Új Nógrád, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)

1990-10-12 / 163. szám

tlH-UEU KULTÚRA 1990. OKTÓBER 12.. PÉNTEK Elektronok vagy szellemek? A későbbiek során egyre több kutató próbált megbízható méré­seket végezni, hogy a jelenséget töviről hegyire megismerjék. Az angol Crawford ezerszámra vég­zett jó méréseket erős megvilágí­tás mellett és úgy, hogy senki nem ért hozzá az asztalhoz. Néha teljes lebegést is el lehetett érni, ilyenkor az asztal előbb két lábra állt, majd egy lábra, azután szép lassan elkezdett lebegni. Ez a lebegés viszont sohasem volt valóban nyugodt és egyenle­tes, az asztal mindig vibrált, föl-le mozgott, állandóan változtatta a helyét. Néhány esetben egyik pil­lanatról a másikra föl is fordult és lábait a plafon felé irányítva szinte rátapadt a padlóra, ilyen­kor a lebegés ellentétét érték el. alig lehetett levenni az asztalt a padlóról, mert néha olyan erősen vonzódott hozzá, mintha odaszö­gezték volna. Az utóbbi évtizedekben vég­zett méréseknél kiderült, hogy furcsa elektromos jelenségek is történnek: ha az aszatalra elekt­ródapárokat raknak, a köztük levő elektromos ellenállás értéke nagymértékben megváltozik, amikor az asztal elkezd lebegni. Sejteni lehet - mint az előző kísé­rőjelenségek is mutatják, hogy valamiféle nagyon furcsa, elekt­romos jelenség okozza az asztal mozgását, hiszen a hideg szél. a vibrálás, a rendkívüli nagy taszí­tóerő, a rezgések, a kékes színű fény mind-mind megmagyaráz­ható az clektonok áramlásával, mozgásával. Igen ám, csakhogy a fa viszonylag jó elektromos szige­telő és ezért nemigen gondoltak a kutatók arra, hogy elektromos jelenséget keressenek az asztal mozgása mögött. Ez nem is véletlen, hiszen mint már láttuk előbb a fémhajlítás- nál, az anyagok szerkezete meg­változhat ideiglenesen paranor- mál jelenségek hatására, és ez az anyagszerkezetváltozás az eiekt­71legosztott etesiek Százharminchárom diák jár az Etesi Általános Iskolá­ba. Az alsósok a faluban, a felsősök Amália-telepen ta­nulnak, egy bányától örökölt 96 éves épületben. Az alsó osztályosoknál még szénnel fűtenek, a telepen már minden osztályt és az irodákat hőtüze­lésű kályhák melegítenek. Ok már vizesblokkot is kaptuk. Ami nagyon fontos lenne, de nincs: szertár. Tornateremnek a régi bányai kultúrotthont alakították át. Ez 2-300 mé­terre van a felső iskolától, és szintén széntüzelésű. Végre kezd kialakulni a szakosellátottság. Államvizs­gázik a matematika-kémia szakos pedagógus, az oroszta­nár angol nyelvű átképzésre jár. Németet már harmadik éve szakkörben tanítanak. Az iskola híressége a citeraszak- kör, ami már tizenötödik éve működik. Matematikaszak­körük is van 8. osztályosok­nak, egyben ez a középiskolai előkészítő is. romos vezetőképesség drasztikus megváltozását is maga után von­ja. így viszont már érthető, hogy elektromos töltések mozgatásá­val (melyek az emberi testből lépnek ki), viszonylag nagy ter­hek fölemelhetőek (aránylag pi­ciny elektromos töltések segítsé­gével). Pusztán az szükséges ehhez, hogy megváltozzon az asztal és környezetének elektromos veze­tőképessége, legalábbis egy rövid időre. Ezután hidegss^Jet fogunk érezni - ez az elektromos szél, amit például az iparban eszterga­kések hűtésére is használnak - és kékes fény jelenik meg - ez a Szent Elmo tüze, amely nagyfe­szültségű. kis áramú kisülés. így tehát már nem is olyan misztikus az egész jelenség. Természetesen sokan akadtak, akik nem akartak, és nem is pró­báltak fizikai magyarázatot ke­resni a jelenség mögött, mond­ván, hogyha ez csak elektromos jelenség lenne, vagy valamilyen más fizikai jelenség, akkor köny- nyű lenne mesterségesen előállí­tani. Ez azonban így nem igaz. Az egész dologban az a fontos és a lényeges, hogy különleges anyagszerkezeti változásoknak kell elindulnia ahhoz, hogy ez a jelenség létrejöjjön és ezt most még, vagy csak emberek tudják előállítani méghozzá különleges tudatállapotban, vagy pedig egy gömbvillám tudná, de sajnos hosszú ideig a gömbvillám mes­terséges előállítása még csak ál­om. Nem is olyan nehéz megér­teni azokat, akik természetfölötti jelenséget sejtettek a dolog mö­gött. Nemcsak, hogy furcsa fizikai folyamatokat tapasztaltak az asz- taltáncoltatás közben, hanem egészen különleges, más típusú paranormal jelenségekkel is lehe­tett találkozni. Asztaltáncoltatás közben ugyanis az asztal gyakran lekopogta, hogy például hány sü­temény van egy tálban, vagy eset­leg hány darab citrompótló van a lezárt dobozban és más, hasonló furcsa kérdésekre is meg tudott felelni az asztal. Ez természete­sen nem lehet egy egyszerű elekt­romos, vagy mechanikus folya­matnak a következménye. Valóban ez egy fontos kérdés. Azt azonban tudni kell, hogy ah­hoz, hogy ez a bizonyos folyamat meginduljon és az asztal meg­emelkedjen, nem elegendő a tán­coltató személyek egy hétköz­napi tudatállapota. Egy egészen különleges, megváltozott tudat- állapot szükséges ahhoz, hogy ezek a paranormál jelenségek be­következzenek. Ilyenkor nemcsak furcsa fizikai folyamatok figyelhetők meg, ha­nem néhány esetben például tele­pátia, prekogníció, vagy clairvo­yance is előfordul. Ezek újra azt mutatják, hogy valamiféle kap­csolat van a paranormál jelensé­gek között és mindig egy megvál­tozott tudatállapot szükséges ah­hoz, hogy ilyen jelenségek előfor­duljanak. Magyarországon is olvasható ma már a Silva-féle agykontroll- módszerről írott könyv, ahol vilá­gosan leírják, hogy hogyan lehet eljutni ebbe a megváltozott, más típusú tudatállapotba. Az agyműködésnek ez a fur­csa, más típusú állapota már nem volt teljesen ismeretlen a múlt században sem és nagyon gyak­ran akkor sikerült a látványos parajelenségeket előidézni, ha egy, vagy több résztvevőt hipno­tizáltak előzőleg. Ezek a „médiumok” aztán egy­szerre produkáltak - anélkül, hogy értették volna a részleteket - furcsa, paranormál jelenségek sorát, azaz asztaltáncoltatást, te­lepátiát, clairvoyance-t. (Folytatjuk)-Egely­Szabadiskola kezdőknek Szellemi felkészülés a vállalkozásra A mindennapossá váló elbo­csátások, a bérből és fizetésből élők reáljövedelmének rohamos csökkenése, a televízió, az újsá­gok hírei mind többeket ösztö­nöznek arra, hogy megválva sze­rény, de biztos fizetésüktől vállal­kozásba kezdjenek. A mesés összegek, a gyors meggazdago­dás reménye és a bizonytalan jö­vő, a csőd, a bukás fenyegető réme egyszerre bátorítja és ta­szítja a munkásból, hivatalnok­ból üzletemberré váló állampol­gárokat. Mert hogyan, miként igazod­junk el a paragrafusok, számok, százalékok dzsungelében, ho­gyan ismerjük fel az egészséges kockázat és a biztos veszteség közötti különbséget, hogyan vé­dekezzünk a felbukkanó kalan­dorok csapdái ellen? A vállalkozásban járatlan „zöldfülű” kezdőknek útmuta­tásra van szükségük. Ebben pró­bál segítséget nyújtani a salgótar­jáni József Attila Művelődési Központ, a „Leendő vállalkozók szabadiskolája” előadássorozat­tal, mely október 12-én indul, és öt hét végén keresztül, november 10-ig tart. A sorozat egyik szervezője Pá- linkás'Sándorné:- Abból a nyilvánvaló tényből indultunk ki, hogy az információ érték, s ha valaki enélkül próbál elindulni nem biztos, hogy sike­rül a vállalkozása. Ez a szabadiskola tulajdonkép­pen szellemi felkészülés a vállal­kozásra. Célunk, hogy a hozzánk forduló emberek elkerüljék a fö­lösleges zsákutcákat, hogy megis­mertessük őket a már sikeres üz­letemberekkel, akik ötleteket, tanácsokat adhatnak, akikkel ta­pasztalatot cserélhetnek, kapcso­latokat építhetnek ki. Tematikánkban a pénzügyi, technikai kérdésektől, a piaci tör­vényeken keresztül, a reklámig rengeteg téma helyet kapott, s a konkrét, a mindennapi gyakor­latban felhasználható ismeretek mellett a vállalkozások emberi vonatkozásairól is szót ejtünk. Úgy tűnik sorozatunk iránt nagy az érdeklődés, s reméljük nem ez lesz az utolsó jellegű pró­bálkozásunk.-Lénárd­Tankönyvek nélkül Megnő a tanárok szakmai és emberi felelőssége Átrajzolják a világ térképét, átértékelik történelmünket, új megvi­lágításba kerülnek irodalmunk nagyjai, más szemüvegen keresztül vizsgáljuk műveiket. A pontos és tiszta kontúrokat, az objektív képet csak a múló idő rajzolhatja meg. Vannak azonban olyanok, akik nem várhatnak, akiknek itt és most kell hiteles információkat kapniuk, hogy a makacs tényekre bátran fölépíthessék most alakuló, személyiségüket meghatározó világnéze­tüknek legalább az alapjait. S, vannak olyanok, akiknek itt és most kell hiteles információkat, vitathatatlan tényeket - adniuk. Előbbiek az iskolapadokban ülő diákok, utóbbiak a katedrán álló tanárok. Hogyan birkóznak meg ezzel a feladattal, milyen eszközök áll­nak az oktatók rendelkezésére? Erről kérdeztem a Bolyai János Gimnázium három tanárát, Szeky Miklóst, Pelléné Czene Csillát és Árpád Sándort. Először Széky Miklós mondta el a földrajz tanításával kapcsola­tos véleményét:- A természetföldrajzi részek­kel nincs probléma. Ezek olyan tudományosan kidolgozott kon­cepciók, melyeket napjaink poli­tikai földcsuszamlásai nem érin­tenek. A második osztályban elő­Felső sor: Szigeti Márton, Orosz Veronika, Szabó Zsolt, Babka Renáta, Zámbó Anita, Balázs Zoltán, Sirkó Ágnes. Alul: Kucsera Béla, Botos Zsanett, Kalcsó Roland, Csorba Csaba, Cservári Zoltán, Gordos Ferenc. A tanítónő: Hartl Endréné. i kerülő általános gazdaságföld­rajzi rész a legelavultabb, s bár néhány nagyon „vad” dolgot ki­hagytak, a tankönyv alapvetően nem változott. Mi viszont igazo­dunk a változásokhoz, módosít­juk a „politikai térkép” szerinti felosztást. Sajnos, a földrajzoktatáshoz kevés olyan könyv áll rendelke­zésre, amit az általános, vagy akár a középiskolákban hasz­nálni lehetne. Némi segítséget a Tények könyve nyújthat, amit esetenként tartósan is elővehe­tünk. Diákjaimnak az újságok, a hír­adó folyamatos figyelését aján­lom, mert sokan meglehetősen tájékozatlanok. Különösen a to­vábbtanulni szándékozók szá­mára fontos a médiák informáci­óinak ismerete. Legtöbb nehézséget talán a történelem 1945 utáni időszaká­nak tanítása jelenti. Bár az érett­ségi és a felvételi tematikájában jelenleg ez az időszak nem szere­pel, mégiscsak furcsa lenne, ha a diákok semmiféle ismeretet nem szereznének az akkori esemé­nyekről. Pelléné Czene Csilla és Árpád Sándor történelmet tanít a Bolyai János Gimnáziumban.- Az 1945 utáni korszaknak igen komoly irodalma van - kezdte mondanivalóját Árpád Sándor. - Tanulmánykötetek sora jelent meg ebben a témában, ezek azonban olyan „nehéz” könyvek, amelyeket nem lehet odaadni a gyerekeknek, legfel­jebb ajánlott irodalomként hív­hatjuk fel rájuk a figyelmet. Akik valamilyen okból mé­lyebben érdeklődnek a történe­lem iránt, olvashatnak külön­böző tanulmányokat, és megis­merkedhetnek a vélemények sokféleségével, ütköztethetik az álláspontokat. Alapvetően a gyerekeknek azokhoz a tankönyvekhez kell nyúlniuk, amelyek már (még) rendelkezésre állnak, és a szem­lélet átvétele nélkül, a bennük szereplő konkrét tényeket, ese­ményeket elsajátíthatják. Ah­hoz, hogy a tizenéves tanulók differenciálni tudjanak, hogy bi­zonyos következtetésekre jussa­nak. valami tényanyagnak kell lenni a fejükben. Természetesen a napi politikai vélemények kapcsán is felvetőd­nek kérdések tanulókban, ame­lyekre nem adhatunk egyértel­műen igen, vagy nem választ. Arra kell megtanítanunk őket, hogy az eseményeket összefüggé­sében, folyamatában lássák, s ne ragadjanak ki egyetlen, sokszor szélsőséges példát. Megnő a tanárok szakmai és emberi felelőssége - emelte ki Pelléné Czene Csilla. Nekünk kell lépnünk, nekünk kell alter­natívákat adnunk, s nekünk kell új, korszerű tantervét készíte­nünk. Ha az irodalom oktatását vcsz- szük szemügyre, elmondhatjuk: a műelemzések többsége időt álló, ma is használható tanulmány. Megvannak azok a kapaszkodók, csomópontok, amelyeket min­denképpen tanítunk, s amelyek köré a magunk választotta műve­ket csoportosítjuk. A legfontosabb, hogy a taná­rok bízzanak tanáraikban, bátran kérjék segítségüket, tanácsaikat. Ami legbiztosabban orientál­hatja a gyerekeket, az az oktatók óravezetése, szemlélete, hogy mire és hogyan irányítja tanítvá­nyai figyelmét. Lénárd Tamás-muzeum Az. alsósoknak van napkö- a felsősök tanulószobá­val rendelkeznek. A hittant a helyi plébános oktatja, hetente egyszer, alsósoknak és felső­söknek is. Állandó időzavar jellemzi az etesi iskolát, mert a tanulók buszhoz kötöttek. Ha hazamennek, és a szakkö­rökre visszajönnek, már alig marad idejük a tanulásra. Ezért szünetel most a számító- gépes szakkör is - tudtuk meg Virág Istvánná igazgatótól, és helyettesétől, Karancs Berta­lantól. (r. tóth — dudellai) Holnapi számunkban a Sziráki Általános Iskoláról olvashatnak. KGB-múzeum nyílt szerdán Moszkvában. Az esemény termé­szetesen nem jelenti a szovjet titkosszolgálat nyugdíjazását, mindössze arról van szó, hogy a gazdag múltú és olyan elődökkel rendelkező cég, mint a Cseka és a GPU, kulcslyuknyi betekintést enged a kulisszák möge. A Moszkva szívében, az alapí­tó, Félix Edmundovics Dzer- zsinszkij nevét viselő téren álló, hatalmas és komor KGB-főhadi- szálláson korábban is működött már a most megnyitott „Csekista- terem" ám eddig jobbára csak szakmai célokat szolgált, és a belső embereken kívül nemigen engedtek be látogatókat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents