Új Nógrád, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)

1990-10-16 / 166. szám

1990. OKTÓBER 16., KEDD GAZDASAG \ íznjTnnu 3 Árutőzsde-konferencia Budapesten Kommentár Verseny A megélénkülő vállal­kozó kedvet jelzi, hogy a megyeszékhelyen újabb piac nyílt. Amolyan „len­gyel" piac, kiegészítve azzal, hogy árulni akar­nak használt cikkeket, élelmiszert, idényjellegű zöldséget, gyümölcsöt. Mindezeket olcsón, il­letve olcsóbban a meg­levő üzleteknél, boltok­nál. Az nem vitás, hogy konkurenciát jelente­nek. Jelentsenek! Már csak olyanok vagyunk mi vásárlók, hogy ott vásá­rolunk, ahol olcsóbb. Az is nagy vonzerő, ha né­hány forinttal. Mert ami­kor jobbról-balról csak arról hallunk, mi drá­gább, vagy minek emel­kedik az áro, megnyugta­tó, ha olcsóbban kínál­nak valamit. A nagyobb forgalom odavonzza az árusokat is. Tudvalevő, hogy a vál­lalkozó is meg akarja ke­resni a maga hasznát. Ez természetes. De nem mindegy hogyan teszi. Kíméletlen gyorsasággal meggazdagodni, vagy tü­relmesebben, hosszabb időt kivárva, tartva a több vevő, kisebb haszon hosz- szabb távon elvet. Vannak ellenzői a sok kisebb-nogyobb vállal­kozásnak. Az igazság ta­lán mégis abban rejlik, legyenek csak sokan, ©lyan versenyben, amely­nek tétje a vásárló elhó- dítása A választékkal, kínálattal, olcsósággal.-cse­A Budapesti Árutőzsde, a Chicago Board of Trade és a Chicago Mercantile Exchange szervezésében és szponzorálásával 1990. októ­ber 29—november 1. között első ízben árutőzsde-kon­ferenciát tart Kelet-Európa minden érdeklődője számá­ra. A konferencia célja, hogy a térségben bekövet­kezett változások előmozdí­tása érdekében segítséget nyújtson. A világ két legje­lentősebb árutőzsdéje első ízben jelentkezik a kelet­európai térségben és a kon­ferencián legmagasabb szin­ten képviseltetik magukat. Csaknem 20 fős delegáció érkezik ebből az alkalomból. A konferencia ideje alatt a szervezők nemzetközi sajtó- konferenciát tartanak, ahol beszámolnak terveikről és jövőbeni esetleges együtt­működési törekvéseikről. A sajtókonferencián a OBOT- től Thomas Donovan, a CBOT elnöke, a CME részé­ről Leo Melamed, a végre­hajtó bizottság elnöke, a Budapesti Árutőzsde részé­ről pedig Keresztesi Szergej elnök vesz részt. AUKCIÓS — AKCIÓ Rendkívüli lehetőséget kínál a befektetőknek a MAGYAR NEMZETI BANK. A már kél éve tartó diszkont kincstárjegy aukciókon a folyamatosan emelkedő ho­zamok mellett - amely jelenleg már 30%-ot meghaladó is lehet - a diszkont megtoldásaként NYERÉSI ESÉLYT IS ADUNK ügyfeleink (JOGI SZEMÉLYEK) számára. Aki 1990. utolsó negyedévében 90 napos lejáratú diszkont kincstárjegyet vásárol és azt 1990. december 31-én a tulajdonában tartja, a diszkont mellett megnyerheti a vásárolt kincstárjegy névértékének 10 százalékát. A sorsolást fogadóssal egybekötve 1991. január 11-én rendezzük meg, melyre meg­hívjuk mindazon cégek képviselőit, akik a fenti időszakban diszkont kincstárjegyet vásároltak, köztük a 10 leendő nyertest. A 90 napos lejáratú aukciók időpontjai az alábbiak: 1990. október 24. 1990. november 7. 1990. november 21. 1990. december 5. 1990. december 19. További felvilágosítás: MAGYAR NEMZETI BANK NÖGRAD MEGYEI IGAZGATÓSAGA Salgótarján, Rákóczi út 15. Telefon: 10-165, 10-722. (1497/Sz) Kukorica­böngészők Minden szem aranyat ér az idén a kukoricából, hi­szen az aszály legjobban ezt a növényt sújtotta a földeken. Az egyre szűkö­sebb pénztárcánknak jól jön egy kis spórolás és takaré­koskodás, hiszen a termelő- szövetkezetek földjein ösz- szeszedhető egy pár zsák­nyi termés télire. Felvéte­leink Mátraverebély hatá­rában készültek, ahol a he­lyi lakosok böngészik a földről a tyúkoknak és a sertéseknek szánt eledelt. (Rigó—) Hosszú távon előnyös lesz, de most...? Romokban a KGST Az elmúlt egy évben több változás volt ebben az ország­ban, mint az azt megelőző húsz évben együttvéve, követke­zésképpen amin tegnap megdöbbentünk, mára elvesztette újdonságértékét. Ám a szenzációk leértékelődésének idején is tények maradnak a tények: a magyar gazdaság egyik tartópillére, a KGST-kapcsolat egyik hónapról a másikra összeomlott. A reformközgazdászok régóta reménykedtek ab­ban, hogy előbb-utóbb fokozatosan le tudunk válni a tech­nológiánkat, pénzügyi-külkereskedelmi kapcsolatainkat évti­zedekkel visszavető keleti piacról, ám ezt a drámai gyor­saságú átalakulást senki sem tervezte, és tegyük hozzá, senki sem akarta. A meglehetősen riasztó tények közismertek: miköz­ben az idén a jelentős csökkenés ellenére még min­dig a magyar export fele a KGST-piacokra kerül — azaz a nemzeti jövedelem egynegyede itt realizálódik —, jövőre ez az arány akár ötven százalékkal is csök­kenhet. Ez a váratlan és drámai leépülés különösen a nyáron gyorsult fel az NDK gazdaságának össze­omlásával, valamint a szov­jet belső politikai helyzet szétzilálódásával. Ez utóbbi a mi szempontunkból min­denekelőtt azt jelenti, hogy a tagköztársaságok egyre érezhetőbb önállósulása mi­att mind kérdésesebb, hogy tulajdonképpen kinek szál­lítunk, ki határozza meg a kereskedés feltételeit, ki és mennyit fog fizetni. Természe­tesen ez utóbbi a legkénye­sebb kérdés és sajnos, áz elmúlt hónapokban itt sem nekünk dolgozott az idő. Míg tavasszal a dollárelszámolás­ra való áttérés minél előb­bi bevezetése látszott üdvö­zítőnek, ma már látni, hogy sokkszerű — következéskép­pen romboló — hatású le­het a magyar gazdaságra, ha átmenet nélkül belépünk az úgynevezett szabaddevi­zás elszámolásba és a vi­lágpiaci árak lépnek élet­be. Csak néhányat a máris érzékelhető hátrányokból: a teljesen szabad kereskedés a magyar gépipart kiszorít­ja a szovjet piacról, már­pedig ezeket az árukat má­sutt nem lehet eladni. Ha Tabula rasa-t kezdünk a kétoldalú kapcsolatokban, akkor mindazok az eddigi előnyök, amelyek valame­lyest kárpótoltak a hátrá­nyokért, számunkra mind megszűnnek, miközben a Szovjetunió oldalán csak az előnyök nőnek. Mindenek­előtt az energiakapcsolatok egyenlőtlen volta érint min­ket igen hátrányosan. Évti­zedekig pumpáltuk a milli- árdokat a szovjet energia­beruházásokba annak remé­nyében, hogy ez majd „meg­véd” a világpiaci olajárak közvetlen hatásától. Most, amikor a világpiácon a hordóként negyvendolláros olajár számít a „normális­nak”, azzal kell számolni, hogy a szovjet partner egy elegáns mozdulattal áttér a világpiaci árakra és azon szállít —, ha egyáltalán szállít — kőolajat. A messzebbre tekintő szak­értők persze, nyugtatgatnak bennünket, hogy hosszú tá­von csak előnyünk származik a keleti kapcsolat átalakí­tásából. Vállalataink rá­kényszerülnek a világpiaci mércével mérhető termelés­re, a modernizációra. Meg­szűnik kiszolgáltatottságuk a szovjet gazdaság irányá­ban, amely amúgy is egyre ingoványosabb terepnek bi­zonyul. Persze, ezután is nagy fantázia lesz a szovjet birodalommal, vagy az utód­államokkal folytatott keres­kedelemben — sőt a lehető­ségek várhatóan csak nőni fognak —, ha a magyar ipar túljut a mostani modernizá­ciós válságon, és valóban egyenrangú partnerként le­het majd üzletet kötni. Mindez persze. kevéssé vi­gasztalja azokat a munká­sokat, akik ma és holnap kerülnek az utcára a KGST- piac összeomlása miatt. Két­ségtelen, hogy mai helyze­tünkben az az ország ér­deke: a szovjet—magyar gazdasági kapcsolatokban is „békéssé” tenni az átmene­tet. Ehhez sok-sok türelem, szakértelem és tárgyalási készség kell. No meg poli­tikai bölcsesség. Aki a tér­képre pillant, láthatja, hogy hatalmas keleti szomszé­dunk bizony a mi rendszer- váltásunktól függetlenül ugyanott van a helyén. A szovjet gazdaság a jövőben valószínűleg sokkal kevésbé lesz a mi termékeinkre rá­utalva, mint amilyen fontos lesz nekünk ezután is, hogy piacot találjunk a magyar áruknak. P. É.----------------------------------------------------------------------------------——---------------!---------------­So k mindent kínálnak a Discontban A boltban gazdag kínálat várja a vásárlókát. Üj bolt nyílt Salgótar­jánban a volt MHSZszék- házban Discont Áruház né­ven. Az üzlet választéka iga­zán sokoldalú, mint arról Bencsik István, a Salgóker Kft. ügyvezető igazgatója is beszélt. — Mit talál itt a vásárló? — Sokfélét és olcsó áron. Célunk, hogy olcsóbbak le­gyünk másoknál. Mi köz­vetlenül a termelőktől vá­sárolunk. Viszonteladókat is szívesen látunk, nekik nagykereskedelmi árpn kí­nálunk árut. Nagy a vá­lasztékunk sporttáskákból, iskolásoknak divatos háiti- táskákból. Butikosoknak is érdemes benézni hozzánk, mert bőven van fehérnemű-, gyermekruha-, pulóver-, für- dőköpeny-kínálatunk. — Ügy hírlik, hogy rövi­desen külföldi árukat is for­galmaznak. — Így igaz. Tárgyalásokat folytatunk egy olasz és egy osztrák céggel, mindkettő­től különlegességnek szá­mító árukat kapunk, így például olcsó BMX kerékpá­rokat. Az üzletben bő a válasz­ték televíziókból, magnós rádiókból, videorekorderek- ből, elfogadható az ára a parabolaantennának. De reklámáron adnak japán vi- deotermékeket is. A kíná­latban szerepelnek hűtőlá­dák, fagyasztószekrények és sportcipők, gyermekcsizmák. Különlegességük a íogyasz- t óruha. A Discont Áruház olcsón rendkívül nagy választékot kínál, a nagykanizsai és a martfűi sörgyár különleges, ségeiből. További üzletek­től sem' zárkóznak el, vár­ják azoknak a jelentkezé­sét, akiknek megfelelő he­lyük van például palacko­zott italok boltja nyitásá­hoz.

Next

/
Thumbnails
Contents