Új Nógrád, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)
1990-09-01 / 128. szám
6 1990. SZEPTEMBFR 1.. SZOMBAT ím-nztu Sokan vélekednek úgy, hogy csak akkor beszélhetünk valódi rendszerváltásról, ha az teljes körű, így például nem kerüli el az iskolákat sem, amelyek az elmúlt évtizedekben súlyosan deformálódtak a sok igazságtalanság, az értelmetlen be szabályozottság miatt. Az mindenképpen biztatónak mondható, hogy 'az új kormány programja tartalmazza: „az oktatást központi kérdésnek kell tekinteni. . . az ebbe befektetett szellemi és anyagi töke a leghatékonyabban térül meg az ország számára.’’ A miniszterelnök a májusi programbeszédében liberálisnak számitó szellemben nyilatkozott, amikor kijelentette: „... meg kell valósítani a teljes körű tanszabadságot”. Memzetközi módszerekkel és külföldi tanárokkal De vajon hogyan néz ki a tanszabadság a gyakorlatban? Erről tájékozódtunk a salgótarjáni Petőfi iskolában, amelyik korábban is bátor kezdeményezéseiről volt ismert. Egy tavasszal felröppent hír szerint a 12 évfolyamos iskolaszerkezet kialakítását tervezik. Ezt akkor többen túl merész vállalkozásnak. egyesek megvalósít hatatlannak. fantázia* lásnak titulálták. Aztán csend lett körülöttük. — Leálltak elképzeléseikkel? Netán a hatalmi tényezők emeltek gátat ,,fan- táziálásuk" elé? — Nem álltunk le... Sőt! Rengeteget dolgozunk Ebiről látszik, hogy sem a régi. sem az új hatalmi tényezők nem akadályoztak bennünket — mondja Czene Gyula, az iskola igazgatója. Az első talán túl korai és félreérthető híradás óta letisztultak és markánsan fogalmazódtak meg elképzeléseink. — Megváltozott a véleményük a 12 évfolyamos szerkezetről? — Nem. . . nem. Azaz. most már tudjuk, hogy azon belül mit nem akarunk és mit szeretnénk kimunkálni. Nem akarunk elővenni egy korábban, mondjuk 50—60 évvel ezélőtt létezett és jól - rosszul működő modellt. Mi előretekintünk és a modern európai művelődés anyagát nyújtó, a magyar hagvomá- nyokat figyelembe vevő iskolatípust szeretnénk az Acélgyári Fasorban megteremteni. Többirányú tájékozódás után — a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet segítségével — a német Gesamtschule 11-Pl évfolyamos általános és szakképző iskolatípus speciális hazai „változatának" kimunkálása mellett döntöttünk úgy. hogy az alapkoncepciót felhasználva, lényegében. új, eredeti modellt hozunk létre. Az isko- lam'odell a esélyegyenlőséget tűzve zászlajára mind a tan- anvag összeállításában, mind a tevékenységi formák és a.módszerek megválasztásában maximálisan alkalmazkodik a egyéni képességekhez. a helyi körülményekhez, hagyományokhoz, és a szülők törekvéseihez. — Ezek szerint helyi tanterv alapján dolgoznak majd? — Lényegében igen. — Alkalmas arra egy iskola. hogy önállóan tantervet. netán tankönyveket készítsen? — Való igaz, hogy az. elmúlt évtizedekben nem tartották alkalmasnak a pedagógusokat jóformán csak egy feladat ellátására, nemegyszer még arra sem. No persze, nem egyszerű a dolog. .Jelentősen át kell hangolódni. Először is: az ország öt intézményével egy budapesti. tiszaföldvári, szolnoki és egy tiszafüredi általános iskolával iskolaszövetségre léptünk, és az DPI iskolafejlesztési csoportja segítségével alapítványt hoztunk létre. Közös erővel megkezdtük a tantestületek alkalmassá tételét. . . — Hogyan? — Intenzíven tanulunk, összehangoltan és több szinten. .Ismerkedünk a különböző hazai és külföldi iskolamodellek eredményeivel, problémáival, tantervelméleti kérdésekkel és tankönyv- készítési metódusokkal. — Mondja, nem túl nagy ez a feladat? Nem félnek tőle a pedagógusok? — Miért félnének? Azaz. . . most már nem félnek. Sőt egvre magabiztosabbak. Hiszen végre maguk dönthetik el — természetesen a nemzeti alaptantervet, illetve a vizsgarendszert, a kimeneti pontokat figyelembe véve —, hogv milyen tartalmak és módszerek segítségével végzik a személyiségfejlesztést. — Lesznek-e új tantárgyak? — Lesznek, mert más logikával építkezünk mint a tradicionális modellben szokás. A műveltségi anyagot lineárisan rendezzük el. A tervezett iskolatípus a képességek sokoldalú kibontakozását célozza. A tanulási tevékenységet nem korlátozza a hagyományos tanórai és az ehhez, kapcsolódó tankönyvekből való tanulás tevékenységeire. hanem minden emberi képességet pedagógiai szempontból egyenértékűnek tart és kezel. Elsősorban komplex tantárgyakban gondolkodunk. pl „Ember és társadalom". „Ember és természet ". „Komplex esztétika"“ st!> Fontos szerepet szánunk a népi hagyományoknak, néprajznak. néptáncnak és tér mészetesen jól bevált profilunknak a sportnak", az egészséges életmódra nevelésnek és az idegen nyelvei: oktatásának. — Mit szólnak a szülök a: új modellhez? — Többször tanácskoztunk már a szülök kisebb-nagyóbn csoportjával. Nélkülük és ellenükre eddig sem döntöttünk. Tény. hogy az. új modellben jelentősen átrendeződik a szülőkkel való kapcsolat. Valódi partneri együttműködés szükséges, mindkét fél szuverenitásának tiszteletben tartásával. — Milyen az iskolafenntartók hozzáállása? — Rendkívül korrekt. Megtárgyalta elképzeléseinket egy tanácsi bizottság is. es úgy fogalmazott, hogy: „Változni. mozdulni kell az iskolarendszernek is. A petö- tisek időben léptek. Válla, kozási nedvük mindenkeppen elismerésre méltó, .hő érzékelik, hogv hem felülről, íróasztal mellől k<ő dönteni az. iskolamode!;- röl. .. " Ügy látjuk, hogy miután megkaptuk a volt munkásőrség épületét, a tárgyi feltételek is hosszabb távra biztosítottak. — Nem félnek az önkormányzati választások utáni változásoktól? — Nincs okunk félni. Most még „csak" az előkészítő munkálatoknál tartunk. A fokozatos indításra 1991-ben. vagy 1992-ben kerülhet sor. Szerencsére sokan vallják ma hazánkban, amit Marx György, a jeles fizikus így fogalmazott meg: „Magyar- ország becsatlakozása Európához a közoktatáson múlik." Ha sikerül megvalósítani terveinket, egy pici lépéssel talán közelebb kerülünk Európához — mondta befejezésül Czene Gyula iskolaigazgató. (M. K.) A tanév elején megkezdi működését az INTERNATIONAL- LANGUAGE SCHOOL (nemzetközi nyelviskola) salgótarjáni tagozata. Ez a tény igazán örvendetes ezekben a nvelv- ínséges időkben, s azért is. hogy létesítése egy. az átlagnál is szegényesebb nyelvtanulási lehetőségeket kínáló megyében történt. Borvné Körmendy Éva. a salgótarjáni nyelviskola kft. ügyvezető igazgatója segítségével az érdeklődők az alábbiakban közelebbről is megismerkedhetnek az új intézmény ajánlataival, tevékenységével. — Alapítását a megyei pedagógiai intézetnek és az. ILS--nek köszönheti. Az egyedi nyelvtanfolyamoktól abban kíván különbözni. hogy rendszerként mü- ■ ’dik. nemzetközileg eliso.ert módszerek szerint. Kurzusain folyamatos - Másszintméréssel. egymásra épülő 60—100 órás szemeszterek során eljuthatnak a hallgatók a különböző fokozatú és típusú nyelvtudás szintjére. Mivel alapvető célja a mindennapi nyelvi kommunikáció elsajátíttatása. így elsősorban a világon mindenütt elfogadott nemzetközi. s természetesen a magyar állami nyelvvizsgákra is felkészít. Hogv kik oktatnak majd a nyelviskolában? — Az ügyvezető igazgató tájékoztatása erre is kitér: — Magyar, angol és amerikai nyelvtanárokat foglalkoztatunk. akik a legújabb brit tankönyvek és segédanyagok alapján dolgoznak. Már az. indulásnál szolgáltatásukkal is készültek az érdeklődök fogadására. — 'ak.iMis intenzív tanfn az angol nyelvi klub. angliai nyelvi kurzusok, nyári nyelvi táborok várják a hallgatókat. Később pedig idegen nyelvi könyvesboltot is szeretnénk nyitni. Egyik fő profiljuk az orosz szakos tanárok átképzése. ezzel a céllal eddig két angol csoport kezdte meg a munkát. Az angolon kívül egyébként németet. s később várhatóim majd franciát is tanulhatnak a jelentkezők. Tanfolyamaik. szolgáltatásaik a középáras kategóriába tartoznak. Ez azt jelenti, hogy például egy hatvanórás kurzusra ötezer forintot kell befizetni. Az október elején kezdődő kurzusokra már most (augusztus végétől) jelezzék igényüket a megyei pedagógiai intézet B épületében. munkanapokon 12 és 17 óra között. — Mihalik — .4z utolsó roham o- kai állják az üzletek papír-, írószer- táli/ai, az utolsó tás-, lót/it, füzeteket, tolltartókat teszik kosarukba az új tanévre készülő.szülök és gyerekek. A Pécskö Üzletház iskolai felszereléseket árusító részlegének pénztáránál elsápadó prcok, hihetetlenkedö tekintetek, apadó pénztárcák látványa fogadja a néze- lödöt. Egy távozni készülő vásárló kosarában néhány ceruza, füzetborító, egy-két apróbb árucikk. A pénztárgép 618 forintot mutat. — Mennyit költött eddig a gyerekek felszerelésének beszerzésére? — kérdeztem a hölgyet. — Nem is merem ösz- szeszámolni. Két gyermekem van, az egyik most megy elsó osztályba, a másik harmadikos. Kell táska, melegítő, tornacipő, füzetek, vonalzók, tollak és egy könyvjelző. Egy darab fecni is 12 forintba kerül. 5—-6 darab ezresem biztos elment már. A pénztárban illő dolgozóhoz fordulok: — Mit szólnak a vásárlók' ezekhez az árakhoz? — Mindenki szörnyiil- ködik. Egy füzetcsomó 140 forint, bár most már mögött álló elárusítóval: — Sokan vásárolnak nálunk — mondja — ős van, aki nem is a icö- olcsóbbat keresi. Főleg a vidékieknél tapasztalható, hogy’ megveszik‘‘á 2000 forintos melegítőt is. ha tetszik a gyereknek. Akik láthatóan tehetősebbek, gyakran Pénz, pénz, pénz... * / •> * i« ,, csak hiányos van 70-ért. Iskolatáska 400-tól 1200 forintig, tolltartó 173- tól 344 forintig kapható. Persze mindenki az olcsóbbat keresi. Tovább sétálva a köpenyek, tréningruhák árait böngészem. Repkednek előttem a százasok, ezresek, az árcédulákon gyakoribb a négyjegyű mint a háromjegyű szám. Beszélgetek a pult mondják: jó lesz ncl ■ l ez is. Nem tudom miért van ez. i Mindenesetre azt már tudják a vevők, hogy a lengyel piacon harmadáért is megkapják azt amire szükségük van, bár a minőség rosszabb mint nálunk. Nem irigylem szegény szülőket. Bizony én sem. Ez a szeptember valószínűleg nehéz hónapként kerül a családi költségvetésbe. L. T. * Szülői segítséggel Czúlok. pedagógusok és diákok sokasága segédkezett a tanítás megkezdése előtti napokban a salgótarjáni Petőit Általános Iskola újonnan átalakított épületében. A munkásőrség volt székhazát oktatási intézménnyé rendezték be Két hónap alatt készültek el az új tantermek, ahol tíz tanuloesoporthan ketszáznyokvan diák okosodhat az uj tanévben. —Rigó Tibor felvételei— Vége a vakációnak Közeledés Európához, avagy: Tanszabadság a gyakorlatban
