Új Nógrád, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)

1990-10-16 / 166. szám

1990. OKTÓBER 16., KEDD SPORT llEPTinil 7 Tízéves a shotokan karateklub Egy szelet Távol-Kelet Salgótarjánban — A karate kedvező fo­gadtatása egyelőre várat magára! Ez a mondat egy tíz évvel ezelőtti újságcikk­ben jelent meg. Az első­ben, amely a tarjáni shoto- kánosokról szólt. Ma már nem kezelik őket „fekete bárányként’'. . . A távol-keleti sportokkal a ’60-as, ’70-es években, fő­leg egyetemisták. főiskolá­sok próbálkoztak, külföldi tanulók segítségével. Salgó­tarjánba a '79—'80-ban vég­zett diákok révén került be a karate. Béres Zoltán és Lantos Zsuzsa rakták le a klub alapjait, majd dr. Kő' halmi Károly, Tóth Tibor, Gubán Miklós és Gubán Ákos csatlakozott a kezdő­csapathoz. Dr. Gulyás Péter volt az első évek fő instruk­tora. Több, mint 200-an kezd­ték meg az edzéseket az első tagtoborzó után. de még ezt is felülmúlta a második. Eb­be a csoportba jelentkezett a két későbbi sikeres ver­senyző, Ponyi Ferenc és Jó' zsa Barna is. Az első szí- nesöves vizsga még csak Gubán Miklósnak sikerült, 1982-ben. Ekkoriban már tömeg­sporttá vált a karate, de ki­nevelődött egy nagyon te­hetséges versenyzői gárda is. Megalakultak a shotokan klub pásztói, szécsényi és nagybátonyi csoportjai. Az első öt év legnagyobb ese­ménye az 1984 szeptembe­rében, általuk megrende­zett nemzetközi verseny volt, nyugatnémet, osztrák, ju­goszláv és magyar csapatok részvételével. Tízéves működésük alatt állandó gondjuk volt az ed­zőterem. Megalakulásuk óta a Bolyai Gimnázium adott otthont a csapatnak, de nyáron megkezdődtek a vándorlások. Az önfenntar­tó egyesület pénzgondok­kal küzdött. Fő dilemmá­juk: vagy csak terembérlet­re lesz pénz, vagy csak ver­senyeztetésre, márpedig a kettő külön-külön nehezen képzelhető el. Majd végül, tízéves függetlenségüket feladva, megállapodtak a salgótarjáni Fenyő Fa- és Szolgáltatóipari Kisszövet­kezettel, mely vállalta a te­rembérlet és a versenyez­tetés költségeit, cserébe eredményes versenyzést és reklámozást kért a klubtól, akiknek új nevük már: Sal­gótarjáni Fenyő SE Shoto­kan Karate szakosztálya. Boldog születésnapot a ka­rateklubnak. elindítóinak, kísérőinek és jelenleg; tag­jainak! Minthogy minden­kori problémájuk, évtize­des teremgondjuk immáron megoldódott, azt kívánjuk, minél többen ünnepelhessék együtt a 15 éves jubileumot! — dudellai — Talán ők lesznek a jövő bajnokai. Fotó: Bíró Bajnokságok, eredmények, versenyek ATLÉTIKA A közelmúltban rendezték meg az országos ügyességi csapatbajnokságot, és az or­szágos gyalogló-csapatbaj­nokságot, fiatálkorúaik ré­szére. A Bgy. HVSE atlétái mind a két versenyen érde­kelve voltak, s értékes he­lyezéseket értek el. Eredmények. Ügyességi csb., serdülő fiúk, kalapács- vetés: 2. Bgy. HVSE 53,905 m-es átlag -(Nagy Csaba 67,30, Benkó Zoltán 58,70, Sasinszki István 48,26, Ko­vács György 41,36). Mind a négyen aranyjelvényes szint felett teljesítettek. Gyalogló-csb., serdülő B., fiúk, 5 km: 2. ..Bgy. HVSE (Fülöp Attila 29:30, Ádám Ákos 31:30, Szántó Csaba 35:30, Pál Tamás 36:30). Ifjúságiak, 10 km: 5. Bgy. HVSE (Mayer László, Szaba­dos Ákos, Nyi'kon Tibor, Máthé Botond). Serdülő A., 10 km: 6. Bgy. HVSE (Má­kos Csaba, Szórádi Zoltán, Lavrik Zsolt, Kovács Mi­lán). * A gyarmati gyaloglók a napokban Kassa szomszéd­ságában, Rusikovban indultak nemzetközi versenyen, ahol a hazaiak és a magyarok mellett lengyelek is rajthoz álltak. A serdülő fiúk 2 km- es távján Ádám Ákos vég­zett az élen, a 2. helyen Fü­löp Attila lépte át a célvo­nalat. A 3 km-es távon Szarvas Péter a 4. helyen végzett. A salgótarjáni Madách Gimnáziumban többéves hagyomány, hogy megrende­zik a tantárgyi sportágak újoncbajnokságát. Először atlétikában mérték össze tu­dásúkat az iskola 1. osztá­lyos tanulói, az SKSE sport­telepén. A lányok küzdelmei hoztak magasabb színvona­lat. Győztesek. Leányok; távol- ugrás: Földi E. (I. a) 4,79; súlylökés: Földi E. (I. a) 9,03; magasugrás: Nagy G. (T. d) 125; 100 m: Podobén Zs. (I. a) 13,6; 800 m: Len­gyel A. (I. a) 2:40,5. Fiúk; távolugrás: Kosléder D. (I. a) 4,83; súlylökés: Ora- vecz G. (I. c) 8,96; magasug­rás: Csépe B. (1. d) 135; 100 m: Sáfár Z. (I. a) 13,5; 1000 m: Huszár E. (I. a) 3:16,3. LABDARÚGÁS Bátonyterenye kispályás labdarúgó-bajnokságának végeredménye. 1. Fűtőber 16 14 1 - 1 74-HO 44 2. M — K M. 16 11 - 3 2 55-21 36 3. Városg. V. 1-6 9 2 - 5 49-33 31 4. Szénbány. 16 9 11 5 36-36 30 5. ELAN 16 7 - 1 8 27-50 22 6. FIESZ 16 6 1 - 9 41-45 20 7. Hányás 16 5 - 1 10 26-39 16 8. Eszkimó 1,6 3 1 - 12 25-48 11 9. Mátra AEK 16 2 - - 14 31-84 6 TENISZ Nógrád megye amatőr te­nisz-csapatbajnokságának eredményei: Mátramindszent —Balassagyarmat I. 1—5, Sportcsarnok—Lendület 1—5, Petőfi—Balassagyarmat II. 4—2, SKÜ—Vendéglátó 3—3, NAÉV—St. Városi Tanács 0—6, Balassagyarmat I.— Sportcsarnok 6—0, Balassa­gyarmat II-—NÁÉV 6—0, Pe­tőfi—Lendület 4—2, Vendég­látó—Mátramindszent 4—2, St. Városi Tanács—SKÜ 1—5, Lendület—Bgy. I. 1—5, SKÜ—Bgy. II. 2—4, NAÉV— Petőfi 0—6, Sportcsarnok— Vendéglátó 2—4, Mátramind­szent—St. Városi Tanács 2—4, Vendéglátó—Bgy. I. 0—6, Bgy. II.—Mátramindszent 4—2, Petőfi—SKÜ 5—1, St. Váro­si Tanács—Sportcsarnok 4—2, NAÉV—Lendület 0—6, Bgy. I.—St. Városi Tanács 6—0, Sportcsarnok—Bgy. II. 1— 5, Mátramindszent—Pető­fi 1—5, SKÜ—NAÉV 6—0, Lendület—Vendéglátó 3—3, Bgy. II.—Bgy. I. 2—4, NÁÉV —Mátramindszent 3—3, Pe­tőfi—Sportcsarnok 6—0, Len­dület—SKÜ 2—4, St. Városi Tanács—Vendéglátó 4—2. Vendéglátó—Bgy. I. 1—5, Sportcsarnok—NÁÉV 5—1, Bgy. I.—Petőfi 4—2, Mátra­mindszent—SKÜ 1—5, Len­dület—St. Városi Tanács 2— 4, NÁÉV—Bgy. I. 0—6, St. Városi Tanács—Bgy. II. 1— 5, Petőfi—Vendéglátó 4—2, SKÜ—Sportcsarnok 6—0, Mátramindszent—Len­dület 1—5, Bgy. I.—SKÜ 2— 4, Bgy. II.—Lendület 4—2, St. Városi Tanács—Petőfi 2—4, Sportcsarnok—Mátra­mindszent 3—3, Vendéglátó —NAÉV 4—2. A végeredmény 1. B.-gyarmat I. 9 8 - 1 44-10 16 2. MT Petőfi 9 8 - 1 40-14 16 3. B.-gyarmat II. 9 7 - 2 37-17 14 4. SKÜ 9 6 li 2 36-18 13 5. St. Vár. Tan. 9 5 - 4 26-28 10 6. Vendéglátó 9 3 2 4 23-31 8 7. Lendület 9 3 1 5 28-26 7 8. Sportcsarnok 9 117 14-40 3 9. M.-mindszent 9 - 2 7 16-38 2 10. NAÉV 9 - 1 8 6-48 1 Pályáról pályára Nem tévedtek el a Nagyerdőben Gyönyörű verőfényt, lá­gyan simogató hőhullámo­kat hozott a vénasszonyok nyara az elmúlt hét végi fo­cifordulóra. Ez nem bizo­nyult kellemetlen előjelnek, s a futballhívek ezúttal nem hagyták otthon virágosabbik kedvüket. Más kérdés, hogy ez mennyire maradt meg az­tán a pálya szélén. Az előzetes várakozások ugyanis volt, ahol bejöttek, s volt, ahol nem .jöttek be. Nem hiszem például, hogy elégedetlenek lehetnek a Síküveggyár SE szurkolói, hiszen csapatuk az NB II. Keleti csoportjának 9. for­dulójában értékes, 0—0-s döntetlent harcolt ki a Deb­receni MTE otthonában. Igaz, ez a siker momentán arra volt jó, hogy egy hely­ivel visszaaraszoljanaik a táblázaton. Abban, hogy az üvegesek nem tévedtek el a nevezetes debreceni Nagyerdőben, annak is volt némi szerepe, hogy csaknem egyéves kiha­gyás után ismét Hiesz Fe­renc állt a háló előtt. A vé­delem ezúttal is megtett mindent a siker érdekében, s hogy ott hátul nem is rosz- szul serénykedtek, mutatja, hogy a tabella 4. helyén ta­nyázó együttes otthonában az üvegesek biztosan húzták ki kapott gól nélkül, ami azért — valljuk meg — nem lebe­csülni való teljesítmény. Igaz, a csapat többségében olyan játékosokból áll. akik­nek a védekezés inkább az erősségük. Nem elvetendő erény ez, kiváltképp, ha va­lóban sikerül lehúzni a ro­lót saját kapujuk előtt, mint tették ezt a cívis városban. A helyzetek kihasználása s ezúttal már egyáltalán a gólszerzés nem sikeredett. Pedig most is vezettek az üvegesek szép számmal el­lentámadásokat, különösen a második félidőben, a vil­lámszélső Balogh Zoltán be­cserélése után. Igaz, hogy Bognár játékvezető se na­gyon „szerette” a vendége­ket, mert valószínűleg csak ő tudná megmondani, miért nem ítélt 11-est Mohácsi és Gyetvai buktatása után. .. Mindenesetre nem ártott vol­na meg a győzelem. Jó, jó, már hallom, me­gint csökkenteni próbáljuk egy jó eredmény ’ értékét. Egy frászt akarjuk csökken­teni. A DMTE otthonában, itt a Keleti Csoportban, akár­melyik csapat sikerként könyvelheti el a döntetlent. Ámde hogyha megcsillan a lehetőség, jó lenne kihasz­nálni. Legalább úgy kihasználni, mint az SBTC tette itthon a gyöngyösiek ellenében, egy osztállyal lejjebb. A hazai gárda korábbi vészes gólsze­génysége ezzel a 4—2-vel talán átadta magát a múlt­nak. Maga a mérkőzés egyébként olyan összecsa­pást hozott, amely után az egyik szeme sír, a másik ne­vet az embernek. Lássuk csak sorjában. A találkozón az. október kö­zepi kánikulán kívül is csak­nem minden előfordult, ami megadja egy jó mérkőzés savát-borsát. Győzött a ha­zai csapat, hat gól született, némelyikük nem is akármi­lyen fajtából. Estek talála­tok közelről és messziről, lö­vésből és fejesből, érintés nélküli szögletbecsavarás után. Akadt mellesleg két kiállítás (mindkettő a ven­dégek soraiból), elhibázott 11 -es (ez viszont a hazaiak részéről). Hol a vendéglá­tók, hol a vendégek vezet­tek. Kiegyensúlyozott, ke­mény küzdelem folyt mind­végig a játéktéren. De most jön a „de”! Mert az is a mérkőzés króniká­jához tartozik, hogy maga a játék ritkán emelkedett a márkás futball magasságai­ba. Ügy is mondhatnánk, hogy a játék csapnivaló volt! (Ek­képp, hexameterben...) A szembenálló felek szinte vé­gig egymás durva hibáiból éltek, összjáték, vagy meg­komponált támadás alig-alig akadt a kilencven perc so­rán. Főleg a hazaiak kap­kodtak sokat, miközben a vendégek valamivel okosab­ban terelték a labdát. Egé­szen a mérkőzés hajrájáig, amikor viszont közülük ket­Hiesí Ferenc (Síküveggyár SE) így örült a sikeres visz- sza térésnek ten is elvesztették a fejüket, és a kiállítás sorsára jutot­tak. Ezután kerekedtek felül — immár megérdemelten — a Stécé-fiatalok, akik vég­eredményben értékes győ­zelmet arattak, s feltornász­ták magukat a tabella 4. helyére. Ramhányban csaknem het­ven percig állt a zászló. Ve­zettek, majd elhibáztak egy büntetőt. Ezért büntetett a bélapátfalvai gárda; szinte pillanatok alatt berámoltak a vendégek egy „hármast”. Ezzel az újabb vereséggel a Kerámia az utolsó helyre zu­hant. Pedig játszott az ösz- szes, a gyárból kirúgott fut­ballista. De el lehet képzel­ni, milyen lelkiállapot­ban. . . Egész héten másról sem beszéltek a pásztóiak, mint arról, hogy megverik a lis­tavezető SKSE-t! Akarni persze mindent lehet, gon­doltuk, aztán tessék: való­ban legyőzték a kohászokat! Ügy látszik, mégiscsak jót tett az a kisebbfajta, sokkte­rápia, amit az utóbbi hetek­ben a pályán, s a pályán kí­vül elszenvedett a gárda. Az újoncok megkettőzött aka- rásssal küzdöttek, helyen­ként jól is játszottak, és ez meghozta gyümölcsét. Mel­lesleg bebizonyították or- szágnak-világnak, hogy kár lenne még őket idő előtt le­írni (ezt egyébként senki nem akarja, sőt...). Végezetül, de nem utolsó­sorban álljon itt egy majd­nem egészen rosszindulatú gondolat, a balassagyarmati­aknak címezve. A fák ott sem nőnek az égig... Balás Róbert Becsületsértő klubelnök Pelé államelnök akar lenni! Ha Edson Arantes do Nascimento, azaz Pelé, a Brazil Labdarúgó Szövetség elnöke kívánna lenni, azon senki sem csodálkozna. Ám ő többre, politikai szerep­lésre vágyik, sőt mi több, a Jornal do Brasil című lap­nak adott interjújában beje­lentette: indul majd az ál­lamelnöki tisztért folyó „ver­senyben”. — Tudom, a jelenlegi el­nök, Fernando Collor do Mello elismert politikus, de felveszem vele a küzdel­met — húzta alá Pelé. El­mesélte: az utóbbi fél 1 év­ben nem tartózkodott brazil földön, ám amikor vissza­tért oda, pontosan látta, hogy a dél-amerikai ország feszítő szociális gondjain nem javított a jelenlegi kor­mányzat. Ügy vélte, Brazí­liának „demokratikus szo­cializmus” kell, az segítene a jelenlegi nehézségekből való kilábalásban. Pelé október 31-én Milá­nóban lép pályára azon a mérkőzésen, amelyet 50. szü­letésnapja alkalmából ren­deznek meg. Most abból a célból érkezett Santosba, hogy ott felkészüljön erre a 90 percre. Példátlan kijelentésre ra­gadtatta magát Jesus Gil, az Atletico Madrid labdarúgó- csapatának elnöke, miután elégedetlen volt a francia Michel Vautrot játékvezető közreműködésével egy tava­lyi UEFA-kupa mérkőzésen, amikor együttese az olasz Fiorentinával találkozott. Az A Ferencváros és a dán IF Bröndby vezetői meg­állapodtak a labdarúgó UEFA-kupa mérkőzések idő­pontjairól. Az első találko­zót október 24-én szerdán, A Kaszparov—Karpov sakkvilágbajnoki döntőnek otthont adó New York-i Hud­son színházterem folyosó­ján nem mindennapi gyűj­temény megtekintésére nyí­lik lehetőségük az érdeklő­dőknek. Száz különleges sakk-készletet állítottak ki, amelyeket két szenvedélyes gyűjtő, a philadelphiai Da­vid Hafler és egy michiga- ni orvos, George Dean bo­csátott a szervezők rendel­kezésére. Főleg a 71 éves David Hafler kollekciója egyedül­egyesület vezetője a bírót „ferde hajlamúnak” nyilvá­nította, de nyilván nem gon­dolt arra, hogy ennek a megjegyzésnek súlyos követ­kezményei lehetnek. Az európai szövetség, az UEFA fegyelmi bizottsága november 16*ára beidézte meghallgatásra Jesus Gilt... 19 órakor Koppenhágá­ban rendezik, míg a vissza­vágót, zárt kapuk mögött, november 7-én, szerdán 18 órakor az Üllői úti stadion­ban játsszák. álló a világon; 40 országból 230 exotikus sakk-készletet szerzett meg, amelyek kö­zött fából, porcelánból, üvegből készült figurák csakúgy megtalálhatók, mint elefántcsontból, aranyból, ezüstből és drágakövekből mintázottak. Hafler gyűjte­ményének legrégibb és egy­ben legértékesebb darabja egy XV. századból való francia topáz- és kristály­készlet, amelynek még esz­mei értékét is nehéz felbe­csülni. Döntöttek az időpontról Különleges sakkgyűjtemény

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents