Új Nógrád, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)

1990-10-21 / 171. szám

1990. OKTÓBER 21.. VASÁRNAP EMLÉKEZÉS innmmj Harmincnégy éve írták megyénk lapjai Szemelvények az 1956-os forradalom és szabadságharc sajtójából Amit minden igaz hazafi tudott, remélhe­tőleg végérvényesen kimondhatóvá vált: Magyarország — köztük Nógrád megye — népe forradalmi szabadságharcot vívott 1956 októberében és novemberében. Tavaly már szabadon emlékezhettünk a történésekre, a dicsőséges és szörnyű tettek­re egyaránt. Idén már nem csak emlékezünk — ünnepelünk is. Ország- és megyeszerte emlékünnepségeket rendeznek, tisztelettel adóznak a harcokban elesett hősök, a vész­törvényszékek által elítéltek és kivégzettek emlékének. Soha többé zsarnokságot! Soha többé diktatúrát! Csábítsanak bárkik, bár­milyen népboldogító igékkel és ígéretekkel. Legyen demokrácia! Valódi, az értelmes, értéket teremtő embert felemelő, az eleset­teket, az önhibájukon kívül elszegényedőket megsegítő, soha embert meg nem alázó, ide­ológia, vallás vagy faj miatt senkit ki nem rekesztő. Amilyen demokráciát kívántak te­remteni 1956 legjobbjai, a Nagy Imrék, a Bibó Istvánok és a többiek. Szemelvénygyűjteményünket Nógrád me­gye lapjaiból állítottuk össze, ízelítőül és emlékeztetőül. Megyénkben akkor még nem jelent meg napilap, ezért hézagosak a datálások. Teljes képet nyilván nem adhat­tunk, de arra törekedtünk, hogy az úgyneve­zett októberi eseményeket az elejétől a vé­géig nyomon kövessük. Három újságnévvel találkozhatnak röpke két hét alatt, jelezve mintegy az .erőviszonyok változását, a végső kimenetelt. Reméljük, érdekes és nem lesz haszonta­lan a korabeli írások végigolvasása azoknak a generációknak sem, akik az események után születtek, és így csak most szembe­sülhetnek a korabeli dokumentumokkal. (ok) Felhívás Nógrád megye dolgozó népéhez! Az 1956. október 26-án megalakult Nógrád megyei Ide­iglenes Forradalmi Nemzeti Tanács felhívja megyénk, Sal­gótarján minden hazáját szerető becsületes dolgozóját, hogy a rend és a nyugalom biztosítása érdekében mindent kö­vessen el. Ezért szükséges, hogy a karhatalmi szerveink mellé dol­gozókból és az ifjúságból szervezett belső őrségnek min­denki engedelmeskedjék... A közös nemzeti célokat szolgáló javaslatokat, követelé­seket a különböző szervek és intézmények az Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanács székhelyére: Salgótarjánba (Me­gye Tanács) juttassák el... Nógrád megye Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanácsa. (Szabad Nógrád, 1956. október 27.) Veres Péter beszél a budapesti Petőfi-szobornál (1956. ok­tóber 23.) II Bányász Szakszervezet Tröszt Bizottsága elnökségének felhívása Tudjuk, hogy sok jogos követelésetek van pártunktól és kormányunktól, nagyobb jogot követeltek az üzem irányí­tásában, meg kell oldani bérezési sérelmeiteket. Rendezni kell, illetve fel kell emelni a bányászok nyugdíját. Meg kell javítani az orvos-egészségügyi ellátást, sürgős intézke­dést kell tenni a lakásproblémák megoldására. Mindezek a sérelmek megoldhatók, ha utunkból elsöpörjük az akadá­lyokat. Pártunk és kormányunk új alapokra helyezte a ve­zetést, olyan hazafiak kezébe adta az irányítást, akik a dolgozó néppel karöltve kívánják megoldani a nép sérel­meit... (Szabad Nógrád, 1956. október 29.) Többezer példányban szórták Bányászok! Munkatársak!... Vasárnap a nógrádi mun­kások és parasztok közé Szlovákia Kommunista Pártjának lapját az „Új Szó”-t. Hogy ez az újság mimódon került Pozsony­ból Nógrádba és kik hoz­ták, nem teljesen világos. De, hogy a küldemény el­késett, hogy az „újságim- portálók” póruljártak, azt maga a nép mondta ki, amikor olvasás után papír­gombóccá gyúrta, széttépte, sárba tiporta a lapot... Néhány nap óta tiszta lapra, igaz betűt írnak már a magyar újságírók. Sza­bad nekik. Nem tiltja sen­ki . .. (Szabad Nógrád 1956 október 30.) flz igazság útján Szomorú játéka a vélet­lennek, hogy a Szabad Nóg­rád fejlécét éppen ezen a napon vesszük le a lap élé­ről. amikor Nógrád való­ban szabad lett. De mégis meg kell ezt tennünk. Mu­száj, hiszen tudjuk, érezzük, hogy ennek a címnek nem lehet többé helye, annyira megrendült benne a biza­lom. Nem csoda. A sztáli­nista önkény az országban, itt Nógrádban fojtogatta a szabadságra igaz, emberi szóra éhes lelkeket legto­vább. Még tegnap is cen­zúrázták a lapot azok, aki­ket ma elűzött a nép. Még tegnap is megakadályozták), hogy a gálád kútmérgezés- ről, az Üj Szó forradalmun­kat rágalmazó számának terjesztéséről szóló cikkün­ket így fejezzük be: „Va­jon kik voltak és miért tették?” Ma már tudjuk, mi­ért nem engedték Jakab Sán- dorék, hogy a cikk csor­bítatlanul jelenjék meg. Lelepleződésüket halogat­ták ezzel... (Nógrád Népe, 1956. ok­tóber 31.) Megalakult a Megyei Nemzeti Bizottság A legsürgősebb feladatok megoldását a járásokkal és a szomszédos megyékkel va­ló kapcsolat megteremtését egy szűkebb elnökség vég­zi. Tagjai: Garamvölgyi Antal (Kisgazdapárt), Ko­vács János (Parasztpárt), Laukó György (Kommunis­ta Párt), Kecskés Károly - (Szociáldemok­rata Párt), Mlinárik István, Édes György, Szabó István, Bajtai Jenő, Sartóris Kál­mán, Esztergomi Antal és Lénárd Andor. A Megyei Nemzeti Bi­zottság a forradalom szü­lötte. Feladata, hogy a for­radalmat vezető politikai célkitűzések talaján állva, kezébe vegye Nógrád me­gye irányítását, biztosítsa az élet normális folyását és megakadályozzon minden­féle restaurációs kísérle­tet. Segítsen ebben minket Nógrád megye népe! (Nógrád Népe, 1956. október 31.) Vonjuk vissza a szökevény Hajdú lúzsef képviselői megbízását! Hajdú József megyénk képviselője volt. Igen, csak volt, mert abban a pillanat­ban, amikor elfordult Nóg­rád megye népé fői, és el­hagyta az ország területét, önmagát fosztotta meg a mandátumtól. Nem kétséges: a megye népének egységes óhaja, hogy vonja vissza a Forra­dalmi Nemzeti Bizottság Hajdú József országgyűlési képviselői megbízatását és olyan emberre ruházza azt, Salgótarjánban október 27-én döntötték le a szovjet hősi emlékművet. aki ezekben a sorsdöntő órákban is hűen szolgálja a megye népét, és ezzel méltó a bizalmára. (Nógrád Népe, 1956. október 31.) B forradalmi erők felhívása 1. Követeljük, hogy a szovjet csapatok a Budavest területének elhagyása után, az ország területét is hagy­ják el... 2. Követeljük a kormány­tól, hogy a varsói szerző­désben résztvevő tagállamok azonnali összehívásával mondja fel a szerződést... 4. Kijelentjük, hogy min­den olyan idegen külső vagy belső ellenséggel szem­ben, amely hazánk földjére lép és függetlenségünkre tör, fegyverrel szállunk szembe. 5. Követeljük, hogy a Ma­gyar Néphadsereg szükség esetén a forradalmi erők segítségével egy héten belül vegye birtokába a Magyar- országon lévő uránérc le­lőhelyeket ... 8. Megegyezés történt, hogy a forradalmi fegyve­res ifjúság a közbiztonság, rend és nyugalom érdeké­ben a honvédség forradalmi bizottmányával és a rend­őrséggel karöltve tartja fenn a rendet, együttesen vállal­ják a néptől idegen elemek és gonosztevők összegyűj­tését és azok átadását a Magyar Független Bíróság­nak! Egyetértünk az ÁVH feloszlatásával, ugyanak­kor követeljük, hogy az ÁVH tagjai semmiféle fegy­veres, vagy karhatalmi ala­kulatnak tagjai ne lehesse­nek. Budapest, 1956. október 31. A felkelt forradalmi erők megbízottjai, a Néphadse­reg Forradalmi Tanácsának küldöttei. (Nógrád Népe, 1956. november 1.) Szemtanú beszámolója a budapesti eseményekről ezrek féküsznek halva ... A vérengzést kezdő test­vérgyilkosokat rutítsa mindörökké Káin bélyege ... Gerelyes Endre, IV. éves bölcsészhallgató. (Nógrád Népe, 1956. november 1.) Szenet adjatok! Így kiált most az ország: Dolgozzatok. Nem sztrájk­törő, hanem becsületes ha­zafi, aki most munkába áll. Ha nincs szén, nincs élet. Kazárnak csaknem min­den bányája dolgozik. , A munkástanács határozata alapján főleg ott termelnek, ahol jó szén van. Ha a vi­dékiek bejönnék, megindult a rendes termelés, Zagyván is megindult a munka mind­három műszakban, csak még nem teljes a létszám. Kisterenyén a szombati naptól dolgoznak. Hétfőin már a vidékiekre is számí­tanak. Mátranoválkon és Ró­nán is megindult a munka, csak még nem dolgoznak minden műszakban. Szo­rospatakon pénteken meg­kezdték a munkát, de csak egy műszakban. Mizserfán is megindult a termelés, de éjjel és délután még nem tudnak dolgozni. Nagyibá- tonyban, Ménikesen, Kányá- son és Tiribesen még csak a fenntartást végzik a hely­beliekkel. A hétfői napon viszont valószínűleg már minden bánya rendes kapa­citással fog termelni. (Nógrád Népe, 1956. november 4.) Űj úton Üj lap kerül ma az olva­só kezébe, az „Üj Ütőn”, a Magyar Szocialista Munkás­párt Nógrád megyei szer­vezete, s a Nógrád megyei Munkás-Paraszt Forradal­mi Bizottság lapja. Tudjuk, hogy a lap kézbevétele sok magyar munkásnak, pa­rasztnak, értelmiségnek erőt, biztatást ad. Előbb nem szólhattunk. Kivették ke­zünkből a legfontosabb esz­közöket — telefont, nyom­dát, stb. —, amivel hírt tudtunk volna adni me­gyénk dolgozóinak... Üj úton járunk hazánk függetlenségének kérdésé­ben. A teljes egyenjogú­ság, a testvéri szövetség, a szocializmust építő orszá­gókkal ... Űj utat járunk a paraszt­ság felé is. Szorgalmas, be­csületes parasztságunkat mindig tiszteltük, nagyna- becsültük szaktudását, élet­revalóságát, küzdelmes éle­tében való kitartását... (Üj Ütőn, 1956. november 8.) Pesti utcakép új címeres harckocsival 1956 októberében. ... Elmondom mindenki­nek, azoknak, akik hunyt szemekkel, s lefogott füllel nem átallották fasiszta fel­kelésnek nevezni egy nép élet-halál harcát, az inga­dozóknak, s a szilárdan küz­dőknek is: nincs a ma­gyar történelemnek olyan korszaka, ahol reménytele­nül induló, egyenlőtlen küzdelemben ezrek és ezrek ilyen heroizmussal tudtak volna harcolni, mint most Jókai tolla erőtlen lenne harcunk és diadalunk meg­írására, tetteik beszélnek méltóan... Kedd éjjel és szerdán dörögtek a fegyverek, a harc rendkívüli hevesség­gel folyt. Az a hír járta —, én igaznak tudom —, hogy Felhívás Nógrád megye Kommunistái! Magyar Dolgozók Pártjának tagjai!... Eredményes munkánk mellett nem titkolhatjuk, hogy a Rákosi-féle káros politika súlyos hibákat idézett elő. A pártban a parancsolgatás lett úrrá, a meggyőző munkát az adminisztratív módszerek és intézkedések jellemezték, ami­nek következtében háttérbe szorult a dolgozók véleményei­nek és jogos követeléseinek meghallgatása, s végrehajtása. A pártban lévő helytelen módszerek kihatással voltak az ál­lami, gazdasági életre. A szocialista demokratizmus hiánya gátja volt egész életünk egészséges fejlődésének... A Magyar Szocialista Munkáspárt minden egyes tagjának az legyen a legfontosabb feladata, hogy aktívan és példa­mutatóan tevékenykedjen a rend és a fegyelem helyreállí­tásában, az ellenforradalmi erők felszámolásában, a békés építőmunka megkezdésében, a Munkás-Paraszt Forradalmi Kormány programjának alapján. Járjanak élen népünk szebb, igazabb, független életének megteremtésében... A Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Ideiglenes Intéző Bizottsága

Next

/
Thumbnails
Contents