Új Nógrád, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)
1990-11-17 / 193. szám
6 UEFUZZ] PÁSZTÓ 1990. NOVEMBER 17.. SZOMBAT Versenyben az áfész A Mátra nyugati kapuja A polgármester változást szeretne Gazdag várost, gazdag polgárokkal ■ „Sérelmeinket eltemettük a 301-es parcella hatodik, jeltelen sírjába.” Pásztó polgármestere, dr. Dobrovoczky István húsz évet töltött közigazgatási területen, mint a városi hatósági osztály vezetője. Mielőtt az önkormányzat első embere lett, jogászként a városi ügyészségen dolgozott. A választásokon független jelöltként indult — az SZDSZ támogatásával. Függetlenségét szeretné megőrizni a jövőben is. — Hogyan értékeli a lezajlott önkormányzati választásokat? — Én a közvetlen polgármester-választás híve voltam és vagyok. Jobban szerettem volna, ha a lakosság maga választja meg első számú vezetőjét. Sajnos, a törvény ezt nem tette lehetővé. Véleményem szerint, a rendszerváltozáshoz ez szorosan hozzátartozott volna. Erkölcsi kötelességemnek éreztem azonban, hogyha sokan mellettem állnak, elvállaljam a polgármesteri tisztet — Melyek azok a legfontosabb alapelvek, amelyekkel hozzákezd teendőihez? — Először is leszögezném hogy mi, itt Pásztón a rossz dolgokat, sérelmeket eltemettük a 301-es parcella hatodik jeltelen sírjába. Mindenkinek megadjuk azt az egészséges türelmi időt, amikor bizonyíthatja: képes a I városért tenni valamit, képes szolgálni a település érdekeit. — Mik lesznek az első lépések, amelyeket mint polgármesterként, meg kell tennie? — Elsőként —, ami nem kerül pénzbe —, a szellemiségben szeretnék változtatni. Kívánatos lenne, ha Pásztón a privát és a kollektív közérzete javulna a polgároknak. Ügy kell foglalkoznunk az emberekkel, hogy ne azon gondolkodjunk, miért nem lehet elintézni bizonyos dolgokat, hanem azon, hogyan tudnánk segíteni problémáik megoldásában? Egy szemléletváltozásnak kell bekövetkeznie, amelynek az ön- kormányzatból és személyemből kell kiindulnia. A mi feladatunk a közszolgálat. Ennek, az ügyfelekkel való bánásmódban kell megjelennie. Három dolog elengedhetetlen: az ügyintézők legyenek szakképzetA felszabadulás előtt köz- gazdasági technikumként működött, 1957-től gimnázium volt, rá két évre felvette a nagy palóc, Mikszáth Kálmán nevét. 1979-ben indult a postaforgalmi képzés és három évvel ezelőtt — figyelembe véve a kor követelményeit — bevezették a két tannyelvű képzést, pontosabban a magyar—francia nyelvi oktatást. Így Budapest, Mohács és Aszód után. a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskolában legfőbb céljuknak tekintik a tanárok egy alapos francia- nyelv-tudás elsajátítását, a gimnáziumi tananyag megismerésével együtt. Deák Kálmán igazgató, szenvedélyes sárkányrepülő hírében áll. Sajnálatos sport- balesete után, gyógyulóban. botra támaszkodva kalauzol végig az intézményen. — Tulajdonképpen három képzési formánk van az iskolában, s mindháromnak más a képzési, nevelési célja. Ez pedig mindenre figyelő, összehangolt vezetést tek, rátermettek, és élvezzék a lakosság bizalmát. Aki hozzánk bejön, érezze, hogy mi érettük vagyunk és nem fordítva. Ezt sokszor elmondták már, de sohasem valósult meg. — Milyen infrastrukturális változásokat kíván megvalósítani az önkormányzat a közeljövőben? — Kiindulási pontom az, hogy meg kell határozni, a mi városunk miben általános és miben egyedi? Pásztó egyedi abban, hogy van egy műemlékegyüttese, amit ereklyeként kell őrizni, hiszen egyetemes értékeket képvisel. A másik sajátosságunk: rendelkezünk természetes meleg vízzel. Ezeknek az adottságoknak a hasznosítására külföldi tőkét, vállalkozókat várunk és keresünk. A természeti kincseink adta lehetőségeket ki kell használnunk. Ebből kell tőkét kovácsolnunk. Már jártak nálunk érdeklődők, de és sokirányú képzett tanári kart követel. Két tannyelvű a postaforgalmi és az általános gimnáziumi képzés egyaránt. — Van-e kedvenc a három szak közül? — Mindhárom édesgyermekünk. A postaforgalmi képzés azért fontos, mert Nóg- rád megye elég szűkös választékú szakképzést nyújt a lányoknak. Az itt végzettek középvezetőként kisebb-na- gyobb postahivatalokban helyezkedhetnek el. Ebben az oktatási formában a megszerzett ismereteket máshol, például pénzintézetben, biztosítóintézetben, gazdálkodó- szervezetnél is felhasználhatják. Ezért kedvelik ezt a képzési formát, főleg a lányok. Az ide jelentkezők száma két és félszerese—háromszorosa a felvehetőknek. Heves, Pest és Nógrád területe a beiskolázási körzetünk. Az általános gimnáziumba Pásztó és környékéről várjuk a gyerekeket. De ennek ellenére van salgótarjáni és dabasi diákunk is. Helyhiány miatt évfolyamonként f lényeges előrelépés ebben az ügyben még nem történt. Nagy problémánk, hogy ki kellene építeni a településen a szennyvízcsatornarendszert. Ez lenne most a legnagyobb infrastrukturális feladatunk. Erre sajnos, a jelenlegi helyzetben — úgy tűnik —, nincs megfelelő anyagi fedezet, így később kell előteremtenünk a szükséges pénzt. Másik súlyos gond, közútjaink rossz állapota. Az őszi-téli időszakban néhány utcába még a mentő sem tud bemenni. Az utak rend- behozatalára pályázatot írunk ki, s olyan technológiát próbálunk keresni, amely- lyel a lehető legolcsóbban, megfelelő minőségű útburkolatot lehet építeni. Nemcsak a városközpontot kívánjuk fejleszteni, hanem a periférián élő, őslakosság érdekeit is figyelembe vesz- szük. — Tervezik-e helyi adók bevezetését? csak egy-egy osztályt indíthattunk. Az itt érettségizettek többsége főiskolára és egyetemre jelentkezik, negyven, nyolcvan százalékban sikerrel tesznek felvételi — A válaszom kétoldalú. Az egyik az, hogy nem. Az amúgy is elszegényedő lakosságot nem lehet további adókkal terhelni, mert ezzel a lépéssel esetleg szembefordíthatjuk őket az önkormányzattal. Másrészt, ha azt mondom, hogy igen, akkor végtelenül differenciáltan, szinte személyekre lebontva, minden körülményt figyelembe véve fogjuk meghozni ezt az intézkedést. Például a lakbérek megállapításánál a társadalmi igazságosságot sérti az, ha egy valóban elesett szociális támogatásra szoruló család ugyanannyit fizet az önkormányzati lakásért, mint egy jó körülmények között élő, esetleg autóval, nyaralóval rendelkező család. — Számíthatnak tehát a pásztóiak lakbéremelésre? — Én nem lakbéremelést mondanék, hanem korrekciót. Van, akinek több lesz a fizetnivalója, és van olyan, akinek esetleg kevesebb. — Hogyan szeretnék megoldani a munkanélküliség problémáját? — A vállalkozókkal folytatott tárgyalásokon kiderült, hogy a pásztói vállalatok, üzemek, szolgáltatóegységek vezetőinek az az álláspontja: a meglevő létszámukat nem leépíteni, hanem megtartani akarják. Ha csak lehet, munkát szeretnének biztosítani a dolgozóknak, nem pedig elbocsátani őket. Vannak persze, kivételek. Hatáskörünkben minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy kedvezően befolyásoljuk ezeket az intézkedéseket. Mi azt szeretnénk, hogy mindenki dolgozzon, hogy a teljes foglalkoztatottság valósuljon meg. Az önkormányzatban azon kell gondolkodnunk hogyan teremtsünk munkahelyeket a város polgárair nak? Ennek érdekében ösztönözzük a vállalkozásokat, illetve mi is szeretnénk vállalkozni. — Mit vár a jövőtől? Az a véleményem, hogy gazdagodó várost csak gazdagodó polgársággal lehet teremteni. Én és az önkormányzat minden erejével azon dolgozik, majd, hogy Pásztón ez minél hamarabb megvalósuljon. vizsgát és főleg a pedagógus- pálya iránt vonzódnak. Most kezdte a harmadik osztályt a magyar—francia nyelvet tanulók első nemzedéke. Az itt érettségizők a 92 93-as tanévben kerülnek ki az iskola falai közül. Az intézet 351 diákjából 109 növendék tanul ebben a képzési formában. Három, Franciaországból, illetve Belgiumból érkezett pedagógus tanítja a nyelvet. Munkájuk valóságos kincs számunkra. Az ún. nulladik évben heti húsz órában foglalkoznak a franciával és a második és Az idegenforgalom fellendítése elképzelhetetlen infrastrukturális szolgáltatások nélkül, s, ha a város valóban a Mátra nyugati kapuja, szerepét kívánja betölteni, meg kell felelnie ezeknek az elvárásoknak. Az áfész ebben a szférában még mindig nagyhatalomnak számit. Milyen szolgáltatásokkal várja az idelátogató turistákat az áfész helyi szervezete? — Erről kérdeztük a vállalat kereskedelmi főosztályvezetőjét, Brazda Jánost. — Pásztó város vendéglátó egységei közül áfészünk üzemelteti a Mátra éttermet, mely hagyományos formában működik. A másodosztályú egység külön étteremmel, söntéssel, hatvan férőhellyel, házias konyhával várja vendégeit. Szerződéses üzemeltetésben működik, az Ágasvár étterem, és a Palóc csárda, melyet ajánlunk az átutazó egyéni turisták és csoportok részére. A városba látogatók figyelmébe ajánljuk még kiskereskedelmi egységeinket, melyek betéti társaság formájában üzemelnek, s, ahol műszaki cikkek, kötött- és divatáruk, játék- és illatszerek állnak a vásárlók rendelkezésére. A főutcán levő könyv-papír szaküzlet választékát műszaki áruval és Szerelik a konténerközpontot Aki próbált már Pásztora, Pásztóról. vagy Pásztón telefonálni, az el tudja képharmadik évfolyamon már a történelem, matematika, fizika, biológia és földrajz tanulása is ezen a nyelven történik. Sikeres érettségi vizsga esetén, felsőfokú fran- cianyelv-tudást is szerezhetnek. S ez a francia kapcsolat egyre gazdagodik. Kulturális, pedagógiai téren, emberi kapcsolatok oldaláról egyaránt. Rendszeresek a diákcserék, az ösztöndíj lehetősége, diákjaink és a francia diákok családjainak kölcsönös látogatása. Ismeretségek. barátságok, életre videokazetta-kölcsönzési lehetőséggel bővítettük. — A meginduló vállalkozások jelentenek-e konkurenciát önöknek? — Szövetkezetünk működési területén, főleg Pásztó városban a magánszféra előretörése 1989-től rendkívül felgyorsult. Az első időszakban csak a vendéglátásra koncentrálódott a magántőke, de most már a ruházati és vegyesiparicikk-kereske- delemben is érezzük a konkurencia hatását. A kis üzletek kedvező adottságai nagymértékben megnehezítik a nagyobb gazdálkodószervezetek létét. Azt azonban mindenképpen pozitívan értékeljük, hogy a gazdálkodás számos területén gyorsan, rugalmasan intézkedő vállalkozók kialakítanak egy olyan versenyhelyzetet, mely legfőképpen a fogyasztó érdekeit tartja szem előtt. Szövetkezetünk üzletpolitikájába ehhez az új feltételrendszerhez kíván alkalmazkodni, megtartva a több évtizede elért helyzetét a Pásztó és környéke lakosságának ellátásában. A hagyományosan működő üzletekkel és az új üzemeltetési formák széles körű bevezetésével akarunk megfelelő versenytársakká válni a területen. zelni, mit jelent a város életében egy crossbar-központ létrehozása. A jövő év elején munkába áll az a 17 millió forintos, ezer férőhelyes telefon- központ, amely megkönnyíti a hivatalok és magánszemélyek kapcsolatteremtését a világgal. Bár az átadást ez év végére tervezték, egy váratlan meghibásodás miatt csak február környékén fejezik be a vonalak szerelését. A jelenlegi hatszáz előfizetőn kívül néhány vállalat is élvezheti majd a közvetlen tárcsázás előnyeit, és a tartalék vonalak fenntartása mellett, a telefonigénylők egy része is vonalhoz juthat. szóló kapcsolatok születnek Jelenleg is egy diákcsoportunk párizsi tanulmányúton van, s ha egy kis túlzással is mondom, van benne igazság: Párizsban jobban ismernek bennünket, mint a szőkébb pátriánkban... — Azt mondják Pásztón, hogy a szűk iskola oka a két tannyelvű képzés beindítása. — Férőhelygondjaink nem függnek ezzel össze. Legfeljebb a szükséges bővítés mértékét befolyásolja. Elkészült és megvalósításra vár a tanterembővítés. Végrehajtását csak a pénzhiány hátráltatja. Helyette a volt pártbizottság épületében az emeleten kollégiumi férőhelyeket, illetve a földszinten tantermeket alakítottunk ki. Ez sem volt olcsó mulatság, 4 millió forintba került. Gond az, hogy távol van az „anyaintézménytől’, nehezíti az oktatás megszervezését. Ezzel nem oldottuk meg véglegesen ezt a problémánkat. Az intézet bővítésében reméljük, számíthatunk a helyi önkormányzat segítségére Szintén figyelmébe ajánljuk a város önkormányzatának és a helyi vállalkozóknak a nagy lehetőséget, ami a franciákkal való ipari és gazdasági együttműködésben rejlik. Fel kell ismernünk ennek kiaknázható értékeit a város számára. Szabó Gy. Sándor Michel franciaórát tart. A fotózásra is csak nehezen állt rá, mondván: nehogy megzavarjuk a gyerekeket. Párizsban jobban ismerik őket... Három képzési forma, három képzési céllal Megszűnik a kézi vezérlés Közvetlen kapcsolat a világgal
