig beérkezően a vállalat igazgatójához (3100 Salgótarján Pf.: 118.) kell benyújtani. Részletes információt nyújt a járműfenntartási üzletigazgató. Salgótarján, Rákóczi út 247. Telefon: 10-800/106 mellék. (1783/Sz) TOPLISTA Az év végéhez közeledve egyre többet hallhatunk arról, hogy mi­lyen volt az esztendő. Egy ameri­kai divattervező például elkészí­tette a legpocsékabbul öltöző hölgyek listáját. A tizes mezőny­ben Meryl Streep Oscar-díjas szí­nésznő állt az élen, „mert úgy öltözött, mint egy elhanyagolt ut­calány.” Dobogós hely, a harma­dik jelölté is, akinek „érdeme”: „olyan a külseje, mint egy vásá­rozó asszonyságé, bármely angol faluban.” Nos, a modell Lady Sarah, II. Erzsébet angol ki­rálynő menye. A további felsoro­lásból kitűnik, hogy számosán fu­tottak rpég, természetesen a dús­gazdag és ismert amerikai sztárok köréből: „A jobb napokat látott brooklyni ószeres” - így a minősí­tés - ebből a mezőnyből is ki­emelkedik: Barbara Streisand, mint a hetedik legpocsékabbul öltöző személyiség. Ám ha vala­ki, ő igazán elmondhatja, hogy nem a ruha teszi az embert. Nőtincs. Ismert városi, nagy­városi divatjelenség, hogy amint két ember találkozik, mindjárt a fejükhöz kapnak, s még ha nincs is okuk rá, migrénről panaszkod­nak. Hallgattam már nem egy párbeszédet, amelyben egymást túllicitálva sorolták fel, hogy me­lyikük milyen és mennyi gyógy­szert szed? A győztes diadalma­san tekintett körül. Mások szor­galmasan gyűjtögetik odahaza a gyógyszert. Biztonságérzettel tölti el őket a tartalék tudata. Még akkor is, ha időnként egyik­másik gyógyszerük szavatossága le is jár. Mi a helyzet e témában egy egészséges levegőjű, kellemes környezetű faluban. Nőtincsen? A nőtincsi gyógyszertár hely­zete sajátságos. Körös-körül a szomszédos falvakban nincs pati­ka, így a lakosság ellátása szem­pontjából létfontosságú a szere­pe. E patikába látogatva tehát az egész környék egészségügyi hely­zetéről „látleletet” kaphatunk.- Melyek a legjellemzőbb be­tegségek errefelé?- A közép- és időskorúaknál a szív- és érrendszeri panaszok, az időseknél a reumatikus és ízületi fájdalmak a leggyakoribbak - vá­laszolta Stevikné Bencsok Ilona, a gyógyszertár vezetője. - A fia­(Salgótarján, volt Salgó étterem) KARÁCSONYI AJÁNLATA: Import összecsukható MDR asztal, 4 székkel kis lakások ünnepi terítéséhez. PRAKTIKUS BÚTOR REKLÁMÁRON! SALGCEö, \ talabbak változatos, alkalom- szerű betegségekre szedik az el­lenszert. Lányoknál, fiatalasszo­nyoknál eléggé kelendő a fogam­zásgátló.- Szív és érrendszer. Mintha nagyvárosban lennénk.- Ha az itteni egészséges kör­nyezetet nézzük, akkor valóban nehéz megmagyarázni ezt a jelen­séget. Ha viszont tudjuk, hogy sokan máshová, például Vácra vagy más városba, nagyközségbe járnak dolgozni, hajszolt életet élnek, akkor már nem is olyan furcsa, hogy az egyik leggyako­ribb magyar betegség minket is elért. Szerencsére viszont az idegrendszeri panaszok nem annyira gyakoriak, mint másutt.- Innen, a gyógyszertárból nézve, milyenek a helyi szokások? Vannak-e, akik divatból szednek gyógyszert? A személyes benyomásomat mondhatom el. Öt községet lá­tunk el, s naponta mintegy hat- van-hetven beteg fordul meg ná­lunk. E számból is kitetszik, hogy mifelénk nem csinálnak népszo­kást a patikalátogatásból. Mind­emellett azonban előfordul, hogy ’• néhányan, főleg az idősebbek kö­zül, a tartalékolásra törekednek. Erre ösztönözte őket az ingyenes gyógyszerellátás is. Azonkívül a divathullámok is elérnek minket. Béres-csepp-invázió itt is volt. Abban bízom, hogy az egészsé­ges, természetes gyógymódok di­vatja sem kerül el minket. A tiépszerűsítő hirdetések mosta­nában nagy teret szentelnek a gyógynövényeknek, teáknak, tablettamentes gyógymódoknak. Ha ennek foganatja lesz, az min­denkinek hasznára válik. A nőtincsi patika sem marad le a káros hatástól mentes gyógy­módok ismertetéséből. Változa­tos, színes prospektusaik sokféle nyavalya ellen kínálnak védel­met. Tabletták helyett például az ASS-500-as pezsgőtablettát ajánlják fejfájás, láz és gyulladás ellen. Gyermekeknek az ASS- 100-at. Ä „Csőbe zárt szellem” című prospektusukkal az egész­ség szellemét, a C-vitamint nép­szerűsítik. Igazuk van. „A közönséges nátha csak rosszat: fejfájást, orrdugulást, lá­zat és munkaképtelenséget okoz. Szóval valóban közönséges”. Ez­zel szemben: „A C-vitamin csak jót tesz: javítja a szervezet véde­kezőképességét, megelőzi a nát­hát, illetve csökkenti a tünetek súlyosságát, gyorsítja a gyógyu­lást.” Válasszuk a jót. K.Gy. ’56-os áldozatok Statisztikai adatok Mindeddig szigorúan bizalmas minősítésű adatokat tett közzé a KSH a Statisztikai Szemle ez év októberi számában. A szomorú statisztika arról nyújt átfogó átte­kintést, hányán haltak meg, illetve hányán szenvedtek súlyosabb vagy enyhébb sérüléseket 1956. október 23-a és december 31-e között. Az adatgyűjtemény a do­kumentumok erejével tükrözi a forradalom és szabadságharc ese­ményeit, a forradalom konszoli­dációsfolyamatát, majd a novem­ber 4-ét követő időszak hősies harcainak a krónikáját. Az áldo­zatok és a sebesültek kor és foglal­kozás szerinti adataival világos választ ad arra, hogy valójában kik is vettek részt a harcokban. Néhány tényadat a táblázatok­ból: 1956. október 23-ától az év végéig 19 226, a harcok közepette megsérült személyt részesített ke­zelésben az állami egészségügyi szolgálat. Az ellátott sebesültek 61 százaléka kórházi ápolásra szo­rult, s a kórházban ápoltak 8 százaléka meghalt. A halottak száma Budapesten 1945, a vidéki városokban 557 volt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents