Új Nógrád, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)

1990-11-16 / 192. szám

1990. NOVEMBER 1Ó.. PÉNTEK GAZDASAG ES?ZEE/ 3 Kommentár A kevesebb talán több lenne Gyakori panaszként hal­lani, aki nem fizet, kikap­csolják a villanyát. Csak­hogy kivétel nélkül a ki­csiken csattan az ostor! Tegnapi lapszámunkban is egy „kis fogyasztó" pa­naszolta el kálváriáját. Megértem felháborodá­sát. Mi lesz a nagyok tar­tozásaival? Tudom, egyszerűbb a könnyebb ellenállás irá­nyába haladni. Sejtik ezt azok a fránya elektronok is, bár ők nem riadnak vissza a kockázatosabb feladattól sem. E nélkül ugyanis aligha élvezhet­nénk a villamos áram ál­dásos hatását. Az adósok helyett me­gint mi fizetünk? Az a becsületes többség, aki tudjo, mi a kötelessége? Bár ha így haladunk, a fizetők száma tovább csökken, az adósoké vi­szont nőni fog. Ehhez nem kell különösebb jóstehet­ség! A magasabb összegű számlával még ezután csöngetnek a díjbeszedők, bár könnyen lehet, sok helyütt a csengő sem szólal mór meg! Azért annak oka lehet, ha egy­re többen nem képesek fizetni. A megoldás talán az lenne, ha egy alapos, szankciókat is magába foglaló törvényt alkotna a Tisztelt Ház, melyet az­tán következetesen végre is hajtanának, ahol a ke­vesebb kilowattonként! áramdij mégiscsak többet hozna a konyhára! (sánta) flutös­wilág Kevesebb benzin = adókedvezmény öt év alatt 12 százalékkal célozza csökkenteni a Közös Piac tagállamaiban az ener­giafelhasználást az a terv, amelyet az Európai Közös­ségek Bizottsága hagyott jó­vá. A program neve SAVE, azaz takarékoskodni. 35 mil­lió ECU-t (46,5 millió dol­lárt) irányoz elő arra, hogy energiatakarékos normák ho­nosodjanak meg a tagálla­mokban az épületeket, a ház­tartási gépeket illetően. Az autósokat arra ösztökélné, hogy a lehető leggazdasá­gosabban használják gépko­csijukat, s ezt részben utasí­tásokkal, részben adókedvez­ményekkel érné el. A sebes­séghatárokat nem szállítaná le. A program hangsúlyt he­lyez arra is, hogy megtanít­sa a fogyasztókat a takaré­kosságra. Veszélyben az Öltéit gyár Csődbe juthat az Oltcit ro­mán—francia vegyes vállal­kozás, ha nem sikerül ren­deznie több mint 8 milliárd francia frank adósságát. Amennyiben saját erejéből nem képes rendezni pénzügyi zavarait, akkor megszünte­tik — közölte a román kor­mány. Az 1982 óta üzemelő vállalkozás — amely a fran­cia Citroen egyik modelljét gyártja — évente 150 ezer gépkocsit állít elő, de már a kezdetektől veszteséges volt. Az Oltcit egyébként Romá­nia második legnagyobb au­tógyára az ugyancsak fran­cia licenc alapján dolgozó Dacia után. Önállósodási törekvések a tejiparban Csúcstechnika Patvarcon Az Elektronika Átviteltechnikai Szövetkezet patvarci telephelyén korszerű számító­géppel vezérelt lemezmegmunkáló géppel állítják elő a különféle mérőműszerek dobo­zait. A svájci gyártmányú századmilliméter-pontosságú gép országosan is ritka, hiszen mindössze nyolc darab üzemel hazánkban ebből. Licitáljon volt munkásörobjektumokra! (Budapesti tudósítónktól.) Alighanem megunták az illetékesek, hogy a Pénzügy­minisztérium Zárolt Állami Vagyont Kezelő és Haszno­sító Intézménye létrejötte óta csak kezel és nem hasz­nosít. Most — a kormány felhatalmazása alapján — nyilvános árverést hirdetnek tizennyolc volt munkásőrin- gatlanra. Dr. Gruber Nándor mi­niszteri biztos elmondta, an­nak idején 143 ingatlant és 4 befejezetlen beruházást vettek át a munkásőrségtől. A 147 ingatlanból eddig 60 került térítésmentesen mi­nisztertanácsi határozatok és döntések alapján — átadás­ra. Ezeknek a létesítmé­nyeknek 37 százaléka oktatá­si, 35 százaléka egészségügyi és szociális, a többi pedig egyéb — rendőrségi, bírósá­gi, karitatív — célokat szol­gál. Azaz, haszon eddig vaj­mi kevés akadt. A vagyon­kezelő intézmény fennállása óta 100 millió forint kiadás­sal szemben mindössze 30 millió forint bevételt köny­velhet el. A ZÁVKHI vezetői min­denesetre örülnek a decem­(Folytatás az 1. oldalról.) zet szakvezetői egy csomag­tervet állítottak össze, amely­ben szerepel mindaz a lehe­tőség, amelynek kiaknázásá­val a mostani tizenkétmillió forint pénzügyi hiányt meg tudjuk szüntetni, száznyolc­van főnek továbbra is tu­dunk munkát biztosítani, a háromszáz nyugdíjasnak pe­dig a különböző juttatásokat garantálni. Olyan eladások­ról van szó, melyek nem gá­tolják a termelést, az ered­ményes gazdálkodást, és a piacon valóban lehet értéke­síteni. A csomagtervet ok­tóber 17-én —• amelyben a levélben leírtakon kívül, tel­kek parcellázása, eladása és egyéb más is szerepel, mint lehetőség — a közgyű­lés megvitatta és 57 igen, 24 ellenszavazat és 51 tartózko­dás mellett elfogadta. Az ezt követő kibővített vezető­ségi ülésen — ahol részt vettek, a szakvezetők és az üzemvezetők — a testület rangsorolta a tennivalókat. A többi között úgy döntött, hogy a szolgálati lakások el­adására csak végső esetben kerüljön sor. A víztározó el­ber 12—21. között esedékes nyilvános árveréseknek. Arra számítanak, hogy a mintegy fél- és egymilliárd közötti alaplicitet jelentősen túllé­pik. az előzetes érdeklődés­ből legalábbis erre lehet kö­vetkeztetni. Nógrád megyében Bátony- terenvén. a Kun Béla út 8. szám alatti létesítmény ke­rül kalapács alá. Egy 604 négyzetméteres iroda, plusz raktár egy kétszintes épület­ben, valamint egy különálló 54 négyzetméteres raktár vár gazdára. Mint illetékesek mondották, elsősorban a rendőrség pályázik az épü­letre, kérdés, lesz-e, aki pénzzel is győzi majd a li­citet? Akadnak azonban gondok is a ZÁVKHI táján. Pél­dául az, hogy 43 ingatlan helyzete ma is jogrendezet­len. Van köztük feketén épí­tett, engedély nélkül bőví­tett, tisztázatlan tulajdonjo­gú területen áll, vagy éppen teher van rajta. Mint dr. Gruber Nándor keserűen megjegyezte: „az ilyenekkel jogi úton száz évig is el le­het homokozni”. Ezért kell adását szolgáló versenytár­gyalásos felhívásra eddig há­rom vevő jelentkezett. Az kapja meg, amelyik a leg­többet ígéri és vállalja, hogy garantálja a horgásza­ti egyesület zavartalan mű­ködését és közterületként kívánja hasznosítani. Az ér­tékesítéssel a szövetkezet 25—27 millió forint felújí­tási költségtől menekül meg, ami egyébként sincs meg. Ami pedig a 14 szolgálati la­kás értékesítését illeti, az értékbecslés megtörtént, s ennek alapján a vezetőség saját hatáskörében, és téte­lesen dönt eladhatóságáról, annak mértékéről. A bent­lakók közül eddig hárman jelentkeztek vételi szándé­kukkal. Ezenkívül van még két lakatlan ingatlanunk, amit ugyancsak versenytár­gyalásos formában kívánunk értékesíteni. — Ez a vála­szom a levélben foglaltak azon részére, amikor írója szerint a tsz elnöke a volt elnökhelyettesi szolgálati la­kást, melynek értéke becs­lésem szerint másfél-két mil­lió forint, potom összegért a volt felesége kezére akarja játszani. Egy másik nem törekedni a peren kívüli egyezkedésre. A munkásőr­ség vagyona mintegy 4 mil­liárd forint kezdő értéket tett ki. Jó volna, ha ebből némi bevételre a költségve­tés is szert tenne... Még kevésbé rózsás a hely­zet a kivonuló szovjet csa­patok által hátrahagyott ob­jektumok hasznosítása te­rén. A létesítmények jó része az új tulajdonosok számára használhatatlan, így értékte­len. Az annyira áhított laká­sok állapotára pedig mi sem jellemzőbb, hogy egy — a na­pokban elkészült — felmérés szerint egy 12 lakásos épület felújítása 18 millióba kerülne. Ehhez jönne még az a számla, amit a déli had­seregcsoport kíván benyúj­tani. A ZÁVKHI addig áll fenn, amíg ezeknek a léte­sítményeknek is a sorsa vég­képp nem rendeződik. Hogy ez mit jelent, csak követ­keztetni lehet. Abból többek között, hogy Svédország­nak fél évszázad múltán is vannak anyagi vitái a balti államban maradt skandináv javakat illetően... Zilahy Tamás kis értékű ingatlanra öt évvel ezelőtt hatvanezer fo­rintot költöttek tatarozás cí­mén, most a program sze­rint még kétszázezer forin­tot kifizet a tsz felújításra, majd’ kemény kettőszázezer forintért eladják egy másik tsz-vezetőnek. Egy harmadik ingatlant a valós értékének ötödrészéért fog megvenni az újabb kiszemelt. Vélemények ütköztek Ismét néhány sor a levél­ből; „Háromszáz darab fe­jőstehéntől napi ezer liter tejet fejnek. Ez tehenenként naponta három liter és há­rom deci. Nem fog rájuk romlani, az biztos.” — Nem háromszáz, ha­nem csak kétszáznegyven te­henünk van, a napi ezer li­ter helyett — amíg az aszály be nem következett — négy­ezer-ötszáz litert fejtünk. Az év végére előreláthatólag négyezer liter lesz az átlag. Jelenleg egy tehéntől 12—14 liter tejet fejünk. Az év vé­géig egymillió-hatszáz litert — Pásztó. Piacgazdaság, önkormányzat, rendszervál­tás; életünk részévé vált fogalmak, melyeket igazi tartalommal megtölteni, és nem megengedni, hogy köz­helyekké degradálódjanak mindannyiunk — politikai hovatartozás nélkül is — jól felfogott érdeke. Éppen ezért fontos beszámolni ar­ról a példaértékű kezdemé­nyezésről Pásztó gazdasági életében, amely azt igazol­ja, hogy a gazdálkodás li­beralizálását nem szabad csak felülről várni, hanem élnünk kell azokkal a lehe­tőségekkel, amelyeket a tör­vény már ma is biztosít számunkra. A Közép-ma­gyarországi Tejipari Vállalat budapesti központtal (130 •fő apparátussal), négy me­gye területén működő üzem­központtal (Kecskemét, Gyöngyös, Pásztó, Vác ösz- szesen 1 364 fős létszámmal) végzi a tej felvásárlási, fel- dolgozási és forgalmazási feladatait. A már 1988-ban meghirdetett üzemi önálló­ság csak nevében volt ön­álló, a hibás struktúra meg­őrizte régi rossz beideg­ződéseit, a tervutasításos modellt. A helyzet adta el­lentmondásosságok felszá­molása érdekében kezdemé­nyezte a megyében műkö­dő pásztói és szécsényi tej­üzemi kollektíva a két üzem vezetésétől támogat­va az 1990. évi XXII. tör­vény alapján az önálló gaz­dálkodásra történő átál­lást. Ez olyan hatással lett a vállalat többi üzemére, hogy 1990. október 10-én kö­zösen (Vác, Pásztó, Szé- csény, Gyöngyös. Kecske­mét, Nagykőrös) a Földmű­velésügyi Minisztérium ál­lamtitkárához benyújtották az önállósodási szándék nyi­latkozatát. A közös piaci vajkészlet a múlt évinek jelenleg négy­ötszöröse, a tejporkészle­tük pedig csaknem ötven­szerese a tavalyinak. Nincs kilátás tehát arra, hogy a világpiaci ár a közeljövő­ben számottevően emelked­jék. A világpiaci árcsökke­nések hatására a Közös Piac országaiban növelték az exporttámogatást, nálunk viszont újabb negyven szá­zalékkal csökkentették a nyugati támogatás töredékét kitevő exporttámogatást. adunk át fogyasztásra — so­rolja az újabb adatokat, té­nyeket Kovács Péter, majd hozzáfűzi, hogy a tervezett négyezer 500 literes átlagot nem érik el. Űjabb, de most már a tag­ságot közvetlenül érintő ész­revétel a levélből; „Per­sze, fel lehet tenni a kér­dést : ebben a térdig érő de­mokráciában mindezek elle­nére miért nem lép fel a tagság? A bátrabbak fellép­nek. Sokan magukba fojtot­ták indulataikat. Félnek, hogy elveszítik munkahelyü­ket. Félig nyílt fenyegeté­sekkel találják magukat szemben. Arra még nem jöt­tek rá, nem szólnak, a vé­gére nekik csak egy ingat­lanuk marad: a munkaköz­vetítő iroda.” Felszólalások a közgyűlé­sen; Varga András támogatja a kétbodonyi tó értékesítését, de a vételárból ne fizesse­nek 'prémiumot. Ha van fe­lesleges pénz, akkor min­denki kapjon belőle. Szu- gyiczki Mihály nem ért egyet az eladásokkal, szerin­te a munkából kell megél­ni. Kaczur Pálné, a többi között nem hiszi el, hogy a szeszfőzdét csak vesztesége­sen lehet értékesíteni. (A ve­zetőség felajánlotta a tag­ságnak bérletként, de nem jelentkezett senki.) Rádi Sándor, az értékesítésre vá­ró gépek listáját kérte, amit Ugyancsak a második fél évben határozták el a ben­zin és gázolaj ismert ár­emelését, amely a támoga­táscsökkenéssel együtt mint­egy félmilliárd forinttal rontotta a tejipari vállala­tok — az említett világ­piaci árcsökkenéssel már sújtott — eredményét. Ilyen körülmények kö­zött csak a többirányú ösz- szehangolt intézkedéssel le­het megakadályozni azt, hogy a magyar tejgazdasá­got hosszú ideig helyrehoz­hatatlan kár érje. Ezek kö­zül a legfontosabbak: — Olyan felvásárlási ár­rendszert kell kialakítani, amely csak az extraminő­ségű tejtermelésre ösztönöz. — A megszüntetésre ke­rülő fogyasztói árkiegészí­tés, mintegy egyharmadát célszerű lenne szociálpoli­tikai célokra, támogatások­ra fordítani, hogy a meg­dráguló tejhez, vajhoz a leginkább rászorultak is hozzájuthassanak (pl.: bon). A másik harmadával nö­velni kellene az 1990. évi tényleges exporttámogatá­sok összegét, hogy le­gyen a tejtermelőknek mód­juk a tejtermelést a piaci viszonyokhoz igazítani — ésszerűtlen mértékű — te­hénkivágások nélkül. — Olyan fogyasztói ár­arányt kell kialakítani, amely rugalmas és alkal­mazkodik a tényleges és fi­zetőképes kereslethez. — Mind a nagy-, mind a kisüzemben célszerű lenne olyan takarmányozási mód­szereket visszaállítani, amelyben a gyengébb minő­ségű tej eredménnyel hasz­nosulhat (tejes borjú, bá­rányhizlalás stb.). A fentiekben vázolt ne­héz körülmények között is eredményesen gazdálkodni tudó szervezetnek meg kell szabadulni a felesleges látszattevékenységtől, ke­resztbe szervezésektől, és létre kell hozíii olyan re­gionálisan szerveződő, ter­melő-feldolgozó vertiku­mot, amely képes rugal­masan alkalmazkodni a gyorsan változó piaci vi­szonyokhoz. Széplaki Zoltán üzemigazgató KTV Nógrád megyei üzeme megkapott. Bejelentette, hogy a víztározót a hor­gászegyesület 6,5 millióért megvásárolná. Maszlik Zol­tán azt javasolta, hogy a közgyűlés ne adja meg a jogot a vezetésnek, hogy ő válassza ki az értékesítendő objektumokat, hanem a köz­gyűlés határozza meg. Ugyan­csak nem javasolja a 22 hek­táros szentéi terület értéke­sítését, mert arra a helybe­lieknek is szükségük lehet. Jakus László, Maglódi Já­nos, Varga András nem ért egyet a szolgálati laká­sok eladásával. Ilyen előzmé­nyek után került sor, a már korábban ismertetett köz­gyűlési határozatra. Tartoznak is követelnek Levélírónk 1984. február 1-től 1986. július 6-ig volt tagja a szövetkezetnek. 1987 óta perben áll a nagyüzem­mel, mert 674 ezer forint juh- haszonbérletet követelnek tőle és társától. Felkerestem a levélírót is. Csak felesége volt otthon, a férj a nőtincsi tanyán dol­gozott. Ismertettem vele a tényeket. Szerinte az az igaz­ság, amit a férje írt le. Igaz, hogy tartoznak a tsz- nek, ők viszont másfél mil­liót követelnek tőlük. Venesz Károly Ki rabol a romhányi termelőszövetkezetben ?

Next

/
Thumbnails
Contents