Új Nógrád, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)
1990-11-16 / 192. szám
1990. NOVEMBER 1Ó.. PÉNTEK GAZDASAG ES?ZEE/ 3 Kommentár A kevesebb talán több lenne Gyakori panaszként hallani, aki nem fizet, kikapcsolják a villanyát. Csakhogy kivétel nélkül a kicsiken csattan az ostor! Tegnapi lapszámunkban is egy „kis fogyasztó" panaszolta el kálváriáját. Megértem felháborodását. Mi lesz a nagyok tartozásaival? Tudom, egyszerűbb a könnyebb ellenállás irányába haladni. Sejtik ezt azok a fránya elektronok is, bár ők nem riadnak vissza a kockázatosabb feladattól sem. E nélkül ugyanis aligha élvezhetnénk a villamos áram áldásos hatását. Az adósok helyett megint mi fizetünk? Az a becsületes többség, aki tudjo, mi a kötelessége? Bár ha így haladunk, a fizetők száma tovább csökken, az adósoké viszont nőni fog. Ehhez nem kell különösebb jóstehetség! A magasabb összegű számlával még ezután csöngetnek a díjbeszedők, bár könnyen lehet, sok helyütt a csengő sem szólal mór meg! Azért annak oka lehet, ha egyre többen nem képesek fizetni. A megoldás talán az lenne, ha egy alapos, szankciókat is magába foglaló törvényt alkotna a Tisztelt Ház, melyet aztán következetesen végre is hajtanának, ahol a kevesebb kilowattonként! áramdij mégiscsak többet hozna a konyhára! (sánta) flutöswilág Kevesebb benzin = adókedvezmény öt év alatt 12 százalékkal célozza csökkenteni a Közös Piac tagállamaiban az energiafelhasználást az a terv, amelyet az Európai Közösségek Bizottsága hagyott jóvá. A program neve SAVE, azaz takarékoskodni. 35 millió ECU-t (46,5 millió dollárt) irányoz elő arra, hogy energiatakarékos normák honosodjanak meg a tagállamokban az épületeket, a háztartási gépeket illetően. Az autósokat arra ösztökélné, hogy a lehető leggazdaságosabban használják gépkocsijukat, s ezt részben utasításokkal, részben adókedvezményekkel érné el. A sebességhatárokat nem szállítaná le. A program hangsúlyt helyez arra is, hogy megtanítsa a fogyasztókat a takarékosságra. Veszélyben az Öltéit gyár Csődbe juthat az Oltcit román—francia vegyes vállalkozás, ha nem sikerül rendeznie több mint 8 milliárd francia frank adósságát. Amennyiben saját erejéből nem képes rendezni pénzügyi zavarait, akkor megszüntetik — közölte a román kormány. Az 1982 óta üzemelő vállalkozás — amely a francia Citroen egyik modelljét gyártja — évente 150 ezer gépkocsit állít elő, de már a kezdetektől veszteséges volt. Az Oltcit egyébként Románia második legnagyobb autógyára az ugyancsak francia licenc alapján dolgozó Dacia után. Önállósodási törekvések a tejiparban Csúcstechnika Patvarcon Az Elektronika Átviteltechnikai Szövetkezet patvarci telephelyén korszerű számítógéppel vezérelt lemezmegmunkáló géppel állítják elő a különféle mérőműszerek dobozait. A svájci gyártmányú századmilliméter-pontosságú gép országosan is ritka, hiszen mindössze nyolc darab üzemel hazánkban ebből. Licitáljon volt munkásörobjektumokra! (Budapesti tudósítónktól.) Alighanem megunták az illetékesek, hogy a Pénzügyminisztérium Zárolt Állami Vagyont Kezelő és Hasznosító Intézménye létrejötte óta csak kezel és nem hasznosít. Most — a kormány felhatalmazása alapján — nyilvános árverést hirdetnek tizennyolc volt munkásőrin- gatlanra. Dr. Gruber Nándor miniszteri biztos elmondta, annak idején 143 ingatlant és 4 befejezetlen beruházást vettek át a munkásőrségtől. A 147 ingatlanból eddig 60 került térítésmentesen minisztertanácsi határozatok és döntések alapján — átadásra. Ezeknek a létesítményeknek 37 százaléka oktatási, 35 százaléka egészségügyi és szociális, a többi pedig egyéb — rendőrségi, bírósági, karitatív — célokat szolgál. Azaz, haszon eddig vajmi kevés akadt. A vagyonkezelő intézmény fennállása óta 100 millió forint kiadással szemben mindössze 30 millió forint bevételt könyvelhet el. A ZÁVKHI vezetői mindenesetre örülnek a decem(Folytatás az 1. oldalról.) zet szakvezetői egy csomagtervet állítottak össze, amelyben szerepel mindaz a lehetőség, amelynek kiaknázásával a mostani tizenkétmillió forint pénzügyi hiányt meg tudjuk szüntetni, száznyolcvan főnek továbbra is tudunk munkát biztosítani, a háromszáz nyugdíjasnak pedig a különböző juttatásokat garantálni. Olyan eladásokról van szó, melyek nem gátolják a termelést, az eredményes gazdálkodást, és a piacon valóban lehet értékesíteni. A csomagtervet október 17-én —• amelyben a levélben leírtakon kívül, telkek parcellázása, eladása és egyéb más is szerepel, mint lehetőség — a közgyűlés megvitatta és 57 igen, 24 ellenszavazat és 51 tartózkodás mellett elfogadta. Az ezt követő kibővített vezetőségi ülésen — ahol részt vettek, a szakvezetők és az üzemvezetők — a testület rangsorolta a tennivalókat. A többi között úgy döntött, hogy a szolgálati lakások eladására csak végső esetben kerüljön sor. A víztározó elber 12—21. között esedékes nyilvános árveréseknek. Arra számítanak, hogy a mintegy fél- és egymilliárd közötti alaplicitet jelentősen túllépik. az előzetes érdeklődésből legalábbis erre lehet következtetni. Nógrád megyében Bátony- terenvén. a Kun Béla út 8. szám alatti létesítmény kerül kalapács alá. Egy 604 négyzetméteres iroda, plusz raktár egy kétszintes épületben, valamint egy különálló 54 négyzetméteres raktár vár gazdára. Mint illetékesek mondották, elsősorban a rendőrség pályázik az épületre, kérdés, lesz-e, aki pénzzel is győzi majd a licitet? Akadnak azonban gondok is a ZÁVKHI táján. Például az, hogy 43 ingatlan helyzete ma is jogrendezetlen. Van köztük feketén épített, engedély nélkül bővített, tisztázatlan tulajdonjogú területen áll, vagy éppen teher van rajta. Mint dr. Gruber Nándor keserűen megjegyezte: „az ilyenekkel jogi úton száz évig is el lehet homokozni”. Ezért kell adását szolgáló versenytárgyalásos felhívásra eddig három vevő jelentkezett. Az kapja meg, amelyik a legtöbbet ígéri és vállalja, hogy garantálja a horgászati egyesület zavartalan működését és közterületként kívánja hasznosítani. Az értékesítéssel a szövetkezet 25—27 millió forint felújítási költségtől menekül meg, ami egyébként sincs meg. Ami pedig a 14 szolgálati lakás értékesítését illeti, az értékbecslés megtörtént, s ennek alapján a vezetőség saját hatáskörében, és tételesen dönt eladhatóságáról, annak mértékéről. A bentlakók közül eddig hárman jelentkeztek vételi szándékukkal. Ezenkívül van még két lakatlan ingatlanunk, amit ugyancsak versenytárgyalásos formában kívánunk értékesíteni. — Ez a válaszom a levélben foglaltak azon részére, amikor írója szerint a tsz elnöke a volt elnökhelyettesi szolgálati lakást, melynek értéke becslésem szerint másfél-két millió forint, potom összegért a volt felesége kezére akarja játszani. Egy másik nem törekedni a peren kívüli egyezkedésre. A munkásőrség vagyona mintegy 4 milliárd forint kezdő értéket tett ki. Jó volna, ha ebből némi bevételre a költségvetés is szert tenne... Még kevésbé rózsás a helyzet a kivonuló szovjet csapatok által hátrahagyott objektumok hasznosítása terén. A létesítmények jó része az új tulajdonosok számára használhatatlan, így értéktelen. Az annyira áhított lakások állapotára pedig mi sem jellemzőbb, hogy egy — a napokban elkészült — felmérés szerint egy 12 lakásos épület felújítása 18 millióba kerülne. Ehhez jönne még az a számla, amit a déli hadseregcsoport kíván benyújtani. A ZÁVKHI addig áll fenn, amíg ezeknek a létesítményeknek is a sorsa végképp nem rendeződik. Hogy ez mit jelent, csak következtetni lehet. Abból többek között, hogy Svédországnak fél évszázad múltán is vannak anyagi vitái a balti államban maradt skandináv javakat illetően... Zilahy Tamás kis értékű ingatlanra öt évvel ezelőtt hatvanezer forintot költöttek tatarozás címén, most a program szerint még kétszázezer forintot kifizet a tsz felújításra, majd’ kemény kettőszázezer forintért eladják egy másik tsz-vezetőnek. Egy harmadik ingatlant a valós értékének ötödrészéért fog megvenni az újabb kiszemelt. Vélemények ütköztek Ismét néhány sor a levélből; „Háromszáz darab fejőstehéntől napi ezer liter tejet fejnek. Ez tehenenként naponta három liter és három deci. Nem fog rájuk romlani, az biztos.” — Nem háromszáz, hanem csak kétszáznegyven tehenünk van, a napi ezer liter helyett — amíg az aszály be nem következett — négyezer-ötszáz litert fejtünk. Az év végére előreláthatólag négyezer liter lesz az átlag. Jelenleg egy tehéntől 12—14 liter tejet fejünk. Az év végéig egymillió-hatszáz litert — Pásztó. Piacgazdaság, önkormányzat, rendszerváltás; életünk részévé vált fogalmak, melyeket igazi tartalommal megtölteni, és nem megengedni, hogy közhelyekké degradálódjanak mindannyiunk — politikai hovatartozás nélkül is — jól felfogott érdeke. Éppen ezért fontos beszámolni arról a példaértékű kezdeményezésről Pásztó gazdasági életében, amely azt igazolja, hogy a gazdálkodás liberalizálását nem szabad csak felülről várni, hanem élnünk kell azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a törvény már ma is biztosít számunkra. A Közép-magyarországi Tejipari Vállalat budapesti központtal (130 •fő apparátussal), négy megye területén működő üzemközponttal (Kecskemét, Gyöngyös, Pásztó, Vác ösz- szesen 1 364 fős létszámmal) végzi a tej felvásárlási, fel- dolgozási és forgalmazási feladatait. A már 1988-ban meghirdetett üzemi önállóság csak nevében volt önálló, a hibás struktúra megőrizte régi rossz beidegződéseit, a tervutasításos modellt. A helyzet adta ellentmondásosságok felszámolása érdekében kezdeményezte a megyében működő pásztói és szécsényi tejüzemi kollektíva a két üzem vezetésétől támogatva az 1990. évi XXII. törvény alapján az önálló gazdálkodásra történő átállást. Ez olyan hatással lett a vállalat többi üzemére, hogy 1990. október 10-én közösen (Vác, Pásztó, Szé- csény, Gyöngyös. Kecskemét, Nagykőrös) a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárához benyújtották az önállósodási szándék nyilatkozatát. A közös piaci vajkészlet a múlt évinek jelenleg négyötszöröse, a tejporkészletük pedig csaknem ötvenszerese a tavalyinak. Nincs kilátás tehát arra, hogy a világpiaci ár a közeljövőben számottevően emelkedjék. A világpiaci árcsökkenések hatására a Közös Piac országaiban növelték az exporttámogatást, nálunk viszont újabb negyven százalékkal csökkentették a nyugati támogatás töredékét kitevő exporttámogatást. adunk át fogyasztásra — sorolja az újabb adatokat, tényeket Kovács Péter, majd hozzáfűzi, hogy a tervezett négyezer 500 literes átlagot nem érik el. Űjabb, de most már a tagságot közvetlenül érintő észrevétel a levélből; „Persze, fel lehet tenni a kérdést : ebben a térdig érő demokráciában mindezek ellenére miért nem lép fel a tagság? A bátrabbak fellépnek. Sokan magukba fojtották indulataikat. Félnek, hogy elveszítik munkahelyüket. Félig nyílt fenyegetésekkel találják magukat szemben. Arra még nem jöttek rá, nem szólnak, a végére nekik csak egy ingatlanuk marad: a munkaközvetítő iroda.” Felszólalások a közgyűlésen; Varga András támogatja a kétbodonyi tó értékesítését, de a vételárból ne fizessenek 'prémiumot. Ha van felesleges pénz, akkor mindenki kapjon belőle. Szu- gyiczki Mihály nem ért egyet az eladásokkal, szerinte a munkából kell megélni. Kaczur Pálné, a többi között nem hiszi el, hogy a szeszfőzdét csak veszteségesen lehet értékesíteni. (A vezetőség felajánlotta a tagságnak bérletként, de nem jelentkezett senki.) Rádi Sándor, az értékesítésre váró gépek listáját kérte, amit Ugyancsak a második fél évben határozták el a benzin és gázolaj ismert áremelését, amely a támogatáscsökkenéssel együtt mintegy félmilliárd forinttal rontotta a tejipari vállalatok — az említett világpiaci árcsökkenéssel már sújtott — eredményét. Ilyen körülmények között csak a többirányú ösz- szehangolt intézkedéssel lehet megakadályozni azt, hogy a magyar tejgazdaságot hosszú ideig helyrehozhatatlan kár érje. Ezek közül a legfontosabbak: — Olyan felvásárlási árrendszert kell kialakítani, amely csak az extraminőségű tejtermelésre ösztönöz. — A megszüntetésre kerülő fogyasztói árkiegészítés, mintegy egyharmadát célszerű lenne szociálpolitikai célokra, támogatásokra fordítani, hogy a megdráguló tejhez, vajhoz a leginkább rászorultak is hozzájuthassanak (pl.: bon). A másik harmadával növelni kellene az 1990. évi tényleges exporttámogatások összegét, hogy legyen a tejtermelőknek módjuk a tejtermelést a piaci viszonyokhoz igazítani — ésszerűtlen mértékű — tehénkivágások nélkül. — Olyan fogyasztói árarányt kell kialakítani, amely rugalmas és alkalmazkodik a tényleges és fizetőképes kereslethez. — Mind a nagy-, mind a kisüzemben célszerű lenne olyan takarmányozási módszereket visszaállítani, amelyben a gyengébb minőségű tej eredménnyel hasznosulhat (tejes borjú, bárányhizlalás stb.). A fentiekben vázolt nehéz körülmények között is eredményesen gazdálkodni tudó szervezetnek meg kell szabadulni a felesleges látszattevékenységtől, keresztbe szervezésektől, és létre kell hozíii olyan regionálisan szerveződő, termelő-feldolgozó vertikumot, amely képes rugalmasan alkalmazkodni a gyorsan változó piaci viszonyokhoz. Széplaki Zoltán üzemigazgató KTV Nógrád megyei üzeme megkapott. Bejelentette, hogy a víztározót a horgászegyesület 6,5 millióért megvásárolná. Maszlik Zoltán azt javasolta, hogy a közgyűlés ne adja meg a jogot a vezetésnek, hogy ő válassza ki az értékesítendő objektumokat, hanem a közgyűlés határozza meg. Ugyancsak nem javasolja a 22 hektáros szentéi terület értékesítését, mert arra a helybelieknek is szükségük lehet. Jakus László, Maglódi János, Varga András nem ért egyet a szolgálati lakások eladásával. Ilyen előzmények után került sor, a már korábban ismertetett közgyűlési határozatra. Tartoznak is követelnek Levélírónk 1984. február 1-től 1986. július 6-ig volt tagja a szövetkezetnek. 1987 óta perben áll a nagyüzemmel, mert 674 ezer forint juh- haszonbérletet követelnek tőle és társától. Felkerestem a levélírót is. Csak felesége volt otthon, a férj a nőtincsi tanyán dolgozott. Ismertettem vele a tényeket. Szerinte az az igazság, amit a férje írt le. Igaz, hogy tartoznak a tsz- nek, ők viszont másfél milliót követelnek tőlük. Venesz Károly Ki rabol a romhányi termelőszövetkezetben ?
