Új Nógrád, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)
1990-11-21 / 196. szám
1990. NOVEMBER 21.. SZERDA GAZDASAG un-uni] 3 Kommentár Itt a piros, hol a piros? Nincs hatóra az emberi hiszékenységnek. Mostanság a címbeli szerencsejáték támasztja alá e kijelentést. Ki tudja, hányszor tízezer forintot nyelnek el naponta a pi- rosozók zsebei? Szorgalmasan zarándokolnak a piacokra a Fortuna isten- asszonyt megkísértők százai, míg talán egyszet majd rájönnek: nem a kútba dobták a pénzüket, csak a szélére tették. Onnan meg befújta a szél. .. Nálunk is gyakran csörög a telefon ez ügyben, ideges emberek kopogtatnak: - miért nem írnak már róla? Nem látják, hogy elveszik a szerencsétlenek pénzét? Hogy öregasszonyokból ezer forintokat csalnak ki? Ha még nem tűnt volna fel senkinek, ez a „játék" valóban csalás. Senkit ne tévesszen meg az időnként becsúszó „győzelem"! Ha ennek tudatában játékos kedvű hölgyek és urak, öregek és fiatalok beállnak veszíteni, - lelkűk rajta ... Nemes gesztus volt a salgótarjáni nyomozók akciója. Több pirosozót bekísértek és ellenük feljelentést tettek. Azt is bejelentették, szükség esetén megismétlik a kiszállást. A szabálysértőket tehát mór figyelik. De, ne felejtsék el: mindegyikünk mel(.é nem állíthatnak rendőrt, hogy ne sétáljunk be a kelepcébe! (duó) A KGB és a gazdaság Németországban az elkövetkezendő években a KGB gazdasági kémeinek visszatérésével kell számolni, különösen az ipari szektorokban — közölte Lutz Staven- hagen német igazságügy-miniszter a Quick német hetilapban. Stavenhagen szerint a Szovjetunió azért küld Ismét kémeket Németországba, hogy ezzel is elősegítse technológiai hátrányának ledolgozását. A miniszter szerint azonban a KGB nemcsak a gazdaság, hanem az államigazgatás, a pártok és a szakszervezetek tevékenysége iránt is fokozottan érdeklődik. Ha ax olasz cég Is elfogadja... Bizakodó szécsényiek — A mai nehéz helyzetben, várhatóan szép eredménnyel zárjuk az idei esztendőt —, summázza eddigi tevékenységük lényegét Ga- ramvölgyi Ferenc, az Ipoly Bútorgyár Kft. szécsényi telepének ügyvezetője. — Sajnos, azonban az elérhető nyereség kétharmad részét, eddigi számításaik szerint nyolcmilliót az állam adók formájában elvesz tőlük. A dolgozóknak és a kft. alapítóinak — Ipoly Bútorgyár, Magyar Kábelművek, December 4. Drótművek és Budapest Bank — csupán négymillió marad az osztozkodásra, az esetleges fejlesztésre. Az előbbiek hallatán bizonyára a gazdálkodás habitusát ismerők közül, sokan felsóhajtanának, mondván; bárcsak mi is így panaszkodhattunk. Kínai helyett elesz Amikor a siker titkát firtatom, kiderül, hogy nem voltak megrendelési gondjaik, a folyamatos munkához szükséges fa alapanyagot is ütemesen szállította a szov— Pillanatnyilag nem vagyunk olyan kényszerhelyzetben, hogy mindent elvállaljunk — állítja az ügyvezető. — Valószínű, ebben szerepe van annak, hogy partnereik mindegyike fizetőképes. E mellett, a mostanság jellemző magabiztosságukhoz hozzájárult az az előny is, amely a Hollandiából vásárolt faipari gépsorokhoz kötődik. A korszerű megmunkáló masinák egy részét helyben állították a a termelésbe, másik része Balassagyarmaton, a volt FÓSPED telepén gyártja a kábeldob zsaluzati és csomagolási anyagféleségeket, garantálva huszonkét dolgozónak a folyamatos munka- lehetőséget. Vilílliiaci áron a Szovjetunióból Dőre dolog volna azt hinni, hogy a mostani „idillikusnak tűnő állapot” netán megmarad. Ezt oszlatja el a jövő évi kilátásokra utaló és sokatmondó hangsúlyváltás. rendelő ezt tudomásul. veszi. Ráadásul azzal is kell számolnunk, hogy a szerződés megkötése után sem lesz ugyan olyan folyamatos a szállítás, mint az államközi kapcsolatok alapján az idén. Arra sem tudok válaszolni, hogy a jövőre beígért, 50 százalékos inflációt egyáltalán, vagy mennyiben próbáljuk meg ellensúlyozni a dolgozók bérezésénél. Sajnos az idén csupán 10—15 Impregnálják az óriási méretű kábeldobokat. Kiszállításra várnak az elkészített gyártmányok. Fotó: Rigó jet fél. Viszont megváltozott korábbi piaci helyzetük. Jól felfogott gazdasági érdekből elhagyták a kínait. Az e miatt bekövetkezett bevételkiesés egyrészét más termékekkel pótolták, aminek hatására két új gyártmánnyal a rakodólapokkal és a gyümölcsösládák előállításával felfrissült a termékszerkezet Az előbbinek egy olasz cég jutott a birtokába, 100 ezer dollár értékben, míg az utóbbi termék a hazai felhasználókhoz került. Ez a változás azonban nem veszélyeztette meghatározó terméküknek, a kábeldobnak a vezető szerepét. — A következő évben az ideihez hasonló árbevételt tervezünk. Eddig kapacitásunk 70 százalékára már megérkeztek a szándéknyilatkozatok. Köztük szerepel az olasz cég is, amely ötmillió dollár értékben igényel tőlünk terméket. Ebből csak akkor lesz üzlet, ha árban meg tudunk egyezni. Ugyanis, ez a legrázósabb pontja az egyezkedésnek. A szovjet partner jelezte, hogy 1991-ben, világpiaci áron tudja csak biztosítani a fa alapanyagot. E bejelentés mögött 60—70 százalékos áremelkedés húzódik meg. Nem biztos, hogy az olasz megszázalékos bérfejlesztésre kerül sor. Kegyetlen konkurencia Nemsokkal később, így folytatja az igazgató. Nyom bennünket a piacon uralkodó kegyetlen nagy konkurencia. Hogy ebben miként tudunk helyt állni, az ugyancsak a nyitott és megválaszolásra váró kérdések közé tartozik. Egy biztos: a megvalósított technikai, technológiai váltás révén könnyen, gyorsan és rugalmasan tudunk terméket cserélni. Venesz Károly Kamatemelés az OTP-nél Az Országos Takarékpénztár november 20-ától az értékpapírok, december 1-jé- től az átutalási betétek, 1991. január 1-jétől pedig a takarékbetétek kamatát emeli fel átlagosan bruttó 3—4 százalékkal — közölte az MTI érdeklődésére Kalocsay Tamás, a pénzintézet vezérigazgató-helyettese. November 20-ától az értékpapírok közül a letéti jegy kamata bruttó 26 százalékról 30-ra emelkedett (nettó 24 százalék), s hasonlóan 4 százalékkal emelkedett a pénztárjegyek kamata is. A látra szóló betétek kamata január 1-jétől nettó 8 százalékról nettó 12 százalékra növekszik. Az egy, illetve két évre lekötött betétek kamata egységesen bruttó 27,5 százalék, (nettó 22 százalék) lesz, míg a három évre lekötött betétek után bruttó 28,5 százalék (nettó 23 százalék) kamatot fizetnek. A takaréklevelek utáni kamat lesz a legmagasabb, bruttó 30 százalék (nettó 24 százalék). Az átutalási betétek utáni kamat december 1-jétől nettó 14 százalékról nettó 17 százalékra emelkedik. A lakáscélú betétek kamata 5 éven túli felhasználásesetén nettó 25 százalékról, nettó 29 százalékra nő, míg 5 éven belül nettó 18 százalék helyett, a jövőben nettó 23 százalék kamat jár. A nyugdíj-elötakarékossági betétek bruttó kamata 27 százalékról 30 százalékra (nettó 24 százalék) emelkedik. A gépkocsiletétek után január 1-jétől a korábbi 7 százalék helyett 8,5 százalék kamatot fizetnek egy éven belüli felhasználás esetén. Egy éven túl 10-ről 12-re, két éven túl pedig 14-ről 17 százalékra növekszik a nettó kamatláb. A KST-betétek nettó kamatlába a jövő évtől 10-ről 15 százalékra növekszik. Ugyancsak emelkedik a tízen túliak takarékbetéte utáni kamat, mégpedig 12-ről 18, az iskolai takarékbélyegé 5-ről 15, a gyámhatósági betéteké pedig 22-ről 25 százalékra. Annak érdekében, hogy a novemberi gépkocsi-nyere- ménybetét sorsolásánál és az 1991. januári lakásnyere- ménybetét-sorsolásnál a karmátok növekedése érzékelhető legyen, ezért e két betétformánál visszamenőleges kamatemelést hajt végre az OTP. (MTI) Levegőtisztaság- védelem pénz nélkül Nem fogadta valami túl lelkesen az Érdekegyeztető Tanács a közelmúltban azt a környezetvédelmi javaslatot, hogy a benzinárba építsenek be egyforintos levegőszennyezési járulékot is. Hazánkban évente mintegy 5 milliárd liter benzint adnak el, következésképpen évente mintegy 5 milliárd forintos környezet- védelmi alap képződne ezekből az 1 forintokból. Az 1 forintot vagy áremeléssel, vagy úgy biztosíthatná a kormányzat, ha ilyen mértékben átcsoportosítaná a fogyasztási adót erre a területre mindenképpen helyes ez az elv, hogy a környezetvédelmi költségeket azok fizessék meg, akik a környezetet szennyezik — hangsúlyozta e kérdéssel kapcsolatban az MTI munkatársának adott nyilatkozatában Szommer Ferenc, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa, majd rámutatott: bár a benzinár- emelés a közismert tények miatt , kétségtelenül nem túl népszerű ma Magyarországon, s bár a kormány tervezési szinten sokszorosan elköltötte a benzin fogyasztási adójából származó bevételeket, az alap létrehozásáról mégse lehet lemondani, mert csak így támogatható a katalizátorhasználat tervezett bevezetése. Az elképzelések szerint 1992- től az új gépkocsikat már csak katalizátorral lehet majd üzembe helyezni, illetve — fokozatosan — csak a katalizátorral teljesíthető normák lesznek előírva a többi járműre is. Az alap nélkül nem volna miből támogatni a levegőtisztaságvédelmi berendezések fejlesztését, gyártását, illetve a levegőtisztaság-védelem érdekében tevékenykedő javító-, szerelőipart. Ebből kapna pénzt a tömegközlekedés az üzemanyaghoz keverhető korom és más szeny- nyezőanyag-csökkentő adalékok használatához, ebből támogatnánk a kétütemű gépkocsik felvásárlását is. A kétütemű járművek négyütemű motorral való felszerelését egyébként a vám- kedvezmény is segíti majd. Valutaárfolyamok Érvényben: 1990. november 20-ától 26-áig. Pénznem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 11536.48 12250,08 Ausztrál dollár 459,00 4734,82 Belga frank 192,54 204,44 Dán korona 1035,91 1099,99 Finn márka 1653,53 1755,81 Francia frank 1177,57 1250,41 Görög drachma /a 38,61 40,99 Holland forint 3526,16 3744.28 lr font 10650,52 11309,32 Japán yen (1000) 454,72 482,84 Kanadai dollár 5019,44 5329,92 Kuvaiti dinár Az árfolyamjegyzés szünetel. Német márka 3977,80 4223,84 Norvég korona 1015.76 1078.60 Olasz líra (1000) 52,73 55,99 Osztrák schilling 565,48 600,46 Portugál escudo 45,03 47,81 Spanyol peseta 62,47 66,33 Svájci frank 4705,53 4996,59 Svéd korona 1057,53 1122,95 USA dollár 5838,61 6199,77 ECU (Közös Piac) 8177,33 8683.15 a) Bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolyam: görög drachma 39,76 39,84 Űri huncutság — mondják vidéki polgárok és parasztemberek, ha a földtörvényt hozzák szóba előttük. Előbb sokan lelkesedtek, mások — vélhetően nem kevesebben — búslakodtak ki-ki a saját felfogása és érdeke szerint. Később a földtörvénytervezet a lelkesedők indulatait erősítette, ma pedig a legtöbben egykedvűen legyintenek, a fenti népi bölcsességet hangoztatva. Voltaképpen nekik van igazuk, hiszen a paraszt- ember ért a földhöz, izzad művelése közben, de képtelen eligazodni a jogi és politikai furfangok között. Lehetne mondani, mindenki tegye a dolgát, a politikus is, meg a paraszt is. Csakhogy a paragrafusok közötti járatlanság nem jelent egy- ügyiiséget, a földművelő ember is igyekszik követni a politikai csavarokat, s türelemmel várja, míg azok kiegyenesednek, s számára is érthetővé, gazdaságilag követhetővé válnak. A várakozást viszont a föld tűri Úri Huncutság ? nehezen, hiszen az művelést, trágyát, vetőmagot vár, hogy rendeltetésszerűen „működhessék”. Telt-múlt az idő, a politikusok csatároztak, a parasztemberek egykedvűen dolgoztak: s október elején az Alkotmánybíróság döntött. Alkotmányellenesnek minősítették a kormány földtörvénytervezetét, arra hivatkozva, hogy „egyes személyek volt tulajdonát — aszerint, hogy mi volt a tulajdon tárgya — reprivatizálják, másokét viszont nem”. A földtörvény ellen drukkolok megkapták-a várva várt nemet. A kisgazdák sem voltak restek, már másnap közleményben tették közzé saját értelmezésű állásfoglalásukat. Eszerint „az Alkotmánybíróság határozata kizárólag a jogilag hibátlan állami, illetve szövetkezeti tulajdont kívánja alkotmányjogi védelemben részesíteni, ilyen védelem tehát a nem alkotmányos úton szerzett tulajdont nem illeti meg”. Itt tartott a fordulatokban nem szűkölködő földvita, amikor kérges kezű, de éles eszű parasztemberek úri huncutságnak minősítették a mögöttük és róluk szóló politizálgatást. S hogy igazuk bizonyos legyen, a koalíciós pártok zárt ajtók mögött újrakezdték a tanácskozást a földtörvényről. A termelőszövetkezetek rossz birtokszerkezettel, elidegenedett parasztsággal, de ellátták a hazai lakosságot élelemmel, s változó hatékonysággal exportra is termeltek. A jövendő egyéni gazdák európai méretű birtokaikon, gazdálkodó tudattal várhatóan ugyanezt tennék. A földtörvény körüli huzavona miatt azonban ma mindkét tábor passzív a cselekedeteiben, legfeljebb a szópárbajokban hangos. Közben a mezőgazdaság szinte napról napra hanyatlik, s teljesítményének csökkenését az élelmet áruló pultokon aligha pótolhatja a koalíciós béke vagy szakítás. Rendkívüli felelősség terheli a kormányt, a szakminisztériumot, a mezőgazdaság átalakításában tevékenyen politizáló pártokat a földtörvény gyors és végleges kidolgozásáért, illetőleg elfogadásáért. A normális termelés és élelmiszer- ellátás a valódi cél, s nem a személyes vagy a pártokhoz kötődő tételek, eszmék, presztízsek igazolása. Persze lehet még vitatkozni, de ha sokáig húzódik a cselekvés nélküli retorika, félő, hogy mindegy, kinek lesz igaza. V. Farkas József
