Új Nógrád, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1990-09-01 / 128. szám

4 /Z^7ZZ2Z/ 1990. SZEPTEMBER 1 , SZOMBAT HÁROMSZÉK A közelmúltban nagy sikerű folklórműsorral szerepelt Sal­gótarjánban a sepsiszentgyör­gyi Székely IVIikó Kollégium népi együttese. Ebből az alka­lomból mutatjuk be Háromszék — jelenlegi hivatalos nevén: Kovászna — megyét. Az írás szerzője, a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Háromszék című na­pilap munkatársa. Csodás mesék, legendák földjé­ről érkezett pár napos vendégsze­replésre a történelmi Nógrád me­gyébe, a sepsiszentgyörgyi Szé­kely Mikó Kollégium pártucatnyi fiatalt számláló népi együttese. Sokan rácsodálkoztak színpom­pás viseletűkre, érdeklődéssel hallgatták énekeiket, beszédüket, egy-egy mosolyra húzódó száj mutatta: szívesen tudnának meg ők többet is arról a vidékről, amely régóta bevonult a történelembe, s amelynek földjén oly sok ragyogó koponya termett. Es micsoda titokzatos világot hordoznak magukban a székely népballadák, furcsa, kevésbé ér­tők számára majdhogynem érthe­tetlen tömörség és feszültség sej­lik fel belőlük. A népköltészeti alkotások szervesen simulnak a tájhoz, zaklatottságuk magas he­gyek ormát és enyhe dombhajla­tok hátát, völgykatlanok sötétsé­gét és síkságok melegségét hor­dozza magában. Ez hát Háromszék, a Kárpátok hatalmas kanyarulatának ölelő féltésében, mely vidék mindezek dacára megsínylette a történelem megannyi igazságtalanságát. Háromszék tehát ott terül el Erdély délkeleti táján, Románia szívében, székhelye Sepsiszent- györgy alig 35 kilométerre van a nálánál jóval ismertebb és népe­sebb Brassótól. "Nem tudom, az ősi föld szerete- te az nálam, vagy valóban úgy van, de kevés olyan vonzó, kedves tájat ismerek, mint a Háromszéki- medence... Mindenfelé aranyló gabonatermések ringatóznak az üde erdélyi szélben szerte a síksá­gon. Éretten várják a kaszát. Egy­két kilométerrel távolabb erdő- koszorúzta bércek ölelik körül ezt a kicsiny medencét és székely né­pét. amelynek éltetője a hegy er­deje. ugyanúgy, mint a síkság szántóföldje, szerszám a fejsze ugyanúgy, mint a kasza”. Aki ezeket a sorokat leírta, csak tudta miért e jellemzés: Kádár László geográfus, Afrika-kutató vetette papírra gondolatait. De ismeretes, Petőfi is lelkesedett Sepsiszentgyörgyért és Kézdivá- sárhelyért. S hátha megidézzük Kriza Já­nost. aki csodálatosabb szülőhe­lyet nem kívánhatott volna magá­nak Erdővidéknél. Benedek Ele­ket. aki belebolondította Kisba­conba cimborájával a magyar nyelvterületek gyermekeit. Körö­si Csorna Sándort, aki a messzi Tibetbe is elvitte magával szülő­faluja Csomakőrös varázsát. Mi­kes Kelement, aki úgy szerette Rodostót, hogy soha el nem fe­lejthette Zágont. Gábor Áront, aki székely ezermesterként az 1848—49-es szabadságharcban saját készítésű ágyúkkal lövöldö­zött az ellenségre. Apáczai Csere Jánost, aki nem lankadó energiáit az anyanyelvű oktatás megterem­tésére fordította. Apor Pétert. Bőd Pétert. Cserey Mihályt, akik pen­nájukra vették a korszak idő- és rozsdaálló történéseit, feljegyez­ték neves személyiségek tetteit és cselekedeteit... Innen indult el a világlátó és a honi világot- megváltani akaró Bölöni Farkas Sándor, az első magyar komikus színész, Jantsó Pál vérét és eszét bő humorérzék­kel töltötte fel a székely szülőfalu. Jókainé Laborfalvi Róza tehetsé­gébe minden bizonnyal beleját­szott édesapja, a színtársulati igazgató Benke József székely eredete is. És ott van a többi negy­vennyolcas. grófok és egyszerű mesteremberek, tábornoki rangig is felemelkedő kiváló csapatveze­tők és a fegyverutánpótlást bizto­sító alacsony származásúak ezrei, a névtelenek. Nem is csoda, hogy dal keletke­zett Gábor Áron rézágyújáról, melyet ma is oly lelkesen tudnak énekelni a székely gyerekek. Hogyisne csapna meg ama szent idők szelleme, hisz amikor szerte Háromszéken megkondulnak a harangok, mindjárt eszünkbe vil­lan: valamikor majd minden falu­ban elnémult a harangszó: a tele­pülések egymás után ajánlották volt fel harangjaikat, hogy a kéz- divásárhelyi, erdőfülei és ma- gyarhermányi műhelyekben rézá­gyúkat öntsenek belőlük. Talán ez a nagy harang-adományozás is meggyőz mindenkit ama vidékek emberének, szabadságszereteté- ről. Mert lehet-e súlyosabb vesz­tesége egy falunak, mint harang­szó nélkül maradni: és vállalták, mert cserébe drágább kincset akartak nyerni: a szabadságukat. Ha valaki fentrői. nagy magas­ságból tekintene alá. Háromszé­ket gyönyörű gyöngyfüzérnek lát­ná. A medencét átszelő két folyó, az Olt,.és a Feketeügy összekötője a hegyek lábánál meghúzódó fal­vaknak. Fölöttük sok helyen más­fél ezer méter magasságban, az ég kékjében fúródnak a haragoszöld fenyvesek. Minden zordsága da­cára e vidékeken megkapaszkod­tak a székelyek, néhány, a XIII. századból ránkmaradt templom tanúsága szerint megmaradási vágyuk mindennél erősebb volt. E századok során sokminden megváltozott, de a székely ember építő kedve, konok kitartása, agyafúrtsága megmaradt. Ha nem így lett volna, ma szegényebbek lennénk talán Dózsa Györggyel. Székely Mózessel. Mikó Imrével. Gyárfás Jenővel. Barabás Miklós­sal... Szegényebbek lennénk azokkal a csodálatos balladákkal, népdalokkal, mesékkel, amelyek még mindig élnek, s nem könyvek lapjai őrzik csupán. Persze részletesen bemutatni Háromszéket nagyszerű vállalko­zás lenne. Ám hosszúra nyúlná­nak a szépségek és nagyságok lajstromai. Ki-ki felfedezheti azo­kat magának, ha háromszéki útra vállalkozik. Ha nem. hát üsse fel Kriza János balladagyűjtemé­nyét: "Ott lüktet bennem a szé­kely népélet és történelem". És ezt mutatta fel roppant tömör­séggel a sepsiszentgyörgyi Szé­kely Mikó Kollégium közel száz­fős népi együttesének idegeket fe- lajzó. érzelmeket gazdagító, gon­dolatokat nemesítő műsora is. Péter Sándor csel ló. trombita, vadászkürt és tuba szakra jelentkezhetnek az érdeklődők. Az órarend szerinti tanítás szeptem­ber l'Mól kezdődik Erdélyi klub Az Erdélyi Egyesület soron követke­ző összejövetelét szeptember 3-án. hét­főn 17 órától tartja a József Attila Mű­velődési Központban, ahová várják lúgjaikat. Jelképes tanévnyitó Szeptember luirmctdikán jelké­pes tanévnyitót rendez az MDF salgótarjáni szervezete. Beke Kata országgyűlési képviselő tart vitaindító előadást "Új tanév, új feladatok" címmel. Az összejöve­tel helye a salgótarjáni volt párt- székliáz első emeleti nagyterme. Várják a pedagógusokat, szülő­ket. diákokat. ' Balassagyarmatról Vellmarba Párkányi Péter készülődése A lehetséges, fiatul balassagyar­mati szobrász. Párkányi Péter a Német Szövetségi Köztársaságba készül. A Kasselhez közeli város- kában. Vellmarban szeptember 15-én szoboravatót tartanak, több fiatal szobrász, köztük az őköztéri művét avatják föl egy szoborpark­ban. Párkányi Péter 1976-ban szüle­tett Balassagyarmaton, ahol az akkor még szintén a városban élő Szederkényi Attila tanítványa­ként ismerkedett meg a szobrá­szattal. A Képzőművészeti Főis­kolára 1987-ben vették fel. A főis­kola történetében ő az első. akinek első éves korában már köztéri szobra volt. Első köztéri munkáját ugyanis ekkor állították föl Sopronban, ez egy József Attila- portré. Idén a francia nagykövetség ál­tal kiírt Baudelaire-pályázaton a Művelődési Minisztérium díját nyerte el Oltár című művével. Nyáron pedig meghívták az éven­ként megrendezett NSZK-beii vellmari szobrász-szimpóziumra, ahol május 23-tól június 30-ig dolgozott az ugyancsak magyar Bíró Jánossal, a kasseli Mic Le­dérrel és a varsói Janusz Siewiers- kivel. Szeptemberben tehát a szimpózium idején készült közté­ri műveket ad ják át a város közön­ségének. ß A fiatal művész munkáit első­sorban kőből és bronzból készíti. Érdekli az anyagok kontrasztja. Műveiből szülővárosában. Balas­sagyarmaton október 5-én ny it­nak kiállítást a művelődési ház­ban. (tel „Sorsunkat összefogják..." Miként a költő írta. itt van az ősz. itt van újra. Azt nem mondhatnám — idézvén tovább a verset —. hogy szép. mint mindig, énnekem. Ugyanis más idők járnak. A fale­velek persze változatlanul elszíne- ződnek és lehullanak, az aszály miatt korábban is. mint máskor, az iskolai csengőszó is elhangzik. S bár felelősségteljes megnyilatkozások hangzanak el arról, társadalmi ér­dek. hogy a rendszerváltásból kö­vetkező átmenetiség lehetőleg ne zavarja meg az iskolai életet, eléggé zavart az már az új tanév indulása­kor is. Nyugtalan társadalomban nyu­godt iskolakezdésben reménykedni oktalanság volna. Úgyszólván az élet valamennyi szféráját maga alá gyűrte a politika, a hatalomért folyó küzdelem, a vele szorosan össze­függő indulatkeltés és a fölkelt in­dulat. Az ország lakossága a gazda­ság örökölt romjain próbál megka­paszkodni. mind kevesebb sikerrel. Civil társadalom és a valódi érdek- védelem hiányában egyre inkább itt van két háború közötti "fortélyos félelem". miként azt egy másik köl­tő. József Attila írta. Félelem, min- denekelőtt a szegénységtől, társa­dalmi békétlenségtől, a társadalmi szolidaritás eltüntetésétől, a szere- tettelenné váló bizonytalan jövőtől. miközben kenetteljes szónoklatokat hallgat róla. Ugyancsak József Attila korabeli "állapotrajza" szerint, sor­sunkat összefogják a nők. a gyerme­kek. agitátorok. Agitátorokban — más előjellel — ma sincs hiány. Máshol van. . Idén Nógrádban az általános isko­lákban kevesebb, a demográfiai hul­lám természetének megfelelően, a középfokú intézményekben több lesz a gyerek. A szülők saját bőrükön tapasztalják, hogy mind kevesebbet ér a pénz. az iskolaszerek, füzetek, könyvek, egyebek beszerzése csalá­dok tömegeit állítja már-niár meg oldhatatlan anyagi problémák elé. A "vállalkozó iskola" az önállóság jegyében az úgymond feladatkörébe nem tartozó rrevelési-oktatási tevé­kenységéért ugyancsak pénzt kér. és ide tartoznak például a legkülönbö­zőbb szakkörök is. önköltségi ala­pon működvén is tovább növelve a szülők anyagi megterhelését. Kér­dés. mire jut pénz? Lész. akinek jut. sokaknak viszont nem. De nincs pénzük az iskoláknak sem. Hovatovább napi finanszírozá­si gondokkal kell megküzdeniük, kevés reménnyel küszködve az in­flációs árral szemben. És csak re­mélhetjük. de nem tudjuk, hogy a következő költségvetési év majd jobban ki tudja elégíteni a közokta­tás szükségleteit, megszüntetvén a napi likviditási problémák elszapo­rodását. Hiányzik továbbá az iskolai mun­kához nélkülözhetetlen belső nyuga­lom és biztonság. Az igazgatókat például már demokratikusan válasz­tották. a forrongó külső közhangu­latban azonban nagy lelkierőre lesz szükségük. Nem tudni, mennyire lehet megnyugtató számukra az a felső szintű állásfoglalás, miszerint: "Az igazgatók legitimitása általában nem vonható kétségbe, a törvényt keretek között lehetséges újravá­lasztásuk. s esetleges visszahívá­suk" is. Minderre az élet más szférái­ban már látni lehetett egv-két tanul­ságos példát, ahol a hivatkozás ter­mészetesen szigorúan szakmai volt. a szempont azonban természetesen politikai. Egyáltalán nem csodálko­zom tehát azon. idén annyira nép­szerű ez a poszt, hogy országosan </ meghirdetett igazgatói helyek hús: százalékára egyáltalán nem volt pályázó (Nógrádban is hat helyen kellett újra meghirdetni ezt a posz­tot). A kultúra és az emberközpontú szemlélet mindenütt fájdalmasan hiányzik, miközben nincs új nemzet: alapiamén', bizonyul lan kimeneti / az iskolaszékek körüli vita. igen so- körülöttük a veszélyessé válható fél­reértés. És természetesen nincs önkormányzat, hiszen most indul . választási kámpány. Fontos igazodási pont- hiányában, az általános bizalmat­lanság közepette, ami a társadalma: jellemzi, mégis azt hiszem, a gyt mekek sorsunkat összefogják. Ne­kik lesz szükségük igazán az emberi hangra, a kifordult világban a \ i- szonylagos biztonságra, függetlenül a költségvetési bizonytalanságok­tól. a szapora új agitátoroktól. Nem engedhető meg. hogy rossz kedvünk nyara után beárnyékolja jelenüket és jövőjüket rossz kedvünk ősze. T.F.. r Szeptember 1. Antifasiszta békenap Ötvenegy évvel ezelőtt. 1939. szeptember 1-jén robbantotta ki a náci Németország a II. világhábo­rút. Az egész világon e naptól datál­ják a nemzetközi harcot a német fasizmus ellen. A Magyar Ellenál­lók. és Antifasiszták Szövetsége úgy döntött, hogy szeptember el­sejét "Antifasiszta békenappá" nyilvánítja. Jóllehet sokan megkérdőjelezik ennek a szövetségnek a szüksé­gességét. nehezményezik, hogy e szövetség létszáma nem hogy csökkenne, hanem növekszik. Ez természetes folyamat. Egyre több fiatal fordul e szövetség felé és harcolni akar az egyre élesedő fa­siszta tendenciák ellen. Elég arra emlékeztetni, hogy hazánkban is meggyalázták a Wallenberg-em­lékművet. Ismeretlen tettesek zsi­dó temetőket rongáltak meg. Az NDK területén is aktivizá­lódnak egyes újfasiszta elemek. De folytathatnánk a sort egyes po­litikus-írók igencsak antiszemita nézeteivel. E tendenciák arra inte­nek bennünket, hogy e szövetség folytasson következetes harcot a szó felvilágosító fegyverével mindennemű fasiszta jelenség el­len. mely napjainkban mindin­kább a sovinizmus, a nacionaliz­mus köpenyébe burkolódzik. E gondolatok jegyében üdvözli a Magyar Ellenállók. Antifasiszták Szövetségének Nógrád megyei tagsága és megyei elnöksége "Szeptember 1-jét. az Antifasisz­ta békenapot"! A legkisebb királylány kívánsága 88 erotikus népmese A vajdasági magyarság élő szellemi hagyatékából a Képzőművészeti Kiadó jóvoltából pár éve Szomjas a Vakló címmel 66 erotikus népmese került az olvasók kezébe. Ezt követte a Piros a tromf (77 népmese). Most pedig napvi­lágot látott ugyancsak a Képzőművé­szeti Kiadónál 88 erotikus népmese, amely A legkisebb királylány kívánsága címet viseli. Az erotikus mesék kritikus állásfog­lalása általánosságban jellemző Dr. Bárány Béla most megjelent válogatá­sa sem más. Az írások sem tekintélyt, sem bármitele korlátot nem ismernek. Röviden, a legteljesebb mértékben szókimondónk. A népmesék korban és társadalom- fejlődésben mély gyökerekből táplál­koznak. Időben, gondolatbéli üzene­teiben. anyagformálásában kincset érő ez a mesekötet is. amely az Alsó-Tisza- vidék szép. jóízű nyelvén mesél. Valós kincseket tartalmaz a könyv, minden írásán értékként csillog át egy-egy ta­nulság. üzenet: a jóízű, mindent feled­tető. s ha csak percekre is. de tiszta örö­möt. egy villanásnyi boldogságot adó. önfeledt nevetést jelent. A kötetet Lai za Márta szép erotikus rajzai díszítik. Kedves Olvasóim! Azok számára, akik nincsenek tisztában a befizetés, valamint az üzenetküldés rejtelmeivel, mégegyszer leírom ennek módját. Legegyszerűbb ha Ön bejön a szerkesztőségbe és itt tollba mondja a szöveget, valamint átadja a közlésért járó készpénzt. Aki viszont nem Salgótarjánban lakik, annak ez valamivel bo­nyolultabb, mert a postán kell a 100 forintot, vagy grafika igénylé­se esetén a 200 forintot befizetni rózsaszín utalványra. Ezután az ellenőrző szelvényt borítékba teszi az üzenet szövege mellé, és elküldi címemre: (Dísztávirat, Salgótarján, Palócz I. tér 4.) Ez azért fontos, mert a levél hamarabb hozzám kerül, mint a csekk, Kérem Önöket, hogy időben gondoljanak szeretteikre, es így mi is a kért napon tudjuk üzenetüket leközölni. / Sok boldogságot kívánunk Tibinek és Maricának esküvő­jük alkalmából, Nagykere$z- túrból Ildikó és Katalin. Kosár Évának születésnap­ba alkalmából sok boldogságot- .'.-"ak' Ma~=. Zitának 18. születésnapoo alkalmából sok boldogságot kívánnak: szüleid és testvérec Anett. Kisterenyére Tímeának es Istvánnak! Születésnapotok alkalmából sok boldogságot kíván: Apa és Anya. Kedves komáméknak Nagyorosziba! Gratulálok há­zassági évfordulótok alkal­mából! Nagybátonyba Erzsikének és Karcsinak! Házassági év­fordulótok alkalmából sok bol­dogságot kívánunk: Anyu. Apu és Zolika. Szeptember 3—4—5-én 13 órától 17 óráig pótbeiratkozás és pótfelvételi lesz a Bátonyterenyei Zenei Általános Iskolában. Előképző, hegedű, tárulta, oboa. Pótbeiratkozás zeneiskolába

Next

/
Thumbnails
Contents