Új Nógrád, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)

1990-11-23 / 198. szám

1990. NOVEMBER 23., PÉNTEK GAZDASAG iiEmny Kommentár Nesze neked világútlevél Sokakat váratlanul ért az a hír, hogy a követ­kező év elejétől a ma­gyar állampolgárok ki­zárólag az ötven dől Iá - láros valu takeretük ter­hére válthatnak külföldi fizetőeszközt, ám nemcsak dollárt vagy márkát, ha­nem a volt szocialista or­szágok fizetőeszközeit is, kivéve a csehszlovák ko­ronát. Világútlevelünk már van, mehetnénk sok­felé kedvünk szerint, csak éppen pénzünk, valutánk nem lesz hozzá. Azt mondják az ide­genforgalmi szakemberek, ezzel teljesen leülhetnek az utazási irodák. Már az idén is visszaesett a for­galmuk, érezni, hogy nincs fizetőképes kereslet. Egye­dül Velence és Isztambul volt keresett. Jövőre pe­dig ki vesz majd az öt­ven dollárjáért levét, lejt, vagy zlotyit? Aki pénzt vált, az inkább nyugati bankót kér. Az IBUSZ — a legerő­sebb utazási iroda lévén — még reménykedik a sa­ját valutakeretében. Csakhogy ez az összeg sem végtelen, Ezért is történhet meg, hogy az idegenforgalmi irodák ba­zárokká alakulnak át. Nesze neked világútle­vél! Ez a huszonkettes igazi csapdája .. . A pénz világa SAS A LENGYEL ZLOTYN November 2-án a háború óta először kerül forga­lomba Lengyelországban koronás sassal díszített pénzérme. Az új 50 és 100 zlotys pénzérmék egyik oldalán a koronás sas és a „Lengyel Köztársaság" fel­irat, a másikon babérággal övezve az értéket feltünte­tő szám látható. ZUHANNAK A VALUTÄK A kelet-európai országok valutái a vasfüggöny lehul­lása óta szakadatlanul vesz­tenek az értékükből, és e folyamat alól csak a forint és a csehszlovák korona je­lent némiképp kivételt — olvasható a bécsi Länder­bank tájékoztatójában. A keleti pénzek értéke a feke­tepiacon is esik. Egyedül a forint és a cseh korona feketepiaci árfolyama nem romlott számottevően a tavalyiakhoz képest (száz koronáért jelenleg 25 oszt­rák schillinget — 2 dollárt — adnak nemhivatalosan, miközben egy évvel ezelőtt még 27-et lehetett szerezni érte). » A többi „keleti’ pénz vi­szont igen nagymértékű ér­tékromlást kénytelen elvi­selni. A bolgár leva példá­ul 60 százalékot veszített árfolyamából, jórészt a tö­rök állampolgárok Bulgá­riából való tömeges kiáram­lása nyomán, ami jókora levafölösleget produkált a piacon. A román lej ér­tékvesztéséhez a román gaz­daság siralmas viszonyai mellett a bank szerint a túrizmus csökkenése és a vérszegény külkereskedel­mi kapcsolatok is hozzájá­rultak. Kisebb mértékben, de kitartóan esik a lengyel zloty árfolyama is, míg a szovjet rubel igencsak nagy­fokú értékromlást volt kénytelen elszenvedni: je­lenleg Bécsben közel 3 ru­belért adnak egy schillin- get, míg egy éve még egy az egyben váltották. A tá­jékoztató úgy véli, hogy a keleti pénzek romlása az elkövetkező hónapokban is folytatódik majd. Tőzsdeszótár VI. Diszázsió: levonás; egy kötvény névértéke és a név­értékénél alacsonyabb ár­folyama közti különbözet. Diszkont: kamatlevonás egy később esedékes köve­telés megvételekor. Diszkontláb: diszkont vagy bankráta. leszámítolá­si kamatláb, a diszkontálás­tól az esedékesség napjáig számított kamat. Diverzifikáció: a vállal­kozáspolitikában: a terme­lési és szolgáltatási prog­ram tudatos kibővítése; a tőzsdenyelvben: a kockázat Gyümölcsszállító konténer A „Fruitainer” gyümölcsszál lító konténertartály. MTI—Press A nyugat-európai orszá­gokban is nagy a kereslet a friss gyümölcsök és gyü­mölcslevek iránt. A piaci versenyben egyre fontosabb tényező a romlandó áruk szállításának biztonságos megszervezése. Franciaor­szágban olyan különleges acélból készített konténerek sorozatgyártását kezdték meg a közelmúltban, amelyek egyaránt alkalmasak a friss gyümölcs vagy gyümölcslé biztonságos vasúti, ország­úti és vízi szállítására. Az acéltartályt feltöltés előtt 115 C-fokos gőzkezelés­sel sterilizálják nitrogéngáz segítségével. A konténer tér­fogatának 98 százálékát töl­ti ki a szállított gyümölcs, vagy. gyümölcslé, a maradék 2 százalékot nitrogéngáz tölti ki, amely az áru hűté­sére is szolgál. A sterilizá­lás, a légmentesítés, és a megfelelő hőmérséklet meg­akadályozza. hogy a szállí­tás alatt esetleg baktériu­mok vagy gombák megfer­tőzzék az árut. Az optimális viszonyokról a húszezer liter befogadóképességű konténer automatikus szabályozó- rendszere gondoskodik. Mercedes-gyár Moszkva mellett? A napokban Moszkvá­ban járt a Daimler—Benz konszern küldöttsége. A német cég elnöke találko­zott a szovjet állami terv­bizottság elnökével, Orosz­ország miniszterelnökével és Moszkva polgármeste­rével. A látogatás ered­ményeképpen aláírják a Daimler—Benz és a szov­jet Avtrokon cég együtt­működési szerződését, melynek értelmében a Moszkva melletti Colicino faluban Mercedes—Benz távolsági és turistabu­szokat fognak gyártani. megosztása azáltal, hogy a befektető különböző érték­papírokba invesztál. Dolgozói részvények: egy rt. saját részvényei, ame­lyeket a vállalat dolgozói (többnyire előnyösebb árfo­lyamon) vásárolnak meg. Ezeket a részvényeket álta­lában tilos tovább adni. Dollárparitás: egy valu­tának a dollárhoz viszonyí­tott váltási árfolyama. Dologi betét vagy apport: vagyontárgyak vagy jogok formájában nyújtott hozzá­járulás egy vállalkozás, pél­dául részvénytársaság ala­pításához. Dologi osztalék: olyan osztalék, amelyet nem kész­pénzben, hanem valamilyen dologi szolgáltatás formá­jában fizetnek ki. Dömping: (ang.: to dump= áron alul kínálni) a piac a kialakult árszínvonal alatt kínált nagy mennyiségű külföldi áruval. Bátonyterenyéről jelentjük Fellendülőben a magánkereskedelem és a kisipar Bátonyterenyén az idén jelentősen megváltozott a kereskedelmi hálózat szer­kezete, az egységek üze­meltetési formája. Koráb­ban a Nógrádker, a Palóc- ker, a Nógrád Megyei Ven­déglátó Vállalat és az Egye­sült Zagyvavölgye Áfész töltött be meghatározó sze­repet az ellátásban, mosta­nában viszont egyre inkább előtérbe kerülnek az egyéni vállalkozók és a gazdasági társaságok. Manapság, csak 74 álla­mi, szövetkezeti üzlet talál­ható a 16 ezer lelket szám­láló településen. Ezzel szem­ben 21 társulásos formában működő és 137 egyéni vál­lalkozásban lévő bolt várja a vásárlókat. Az utóbbi kör­ben szembeszökően sok a zöldség-gyümölcs, illetve ter­mény-táp bolt (20), az élel­miszerbolt (18), a büfé, a lángos-, vagy pecsenyesütő (17), a ruházati bolt (14), a presszó és fagylaltozó (12), a palackozott italok boltja és a virágbolt (8—8). Ügy tűnik, ezek a jól jövedel­mező üzletek napjainkban. Az alapvető élelmiszerek­ből viszonylag kiegyensú­lyozott az ellátás a bányász- városban. A jelentkező hi­ánycikkek a megyei és az országos helyzetet tükrözik. Esetenként azonban előfor­dul, hogy az igény pontat­lan felmérése miatt' kevés az üzletekben a kenyér, a péksütemény, a tej és a tej­termék. Mivel a peremke­rületek közül Szorospata­kon és Szúpatakon meg­szüntették a vegyesboltot, mozgóárusítással oldották meg a lakosság élelmezését. Feszültséget okoz, hogy a Kun Béla úti piacot csak részben sikerült korszerű­síteni. A vállalkozások beindu­lásával javult a kereske­delmi ellátás színvonala. Üröm az örömben, hogy a maszekoknak nincs ellátási kötelezettségük, jóformán akkor dolgoznak, amikor kedvük tartja. Egyik-másik boltos az önmaga által meg­állapított nyitvatartási időt sem tartja be. A hétvége­ken tapasztalható kenyér­hiány sokszor annak a kö­vetkezménye, hogy a két pék kénye-kedve szerint termel. Az önkormányzatnak nincs joga befolyásolni, ki, mi­lyen üzletet nyisson? Ebből adódóan keletkezhet túlkí­nálat, illetve ellátatlanság. Okvetlenül jobban kell el­lenőrizni a magánboltokat, hogy tulajdonosaik betart­sák a „játékszabályokat”, s nem szabad visszarettenni a szankcióktól sem. Bátonyterenyén 178 kis­iparost tartanak nyilván. Nem egészen kétharmaduk főfoglalkozású, egyharma- duk mellékfoglalkozású. Te­herfuvarozókból dömping van (62), de a női szabó és az autószerelő (9—9) mes­terség iránt is élénk az ér­deklődés. A lakossági szol­gáltatás színvonala a belte­rületeken javult, de példá­ul Szúpatakon és Rákóczi- telepen gondok mutatkoz­nak. Újabban gyakori je­lenség, hogy a szolgáltató vállalatok, továbbá szövet­kezetek korlátozzák, illetve megszüntetik tevékenysé­güket, zavart okozva ezál­tal. (koiaj) Segítenek a franciák Franciaország kész segít­séget nyújtani Közép- és Kelet-Európa országainak, így Magyarországnak is a nukleáris energetika fejlesz­téséhez, működésének haté­konyabbá és biztonságosab­bá tételéhez — jelentette ki Gérard Erréra, a Francia Atomenegia Bizottság nem­zetközi kapcsolatainak igaz­gatója az MTI tudósítójá­nak. A francia szakértő sze­rint, az atomerőművek to­vábbi működtetése feltétle­nül indokolt ezekben az országokban, tekintettel ar­ra, hogy energiaellátásuk nincs biztosítva, villamos- energia-igényeik pedig ál­landóan nőnek. Franciaor­szág. ahol a világon a leg­nagyobb az atomerőművek részesedése az elektromos- energia-termelésben, nagy tapasztalatok birtokában van az erőművek biztonságos üzemeltetésében. A francia szakértők ismerik a Közép- és Kelet-Európábán felépült szovjet szállítású atomerő­műveket is, és véleményük az, hogy meg van a lehető­ség a biztonságos üzemelte­tésre. A paksi erőmű reak­torai már újabb, korsze­rűbb. s így biztonságosabb változatot képviselnek a francia megítélés szerint. Pá­rizs kész arra, hogy szak­emberek képzésével, a kör­nyezetvédelmi körülmények elemzésével, nukleáris erő­művi berendezések szállítá­sával nyújtson segítséget az érintett államoknak. Tengeren az olajért A tengerfenék, illetve az alatta húzódó rétegek a nyersanyagok kincsestárát rejtik. A tengeri bányászat legfejlettebb területe a kő­olaj és a földgáz kiterme­lése. Ebből a szempontból jelenleg a kontinentális lejtők területei jönnek szá­mításba. Amikor a kutatá­sok kiderítették, hogy az évmilliókkal ezelőtt szer­ves anyagokból összeállt üledékből kőolaj és földgáz keletkezett, különösen a földrészek partjai közelé­ben lázas kutatás indult újabb és újabb lelőhelyek után. Világszerte telepítet­tek olajfúró tornyokat a nyersanyag kitermelésére a Mexikói-öböltől az Észa­ki-tenger partvidékéig a Földközi-tenger francia és líbiai partjaitól a Kaszpi- tengerig, szerte a világon. A kutatások előrehalad­tával egyre fejlettebb technikával egyre nagyobb tengermélység felett léte­síthettek álló vagy úszó szigeteket a fúrótornyok felállításához. Napjainkban Ausztrália partközeli vizein létesítenek újabb olajfúró­tornyot, a Gippsland nevű tájegység partjai közelében egy nemrég felfedezett ten­geralatti olajmező felett. Képünkön: tengeri olaj­fúró torony állványzatának darabját uszályra emelik az ausztrál partoknál. íz - < Magyar adóságállomány Az idén dollárban szá­molva valamelyest növeke­dett az ország bruttó adós­ságállománya, amely ai év elején 20,6 milliárd dol­lár volt, most pedig mint­egy 21 milliárd. Az MTI érdeklődésére Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese el­mondta: ennek az az oka, hogy a dollár az idén mint­egy 10 százalékot vesztett értékéből a német márká­val szemben, s valamivel kevesebbet a yenhez képest. Így a márkában és yenben felvett hitelek most dol­lárban számolva megnövel­ték az állományt. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy növekedett volna az ország eladósodottsága, hiszen a dollár értéke csökkent. A magyar adósságállo­mány közel 90 százaléka három pénznemben van: 28—28 százaléka dollárban, és yenben, 30—32 százalé­ka pedig német márkában. A törlesztések szempontjá­ból igen lényeges, hogy a konvertibilis elszámolású külkereskedelemben milyen valutanemben keletkeznek a bevételek. Míg korábban döntő túlsúlyban volt a dollár aránya, addig ez ma már csak 48—50 százalék körüli, míg a márkáé 30 százalék. Gondot jelent vi­szont, hogy nincs yenbevé­tele az országnak, igy a yenben lévő kamatok tör­lesztéséhez a gyengélkedő dollárt kell átváltani a ja­pán pénzre. Hárshegyi Frigyes ked­vező folyamatokról is szólt. A közel .900 millió dollá­ros külkereskedelmi aktí­vum és a túrizmusból szár­mazó bevételek hatására 800—900 millió dollárról, 1.150 milliárd dollárra nőtt az MNB azonnal mozgósít­ható tartaléka. A fizetési mérleg szeptember végén 350 millió dollár aktívumot mutatott, s minden re­mény megvan arra, hogy az év végére is megmaradjon az aktívum.

Next

/
Thumbnails
Contents