Új Nógrád, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)
1990-10-30 / 177. szám
1990. OKTOBER 30.. KEDD TÁRSADALOM unmzzj 5 Megemlékeztünk... Iskolánkban október 6-ra mi, 8. osztályosok készítettük az ünnepi megemlékezést. Felkészítő tanárnőnkkel, Lázai Bertalanné- val, lelkiismeretesen állítottuk össze műsorunkat. Széles körű válogatás után sikerült kiválasztanunk a megfelelő szövegrészt. Ez a műsor az aradi 13 tábornok elitéléséröl, majd kivégzéséről szólt, részletes történelmi ismertetéssel. Végül egy Juhász Gyulavers hangzott el „Arad” címmel. Szerémi Adrienn 8.0. Endrefalva Mi is rövid ünnepi műsorral emlékeztünk a hősökre. Október 6-án megkoszorúztuk iskolánk névadójának, Madách Imrének szobrát, melyet Bobály Attila készített iskolánk számára. Ezután a Sasvári János népi iparművész által megmunkált aradi vértanúk kopjafáihoz helyeztük el a megemlékezés virágait. Szatmári Bernadett Nógrádmarcal 1990. október 23., kedd. Ünnep. Azaz „már” ünnep. Eddig meg sem lehetett említeni. De most, most már igen! Mi éltünk is ezzel a lehetőséggel. Kisebb megemlékezést tartottunk verssel és prózával. Történelemtanárunk is készült egy rövid beszéddel. A rendezvény után akadályversennyel színesítettük a programot. Készültünk erre a napra, de még pontosan ma sem tudjuk, hogy mi is történt valójában? Reméljük, az idő múlásával minden pontosan kiderül. Egy biztos. Október 23-ra a jövőben is emlékezni fognak a Kazári Általános Iskola tanulói. Tóth Edina Tőzsér Edina Sziasztok... Reggelente háromnegyed nyolctól nyolcig az iskolarádiósoké a jól berendezett stúdió Di- ósjenőn. A gyerekek még a nyáron a Balaton melletti Zánkán tanulták a rádióriporteri mesterséget. Kovács Laci, Sinka Sanyi, Végh Karcsi, Czmorek Éva, Valent Judit, Juhász Szilvia, German Manuela és Baranyai Kinga köszöntik az „éteren” keresztül az iskolásokat, hogy aztán sor kerüljön a zenés tornára, az aktuális „hirdetésekre”, a névnapozók köszöntésére, a napközis menü ismertetésére, divatra, illemtanra, és egyéb fontos tudnivalókra. Így nem is csoda, hogy a diósjenői iskolában várják a felhangzó zenét, és a vele járó köszöntést. „Jó reggelt, sziasztok...” A mi faliújságunkról Osztályunkban a faliújságon különböző cikkek mellett a tanulók élményeiket, gondolataikat is megírhatják. Ezért tettünk ki egy táblácskát ezzel a felirattal: „így írunk mi”. Már az első hetekben megtelt versekkel, amiket az oszÉs íme az egyik vers. tály tanulói írtak. Ebből szeretnék küldeni a szerkesztőségnek, s ha lehet közöljék azt. Hegedűs Klára 8. o. Szurdokpüspöki Emberek! Mentsétek meg a Földet! Emberek! Nem halljátok a környezel sikolyát? S nem halljátok a mérgező gépek zaját? Pusztítják az erdőt, az ártatlan fát, Mérgezi az ember a saját fiát. Lassan újra halljuk a bombák zaját? És sorra halnak meg az ifjú katonák? Pusztítják atommal a hegyet és a völgyet? Emberek! Mentsétek meg a Földet! Lajtrik Tamás 8. o. Rejtvény A rejtvény helyes megfejtése esetén a középső vízszintes sorban egy ismerősöd nevét találod. Vízsz.: 1. Kiharcolna. 7. Inni ad. 8. Akta fele! 9. A kérdéses név. 11. Lap és olaj jelzője. 12. Egyik napunk. 13. Omnibusz. Függ.: 1. Vigyázva használ. 2. Vályú. 3. Nem szelíd. 4. Jófajta innivaló. 5. A strucchoz hasonló, de annál kisebb madár. 6. Került, lett. Beküldési határidő: november 9. A legutóbbi betűrejtvényünknek 11 helyes megoldása találha1 2 3 4 5 6 7 ■ • 9 10 11 ■ ” 13 tó. A jó eredményt beküldők közül az alábbiaknak kedvezett a szerencse: Veres Katalin Szé- csény, Lipták Ildikó Nógrádme- gyer. Kovács Gyula Balassagyarmat. A könyveket postán juttatjuk el részetekre! Gyimesi csángók iskolánkban A hónap elején romániai magyar csángókat láttunk.vendégül. Az osztályban sokan gyűltünk össze, s izgatottan vártuk az idős bácsit és a 6. osztályos kisfiúi. A látogatók szívesen válaszoltak kérdéseinkre. Az öreg bácsi sokat mesélt nekünk a csángók népszokásairól: a lakodalmakról, ahol ő is gyakran hegedűit. Robi egy verssel lepett meg bennünket. Elmondta, hogy náluk az iskolában 10 jegyből áll az osztályzat és a földrajzból, történelemből tanultak egy keveset Magyarországról is. Kérdéseinkre válaszolva elmondták, hogy Romániában még mindig rossz az áruellátás, s beszéltek a decemberi forradalomról. Kisebb ajándékokkal és egy nógrádi népdallal kedveskedtünk vendégeinknek. Az iskola rádiósstábja a beszélgetésről magnófelvételt készített. Búcsúzáskor megkértük őket, Magyarországon járva máskor is látogassák rpeg iskolánkat. Jekkel Anett Nagy Julianna Salgótarján, Csizmadia Úti Általános Iskola Erdei iskolák találkozója Galyatetőn Galyatetőre az „erdei iskolába" már többször elrándultak a Petőfi Sándor Általános Iskola 4. a. osztályos tanulói. Nemrégiben az erdei iskolák találkozóján jártak ott, amikor is az ország minden részéből sok iskolás gyűlt itt össze, akik meglátogatták a mi „erdei iskolánkat” is. A gyerekek bemutatták, hogy mivel töltik itt az időt, hogyan dolgozzák fel a természettel kapcsolatos olvasmányokat, verseket, dalokat. A gyógynövények, a rovarok, a madarak világába is elkalauzolták a vendégeket. Képzőművészettel is foglalkoztak, megfestették az erdőt, levélnyomatokat is készítettek, de nem is akármilyet! Csuhéjba- bát fontak, faszeletekre szebbnél szebb ikebanákat készítettek. Nagy esemény lesz számunkra, hogy itt kerül sor a közeljövőben a biatlon-vb-re. A mi iskolánk síelői is részt vesznek majd a rendezvényen. Sajnos a pálya kialakítását csak azon az áron tudták megoldani, ha az „erdei tanoda” nyársalóját és a közös foglalkozásokon megszokott környezetet „elviszik az útból”. Reméljük a természet rövid idő alatt kiheveri ezt a csapást. Meg kell hogy említsük a nevelőim munkáját, akik mindig féltőn, óvón ügyelnek a gyerekekre. Köszönet jár Géczy Tiborné osztályfőnöknek, Homogáné-Pálko- vács Margit napközivezető tímár néninek és Hulitka Róbert tanító bácsinak. Saródi Gitta, Viszkok Viktória Salgótarján Összeállította: Kovács Margit Heten a hegyen Emlékeztek a recski rabszolgák Szombatra országos találkozót szervezeti a Recski Szövetség az egykori internáltak számára. Az alkalmat az szolgáltatta, hogy negyven évvel ezelőtt ezen a napon érkezett meg a kényszermunkatáborba Kistarcsáról a legnagyobb „szállítmány" 520 bírósági ítélet nélkül fogva tartott ember. tőkor jelenti az egyik recski férfi, aki a Bányász kultúrház vezetőjének segített volna a tervezett vacsora szervírozásában, hogy a fővárosból telefonáltak: a blokád miatt elmarad a találkozó. Az internáltak szenvedésben, kellemetlenségekben edzett emberek, zokszó nélkül veszik tudomásul a Olt volt a fogda, ahová annyiszor he/ái lak mutat ja a 81 eves Oláh Mihály. vön, s cgy-cgy kisebb emelkedőnek újból neki kell veselkedni. „Itt voltak az avósok barakkjai. az aggregálorház ma is áll, amott vannak a tavak, mögötte az internállak épületei. Emilt a Jeges barakkja volt, hogy mindenkit szemmel tarthasson, mellette a konyha, ahol Lencsés főszakács élet es halál ura volt, távolabb találhatók a műhelyek maradványai..." - S így megy az emlékezés, sokszor egymást is kiegészítve vagy pontosítva. Jeges és Lencsés maga is internált volt, de kegyetlenségben gyakran túltettek cgynémelyik ávóson. Épp úgy, mint Ács László doktor - akit Mengelének „becézlek" -, aki gúnyosan mondogatta: „Nektek, gyerekek, ez a szép környezet meghosszabbítja az életeteket, olyan egészséges a levegő. " A kőbányában a szúpataki Vi- cz.ián Pál esetét elevenítik fel: Egy lepattanó szikladarab kiverte a szeméi, és a tenyerében vitte megmutatni a felügyelő úrnak: kifolyt a szemem. Mire a reakció: nem mind a kettő?! Majcr István mesélte: a kezdetkor 82 húsz éven aluli lakója volt a munkatábornak, a végén - persze propagandisztikus céllal előzőleg néhány ifjút már elengedtek, de a többség meghall - 28-an szabadultak. Májért határőrtiszti iskoláról vittél el 19 évesen, azzal a váddal, hogy feltételezhetően demokrácia- és szov- jelellenes kijelentéseket tett a beosztottjai előtt. Ilyen mondvacsinált vádakkal tartották rabszolgasorban a többieket is. Akiknek bűnük legfeljebb az lehetett, hogy nem értetlek egyel a zsarnoksággal, és nem voltak hajlandók a feltétlen dicsőítésére. (sulyok) Az előzetes értesítés szerint a recsk-parádfürdői vasútállomáson 11 óráig várták be egymást az internáltak. De csak heten dideregtek a hidegben, no meg mintegy tucatnyi hozzátartozó, feleség, gyermek, unoka, akik maguk is kíváncsiak voltak azokra a helyszínekre, ahol szeretteik 1950 és 1953 között végigülték a kínt, a fizikai és erkölcsi megaláztatás minden lehetséges módozatait. Bátonyterenyéről ott volt a kisterenyci Koós Imre, Szeberé- nyi András, és Vaspá! Vilmos, a nagybátonyi Oláh Mihály, a ma- conkai Hajas Árpád, Rózsaszent" mártonból Majer István, Budapestről (vonattal) Éles Gusztáv. A két esztendeje elhunyt, hajdani nemti kocsmárosl. Kiss Ernőt leánya képviselte. Beszélgetés, tanácstalanság uralkodik, mígnem fél tizenketliogy is volt az? (Ifj. Váray Károly, a Magyarság Jövője társaság ügyvivő titkára barátként kísérte el a mellette álló egykori rabot, Májcr Istvánt; Szeberényi András emlékezik, Koós Imre és Eles Gusztáv hallgatja. A hátiérben lálhalé) kőbányai feladóállomást az internállak építették.) R. Tóth Sándor felvételei Egy, a helyszínen még fellelhető kevés relikviák közül: elhasználódott bakancstalp (Éles Gusztáv, Koós Imre és Vaspál Vilmos) Odáig ment kötélpályán a kő megyében is - szinte hermetikusan elzártak a kormány üzemanyagáremelése ellen tiltakozók, ezért az idős. kivétel nélkül nyugdíjas emberek képtelenek voltak a gyülekezési helyre eljutni, s nem indították el a budapesti szállító járműveket. egymáshoz gondosan, raktak le a köveket. Persze az idő... Ami fölöttük sem múlt el nyomtalanul. A lábak mar nehezebben engedelmeskednek, nemelvek megcsúsznak a még zoldulö lúBorús, hideg szombat köszöntött ránk, de nem ennek számlájára írandó, hogy az országos összejövetelt lefújták. Az ók a taxisok és magánfuvarozók - illetve a különböző társadalmi rendű és rangú szimpatizánsok - csütörtök óta tartó sztrájkja, a párosuló blokáddal együtt. Budapestet és több várost - Nógrád történteket, és ha már idefáradtak, akkor ők beteljesítik a tervezett feladatot. Köves, hepehupás, nagyon rossz állapotban lévő út vezet a táborhoz, a kőbányához. Az öregek mesélik, bizony ez nem ilyen volt valamikor, amikor a saját két kezükkel illesztgették
