Új Nógrád, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)

1990-11-21 / 196. szám

1990. NOVEMBER 21.. SZERDA GAZDASAG un-uni] 3 Kommentár Itt a piros, hol a piros? Nincs hatóra az embe­ri hiszékenységnek. Mos­tanság a címbeli szeren­csejáték támasztja alá e kijelentést. Ki tudja, hányszor tízezer forintot nyelnek el naponta a pi- rosozók zsebei? Szorgal­masan zarándokolnak a piacokra a Fortuna isten- asszonyt megkísértők szá­zai, míg talán egyszet majd rájönnek: nem a kútba dobták a pénzü­ket, csak a szélére tették. Onnan meg befújta a szél. .. Nálunk is gyakran csö­rög a telefon ez ügy­ben, ideges emberek ko­pogtatnak: - miért nem írnak már róla? Nem lát­ják, hogy elveszik a sze­rencsétlenek pénzét? Hogy öregasszonyokból ezer fo­rintokat csalnak ki? Ha még nem tűnt volna fel senkinek, ez a „játék" valóban csalás. Senkit ne tévesszen meg az időn­ként becsúszó „győzelem"! Ha ennek tudatában já­tékos kedvű hölgyek és urak, öregek és fiatalok beállnak veszíteni, - lel­kűk rajta ... Nemes gesztus volt a salgótarjáni nyomozók ak­ciója. Több pirosozót be­kísértek és ellenük felje­lentést tettek. Azt is be­jelentették, szükség ese­tén megismétlik a kiszál­lást. A szabálysértőket te­hát mór figyelik. De, ne felejtsék el: mindegyikünk mel(.é nem állíthatnak rendőrt, hogy ne sétál­junk be a kelepcébe! (duó) A KGB és a gazdaság Németországban az elkö­vetkezendő években a KGB gazdasági kémeinek vissza­térésével kell számolni, kü­lönösen az ipari szektorok­ban — közölte Lutz Staven- hagen német igazságügy-mi­niszter a Quick német heti­lapban. Stavenhagen sze­rint a Szovjetunió azért küld Ismét kémeket Németor­szágba, hogy ezzel is előse­gítse technológiai hátrá­nyának ledolgozását. A mi­niszter szerint azonban a KGB nemcsak a gazdaság, hanem az államigazgatás, a pártok és a szakszerveze­tek tevékenysége iránt is fo­kozottan érdeklődik. Ha ax olasz cég Is elfogadja... Bizakodó szécsényiek — A mai nehéz helyzet­ben, várhatóan szép ered­ménnyel zárjuk az idei esz­tendőt —, summázza eddigi tevékenységük lényegét Ga- ramvölgyi Ferenc, az Ipoly Bútorgyár Kft. szécsényi te­lepének ügyvezetője. — Saj­nos, azonban az elérhető nyereség kétharmad részét, eddigi számításaik szerint nyolcmilliót az állam adók formájában elvesz tőlük. A dolgozóknak és a kft. alapí­tóinak — Ipoly Bútorgyár, Magyar Kábelművek, De­cember 4. Drótművek és Bu­dapest Bank — csupán négy­millió marad az osztozko­dásra, az esetleges fejlesz­tésre. Az előbbiek hallatán bizo­nyára a gazdálkodás habi­tusát ismerők közül, sokan felsóhajtanának, mondván; bárcsak mi is így panasz­kodhattunk. Kínai helyett elesz Amikor a siker titkát fir­tatom, kiderül, hogy nem voltak megrendelési gondja­ik, a folyamatos munkához szükséges fa alapanyagot is ütemesen szállította a szov­— Pillanatnyilag nem va­gyunk olyan kényszerhely­zetben, hogy mindent elvál­laljunk — állítja az ügyve­zető. — Valószínű, ebben szerepe van annak, hogy partnereik mindegyike fize­tőképes. E mellett, a mos­tanság jellemző magabiztos­ságukhoz hozzájárult az az előny is, amely a Hollandiá­ból vásárolt faipari gépso­rokhoz kötődik. A korszerű megmunkáló masinák egy részét helyben állították a a termelésbe, másik része Balassagyarmaton, a volt FÓSPED telepén gyártja a kábeldob zsaluzati és cso­magolási anyagféleségeket, garantálva huszonkét dolgo­zónak a folyamatos munka- lehetőséget. Vilílliiaci áron a Szovjetunióból Dőre dolog volna azt hin­ni, hogy a mostani „idilli­kusnak tűnő állapot” netán megmarad. Ezt oszlatja el a jövő évi kilátásokra utaló és sokatmondó hangsúlyvál­tás. rendelő ezt tudomásul. veszi. Ráadásul azzal is kell szá­molnunk, hogy a szerződés megkötése után sem lesz ugyan olyan folyamatos a szállítás, mint az államkö­zi kapcsolatok alapján az idén. Arra sem tudok vá­laszolni, hogy a jövőre be­ígért, 50 százalékos inflációt egyáltalán, vagy mennyiben próbáljuk meg ellensúlyozni a dolgozók bérezésénél. Saj­nos az idén csupán 10—15 Impregnálják az óriási mé­retű kábeldobokat. Kiszállításra várnak az elkészített gyártmányok. Fotó: Rigó jet fél. Viszont megváltozott korábbi piaci helyzetük. Jól felfogott gazdasági érdek­ből elhagyták a kínait. Az e miatt bekövetkezett bevé­telkiesés egyrészét más ter­mékekkel pótolták, aminek hatására két új gyártmánnyal a rakodólapokkal és a gyü­mölcsösládák előállításával felfrissült a termékszerkezet Az előbbinek egy olasz cég jutott a birtokába, 100 ezer dollár értékben, míg az utób­bi termék a hazai felhasz­nálókhoz került. Ez a válto­zás azonban nem veszélyez­tette meghatározó termékük­nek, a kábeldobnak a vezető szerepét. — A következő évben az ideihez hasonló árbevételt tervezünk. Eddig kapacitá­sunk 70 százalékára már megérkeztek a szándéknyi­latkozatok. Köztük szerepel az olasz cég is, amely ötmil­lió dollár értékben igényel tőlünk terméket. Ebből csak akkor lesz üzlet, ha árban meg tudunk egyezni. Ugyan­is, ez a legrázósabb pontja az egyezkedésnek. A szov­jet partner jelezte, hogy 1991-ben, világpiaci áron tudja csak biztosítani a fa alapanyagot. E bejelentés mögött 60—70 százalékos ár­emelkedés húzódik meg. Nem biztos, hogy az olasz meg­százalékos bérfejlesztésre ke­rül sor. Kegyetlen konkurencia Nemsokkal később, így folytatja az igazgató. Nyom bennünket a piacon uralkodó kegyetlen nagy kon­kurencia. Hogy ebben mi­ként tudunk helyt állni, az ugyancsak a nyitott és meg­válaszolásra váró kérdések közé tartozik. Egy biztos: a megvalósított technikai, technológiai váltás révén könnyen, gyorsan és rugal­masan tudunk terméket cse­rélni. Venesz Károly Kamatemelés az OTP-nél Az Országos Takarékpénz­tár november 20-ától az ér­tékpapírok, december 1-jé- től az átutalási betétek, 1991. január 1-jétől pedig a taka­rékbetétek kamatát emeli fel átlagosan bruttó 3—4 százalékkal — közölte az MTI érdeklődésére Kalocsay Tamás, a pénzintézet vezér­igazgató-helyettese. November 20-ától az ér­tékpapírok közül a letéti jegy kamata bruttó 26 százalék­ról 30-ra emelkedett (nettó 24 százalék), s hasonlóan 4 százalékkal emelkedett a pénztárjegyek kamata is. A látra szóló betétek ka­mata január 1-jétől nettó 8 százalékról nettó 12 százalék­ra növekszik. Az egy, illet­ve két évre lekötött betétek kamata egységesen bruttó 27,5 százalék, (nettó 22 szá­zalék) lesz, míg a három év­re lekötött betétek után bruttó 28,5 százalék (nettó 23 százalék) kamatot fizet­nek. A takaréklevelek utá­ni kamat lesz a legmagasabb, bruttó 30 százalék (nettó 24 százalék). Az átutalási betétek utáni kamat december 1-jétől net­tó 14 százalékról nettó 17 százalékra emelkedik. A lakáscélú betétek kama­ta 5 éven túli felhasználás­esetén nettó 25 százalékról, nettó 29 százalékra nő, míg 5 éven belül nettó 18 száza­lék helyett, a jövőben nettó 23 százalék kamat jár. A nyugdíj-elötakarékossági be­tétek bruttó kamata 27 szá­zalékról 30 százalékra (net­tó 24 százalék) emelkedik. A gépkocsiletétek után január 1-jétől a korábbi 7 százalék helyett 8,5 százalék kamatot fizetnek egy éven belüli felhasználás esetén. Egy éven túl 10-ről 12-re, két éven túl pedig 14-ről 17 százalékra növekszik a net­tó kamatláb. A KST-betétek nettó kamatlába a jövő év­től 10-ről 15 százalékra nö­vekszik. Ugyancsak emelke­dik a tízen túliak takarék­betéte utáni kamat, mégpe­dig 12-ről 18, az iskolai ta­karékbélyegé 5-ről 15, a gyámhatósági betéteké pedig 22-ről 25 százalékra. Annak érdekében, hogy a novemberi gépkocsi-nyere- ménybetét sorsolásánál és az 1991. januári lakásnyere- ménybetét-sorsolásnál a kar­mátok növekedése érzékel­hető legyen, ezért e két be­tétformánál visszamenőle­ges kamatemelést hajt vég­re az OTP. (MTI) Levegőtisztaság- védelem pénz nélkül Nem fogadta valami túl lelkesen az Érdekegyeztető Tanács a közelmúltban azt a környezetvédelmi javas­latot, hogy a benzinárba építsenek be egyforintos levegőszennyezési járulé­kot is. Hazánkban évente mintegy 5 milliárd liter ben­zint adnak el, következés­képpen évente mintegy 5 milliárd forintos környezet- védelmi alap képződne ezek­ből az 1 forintokból. Az 1 forintot vagy áremeléssel, vagy úgy biztosíthatná a kormányzat, ha ilyen mér­tékben átcsoportosítaná a fogyasztási adót erre a te­rületre mindenképpen he­lyes ez az elv, hogy a kör­nyezetvédelmi költségeket azok fizessék meg, akik a környezetet szennyezik — hangsúlyozta e kérdéssel kapcsolatban az MTI mun­katársának adott nyilatko­zatában Szommer Ferenc, a Környezetvédelmi és Te­rületfejlesztési Minisztéri­um miniszteri biztosa, majd rámutatott: bár a benzinár- emelés a közismert tények miatt , kétségtelenül nem túl népszerű ma Magyarorszá­gon, s bár a kormány ter­vezési szinten sokszorosan elköltötte a benzin fogyasz­tási adójából származó be­vételeket, az alap létrehozá­sáról mégse lehet lemonda­ni, mert csak így támogat­ható a katalizátorhaszná­lat tervezett bevezetése. Az elképzelések szerint 1992- től az új gépkocsikat már csak katalizátorral lehet majd üzembe helyezni, il­letve — fokozatosan — csak a katalizátorral teljesíthető normák lesznek előírva a többi járműre is. Az alap nélkül nem volna miből tá­mogatni a levegőtisztaság­védelmi berendezések fej­lesztését, gyártását, illetve a levegőtisztaság-védelem ér­dekében tevékenykedő ja­vító-, szerelőipart. Ebből kapna pénzt a tömegközle­kedés az üzemanyaghoz ke­verhető korom és más szeny- nyezőanyag-csökkentő ada­lékok használatához, ebből támogatnánk a kétütemű gépkocsik felvásárlását is. A kétütemű járművek négy­ütemű motorral való fel­szerelését egyébként a vám- kedvezmény is segíti majd. Valutaárfolyamok Érvényben: 1990. november 20-ától 26-áig. Pénznem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 11536.48 12250,08 Ausztrál dollár 459,00 4734,82 Belga frank 192,54 204,44 Dán korona 1035,91 1099,99 Finn márka 1653,53 1755,81 Francia frank 1177,57 1250,41 Görög drachma /a 38,61 40,99 Holland forint 3526,16 3744.28 lr font 10650,52 11309,32 Japán yen (1000) 454,72 482,84 Kanadai dollár 5019,44 5329,92 Kuvaiti dinár Az árfolyamjegyzés szünetel. Német márka 3977,80 4223,84 Norvég korona 1015.76 1078.60 Olasz líra (1000) 52,73 55,99 Osztrák schilling 565,48 600,46 Portugál escudo 45,03 47,81 Spanyol peseta 62,47 66,33 Svájci frank 4705,53 4996,59 Svéd korona 1057,53 1122,95 USA dollár 5838,61 6199,77 ECU (Közös Piac) 8177,33 8683.15 a) Bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazha­tó árfolyam: görög drachma 39,76 39,84 Űri huncutság — mond­ják vidéki polgárok és pa­rasztemberek, ha a földtör­vényt hozzák szóba előt­tük. Előbb sokan lelkesed­tek, mások — vélhetően nem kevesebben — búsla­kodtak ki-ki a saját felfo­gása és érdeke szerint. Ké­sőbb a földtörvénytervezet a lelkesedők indulatait erő­sítette, ma pedig a legtöb­ben egykedvűen legyinte­nek, a fenti népi bölcses­séget hangoztatva. Voltaképpen nekik van igazuk, hiszen a paraszt- ember ért a földhöz, izzad művelése közben, de képte­len eligazodni a jogi és po­litikai furfangok között. Le­hetne mondani, mindenki tegye a dolgát, a politikus is, meg a paraszt is. Csak­hogy a paragrafusok közötti járatlanság nem jelent egy- ügyiiséget, a földművelő ember is igyekszik követni a politikai csavarokat, s tü­relemmel várja, míg azok kiegyenesednek, s számára is érthetővé, gazdaságilag követhetővé válnak. A vá­rakozást viszont a föld tűri Úri Huncutság ? nehezen, hiszen az műve­lést, trágyát, vetőmagot vár, hogy rendeltetésszerűen „működhessék”. Telt-múlt az idő, a poli­tikusok csatároztak, a pa­rasztemberek egykedvűen dolgoztak: s október elején az Alkotmánybíróság dön­tött. Alkotmányellenesnek minősítették a kormány földtörvénytervezetét, ar­ra hivatkozva, hogy „egyes személyek volt tulajdonát — aszerint, hogy mi volt a tulajdon tárgya — repriva­tizálják, másokét viszont nem”. A földtörvény ellen drukkolok megkapták-a vár­va várt nemet. A kisgazdák sem voltak restek, már más­nap közleményben tették köz­zé saját értelmezésű állásfog­lalásukat. Eszerint „az Al­kotmánybíróság határozata kizárólag a jogilag hibát­lan állami, illetve szövet­kezeti tulajdont kívánja al­kotmányjogi védelemben részesíteni, ilyen védelem tehát a nem alkotmányos úton szerzett tulajdont nem illeti meg”. Itt tartott a fordulatok­ban nem szűkölködő föld­vita, amikor kérges kezű, de éles eszű parasztembe­rek úri huncutságnak mi­nősítették a mögöttük és róluk szóló politizálgatást. S hogy igazuk bizonyos le­gyen, a koalíciós pártok zárt ajtók mögött újrakezdték a tanácskozást a földtörvény­ről. A termelőszövetkezetek rossz birtokszerkezettel, el­idegenedett parasztsággal, de ellátták a hazai lakos­ságot élelemmel, s változó hatékonysággal exportra is termeltek. A jövendő egyéni gazdák európai méretű bir­tokaikon, gazdálkodó tudat­tal várhatóan ugyanezt ten­nék. A földtörvény körüli huzavona miatt azonban ma mindkét tábor passzív a cselekedeteiben, legfeljebb a szópárbajokban hangos. Közben a mezőgazdaság szinte napról napra hanyat­lik, s teljesítményének csök­kenését az élelmet áruló pultokon aligha pótolhatja a koalíciós béke vagy szakí­tás. Rendkívüli felelősség ter­heli a kormányt, a szak­minisztériumot, a mezőgaz­daság átalakításában tevé­kenyen politizáló pártokat a földtörvény gyors és vég­leges kidolgozásáért, illető­leg elfogadásáért. A nor­mális termelés és élelmiszer- ellátás a valódi cél, s nem a személyes vagy a pártok­hoz kötődő tételek, eszmék, presztízsek igazolása. Per­sze lehet még vitatkozni, de ha sokáig húzódik a cselek­vés nélküli retorika, félő, hogy mindegy, kinek lesz igaza. V. Farkas József

Next

/
Thumbnails
Contents