Új Nógrád, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)
1990-10-15 / 165. szám
4 I ík[ •uit• n i / 1990. OKTÓBER 15.. HÉTFŐ Csodákról komolyan 18. % Próbálja ki képességeit! A pszichokinézis képessége minden egészséges emberben megvan, persze rendkívül kismértékben. Erről magunk is egyszerűen meggyőződhetünk úgy, hogy egy kb. 10—15 cm átmérőjű (például kompótostálba, vagy hamutartóba) vizet öntünk 1-2 cm mélységben. Lehetőleg vékony falú edényt használjunk és majdnem színültig töltsük a hideg vízzel. I egeélszerűbb persze l’ct- ri-esészét használni. Szórjunk ezután a víz felszínére például grafitport. vagy kevés paprikát - még jobb, ha néhány alumínium- fólia-darabkát. vagy műanyag' darabkát teszünk a víz felszínére. Ez csak azért szükséges, hogy lássuk a folyadék mozgását. Ezután legyük kezünket a folyadék felé körülbelül fél-egy centiméterre, tartsuk kezünket úgy, hogy ujjaink összezáródjanak, az izmok enyhén megfeszüljenek, és nagyon erősen próbáljunk valami olyasmire gondolni, hogy egyik kezünkből menjen át „energiánk" a másikba. Ha semmi külső inger, zaj nem zavarja a kísérletet és jól tudunk koncentrálni, akkor hamarosan a folyadék lassú mozgásba fog jönni, elkezd forogni a tálkában, az ujjaink vége körül általában gyorsabban, míg azoktól távolabb lassabban. Azért célszerű folyadékot választani mozgatandó tárgynak, mert ebben az esetben viszonylag kis erő is nagy elmozdulást hoz létre és a jelenség egyszerűen megfigyelhető, könnyen előállítható. A kísérletet több mint ezer magyar középiskolás is elvégezte, és néhány érdekes, általános tapasztalatot le lehet szűrni: a legfontosabb tapasztalat az, hogy a humán orientáltságú diákok többségénél sikerült a kísérlet, míg a reál orientáltságú diákok nagy részénél sikertelen volt. Valószínűleg ez két oknak is betudható, egyrészt más az agyféltekék működése és működésük jellege: míg a humán orientáltságúak esetében fejlettebb a jobb agyfélteke. a reál orientáltságúaknái ez fordítva van. Azt viszont az eddigiekből már tudjuk, hogy ezek a furcsa parajeleifeégek inkább azoknál jelennek meg, akiknek a jobb agyféltekéjük fejlett, így tehát nem meglepő, hogy a matematika-fizika tagozatos középiskolásoknál ez a kísérlet általában sikertelen volt. Másrészt amiatt is sikertelen lehetett náluk a kísérlet, mert rendkívül erős belső gátlást éreztek, többször is elmondták, hogy ilyenről nem hallottak, nem tanultak. Tanulmányaikba, elképzeléseikbe, világképükbe ezek a jelenségek nem illeszthetőek be és ez még az esetleges gyenge eredményt is tovább rontotta. Egyáltalán nem kizárt persze, hogy egy személynek mind a két agyféltekéje rendkívül erősen fejlett.-atzonban ma már szinte az általános iskola végén el kell kezdeni a pályaválasztást, valaki vagy humán, vagy reál irányba fejlődik tovább és ez nagyban befolyásolja ezen képességeket is. Nemcsak egyszerű folyadékkal próbáltuk ki ezt a kísérletet, hanem egy olyan módosított változatban is, amikor a folyadékban vékony platinaszálak voltak kifeszítve és elektromos impulzus segítségével a platinaszálak mentén a folyadékot meg lehetett festeni. Ilyenkor kirajzolódott különböző magasságokban és keresztmetszetekben a folyadék mozgása és ezt filmre lehetett venni.- Lehetővé vált annak vizsgálata, hogy milyen erő mozgatja a folyadékot és ennek nyomán kiderült, hogy általában a folyadék teljes tömege mozgásba jön, azaz nemcsak a folyadék felszínén hat erő, hanem a teljes térfogatban. Még egy fontos, érdekes részeredményt hozott ez a kísérletsorozat: mérhetővé v.ilt hug\ sikeres kísérlet esetén a folyadék elektromos ellenállása rövid időre lecsökkent, ugyanúgy, mint azt az asztal táncol tátásnál és a tárgymozgatásnál is meg lehetett figyelni. Ezek a jelenségek tehát újra- újra visszaköszönnek és a folya- . dékmozgás felhasználása esetén rendkívül kis erőket is meg lehet mérni, ki lehet mutatni. Nem szükséges, hogy ezeket a jelenségeket sötétben, lezárt szeánszszobákban, csoportokban tanulmányozzuk, mert ez elkerülhetetlenül mellékvágányra viszi a keresést. Napfényben, jó megvilágításnál minden ember saját maga képes meggyőződni arról, hogy mekkora „ereje” van, milyen „bioencrgia-szinttel" rendelkezik. Aziisztaltáneoltatás, a vízforgatás, az apróbb tárgyak lebegtetése, mozgatása úgy tűnik, hogy azonos fizikai jelenség- csoportra vezethetők vissza és ezek egyfajta, furcsa elektromos anomáliának tekinthetők, tehát meg lehet érteni a jelenséget, ha föltételezzük, hogy elektromos töltések mozognak, de ideiglenesen vezetővé tett, egyébként elektromosan szigetelő tárgyakon keresztül. Nincs szükség arra,-- hogy valamilyen természetfölöt- ti, vagy túlvilági magyarázatot keressünk erre a jelenségcsoportra, attól persze még mindig távol vagyunk, hogy pontosan értsük a részleteket ennél a jelenségcsoportnál. Még ma is az a helyzet, hogy ezeknek a kutatását nagyon erősen megnehezíti az a hivatalos ellenállás, amit a spiritizmus megjelenése váltott ki. Tisztelt Olvasók! Ha Önök közül valaki részt vett „asztaltáncol- tatásban” és pontos, részletes leírást tud adni, kérem küldje el címemre: 2092 Budakeszi, Pf. 38. (Folytatjuk) Egely Kétszázhuszonkilenc diák tamil a:, álla- kínos iskolában. Sokan vannak a gyerekek, kicsi az iskola. F.z az. oka, hogy még szükségtantermekben is' tanulnak a nebulók. Tornaórájukat korábban u művelődési ház színpadán tartották, mostanra sikerült elintézni az iskola vezetőinek, hogy a helyi MSZM P-alapszervezet nagytermét használhatják testnevelési célokra. Az eddigiekből is kitűnik, hogy szerény körülmények között étnek. Ami fontos, hogy a szakosellátottság a fő tantárgyakban kielégítő. A nyáron jelentős iskolufelújítási munkákat folytattuk. Külső és belső tatarozást végeztek, és kicserélték a régi ajtókat, ablakokat.^Az új nyílászárókat a szülők festették társadalmi munkában. Az ablakokra kerülő függönyöket vállalkozó szel lemű anyukák varrták meg. Diáksportkörük atlétikában ért el eredményeket. I szakköri élet, a tanárok leterheltsége, a sok bejáró tanuló és a szűkös körülmények miatt szerény. Ezért főleg a fő figyelmet az iskola tanárai az alapoktatásra fordítják. .1 fakultációs órákat hetedik, nyolcadik osztályban magyarból és matematikából tartják. . t Palotást Körzeti. Általános Iskola két tagiskolája Szarvusgedén és Kisbágyonhan található. Mindkét helyen első, második és harmadikos kisdiákok tanulnak. Tulajdonképpen egy iskolakörzetesítést politika „termékei” ők. együtt, a megyében és az. orsziighan található sok iskolával. A közelmúltban a szarvasgedei és a kisbágyoni fcÉ A szarvasgedei elsősök: Kiss Katalin, Kutyera Katalin, Lászlók Gábor, Lászlók József és Czank Ildikó. Tanítójuk: Gyetva István. Bemutatkozik a Palotási Körzeti Általános Iskola A kisbágyoni elsősök: Rácz Anita, Takács Péter, Szrena Veronika. Iskolavezető: Zachar Istvánné. A palotási elsősök. Alsó sor: Kovács Erzsébet, Szabó Andrea, Varga Karolina, Harmos Beatrix, Szabó Andrea, Győri Szabolcs, Papp Szilveszter, Szpisják Dániel, Mészáros Tamás. Felső sor: Márta Hajnalka, Harmos Éva, Pásztor Mónika, Szegedi Erzsébet, Mező Mónika, Pozsonyi Andrea, Zaveczki Mózes, Amrus Tamás, Koczka István, JakablTy Béláné osztályfőnök, igazgatóhelyettes. Képek: R. Tóth Sándor szülők döntöttek úgy, hogy kezdetben az alsósokat visszakérik saját falujuk volt iskolájába. Meri minden szülő azt tartja, hogy a falu lelke: az iskola. Most még u kis létszám, a családias jelleg jellemző ezekre a parányi közösségekre. Itlő kell ahhoz, és az itt dolgozó tanítók hajőszítőáldozatvállalása, hogy ezekből u kis csírákból igazi iskolai élet alakuljon ki. De az is óriási eredmény, hogy az. első tétova tépéseket mán■ megtették. Holnapi számunkban a drégelypalánki iskoláról olvashatnak. Bepillantás egy megvalósuló nevelési programba Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan! Ez a címe annak a nevelési programnak, melyet az amerikai Close Up alapítvány indított el, s melynek európai változata dán központtal működik Svendborg városában. A nemzetközi oktatási központ, az IUC kölcsönös csereutazásokat szervez Amerikába, illetve Európába. Amerikában ez a nevelési módszer már teljesen természetes, így tanítanak az óvodától a középiskoláig. Előbb egy-egy államon belül, majd az államok között terjesztették ki. Lényege, hogy a gyerekek megismerjék egymást: hogyan él társuk például Kaliforniában vagy a másik parton. Ezt az egymás megismerésére, megbecsülésére való törekvést azután kiszélesítették nemzetközi méretekre, hogy hidat verjenek a nemes eszmének az USA-tól Európáig. A globálnevelési programba Magyarország is bekapcsolódott, sőt a nyáron Salgótarján is el- küldhette követeit ezekre a találkozókra. Az elmúlt héten egy élménybeszámolóba csöppentem a Bolyai János^Gimnáziumban. A résztvevők között ott volt dr. Horváth Attila Budapestről, mint a program hazai „atyja”, Herbály Gyula, a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet munkatársa, Szabó Istvánné, a gimnázium igazgatója, valamint azok a tanárok és tanulók, akik a nyár folyamán az utazás segítségével a gyakorlatban „belekóstolhattak” a programba. *- A nyugat-európai körúton jártam - kezdi Zalavári György, a Bolyai diákja. - Dániából indultunk, majd NSZK, Franciaor- szák, Luxemburg és Belgium volt az útirány. Előadásokon és szemináriumokon vettünk részt.- Mi ugyanezt az útvonalat követtük, de a második turnusban, július-augusztusban - veszi át a szót Zachar Balázs, Szabó Zoltán és Bagyinszki Ferenc, szintén bo- lyaisták. A kiemelt témák az Európai Közösség, Magyarország bejutása és az egyesült nagy Európa eszménye volt.- A 2. turnussal egy időben és Amerikában jártam - meséli Halmos György, a Bolyai Gimnázium végzőse. - Igen komoly előadások hangzottak el politikáról, kultúráról, kommunikációról. A kint járt pedagógusok: Kéri Fcrencné (Gagarin Ált. Isk.), Szabó Éva és Zeke Ágnes (Bolyai János Gimnázium) inkább a nevelési program erényeit, érdemeit és hasznosságát boncolgatják.- A program jó kapcsolatot teremt a különböző nemzetek képviselői között. Nem a profit a lényeg, hanem az, hogy megtanítsák gondolkodni a gyereket,' hogy megértsék más szempontjait is - mondta Kériné.- Portlandban, egy amerikai tanároknak rendezett nevelési konferencián vettem részt - veszi át a szót Szabó Éva, a gimnázium fiatal tanárnője. - A magyar informatív pedagógiával szemben az amerikaiak a gyerekek személyiségét fedezik fel, illetve fejlesztik. Azt a szemléletet plántálják beléjük, hogy „Te is ember vagy, és képes vagy valamire!”. így a diák nyitott szemmel jár a nagyvilágban és kérdez, kérdez, nem szégyellj, ha nem ért valamit. Elvárja, hogy a tanár társa legyen^ az válaszol is, mert szemében ez érték: az érdeklődés. A globálnevelési programmal a gyerekek úgy érzik: ők is tehetnek valamit.- Nekünk igen sűrű programunk volt - folytatja Szabó Éva, sok emberrel megismerkedtem, akik mind kérdezősködtek Magyarországról; szinte éjjel-nappal faggattak. Szóba került a haza... De én nem tudnám otthagyni Magyarországot, mert itt vagyok magyar. A vendéglátók felajánlották segítségüket, s már küldtek is egy csomag könyvet.- A nyugat-európai program, miután eleve hosszabb volt, több érdekességgel szolgált - sorolja Zeke Ágnes tanárnő.- Láttuk a német és amerikai temetőt Luxemburgban, a NATO katonai központját, jártunk az Európa Tanács épületében Strasburgban és Párizsban. De végül is a látnivalók időben és élményben eltörpültek a tapasztalatcsere mellett. Fárasztó volt, de szép, sokat tanultunk. A beszélgetést Herbály Gyula zárja a realitásokkal, majd a program megyei jövőjének vázolásával:- A pedagógusok a saját költségükön járták a külföldet, a gyerekek kaptak némi támogatást, az ifjúsági csereirodától. A megtett utak csak a kezdetet jelentik. Mindenképpen szeretnénk folytatni egymás megismerését video. levelezés és angol nyelvű űj- ság segítségével. A pedagógiai intézet támogatni kívánja a vállalkozó iskolákat. Úgy érezzük: a két iskola bekapcsolásával már tettünk a mi gyerekeinkért. Boros Ágnes A Nagy Iván-pályázat díjazottjai Az immár hagyományosan meghirdcictt Nagy Iván honismereti pályázat díjkiosztó ünnepségét a napokban rendezték meg Salgótarjánban, a Nógrádi Történeti Múzeumban. Ezúttal 17 pályamunkát bíráltak el. közülük 14 volt a felnőtt-, három az ifjúsági kategóriában értékelhető mű. A történeti kategóriában két első díjat osztottak ki: Földessy László „Adalékok a Független Kisgazdapárt balassagyarmati és Nógrád-Hont megyei történetéhez”, valamint Vertieft József „DYMY (Erdódy Mihály a tanító, publicista író)” című pályamunkáját ismerték el. Néprajzi kategóriában Vidéki Tibor nyert díjat „Haláleset, temetés, gyász, hit, hiedelem tükrében Karancsságon, 1900-1945” című tanulmányával. Az ifjúsági kategóriában az első díjat nem adták ki. Második díjat kapott Mikó Zsuzsanna „Égy kiemelkedő pedagógus életútja: Harza Lászlóné” című dolgozata. Harmadik díjas lett Virág Adrienn „Milyennek szeretném látni lakóhelyemet” című pályamunkája. Á pályázatra beküldött művek jó színvonalát bizonyítja az is, hogy a fentieken kívül két második és négy harmadik díjas munka is volt. A jutalmakat dr. Horváth István, a megyei múzeumok igazgatója adta át. A megjelentek ezután acsesztvei irodalmi napon bemutatott Talpalatnyi tragédia előadásáról készült videofelvételt tekintették meg.
