Új Nógrád, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)
1990-09-08 / 134. szám
I 6 iimnznu 1990. SZEPTEMBER 8.. SZOMB Lakossági fórum a Galaxisban Az optimális megoldás még távol Megválaszolatlanul maradt kérdések Hétfő délutánra a József Attila Művelődési Központ vezetősége lakossági fórumot hívott össze a Galaxis nevű ifjúsági klubba. A téma — mi más is lehetett volna — a klub körül kialakult helyzet megvitatása volt, s meghívót kapott rá mindenki: az ifjúság, népművelők, pedagógusok, szülők, a környéken lakók, valamint a rendőrség,' a tanács és a sajtó képviselői is. Nos, a pedagógusok kivételével képviseltette magát minden fent említett csoport. Talán a túlzott sietségnek, talán valami másnak köszönhetően mindezt egyidőben rendezték az MDF vezetőségi tagjának, Beke Katának előadásával, kirekesztve ezáltal a város pedagógusait — akik amúgy is nehezen tudtak volna eleget tenni az invitálásnak — aznap volt az első tanítási nap is az iskolák mindegyikében. A fórum első részében a Jakosság kapott szót. Egész pontosan a Kismarty Ödön út lakói, akiktől az ominózus levél érkezett, s akik — az elhangzottak alapján — még mindig nincsenek teljesen megelégedve a környéken uralkodó állapotokkal: hangosnak tartják a zenét, keveslik, a rendőrök számát éjszakánként. A teljes igazság kedvéért hozzá kell tenni, hogy mir.l kiderült, az állapotok korábban sem voltak egyértelműen rózsásak, de a jelenlevők szerint továbbra is félnek akár megszólítani is a randalírozókat. Volt túlzó vélemény is, mely radikális fellépést sürgetett a rendőrség részéről, a többiek azonban reálisan értékelték a helyzetet. Az ifjúság feltűnően nagy számban képviseltette magát Noha a gondokat nem az értelmiségiek okozzák éjszakánként, a megszólalók fele közülük került ki. Az eminens tanuló ifjúság jelen állapotában nincs „elájulva” a Galaxis nyújtotta lehetőségektől. A közülük szót kérők zömmel úgy kezdték mondandójukat, hogy „egy kezemen meg tudnám számolni, hányszor fordultam meg itt”, s mindezek okát a körülményekben kellerte talán keresni. Tény az, hogy valóban korlátozottak a szórakozási lehetőségek Salgótarjánban, s örülni kell mindenféle kezdeményezésnek, amely valamiféle lehetőséget kínál a szabad idő eltöltésére. A Galaxist sűrűn látogató fiatalok joggal estek kétségbe, amikor hallották és olvasták azt, hogy kedvenc szórakozóhelyüket veszély fenyegeti. Előadásaikban és a több mint három órán át tartó fórumot követő beszélgetésünk során többször hangsúlyozták e félelmüket. Más alternatívák híján még meg is lehet őket érteni. S hogy mi volt a József Attilában dolgozók véleménye? Az igazgató — miután megköszönte a panaszos levél egyik aláírójának azt a Galaxisra nézve kedvező megállapítását, hogy az áprilisi megnyitás előtt is volt rendbontás Salgótarján főterén, hangsúlyozni kívánta: mindössze kísérleti időszakról beszélhetünk, az eltelt négy és fél hónap még nem elegendő arra, - hogy komolyan értékelni lehessen a működés során szerzett tapasztalatokat. Ehhez legalább egy év szükségeltetik. amikor ismertté válnak az általuk megcélzott ifjúsági réteg mind a négy évszakra kialakult szórakozási szokásai. Tehát 1991 áprilisáig kár is beszélni bármiféle összegzésről. A klub szórólapjában is meghirdetett alkoholárusítást nem tartotta károsnak, hiszen véleménye szerint meg van szűrve azoknak a köre, akiket kiszolgálnak és szilárd véleménye, hogy a környék részegeinek nagy része nem a Galaxisban it- tasodik le. Tényleg nehéz lenne kiszűrni, (és ez már nem az igazgató véleménye), hngv kinek hol száll fejébe a dicsőség és az ital. Mert egyesek csak rátöltenek odabenn, mások viszont az utolsó kortyig ott szerzik be ez irányú szükségleteiket. Ezt kiszűrni azonban teljes mértékben lehetetlen. A büfésnek meggyőződése volt. hogy az üvegenként negyven forintba kerülő sör túl drága mulatság ahhoz, hogy ott rúgjon be valaki a fiatalok közül. Mint mondotta, öt üveg bi^osan kell ahhoz, hogy valakinek komolyabban megártson. E sorok írója (aki lassan harminc felé jár) vitába szállt vele. mondván: neki kettő is ngegárt, s lehet, hogy ő a gyenge, de megvan a véleménye arról a tinédzserről, akinek az öt is kevés. Az már más kérdés, hogy éjjel, amikor a Karancs Szálló és a Galaxis van nyitva csak, nevezhető-e drágának az a negyven forintos sör, amikor az említett konkurenciánál másodosztályon, 60 forint a legolcsóbb üveg. Gazdasági szempontból is a támadások kereszttüzébe került korábbi írásunk: csak jobb esetben jön be heti hatvanezer a játékautomatákból, s annak is csak harminc százaléka marad __az intézménynél. Állítólag a Galaxis fenntartása nagyjából nullszaldós, sőt hovatovább veszteséges. De valahol az ifjúságnak mégis el kell tölteni az idejét. Kár, hogy hiányoztak a teremből a pedagógusok, mert legjobb tudomásunk szerint az iskolák költségvetése is nagyjából eképp néz ki, s fűtésre, világításra, munkabérre, stb. ugyancsak költeniük kell. Krétavásárlási gondjaikat azonban (pedig szintén fiatalokkal foglalkoznak) nem oldhatják meg 30 százalék tiszta hasznot hozó játékautomaták beállításával az osztálytermekben... A rendőrség véleménye megoszlott. Egyik képviselőjük ügyelőként is előfordul a klubban, s így természetesen azok mellé állt, akik szerint a detoxikálóba korábban elszállított fiatalok nem ott kerültek illuminált állapotba. A városi kapitányság helyettes vezetője, Tóth Zoltán alezredes szerint a belépésnél fokozott ellenőrzés hozhatna nagyobb eredményt, de megfontolás tárgyává kellene tenni az alkoholárusítás megszüntetését. A megjelentek majd mindegyike szót kért és kapott. Egy vélemény hiányzott mindvégig: nem élt a felszólalás jogával dr. Lakatos Judit, a városi tanács meis- osztálvvezetője, aki augusztusban megválaszolta a lakossági beadványt. Talán tőle választ kaphattunk volna egy sor kérdésre: milyen, az eddigieknél vonzóbb módon kívánnak foglalkozni a növekvő ifjúsági munkanélküliség kellős közepette a perifériára sodródó fiatalokkal ? (A városban az a hír járja, hogy a művelődési ház igazgató-helyettese lesz.) Miért nem az első panaszok után intézkedtek? Mint felettes szervnek, mi a véleménye az alkoholárusításról? S végül: a helyszín és az időpont kissé manipuláltnak tűnt másoknak is. Több hónapi csend után kinek volt ilyen sürgős? A tanács némasága tanácstalanságot sugall... Balázs József Ami ihleti, az a szerelem Különleges, rafinált szabású bőrkabát, suhogó selyemszoknya, csizma, óriási klipsz, átalakított táska, Dollys frizura, szoláriumpácolta barnaság, tízcentis vörös körmök. — fantasztikus látvány, ha Dem j én Veronika bátaszéki varrónő, a saját maga kreálta ruhákba úgy igazán kiöltözik. — Képzeld, piroshoz milyen jól áll ez a palackzöld szín, — mutatja az ujjavesztett, Bitterekkel, csatokkal díszített kesztyűt a kezére felhúzva. — Ezek a ruhák annyira különlegesek, hogy ha felhúzom őket. akkor egész távolinak, elérhetetlennek tűnök. Vera tárgyilagos. Varrónőnek is azért ment, mert már gyerekkorában megtanult varrni. A babáinak készített ruhákat. Egész addig izgatta a dolog, amíg meg nem szerezte a szakmunkás-bizonyítványt, akkor rájött, hogy nem neki való az egyhelyben ülés. Rövid kitérőt téve keramikusnak tanult, majd ismét visszatért a varrógéphez, de akkor már szabadúszóként. A személyi igazolványába a foglalkozás rovatba azt jegyeztette be hogy szellemi szabadfoglalkozású, az Apeh-nek pedig hogy varrónő, mert másképp’ nem tudnák az adóját kiszámítani. Járja a MÉH-telepeket, veszi a rongyot kilóra, nemegyszer csak a rajta levő gomb vagy csatt kedvéért. Aztán leül és a gombhoz varr egy kabátot, amitől aztán nem akar megválni. Pedig vannak sokan, akik szeretnének tőle vásárolni az iparművészeti lektorátusnál zsűriztetett ruháiból. — Hiába van zsűriztetett ruhám. — legyint, — ha nem kapok érte annyit, hogy gondtalanul megélhetnék belőle. Nem szereti a tömegmunkát, amivel kereshetne, mindenből csak egyet készít. Az Air France és a Francia Intézet által 1986-ban kiírt pályázaton női estélyiruha, tavaszi-nyári évszakra pályamunkájával ezer jelentkező közül a tizenötödik lett. r v Miből lesz az alapítvány ? Nincs támogatója az ifjúságnak A pártállammal együtt bukott a KISZ, az AISH, az Üttörő Szövetség és úgy tűnik, bukott a gyermekek és az "ifjúság felkarolásának ügye is. Marakodás a koncon, huzavona az intézmények körül, kaotikus állapotok a megmaradt vagyon hasznosításának, el- és felosztásának tervei körül. Végül, valakik, valahol — a személyeket és intézményeket Wisinger János, a Nógrád Ifjúságáért Gyermek és Ifjúsági Alapítvány elnöke, sem tudta megnevezni — úgy döntöttek, hogy létrehozzák a Nemzeti Gyermek és' Ifjúsági Alapítványt, amely a fent említett értékeket volt hivatva megőrizni és kezelni. Az alapítvány működési feltételeit azonban elfelejtették tisztázni, így a rábízott intézményeket 1990. januárjától áprilisig senki sem finanszírozta, senki sem gondozta. Ezen információkat Wisinger Jánostól kaptam, aki mind a mai napig elkötelezett intézője a megyei ifjúság sorsának. Tőle tudom azt is, hogy a következő lépésben kineveztek egy kormánybiztost a Nemzeti Alapítvány problémáinak rendezésére, majd felajánlották a megyéknek, hogy a saját területükön működő táborokat és egyéb épületeket hasznosítsák, de a gazdasági háttér rendezése még fnindig nem történt meg. Ebben a bizonytalan helyzetben vállalta fel a Nógrád Megyei Tanács, hogy létrehozza a Nógrád Ifjúságáért Gyermek és Ifjúsági Alapítványt. atnely ma is működik. Tőkéjét a tanács hárommillió forintja, valamint a balassagyarmati Nvírjes ifjúsági centrum és a salgó- bánvai Hotel Medves adta. Megalakult az alapítvány kuratóriuma is, melynek feladata, hogy működtesse intézményeit és kidolgozza azt a módot, ahogyan támogatni tudja a fiatalokat. Céljuk az információk gyűjtése, táró- i lása és felhasználása a megye ifjúságának és gyermekeinek helyzetéről, segíteni a tehetséggondozást, támogatni a gyermek és ifjúsági turizmust. Funkcionál tehát a nyírjesi centrum és a salgó- bányai tábor, de meg kell termelniük a saját fenntartásukhoz szükséges tőkét, és a jövőben el kell érnünk, hogy gazdaságosan működjenek, mert csak az így kél ződött nyereséget fordítha ják az ifjúság támogatásár Amíg nincs profit, nincs m bői segíteni. Abban mind Wisinger J, nossal, — a Nógrád Ifjúság ért Gyermek és Ifjúsági AI pítvány elnökével — mir Dóra Ottóval —, a Hot Medves vezetőjével egyetértettünk, hogy ezzel i átszervezéssel nem erősödő a fiatalok támogatásúm bázisa. A vezetés „nem goi doskodott az ésszerű foly; matosságról kellő mérté! ben és időben” — mond az alapítvány elnöke. Véleményem szerint, pol tikai és gazdasági okokb megszüntettek valamit, am re a társadalomnak és így kormánynak is egyre n. gyobb szüksége lenne. E vették a lehetőségét anna hogy az általános és közéj iskolás diákok hosszabb-ri videbb időre közelebb ki rüljenek egymáshoz, hof közös programokkal megti remtsék és erősítsék kai csolataikat. szétverjék már meglevő vagy a jövőbe kialakuló közösségek sze: veződésének egyik igen for tos formáját. Lénárd Tamás FIÜTOLOKROL
