Új Nógrád, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)

1990-10-30 / 177. szám

/ 1990. OKTOBER 30.. KEDD sport 7 Aranylábú újságírók Karancsalján Forgácson nem maradt el iYiorkőz©s Futballünnepre, legalább­is kellemes szórakozást ígé­rő mérkőzésre készülnek Karancsalján. A település legjobbjainak ellenfele no­vember 4-én, vasárnap, dél­után egy órai kezdettel a magyar újságíró-válogatott csapata lesz. Nem titok, hogy a randevú megszer­vezésében nagy részt vál­lalt Kiss László, a Mai Nap című napilap sportrovatá­nak vezetője, aki korábban az SBTC NB I-es labdarúgó­csapatában játszott, őt kér­deztük telefonon. — Te volták az egyik kezdeményezője a lapotok által, a kiscsapatok támo­gatására létrehozott alapít­ványnak, melyből nem egy nógrádi klub is részesült. Személyes nosztalgiából? — Szó sincs erről. Tu­dod én sokat köszönhetek Tarjánnak, a Stécének, min­Nyugati csoport Nagylóc—Berkenye 0—1 (0—1). 200 néző, v.: Szűcs. Gl.: Angel. Kiállítva: Hu- gyecz íBerkenye). A lelke­sen játszó vendégek megér­demelten szerezték meg a két pontot a gyenge napot kifogó hazaiak ellen. Ifi: 5—1. Cserhátsurány—Nógrádi Honvéd 6—0 (3—0). 200 né­ző, V.: Palánki. Gl.: Tóth 3, Baran.yi, Varga, Hovanecz. A hazaiak tetszetős játékkal kiütéses vereséget mértek el­lenfelükre. Szendehely—Patak 3—3 (2—2). 150 néző, v.: Magos. Gl.: Földvári, Jámbor, Szla- ma ill. Busái, Adame A., Szabó. Kiállítva: Várhegyi (Patak). Változatos, gólok­ban bővelkedő találkozón egyik csapat sem érdemelt győzelmet. Ifi: 0—10. Magyarnándor—Ságújfalu 0— 1 (0—0). 50 néző, v.: Bá- thori. Gl.: Gál. Az utolsó percekben szerzett góllal nyert a vendégcsapat. Ifi: 1— 4. Érsekvadkert—Becske 3—0 (1—0). 150 néző, v.: Káposz­ta. Gl.: Puruczki 2, Búzás. A hazaiaknak hét (!) mérkő­zést kellett várniuk az újabb győzelemre. Ifi: 3—1. Szonda—Varsány 3—2 (3—0). 150 néző, v.: Juhász. Gl.: Jónás, Szandai, Karaba ill. Mócsány, Percze. Az el­ső félidőben jól játszó hazai­ak nagyon kiengedtek, és ez majdnem megbosszulta ma­gát. Ifi: 1—0. Honvéd Balassi SE—Nóg- rádsipek 1—0 (1—0). 50 né­ző, v.: Benkő. Gl.: Semetke. A hazai csapat sok helyzetet hagyott kihasználatlanul. Rétság—Hugyag 0—1 (0—0). 100 néző, v.: Petrás. Gl.: Kelnár. Kiállítva: Huszár (Hugyag). Kemény mérkőzé­sen a győzelemért jobban küzdő gárda nyert. Ifi: 2—1. Diósjenő—Rimóc 2—1. Ifi: 0—7. Részletes jelentés nem érkezett! Ságújfalu—Nógrádsipek 3—0. Elmaradt mérkőzés az 1. fordulóból. dig szívesen gondolok az ott töltött évekre. Amikor ar­ról érkeztek információk, hogy olyan patinás múl­tú egyesületek, mint a Nagy- bátony, vagy a Stécé a csőd szélére került, nosz­talgiázás nélkül segítet­tünk. Hogy nézett volna ki, egyáltalán elviselték vol­na a szurkolók, hogy az SBTC, a vidék Fradija meg­szűnjön ? — Mennyi pénzt utaltatok az említett két egyesület­nek? — Negyven-negyven ezer forintot. Tudjuk nem sok, ám a mai gazdasági hely­zetben — főként kisegye- sületnél — jelentős összeg­nek számít. — De ti nem csupán pénzzel, hanem sportszerek­kel is támogatjátok a „ki­csiket" és ebből sem maradt ki Nógrád megye. 1. Rimóc 10 7 1 2 28-13 15 2. Cs.-surány 9 7­2 31-11­14 3. H. Bal. SE 10 5 4 1 22- 7 14 4. Berkenye 10 5 4 1 23-11 14 5. Szendehely 10 5 2 3 25-18 12 6. Diósjenő 10 5 2 3 12-14 12 7. Nagylóc 9 5 1 3 17-10 H 8. Varsány 10 5 1 4 14-12 11 9. Ságújfalu 9 5­4 18-12 10 10. Szanda 10 4 2 4 23-23 10 ll. Patak 10 3 3 4 19-19 9 1>2. Rétság 10 3 3 4 11-15 9 13. Becske 8 4­4 16-21 8 14. É.-vadkert 9 2 2 5 16-27 6 15. Nógrádi H. 10 3 — 7 10-26 6 16. Hugyag 10 2 1 7 7-22 5 17. M.-nándor 8 2­6 7-25 4 VB. N.-sipek 8­­8 4-17 0 Koltányi Imre Zagyvavölgyi csoport Karancsberény—Karancs- keszi 3—1 (1—1). 300 néző, v.: Balázs. Gl.: Fodor T. 3, ill. Bodor. Második félidőben nyújtott jó játékával megér­demelten nyert a hazai csa­pat. Ifi: 9—2. Cered—Ménkesi Bányász 0—2 (0—1). 100 néző, v.: Lé- vavári. Gl.: Katona, Bakos M. Korszerűbb játékával a vendégcsapat rászolgált a győzelemre. Ifi: 3—2. Mátraszőllös—Vizslás 3—2 (1—1). 150 néző, v.: Berta. Gl.: Katie 3, ill. Bata, Ka- kuk. Megérdemelt hazai győ­zelem. Ifi: 1—2. Héhalom—Szurdokpüspöki 5—0 (2—0). 100 néző, v.: Sán­ta. Gl.: Szita 3, Szűcs, Jamb- rich. A hazaiak ennyivel jobbak voltak. Ifi: 3—1. Hasznos—Palotás 1—1 (0—1). 200 néző, v.: Harcsa. Gl.: Csépe, ill. Zsiga. A lel­kes hazaiak jó mérkőzésen tartották otthon az egyik pontot. Ifi: 3—4. Tar—Buják 8—0 (3—0). 200 néző, V.: Kiss. Gl.: Föl­di 3, Dupák 3, Adorján, Ba­logh. Jó játék, „tarolással”. Ifi: 0—4. A közelmúltban rendezték Nyíregyházán az ökölvívó országos ifjúsági bajnokság selejtező mérkőzéseit. A viadalon tizenkilenc egye­sület hetvennégy verseny­zője indult, köztük a Ba­lassagyarmati HVSE spor­tolói. Piroska Zoltán elégedett tanítványaival, hiszen mind­hárman bejutottak az orszá­— Igen. Karancsaljára pél­dául futball-labdákat kül­dött alapítványunk, s most felkérésükre, mintegy nép­szerűsítve a focit, valamint vendégszereplésünkkel eset­leges bevételi forráshoz jut­tatva a karancsaljaiakat vál­lalta el újságíró-válogatot­tunk a fellépést. — Tehát ellenszolgáltatás nélkül. — Így igaz. — S kiket láthat a kö­zönség a várva várt derbin? — A tv-s Kopeczkyt, Sza- lóczyt, a Magyar Hírlap fő- szerkesztőjét Németh Pé­tert, a Foci újság főnöket, Várkonyi Sándort, a Nép- szabadságtól Hegyi Ivánt, hogy csak néhány nevet említsek. Aztán szerényte­lenség nélkül mondom, hogy mi, Mai Nap-osok is ott leszünk a találkozón. (vaskor) Kazár—Erdőkürt 4—2 (2—0). 200 néző, v.: Laczkó. Gl.: Berki 2, Tóth, Nagy, ill. Havjár, Számpor. Sportszerű mérkőzésen biztosan nyertek a hazaiak. Ifi: 2—2. . St. Bányagépgyár—Mátra- szele 2—1 (1—0). 150 néző, v.: Mede B. Gl.: Veszelka, Rigó, ill. Morgenstern. Jó iramú mérkőzésen a hazai csapat jobban kihasználta helyzeteit. Ifi: 6—0. Kazár—Vizslás 3—1 (1—1). 300 néző, v.: Szabó. Gl.: Ber­ki 2, Baranyi, ill. Juhász. Győzelmével megkezdte a felzárkózást a kazári együt­tes. Ifi: 1—1. Tar—Ménkesi Bányász 13—1 (4—1). 200 néző, v.: Balázs. Gl.: Dupák 5, Gáspár 3, Balogh 2, Földi 2, Németh, ill. Bakos. Három napon be­lül a második tari gólözön! Ifi: 3—0. Hasznos—Karancs b erény 2—0 (2—0). 200 néző, v.: Mede J. Gl.: Csépe 2. Bele­lendültek az újoncok. Ifi: 0—1. A bajnokság állása: 1. Palotás 10 6 4­14- 6 16 2. M.-SZŐ11ŐS 10 6 3 1 28-16 15 3. Tar 10 5 4 1 39-11 1>4 4. K.-berény 10 5 3 3 17-12 13 5. Ménk. B. 10 5 3 2 22-23 13 6. Kazár 9 4 3 2 19-12 11 7. Erdőkiirt 10 4 3 3 16- 9 11 8. Héhalom 10 5 1 4 17-15 11 9. Bányagép. 10 5­5 25-20 10 10. Vizslás 10 2 5 3 11-TC2 9 11. K.-keszl 10 4 1 5 18-24 9 12. Hasznos 10 2 4 4 11-16 8 13. Sz.-püspökl 9 3­6 11-28 6 14. Mátraszele 10 1 3 6 11-18 5 15. Cered 10 1 3 6 17-26 5 16. Buják 10 ­2 6 3-31 2 Salgótarjáni városkörnyé­ki bajnokság: Karancsalja— Szalmatercs 6—0, Luciáivá— Litke 2—1, Mihálygerge— Egyházasgerge 0—0, Sóshar- tyán—Ipolytarnóc 1—4, Kis- Zagyvavölgye—Etes 2—1-es állásnál a 2. félidőt nem ját­szották le! gos bajnokság döntőjébe! Mohácsi Sándor a 63,5 kg- osok mezőnyében végzett az első helyen, míg Franko Zsolt a 83 kg-osok küzdel­mében állhatott a dobogó legfelső fokára. A 79 kg-ban ringbe lépő Holtner Gábor második helyezettként har­colta ki az országos finálé­ban szereplés jogát. (Szombaton még teljes volt a zár az ország útja­in...) Okos kocsmáros sarkig ki­tárja „hivatala” ajtaját, mert most, miután híre terjedt, hogy elmaradnak a foci­mérkőzések, komoly férfi­ember aligha talál magának jobb mulatságot, mint be­térni valamely hangulatos kis „hörpintőbe”, ha csak nem szeret kifejezetten a szoknya szélén üldögélni. Ezt magyarázza nekem hosszan, s elmés bölcsesség­gel egykori szomszédom, je­lenlegi kedves ismerősöm, majd folytatja, hogy az idő- múlatásnak ezúttal bizony, maga is ezt a módját vá­lasztotta. S jól teszem, ha én is ővele tartok. Szegény, ő még nem is sejti, amit én már tudok. Mert lesz meccs, kérem, minden ellenkező híreszte­lés ellenére Forgácson ját­szanak, csak érjen oda gya­logszerrel időben az ember. Volt szomszédom erre azon­nal hangot vált: mit neki a kocsma, áldja áldott jól tájékozottságomat. Hiszen maga is nagy futballőrült, ezt talán a bitó alatt sem tagadná meg. Forgácsra egy kicsit min­dig hazajárok. Annál is in­kább, mert húsz évig oda nagyon is hazajártam. A mérkőzést valóban megtart­ják; a két csapat afféle ki­sebbfajta helyi rangadóra készül. A Tűzhelygyár a lis­tavezető, az Ötvözet viszont gyengélkedik. De most a si­mának ígérkező összecsapás összehozza a népséget: hiá­ba no. sok választás ezúttal nincsen, meccset pedig néz­ni kell! Nekem pedig egyéb­iránt meccset nézni, s bár­mi mást is tenni, Forgácson a legkellemesebb. Tudják kérem, mint a köl­tő mondja: „nevét is, virá­gát is tudom”. Mélyebbek az ismeretségek, örülünk egy kicsit egymásnak, de még mielőtt megkérdeznénk; „hogy vagy?” — úgyis tud­juk, „jól vagy” —, máris a benzinről beszélgetünk. Min­denki arról beszél. Még ak­kor is, amikor Ágoston a sípjába fúj, jelt ad a kez­désre. Túléli a kormány? Mit lép most az „emdéef”? A kormányt rnáris többen lemondatják. Az elmésebbek azon spekulálnak, milyen új koalíció lehetne a leginkább Kedves olvasóink! Jártak már önök hazánk legmé­lyebb pontján? Kémlelték az eget magas hegycsúcsok­ról? A magasság és a mély­ség titkai Salgótarjánba is vonzzák az emberek egy részét. Nemrég önálló egye­sületet is alakítottak. Az egyesület névé: Nógrád Me­gyei Barlangász- és Hegy­mászóklub. A vezetője: Manga Mihály. Az egyesület idei prog­ramjáról, őszi és téli ter­veikről Buda Lászlóval, a klub technikai vezetőjével beszélgettünk. — Egyre többször kérik segítségünket barlangok fel­fedezéséhez — kezdte. Ugyanis ezek egy részének bejárásához hegymászó szaktudás is szükséges. A Hajnóczy-barlangnak pél­dául 85—90 méter magas, majdnem sima falai is Van­nak. A Bükkben található — Egertől Noszvaj felé hú­zódó — barlangban szük­ség volt mászógépeinkre is. megfelelő. Nem részletezem. Tudvalevő. Forgácsról az MSZMP embere ment be az önkormányzatba... A pályán közben nem történik semmi különös, vagyis minden a várakozás szerint alakul: kár, hogy nem totómeccs; a hazaiak tíz perc után máris vezet­nek. Éppen ideje volt már, mondogatják az itteniek. S kisvártatva már azon mor­fondíroznak, vajon hogyan fognak ezen a rozzant pá­lyán jövőre NB III-as mér­kőzéseket játszani? Forgácson az NB III. a nagy álom. Az utóbbi ne­gyedszázadban többször is egy hajszál választotta el őket ettől a dicsőségtől. De, ahogy mondják, most már semmi sem állhatja útjukat! Apá­lya valóban nem olyan, mint a pepita Wembley. Hanem olyan, mint — mondjuk — húsz éve is volt. Amikor a Rába ETO játszott itten ku­pameccset. Kőházi Tibiék- kel, Angyal Robiékkal. Ak­kor bizony, a nagy Korsó­sék is felrugdosták a lab­dát a hegyoldalba, mert a hepehupák hátán sehogyan sem akarództ^tt lábra jönni a játékszer. Ma is látni kel­lene a Rábát, de elmarad a tv-közvetítés; a fene vigye el ezeket az engedetleneket! Támadgat a hazai gárda, de nem viszi túlzásba. A né­zőtéren több a futballista, mint bent a pályán. Hodúr és Benyó talán itt leste el Radicséktól, hogyan kell másnap kihagyni az ordító helyzeteket. Radics ajtó-ab­lak helyzetben áll a tizen­hatoson. „Tono, lőjjü” — rikolt egyszerre vagy öt to­rokból. Tono lő. Telibe talál­ja a kapust. Hiába no, nem mindenki Kocsis Lajos, ál­lapítja meg Tőre Oti, aki a pengés kisfröccskirály leg­nagyobb itteni tisztelője. Nem mindenki Tőre Oti, jön átellenből a válasz, arra utalván, hogy a korábbi for- gácsi kedvenc ezt a labdát digócipőben is berúgná, ta­lán még most is. Fogy a foci, mint a hold. Oláh Sinyo a bombázó, ez­úttal nem bombáz. Akadnak helyzetek, ám hiába hördü­lünk fel, elmarad a betelje­sülés. Galambosi jegyet akar vetetni a forgácsiakkal. Még- hogy jegyet, itthon? Fizesse­nek a tűzhelygyáriak, hogy Forgácson játszhatnak! Keres­sük a vezérszurkolókat. Sze­A nem karsztos hegységek­ben is kialakulnak barlan­gok. Ezek egyike a Mátrá­ban az ágasvári Csörgő- barlang. Nehéz ezeknek a feltárásuk, hiszen a vul­kanikus hegységek barlang­jai mozognak. A tarjáni barlangászok jó kapcsolatokat alakítot­tak ki több másik csoport­tal, közöttük az Alba Regia Egyesülettel. A klubból a nyáron egy csoport nálunk is járt, részt vettek a Há­romlyuk-zsombolybarlang feltárásában. Jártak hazánk harmadik legmélyebb bar­langjában, az Álba Regiá­ban. Ez a barlang Székes- fehérvár fölött, a Tési- fennsíkon található, 50 mé­teres löszréteg takarja. Eljutottak az idén az ország legmélyebb pontjá­ra, ez a Vecsembükki- zsomboly. — Nemegyszer két hegy­mászókötelet kellett egy­szerre használnunk a Bükk hegységben lévő zsomboly­ban — folytatta Buda Lász­gény Antal Kacor kint van, már fel is tud állni, adja isten, hogy még jobban meg­gyógyuljon. De hol van Ho- léczi a kolompjával? Tosót sem látom, pedig elmaradt az újpesti meccs. De ha itt lenne, akkor se látna sem­mit. Ugyanis a futballisták immár végleg csatlakoztak a taxisokhoz, ök is sztrájk­ba léptek. Megszűnt végleg a játék. Igaz, a taxisok se játszottak, mégis megnyer­ték a saját összecsapásukat. De hol vagyunk még itt a győzelemtől? Hiszen jönnek a zagyvarónaiak. Kriskó ke­vesebbet ül, mint áll, biztat­ja nagyobb vehemenciára saját tanítványait. Száll is befelé a labda. Baár Jani­ka nem lép ki a beadásra. „Fantomasz már nem mai gyerek, három húzással elő­re tudja, mi fog történni a pályán; tudja, nem lesz sem­mi hézag!” Ezt már én mon­dom, de mellettem Erdősi Tibi nem állja meg, hogy vissza ne vágjon. Nem megy ki, mert egyből megy ki­szedni a hálóból a labdát. Persze, ezt ő sem gondolja komolyan. Erdősit egyébként úgy tizen-egynéhány évvel ezelőtt kitiltották erről a pályáról, mert az istennek se volt hajlandó játszani a ZIM-serdülőben. Helyette eggyel több túlkorosnak kel­lett szerepelni. Mindig úgy kellett kilesni, mikor egy- érintőzni mentünk, hogy ne ólálkodjon vezető a környé­ken. Ezek persze régi dol­gok. Elöregedett a telep, nincs már, aki rúgja itt a port esteiig. Régebben egy karaj zsíros kenyérrel egész’ jól elvolt ott az ember egész napon át. Csak a sötétedés, no meg a szülői kényszer tu­dott leparancsolni minket a pályáról. Azóta már csak Oszvald Pisti játszik; ma is ő a csapat szíve, lelke. „Gyerünk, mert nem me­legít a Tűzhely!” Tőre Jani szurkol sajátos stílusában, de nem hallgat rá senki benn a pályán. Oda se néz már senki; a csapból, s a közeli presszóbéli sörpisztolyból is csak a politika folyik. Gás­pár edző szerint a játékosok­ra is ez volt rossz hatással. Mármint a benzinblokád. Végre vége, mi meg hazaku­tyagolunk. De ránk is fért már egy kis egészséges séta. S ami a lényeg: volt mér­kőzés ! ló. A víznyelők veszélyeseb­bek több barlangnál. Hegy­mászóink tavasszal jártak például Kelet-Németország- ban, az Elba menti hegyek szikláin. Augusztusban in­dult egy csoportunk a Tát­rába. Az őszi és téli ter­veinkből a legérdekesebb két tátrai csúcs megmászása. Az egyik a 2300 méter ma­gas Ganek. Ahhoz, hogy megmászhassuk, előbb egy szűk hágón is keresztül kell jutnunk. A másik a 2400 méter magas Közép- Orom. A klubtagok gyakran lá­togatják a pintérpusztai gyakorlóteret. Egyre több­ször látnak el ugyanis men­tőszolgálati feladatokat is. Buda Laci a hegymászó- és barlangásztúrákon szíve­sen fényképez. Beszterce­bányán és Berettyóújfalu­ban volt már kiállítása, és a napokban már Salgótar­jánban is megtekinthetők képei. Miskolczy István Hegyei II. osztály Tari mérleg: két mérkőzés, huszonegy gál! A bajnokság állása: Palkovits Gyula Fiatal gyarmati ökölvívók sikere % Balás Róbert A magasság és mélység titkai

Next

/
Thumbnails
Contents