Új Nógrád, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)

1990-10-19 / 169. szám

1990. OKTÓBER 19., PÉNTEK GAZDASAG hepmm 3 Kommentár várva Salgótarjánbon járt a világkiállítást koordináló iroda munkatársa. Tájé­koztatót tartott arról, hogy öt év múlva hogyan, és miként tudjuk megren­dezni ezt a fontos ese­ményt. Annál is inkább, mert Magyarország és Ausztria, vagyis Budapest és Bécs közösen kapta meg a kiállítás rendezési jogát. A tájékoztatón sok min­denről szó esett. Csak egy valamiről nem. Konkrétan arról, hogy mégis, milyen pénzből finanszírozzák az egészet, ha egyáltalán hi­vatalos pecsét kerül a rendezésre. Mert ez még nem el­döntött. Hallottunk arról, hogy a külföldi tőkét kí­vánják szerepeltetni első­sorban. Ez annál is in­kább érthető, mert Ma­gyarországon sem most, — az előrejelzések alap­ján —, sem az elkövetke­zendő években nem lesz pénz a világkiállításra. Vagyis a kiállítás szerve­zői úgy képzelik, hogy a külföldi tőkés majd ide­hozza pénzét, épít autó­pályát, szállodát, telepít telefonvonalakat, mindazt, ami kiszolgálja az ide­várt huszonötmillió lá­togatót. Elképzelésnek szép. A konkrétumok azonban hi­ányoznak. Miként a pénz is. . . magánvállalkozók A most készülő gazdasági törvénytervezetek hátrá­nyosan érintik a magánvál­lalkozókat, ugyanakkor több fontos jogszabály — mint például az érdekképviseleti törvény — hiányzik, s még mindig nem tisztázott az érdekképviseletek és a kor- fnányzat viszonya sem — mondta az MTI munkatár­sának Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szö­vetségének újonnan válasz­tott elnöke azzal kapcsolat­ban, hogy a vállalkozók ér­dekvédelmi szervezete nem tartja megfelelőnek a köz­gazdaság! környezetet ha­zánkban. Többek között ezért is szükség lenne egy olyan vál­lalkozási minisztériumra, amely partnere lehetne az érdekképviseleteknek. Télre készül a Nógrád Volán A Nógrád Volán jelenleg 170 autóbuszt, 190 teherautót éa 80 pótkocsit Szenteltet. Ezek­ben a napokban már javában készülnek a télre, így például folyamatosan végzik az ak­kumulátorok feltöltését, a fűtőberendezések javítását, az ajtók, nyílászárók vizsgálatát. Képünkön: szerelik a hűtőventillátorokat. Import a raktárban A Szovjetunióban 18,2 milliárd rubel értékű rubelért és keményvalutáért beszer­zett importberendezés hever a raktárakban, amelyeknek állaga a rossz tárolási körül­mények miatt aggasztóan romlik — hangzott el a Szov­jetunió ügyészsége kollégiu­mának ülésén. A szovjet vál­lalatok évente mintegy 50 milliárd rubel értékben vá­sároltak új berendezéseket, ezen belül mintegy 10 milli­árd rube] értékben külföld­ről. A termelésbe be nem vont gépek és berendezések mennyisége évről évre nö­vekszik. Különösen súlyos­nak értékelte a kollégium a gáz- és a vegyipari ágaza­tokban kialakult helvzetet, ahol több száz millió rubelnyi nyereség maradt el az im­portberendezések raktározása miatt. Magyar halak Afrikában Az Agrober-Agroinvest hosszabb előkészítés után 1985—86-ban több millió hal­ivadékot szállított Algéria különböző víztározóiba. A magyar halivadék — fő­leg a döntő többséget képező növényevő fajqk — a kedve­ző klimatikus adottságok mi­att az európai átlagnál gyor­sabban fejlődött. A kapcsolatok továbbfej­lesztése révén halkeltető konténert, úszóketreceket, egyéb halászati berendezése­ket adott el az Agroirivest az algériai partnernek. Az ország fővárosától mintegy 140 kilométerre lévő Harezzg víztározó mellett felállított — a HALINNO ál­tal gyártott — konténer üze­mi próbáját a magyar szak­emberek ez év márciusában végezték el. Az első fehérbusa-szaporí- tás eredményes volt. Mivel az algériai édesvízi halászati szakembereknek kevés a ta­pasztalatuk, 3 fő a szarvasi HAKI-nál és a százhalom­battai TEHAG-nál egy hóna­pon keresztül bővítette szak­mai ismereteit. Alapítvány a közlekedésért A közúti közlekedés során tapasztalható felelőtlensé­gek gyakran veszélyeztetik a közlekedő emberek biz­tonságát. A Salgótarjáni Palóc Ru­tin Autósiskolánál szeptem­ber elejéig 800 személy szer­zett jogosítványt, a mai me- gyónkbeli hivatásos gép­járművezetők sokasága a jogelődnél, és itt sajátította el a későbbi életutat is meg­határozó közlekedési és mű­szaki ismereteket. A szak­mai színvonal és a tanfo­lyam díjai bizonyos ellent­mondást tükröznek, hiszen az oktatás feltételei a vá­rosban itt a legkedvezőbbek, a legkorszerűbb eszközökkel és feltételekkel rendelkez­nek, mégis itt a „legolcsób­bak”. Ma is fontos — honvédel­mi jellegű — szolgáltató­munkát végeznek. Ez külö­nösen kedvező a bevonulás előtt álló fiataloknak, hiszen 3500 Ft-ért szakmát is sze­rezhetnek. A Palóc Rutin Kft. csat­lakozott egy országossá szé­lesedett kezdeményezéshez, mely ,.Kulturált Közleke­désért Alapítvány” elneve­zéssel vált ismertté. Céljuk olyan gépjárműve­zetők képzése, akik jó szak­mai felkészültség birtoká­ban, kulturáltan, biztonsá­gosan, megbízhatóan vesznek részt a városi, a hazai és a nemzetközi forgalomban. Az alapítvány újabb lehe­tőségeket kínál, így tovább fejlesztik a saját gépjármű­vezető-képző hálózatot if. Az újabb szakköri munkát végző pedagógusokat és szociálisan rászoruló fiatalokat támo­gathatnak. A legkorszerűbb oktatási programok rend­szerbe állítása is a hamaro­san megvalósuló célkitűzések között található. Munkában a „rutinosok Salgótarjánban — a Füle­müle úton — levő oktatói bázis tevékenységéről sok kedvező véleményt hallani. A már jogosítvánnyal ren­delkezők utólagosan is na­gyon célszerűnek ítélik meg az M—3-as autópályán és a fővárosban végrehajtott gya­korló oktatást. Boldvai Krisztinának, Ott- már Sándornak és Horváth Jánosnak is a belvárosi for­galom „megízlelése” jelen­tette az első közlekedési si­kerélményt. Kelemen Lászlónénak is nagy önbizalmat adott a fő­városi út, hiszen közvetlen a vizsga előtt győződhetett meg saját felkészültségéről. Jónás András az autópálya „lehetőségeinek” kipróbálá­sáról tett kedvező említést, míg Gulyás Józsefnénak a Budapest belvárosában vég­zett parkolóhely keresése marad élmény... Természetesen ehhez ki­válóan felkészült, végtelen nyugalommal rendelkező oktatók is kellenek, akik nap­pal és éjjel is hivatásuk magaslatán állnak. Saj it felelősségükre vállalják az „Exluxíve” tanfolyamok szervezését. Nagy élettapasz­talatuk alapján tudják, kik a „vizsgára érettek” és aján­lásaikat is így teszik. Szá­mukra nem a húszórai gya­korlati oktatás mielőbbi vég­rehajtása a végcél, hanem a biztonságos közlekedés is­mereteinek az elsajátíttatá­sa. Mint hallottuk több je­lentkező esetén kihelyezett helyi képzést is szerveznek, mely további pénzt és idői takarít meg a jelentkezők számára. A Salgótarjáni Palóc Ru­tin Gép járművezető-képző Kft. a legkedvezőbb oktatási díjtételekkel, a legjobb fel­tételekkel vállal részt a köz­lekedési fegyelem erősítésé­ből. A vezetőknek nem kis gondot okoz, hogy az elért szintet a várható áremelések következtében miként biz­tosítsák a jövőben. (X) A kitessékelt igazgató esete Balassagyarmaton Napjainkban nem ritka a meglepetés Otthonában beszélgetek Tóth Józseffel, az Ipolyvidéki Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaság volt igazgatójával, akit a vál­lalati tanács a jogszabályban megfogalmazott kétharmados többséggel nem erősített meg eddigi beosztásában. A köz- tiszteletben álló, elismert szakember, vezető, igyekszik visz- szafogni, fegyelmezni hangját, időnként azonban kiérződik belőle, hogy bántja a választási eredmény, s még ma sem igen hiszi el, hogy ez a valóság. A máról holnapra állásá­ból kitessékelt erdőmérnöki és szakmérnöki oklevéllel rendelkező szakember 30 évig dolgozott az erdészet­ben. Végigjárta a ranglétrát, amíg eljutott az igazgatói beosztáshoz. Hét évig volt a MAVOSZ megyei intézőbizott­ságának megyei fővadásza. 1986-ban a kollégák biztatá­sára indult a megüresedett igazgatói poszt elnyeréséért. A nyolc pályázó közül őt tartotta érdemesnek a válla­lati tanács, hogy a kollek­tíva első számú vezetője le­gyen. — Mélyponton volt a vál­lalat, amikor átvettem irá­nyítását, amikor a PM— MÉM tárcaközi bizottság vizsgálata által megszabott kemény feladatok teljesítését vállaltam. Ebben az idő­ben hiányzott az összhang a vállalat vezetésében, ala­csony, elmaradott volt a műszaki, technikai színvonal, a gépek 77 százaléka nulla értékű volt, alacsonyak vol­tak a bérek. Az előző három év átlagában, évenként az export a korszerűtlen ter­mékszerkezet miatt 24,5 mil­lió forintot tett ki — foglal­ja össze tömören igazgatói megbízásának induláskor ka­pott „nászajándékát” Tóth József. — És mit adott most visz- sza a kollektívának, mit tel­jesített vállalásából, ígéreté­ből? — A vállalat életében 20 év alatt ilyen összegű be­ruházásra nem került sor. Kettőszázharmincöt-kettő- száznegyven millióról van szó, döntően a faiparban. Vezetésem ideje alatt, 1990- ig, évente 12—15 százalék­kal emelkedtek a bérek, ezen belül a műszakiaké 20 százalékkal. Tizenöt egyete­met, főiskolát végzett új szakembert sikerült a gaz­daságban az üres posztokra felvenni. Megháromszorozó­dott a tőkés export. Beindult a privatizáció. Kft. lett a fatömegcikk-gyártás, amely­ben a vállalat négymillió fo­rint tőkével részesedik, ön­álló kft.-ként dolgozik az acsai fűrészüzemünk. Folya­matban volt egy külföldi céggel vegyes vállalat ala­kítása, terveink között sze­repelt, hogy a többi faipari üzemet is privatizáljuk, vagy bérbeadás útján hasznosít­juk. — A négy évet felölelő igazgatói beszámolóhoz ket­ten, az alapító szerv küldöt­te és egy erdészetvezető szólt hozzá, elismerve az eddigi eredményeket. Ellene senki sem szólt, nem kérdezett. Nyílt szavazással és egyhan­gúlag elfogadták az igazga­tói beszámolót is, a vállala­ti tanács elnökének, Sipos Ferencnek az értékelését is. „A minősítésben foglalt el­ismerések és kifogások is­meretében, bízva abban, hogy a hiányosságokat az igazgató megszünteti be­osztásában, öt évre meg­erősíteni javaslom.” A titkos szavazás után 15 igent, 13 nemet számláltak össze, egy voks pedig érvénytelen volt. — Miként vette tudomá­sul a testület állásfoglalását? — Az ülést megelőzően nem korteskedtem, nem ké­szültem arra, hogy valaki­nek, vagy valakiknek az út­jában is lehetek. Az ered­mények és a gondok isme­retében abban bíztam, hogy megerősítenek beosztásom­ban — hangsúlyozza Tóth Jó­zsef. — A döntést fegyelme­zetten tudomásul vettem, senkit sem illettem semmi­lyen elmarasztaló szóval. Nem tagadom, hidegzuhany­ként ért a titkos szavazás eredménye. 37 évi tisztessé­ges, eredményes munka után váltam az egyik pillanatról a másikra munkanélkülivé. Nem könnyű ezt megemész­teni. Nem tudnak megvádol­ni azzal sem, hogy harácsol­tam, léha életet éltem stb. Minden időmet és erőmet az erdőgazdaság fejlődésére, dolgozótársaim életkörülmé­nyének javítására fordítot­tam. Tudomásom szerint, jó részük megdöbbenve vette tudomásul a testületi dön­tést. — Nem maradok kenyér nélkül —, mert a jó szak­emberre szükség van — hangsúlyozza Tóth József. — Két helyre is hívtak már. Nem szégyenlem, hogy nem vagyok igazgató, hiszen nap­jainkban nem ritka az én esetem, amikor tisztessége­sen és eredményesen dol­gozó vállalatvezetőket nem erősít mee a vállalati ön- kormányzat. Venesz Károly Segély a lengyeleknek A lengyel mezőgazdaság segélyképpen, térítésmente­sen, használt mezőgazdasági gépeket kap az NSZK-tól. Az NSZK mezőgazdasági minisz­tériuma e célra 10 millió nyugatnémet márkát szán, ezen az áron a nyugatnémet mezőgépgyáraik és kereske­dők lehetőséget papnak ar­ra, hogy megvessék Lábukat a lengyel piacon. Köszönjük mindazon választópolgárok bizalmát, akik sza­vazataikkal pártunkat és egyéni jelöltjeinket támogatták. Magyar Demokrata Fórum Nógrád Megyei Választmánya Elégedetlen magánvállalkozók

Next

/
Thumbnails
Contents