Új Nógrád, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)

1990-10-01 / 153. szám

ZZ£CTHi/-Zte»i/ 1990. OKTÓBER 1., HÉTFŐ A szuggesztió Míg a gondolatok átadása és átvétele viszonylag szelíd dolog­nak tűnik, jóval furcsább helyze­teket teremthet az. ha az egyik ember rá tudja erőltetni saját gondolatait, akaratát egy másik­ra. Ez a hatás ugyanolyan régen ismert, mint a telepátia, de gya­korlati felhasználása sokkal fon­tosabb. A 30-as, 40-es évek ismert sztárja volt Európában Wolf Messing, aki a filmekről is jól ismert Hanussen, vagy a Thomas Mann által is megírt Cipolla min­tájára, estéről estére azzal szóra­koztatta nézőit, hogy ráerőltette akaratát egy-egy kiválasztott né­zőre, és az azt csinálta, amit ő akart anélkül, hogy szóban erre biztatta volna, azaz hipnózist al­kalmazott volna. Wolf Messingről maradt meg az a történet, hogy miután Hitler elől a Szovjetunióba menekült, Sztálin is érdeklődni kezdett kü­lönleges képessége iránt. Egyik alkalommal azt a feladatot adta neki, hogy jöjjön be hozzá, de belépési engedélyt nem adott ne­ki. Ekkor Messing úgy haladt át az őrök között, hogy azt szugge- rálta be nekik, hogy ő Berija, Sztálin nagy hatalmú bizalmasa. Egy másik esetben, hivatalosan kijelölt szemtanúk jelenlétében, az volt Messing feladata, hogy * menjen be az állami bankba, ad­jon át egy iskolás füzetből kité­pett üres, kockás lapot a pénztá­rosnak, és vegyen fel ezért 100 000 rubelt. Messing a felada­tot pontosan végrehajtotta, a gyűrött irkalapot odacsúsztatta a pénztárosnak, aki figyelmesen megnézte, elolvasta, majd akku­rátusán leszámolta a 100 000 ru­belt, és egy szögre tűzte a cédulát a többi bizonylat mellé. Messing nagyon pontosan beszuggerálta a pénztárosba, hogy ez most egy szokványos bizonylat, és az min­den gond nélkül kiadta a kért összeget. A feladat végrehajtása után Messing visszatért a pénz­tárba, és visszaadta a pénzt, és a pénztáros csak ekkor vette észre., hogy egy üres füzetlapra adta ki a 100 000 rubelt, s ezután ijedtében falfehér lett, és enyhe infarktust kapott. Valószínű, hogy a hétköznapi életben mindnyájan élünk többé- kevésbé ezzel a képességünkkel és rendkívül nagy eltérések van­nak egyes emberek között a szug- gesztibilitás mértékében. Az em­berek kis része, körülbelül 5-10 százaléka, egyáltalán nem szug- gerálható ilyen módon, hason­lóan kis része, másik 5-10 száza­léka, meglehetősen könnyen, s köztük van a nagy többség, akik általában csak néha, és nem min­denki által szuggerálhatók. A dolognak az a lényege és fő érdekessége, hogy nemcsak cse­lekedetekre lehet rávenni egy másik embert, hanem egyes belső részei, szervei működésének megváltoztatására is. Ilyen mód­szerekkel például összehangol­ható két ember szívritmusa, vagy agyi elektromos tevékenysége is, anélkül persze, hogy egy helyi­ségben tartózkodnának. Ezt a je­lenséget végül is gyógyításra le­het a legjobban felhasználni, és segítségével főleg pszichés zava­rokat, betegségeket lehet kitűnő módon gyógyítani. Ignatyenko például ilyen mó­don tud gyomorfekélyt, dado­gást, vagy szívszúrást, fejfájást, esetleg kopaszságot is gyógyítani. S ez az á terület, amit ő is a legfontosabbnak tart, sokkal fon­tosabbnak, minthogy a színpa­don megmutassa, hogy az em­berek mennyire befolyásolható- ak. Itt kell keresni az egész jelen­ségcsoport lényegét, hasznát és értelmét is, ugyanis, ha megis­merhetnénk pontosabban ezeket a hatásokat, ezeknek a mechaniz­musát, akkor a ma már népbeteg­ségnek számító pszichés zavaro­kat viszonylag könnyen, egysze­rűen lehetne gyógyítani, és nem kellene az altatók, nyugtatok mellékhatásaitól szenvedni, nem kellene félni attól, hogy ezekhez a szerekhez hozzászokunk, rab­jává leszünk, és életünk jóval egyszerűbb, könnyebb lehetne. (Folytatjuk) Egely Vallásokról nemcsak hívőknek Hívőket és ateistákat egyaránt érdeklő vallásismereti, vallástör­téneti előadás-sorozatot szervez­tek Salgótarjánban a József At­tila Művelődési Központ munka­társai. Októbertől kezdődően minden hónap első keddjén, dél­után 15 órai kezdettel egy-egy vallási ág neves képviselői tarta­nak előadásokat az érdeklődők­nek. Október másodikán a nyitó- előadást dr. Landesmann György főrabbi tartja a zsidóság kérdései­ről. November hatodikén dr. Lé- bényi Antal főesperes-plébános a katolikus vallásról beszél. De­cember negyedikén Égető Fe­renc lelkész a református feleke­zet ismertetésének előadója. A vallásismereti előadás-soro­zat a jövő évben is folytatódik. Január nyolcadikán az evangéli­kusok, február ötödikén a baptis­ták, máréius ötödikén az adven­tisták, míg április másodikán a hit-evangéliumi keresztények gyülekezete képiselői várják a vajlástörténet, vallásismeret iránt érdeklődőket. Kulturális kaleidoszkóp • Ünnepi hangversenyt rendez a balassagyarmati Rózsa­völgyi Márk Zeneiskola a zenei világnap alkalmából. A rendez­vényre október 1-én a balassa­gyarmati honvédkollégium nagytermében kerül sor. A belé­pés díjtalan. • Madách irodalmi napot rendez Csesztvén a Nógrád Me­gyei Múzeumok Igazgatósága, a Palócföld folyóirat szerkesztő­sége és az Irodalomtörténeti Tár­saság nógrádi tagozata október 6-án. A programban irodalmi előadás, diákszínjátszók bemuta­tója, ünnepi műsor és filmvetítés szerepel. • A béke mindenekfelett címmel klasszikus görög komédi­ákból mutatnak be részleteket a salgótarjáni József Attila Műve­lődési Központ színháztermében október 1-én, 11 és 15 órakor, a Thália mosolya címet viselő szín­házi sorozat keretében. Az első­sorban középiskolásoknak szóló sorozat vendégművésze Bánsági Ildikó lesz. • Szüreti felvonulásra, nép­tánccsoport bemutatójára és szü­reti bál rendezésére kerül sor ok­tóber 6-án a rétsági művelődési házban. • Kéri Imre grafikusművész munkáiból nyílik kiállítás a salgó­tarjáni Kohász Művelődési Köz­pontban október 5-én, 14.15 óra­kor. A tárlatot - amely október 31-ig tekinthető meg - Földi Pé­ter festőművész nyitja meg. A Magyar Népművelők Egyesületének vándorgyűlése A soproni Liszt Ferenc Műve­lődési Központ, a szombathelyi megyei művelődési központ, va­lamint a Magyar Népművelők Egyesületének elnöksége ez év október 1-től 3-ig rendezi meg az egyesület nyolcadik vándorgyű­lését. »Nógrád megyéből harminchét népművelő, közművelődési szak­ember vesz részt a soproni talál­kozón. A magyar és osztrák hely­színeken zajló tanácskozás fő té­mái: önkormányzat, demokrá­cia, világkiállítás, kulturális turiz­mus, szakmai tapasztalatcserék. A témák között nagy érdeklő­désre tarthat számot a Művelő­dési és Közoktatási Minisztérium tervezete, az önkormányzatok kialakulásának időszakára. A matras/ollósi elsősök: Csömör Krisztián, Kiss Gabriella, Balázs Anita, Csépe Gábor, Huber László, Oláh Sándor, Beró Katalin, Halápi Zoltán, Tóth István, Batta Nóra, Kaszala Katalin, Győri Andrea, Szilvási Nikoletta, Bognár Adrienn, Hüvösi Krisztina, Csömör Rajniond. Tanítónő: Marschalkő Heinémé. Fotó: Mikuska . Megújul a mátraszőllősi iskola Új épülettel bővült a Mátra­szőllősi Általános Iskola. Az ed­digi bázisiskolához négy új tan­termet és egy tornaszobát építet­tek, ahol jobb feltételek között tanulhat a 167 diák. Október 1-től a beiratkozott 16 elsős is élvezheti az új körül­mények nyújtotta előnyöket, s a jövőben kamatoztathatják a ma­gasabb színvonalú oktató-ne- velő munka eredményeit. Az iskolában ez évben még orosz nyelvet tanulhatnak a gye- 'rekek, de jövőre tervezik a né­met bevezetését is. Az intézmény szakosellátott­sága is jelentősen javult, s bár hiányzik a történelem, kémia, rajz és ének szakos tanár, a nevetők lelkiismeretes munkája biztosítéka a nehézségek leküz­désének. L.T. Holnapi számunkban a Tari Általános Iskoláról olvashatnak. Nyolcvanhárom évesen is gyógyít A kemencei csontkovács Gáspár Pista bácsi nyolcvanhá­rom éves. Egyedül él Kemencén, ideje nagy részét az öregék ottho­nában tölti, de még mindig gyó­gyít­- Jönnek még a betegek? - kér­dezem. mire huncutul mosolyog, és bólint:- Addig, míg én élek, jól jár­nak! A kemencei csontkovácsot az egész országból keresik. Sokszor autóval hozzák a betegeket, vagy éppen Pista bácsit hozzák-viszik. Csontkovács volt már az apja és a nagyapja is.- Úgy hívnak, professzor úr - mondja. - Olyanok is megkeres­nek, akik már orvosnál is voltak. Ha nem kell nekik az SZTK, kikezelem én őket. Derekat, tér­det, bokát, lábfejet, nyakat gyó­gyítok - nekem mindegy. Fica­mokkal, rándulásokkal, törések­\ kel, repedésekkel keresnek a be­tegek. Kezelem a meszesedést is.- Fájnak a kezelések?- Természetesen, anélkül nem lehet. Amíg nem nyúlok hozzá, nem fáj...- Lesz utánpótlás, Pista bácsi?-Van, akit érdekelne. Két férfinak már mutattam is, de nem megy nekik. Nem lehet ennek csak úgy nekiállni, ehhez érzék kell. Ez felelős munka. Pista bácsi, mint mondja, sze­ret mindenkit) segíteni. A gyógyí­tásért pedig nem kér semmit.- Előfordult már, hogy saját magát kellett meggyógyítania?- Bizony, leugrottam a cse­resznyefáról, teljesen kifordult a bokám. Leültem, megfordítot­tam, roppant egyet, ráléptem... Hát, fájt, de anélkül nincs gyó­gyulás. (diidcllai) A szobrász műtermében Bobály Attila: Pásztorok kísérője Fotó: R. Tóth S. A világtörténelem tömeggyilkosai Vajon kinek a számlájára ír­ható a legtöbb gyilkosság? Ki e szomprú csúcs tartója? A Guin­ness Rekordok Könyvében ezekre a kérdésekre is megtalál­juk a választ. Kínában, Mao Ce-tung uralma alatt - 1949-től 1965-ig ­26 300 000 kínait öltek meg. A Szovjetunióban 1920 és 1950 kö­zött - Szolzsenyicin adatai szerint -66 700 000 ember pusztult el. A hitleri népirtásnak 5 800 000 em­ber esett áldozatul. Pol Pót pa­rancsára Kambodzsában a nyolc­milliós lakosság kétharmadát gyilkolták le. A személyhez kötött, „egyéni rekordot” a rekordok könyve szerint az angliai Dennis Andrew Nielsen mondhatta magáénak, ugyanis 1978 és 1983 között 15 embert ölt meg. A Guenness egyébként föl­dünknek három olyan térségét is megnevezi, ahol valamilyen ok­nál fogva az emberek nem törnek egymás életére. Ez a Maldiv-szi- getek, az indiai védnökség alatt álló Sikim és egy kasmíri kisvá­ros, ahol ebben a században mindössze egyetlen gyilkosság történt. Gyilasz könyvei - oroszul A közelmúlt legnépsze­rűbb jugoszláviai ellenzéki politikusa, Milovan Gyilasz szerződést írt alá a Novosztyi Flírügynökséggel három könyvének orosz nyelvű kia­dásáról. A szovjet kiadás egy kötet­ben közli a három nagy művet - az Új osztályt, a Tökéletlen társadalmat és a Beszélgeté­sek Sztálinnak. A kötethez a szerző kimondottan a szovjet olvasókhoz szóló előszót ír.

Next

/
Thumbnails
Contents