Új Nógrád, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)

1990-11-24 / 199. szám

1990. NOVEMBER 24., SZOMBAT GAZDASAG umnEm 3 Lengyei Vásárcsarnoki árak piaci árak Az égi áldás nincs Jó ha­tással a piacra, de szeren­csére nem mindig esik. Aki kifogta, az jól bevásárolha­tott, esetleg a cipője lett egy kicsit sáros. Volt aki­nek a becsülete is, de erre majd a tárgyaláson kerül pecsét. Ilyen kis apró fel­hangok ellenére kellemesen lehetett vásárolni, és érde­mes is volt. Bélelt női kabát 3000 Ft. átmeneti kabát 1500 Ft, szélkabát, 350 Ft, gyermekkabát, 720 Ft, blúz 300 Ft, mellény 250 Ft, hálóing 300 Ft, ágytakaró 550 Ft, női kvarcóra 1000 Ft, pingpongütő (soft) 300 Ft, étkészlet 12 személyes 3600 Ft. Salgótarján, Élő csirke 100 Ft kg, vágott csirke 120—150 Ft kg, vágott tyúk 100 Ft kg vágott kacsa 150 Ft kg, vágott liba 110—150 Ft kg. tejföl 100 Ft liter, túró 78 Ft kg, tojás 4,80—5,70 Ft db burgonya 13—18 Ft kg, sárgarépa 18—30 Ft kg, petrezselyem vöröshagyma tejes káposzta 40 30 14—16 Ft kg. Ft kg, Ft kg, gyalult káposzta 20 Ft kg, savanyú káposzta 50 Ft kg, kelkáposzta 25—30 Ft kg, saláta 15 Ft fej, karalábé 25—^30 Ft kg, karfiol 15—35 Ft kg, primőrparadicsom 90 Ft kg, primőr zöldpaprika 56—90 Ft kg. téli retek 20—25 Ft kg. Bezárják november 24. fokhagyma 80 Ft'kg. sampinyongomba 170 Ft/kg, téli alma 15—26 Ft'kg, körte 35—50 Ft kg. szőlő 50—80 Ft kg, héjas dió 120 Ft kg, szárazbab 100—110 kg. mák 100—120 Ft kg autópiaci árak Salgótarjánban November 24. Toyota Hvhace mikrobusz 7 éves 600 000 Ft. Toyota Corolla 1 éves 1 000 000 Ft. Toyota Corolla 6 éves 400 000 Ft. Lada 1500 9 éves 140 000 Ft. Lada 1200 9 éves 85 000 Ft. Zastava 2 éves 250 000 Ft, Polski Fiat 126,4 éves 100 000 Ft. a nagyegyházi bányát Az utolsó tonnákat fejtik, s még ebben a hónapban be­fejezik a bauxit kitermelé­sét a Tatabányai Szénbá­nyák Vállalat nagyegyházi külfejtéses üzemében. 1985- ben kezdték itt az átlagos­nál jobb minőségű bauxit kiaknázását, s azóta mint­egy 1,3 millió tonnát szállí­tottak belőle az Almásfüzi­tői Timföldgyárnak feldol­gozásra. A nagy kiterjedésű terüle­ten —, ahol szenet és mész­követ is bányásztak —, ki­merültek a bauxitkészletek. A bánya bezárását követő­en, gondoskodnak a terület rekultivációjáról, s fokoza­tosan eltüntetik a bánvász- kodás nyomait: betöltik a mélyedéseket, vízzáró réte­get és löszt terítenek szét. erdősítenek, illetve legelő­ket alakítanak ki. A cél az eredeti állapot visszaállítá­sa. A korábbi tervek szerint a külfejtéses művelés után a több száz méter mélység­ben húzódó gazdag bauxit- rétegeket is ki akarták ak­názni. Erre azonban mái nem kerülhet sor, mert kör­nyezetvédelmi meggondolás­ból már korábban beszün­tették a földalatti kiterme­lést, a bánya ugyanis mái —, a többivel együtt — ed­dig is súlyosan befolyásolta, illetve megváltoztatta a kör­nyék karsztvízháztartását. Toyota Pécsről Toyota-Hilux furgonok forgalmazását kezte meg — Magyarországon először — a Pécsi Agroker. A Dél-Dunán- túl egész területén kiterjedt kapcsolatokkal rendelkező pécsi kereskedelmi vállalat a japán Nissho-Iwai keres­kedőházzal kötött megálla­podást a távol-keleti sziget­ország vezető autógyárában előállított különleges kiste^ herautók szállításáról. Az első Toyota-Hiluxok még az idén megérkeznek Pécsre, ahol forintért áru­sítják őket. A japán cég furgonjának kiválasztását alapos piackutatás előzte meg. Félelem a munkanélküliségtől Idegenforgalmi dollárbevétel Az idén szeptember vé­géig 280,7 millió dollár ak­tívum keletkezett a magyar idegenforgalomban. Az el­múlt év első' kilenc hónap­jában éppen ellentétes ten­dencia érvényesült: akkor 450,5 millió dolláros passzí­vum halmozódott fel — kö­A Novoszty szociológiai szolgálata három szovjet városban végzett közvéle­mény-kutatást, amelyből ki­derült, hogy a lakosság 84 százaléka szerint a piac- gazdaságra való áttérés munkanélküliséghez vezet. 80 százalék tart a munka- nélküliség növekedésétől. 68 százaléknak pedig az a vé­leménye, hogy a piacoso­dás „az árnyékgazdaság lo­vagjainak felemelkedésé­hez" vezet. A megkérdezettek 60 szá­zaléka egyetért azzal, hogy a piacgazdaság bevezetését követően „ledőlnek a szoci­alista eszményképek”. A megkérdezettek nem igazán derűlátóak a Szov­jetunió gazdasági perspek­tíváit illetően. Csak 58 szá­zalékuk bízik abban, hogy a boltokban megjelenik az áru. A rubel konvertibili­tásában a megkérdezettek­nek a fele hisz. Nógrád megyében is snkan vállalkoztak Világprogram a falusi turizmus Vegetáriánus menü Diósjenőn Bár a naptári évnek még korántsem tartunk a végén, az idegenforgalmi, turisz­tikai szezon redőnyét már lehúzták az illetékesek. Vég­zik az eredményességi, ki- hasznáitsági számításokat, értékelik a 90-es esztendőt, amelyet az Európa Tanács, illetve az Európai Gazdasá­gi Közösség az „Európai tu­rizmus évé”-nek nyilvání­tott. Hazánknak is jutott egy tudományos konferencia a rendezvénysorozatból. Ka­posvárott arról értekeztek, hogy miként lehetne mind hatékonyabban bevonni a falusi vendéglátást, vendég­látókat a turizmus szolgá­latába. A konferencia címe — Európai falvak és a fa­lusi turizmus 2000-ben — reséget a turizmus eme for­májában. Nem elhanyagol­ható szempont azonban ez esetben a kormány falusi turizmust segítő politikája. Az elsődleges gazdasági hasznosítás mellett fokozott figyelmet kell fordítani az építészeti, természeti és egyéb kulturális örökség megőrzésére. Ki kell alakí­tani a helyi, a regionális és országos érdekképviseleti szervezeteket, élni kell a tömegkommunikáció, a rek­lámpropaganda adta lehe­tőségekkel. Hiánypótló kiadványt do­bott piacra a Magyar Fa­lusi Vendégfogadók (Falu­si-Tanyai Turizmus) Szövet­sége. Az „Üdülés falun és tanyán” című jól szerkesz­tett, rengeteg színes fotó­ósjenőn lévő házától nem messze lévő Bánki-tóra, va­lamint síelési lehetőségre hívja fel leendő vendégei figyelmét. A kazári Koós Tamás a nyugalmas kör­nyezet mellett palóc népvi­seletet ígér, és a hagyo­mányőrző együttes műsorát. Rigó Andrásné Ságújfalu- ban gyermek-fürdőmeden­cével csábítja a kicsikkel együtt pihenni vágyó szü­lőket. A sort még lehetne foly­tatni, de a kiragadott pél­dák bizonyítják, érdemes vállalkozni a falusi üdül­tetésre. Nem minden kül­földi vendég ragaszkodik ki­zárólag a négy-öt csillagos szállodákhoz, az uniformi­zált szobákhoz, éttermek­hez. Van aki többre becsüli Egyre (öbb idegen fordul meg Nógrádsipeken és a környező hegyekben. Fotó: Nógrád-archív arra utalt, hogy ezzel az új idegenforgalmi ágazattal foglalkozók fantáziát lát­nak ebben a formában, és már a jövőre gondolnak, hosszabb távra terveznek. A kaposvári konferencia ta­pasztalatai alapján javasla­tot nyújtottak át az idegen- forgalmi szakemberek az Európa Parlamentnek, il­letve az EGK-nak, valamint az illetékes hazai kormány­zati szerveknek. örvendetes, hogy ebben a meglehetősen zilált gazda­sági helyzetben is számo­sán mernek vállalkozni. így egyre többen látnak tisztes befektetés utáni tisztes nve­val, és alapos információ­val rendelkező kiadvány részletesen ismerteti azo­kat a vállalkozókat, akik vendégeket fogadnak falun, és tanyákon. Szép számmal szerepel­nek a jelentkezők között Nógrád megyeiek is. Ság- újfalun Pinczés Rudolfné hegyoldalon álló impozáns épületében a leírás szerint iskolai szünetekben gyer­mekcsoportokat is fogad. Csurja Jánosné Diósjenőn tóközeiben lévő patakparti üdülési lehetőséget kínál, kívánság szerint vegetáriá­nus étkeztetéssel. Dr. Sán­dor Zsuzsa, ugyancsak Di­a frissen fejt habos tejet a szmokingos pincérek faarcú gépiességgel felszolgált tí­pusreggelijénél, hogy reg­gel nagyot ásítva a tornác­ra lép, hatalmas adagot szív be a városi levegőtől el- szurkosodott tüdejébe, mint a belvárosi Hotelszoba bal­konján teszi ugyanezt, a ko­ra szmogban. Egy erdei sé­ta, egy patakparti barango­lás, az utcákon népviselet­ben sétáló palóc lánvok- asszonyok, a hangulatos pin­cék, mind amellett szólnak, hogy ez az „iparág" a jövő lehetősége. Sólymos László Szellemi angyalcsinálás zölték az MTI érdeklődésé­re a Magyar Nemzeti Bank­ban. Elmondták: a bevétel 629.3 millió dollár volt, 71 százalékkal több. mint ta­valy kilenc hónap alatt. A vendégek száma, ugyaneb­ben a viszonyításban 53 szá­zalékkal emelkedett. Egy nyugati turista átlagosan .napi 2921 forintot költött. 20 százalékkal többet, mint az elmúlt évben. Az idegenforgalmi kiadás 348.6 millió dollár volt, 57 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt év hasonló idő­szakában. A jelentős csök­kenést az „50 dolláros" rendelet okozza. A rubelbevétel 213.9 mil­lió volt. 46 százalékkal ke­vesebb. mint tavaly, annak ellenére, hogy' a rubelelszá­molású országokból több mint 50 százalékkal, növe­kedett a hazánkba látogatók száma. Az ellentmondás lát- szólagosságának magyará­zata az. hogy nagy többsé­gük csak egynapos bevá­sárlásra érkezett. A rubelkiadás 189,3 mil­lió volt. kétszer annyi, mint az elmúlt évben. Így a ru­belegyenleg csak 24,6 mil­liós aktívumot mutat a ta­valyi 299 milliós aktívum­mal szemben. (MTI) Ebek harmincadjára jut­hat-e a politikai, valamint a várható gazdasági és tár­sadalmi rendszerváltás so­rán Magyarországon a kul­túra? Beáll-e, vagy már be is állt Kelet-Európa válság gyötörte tájain — Spiro György találó kifejezésével élve — a „kultúraszünet"? A jelek egyelőre azt mutat­ják, hogy igen. Az aggoda­lom indokolt. Az ok nem csak gazdasá­gi. hanem legalább ennyire az a mély zavarodottság, amely ma a társadalmat jel­lemzi. Anyagi és szellemi tájékozódási zavarodottság­gal küzdenek az oktatási és a közművelődési intézmény- hálózatok, a gazdaság szer­kezeti átalakítása előtt „szakmai meg nem felelés’’- töl rettegnek munkahelyei­ken, mind szélesebb dol­gozói tömegek, amit ráadá­sul itt-ott politikai vagdal- kozások is súlyosbítanak, légüres térben kezdik érez­ni magukat a művészeti, az irodalmi, a képzőművészeti, a zenei, a színházi stb. élet szereplői, beindult — immár rövid történelmi időn belül -negyedszer —• a tudományos kutatók kivándorlása boldo­gabb tájakra, és így tovább. Tehát, korántsem a felületi jelenségek a legveszedelme­sebbek. Nem az, hogy — te­szem azt — a Máté passió helyett Lagzi Lajcsi kazet­táit vásárolja a nép, iroda­lom helyett „malacos” és szirupos kiadványokat, vagy szakácskönyveket, miközben sokaknak amúgy sem na­gyon futja már élelmiszerre sem, hanem a mindezek mö­gött megbúvó növekvő mé­retű szellemi süllyedés. Az állam kivonul, erőtel­jes középosztály, polgárság pedig nincsen, a gazdaság szponzorálási lehetősége —, bár vannak erre példák — meglehetősen szűk. összevé­ve: a veszély óriási, neveze­tesen, az emberi beruházás elmaradása. Márpedig, há ez hiányzik, akkor semmi remény sem lesz arra, hogy belátható időn belül létre­jöhet valamilyen szellemi tőkefelhalmozás. Végső so­ron tehát, az ember válsága növekszik.-Ami persze to­vább növeli a gazdaság és a társadalom válságát is. Szükség volna nemcsak a töke, hanem a szellemi töke felszabadítására, amihez vi­szont nélkülözhetetlen a kultúra reformja, ehhez egy új költségvetési logika ki­alakítására. Hiszen, amiről itt szó van, az alapvetően mindenki által ismert. Ne­vezetesen az. hogy magának a termelésnek is két alapve­tő feltétele van. S, ezek kö­zül csupán az egyik a tár­gyi-technikai, a másik az emberi, aki ezt hatékonyan működtetni képes. Ha az egyik feltétel hiányzik, biz­tos az eredménytelenség. Sőt, a két befektetés közül az emberi a fontosabb, ennek kell megelőznie minden más beruházást. Sokan azt vallják, a leg­jobb az volna, ha semmi­féle kultúrpolitikára nem lenne szükség. Amennyiben az elmúlt évtizedek kultúr­politikai gyakorlatának bí­rálatáról van szó, sok igaz­ság is van ebben a véleke­désben. Mindazonáltal azt sem szabad feledni, hogy a politikailag irányított kultúr­politika helyett, nem bízha­tó pusztán a piacra sem a kultúra, mert az annak biz­tos végét jelenti. A fejlett kapitalista országokban sincs így. Ráadásul nálunk még piac sincs, csak egy szabad­jára engedett „indulat”, és éppen a kultúrában. Vagyis, elszabadulóban van a kultu­rális rablógazdálkodásami aligha eredményezhetne mást, mint hatalmas értékromlást. Az oktatási, művelődési, képzési. kutatási feltételek beszűküléséről már történt jelzés. Nem szabad megfe­ledkezni arról sem —, s ez a társadalom pszichológiai állapota szempontjából is fi­gyelmet érdemlő —, hogy végveszélybe kerülhetnek a művészetek is. Hogy csak egyetlen példát említsünk, a kultúraszüneten belül, be­állhat az élő irodalom szü­nete. Azok a művek, ame­lyek ma nem készülnek el és nem jelennek meg, húsz­harminc év múlva sem pó­tolhatóak. Itt is megtévesztő a lát­szat, hiszen a könyvesboltok dugig tele vannak. Csak ép­pen a klasszikusok és az élő irodalom művei hiányoznak egyre fájóbban. A 400 kiadó úgy látszik kevesebb, mint az a néhány, amely pedig összeomlás előtt áll. A jjiac- ra romló áru kerül, vagy néhány megfizethetetlen rep­rint és előkelő album. Utób­biak dijakat nyernek a nem­zetközi könyvpiacon, itthon azonban megvásárolhatat- lanok magas áruk miatt ép­pen azok számára, akiknek mondanának valamit. Tény, hogy számos más olyan könyv, memoár, elemzés is napvilágot lát, amelyeket külföldön már húsz-har- mint éve kiadtak, de csak most kerülhetnek a hazai könyvpiacra. Valóban, sok a pótolnivaló. Ha viszont az történik, hogy az elmaradás pótlása közepette, kiszorul a mai irodalom a piacról, ak­kor azt megint évtizedek múltán kezdjük pótolni, ha egyáltalán lehetséges. A meg nem írható, mert meg nem jelentethető szépirodalmi mű, az el nem készült film, meg nem rendezhető színházi előadás stb., a magyar mű­vészet folytonosságának megszakítását vetíti elénk. Ez a lehető legnagyobb nemzeti felelőtlenség, ha úgy tetszik, szellemi angyal­csinálás. Még akkor is, ha ez most a piaci viszonyokra való hivatkozással történik. T. E.

Next

/
Thumbnails
Contents