Új Nógrád, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1990-09-25 / 148. szám

1990. SZEPTEMBER 25., KEDD im-uzm s Sohasem ég a lámpa Kétszázhúsz férőhely. Állandóan betöltve. Gyak­ran pótágyak kellenek. Közel száz aktív ember. A többség nincs meg segít­ség nélkül. Dósa Dezső és Miklós. Fivérek. Huszonkét éve él­nek itt. Izomsorvadásban szenvednek. Miklós órákat és rádiókat javít. Tökéletes pontossággal. Dezső politi­zál. Lexikonnyi ismeret- anyaggal. Tőzsér Pál és felesége. A férj vak. A feleség "is ügy akar élni. A lámpa sohasem ég, a függöny állandóan be- ' húzva. Kétszázhúsz ember. Nyolcvannégy dolgozó vi­gyázza életüket. Nem sok ez. A balassagyarmati szo­ciális otthonban állandóan szólnak a lakók segélykérő csengői.- szilágyi ­Gyurién Tibor felvételei Erősödő gazdasági rendőrség? Ne dőljünk be a bélyegzőnek! Gazdasági bűncselekmények jelene és jövője A gazdasági bűncselekmények száma is növekszik, sőt, minőségben is más lett. Ezen a területen olyan esetekkel is találkozunk napjaink­ban, amilyet akár egy éve még el sem képzeltünk. Hogyan készül fel az új helyzetre a gazdasági rendőrség? - kérdeztük Rafael Károlyt, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság gazdasági rendészetének veze­tőjét. Sok téves nézet látott napvilá­got a gazdaságvédelmi bűnügyi szolgálatról az utóbbi időkben. Többen úgy vélik, hogy a rendőr­ségnek az elkövetkezendő évek­ben csökkennek a feladatai a gaz­dasági szférában. Úgy vélem, ezek a vélemények megalapozat­lanok. Szét kell nézni Európa modern jogállamaiban. Szinte mindenhol működik egy erős, jól felkészült gazdasági rendőrség. Szűklátókörűség azt feltételez­ni, hogy amikor majd a magánsz­féra kerül túlsúlyba, nem kell felderíteni a csalásokat, sikkasz­tásokat, lopásokat. Vagy ki lehet azt jelenteni, hogy rövid időn belül nem lesz korrupció? Egy vállalkozó, egy gyártulaj­donos jobban meg fogja követel­ni, hogyha valaki az ő tulajdonát károsítja, azt a rendőrség derítse fel. Tetemes adót fog fizetni, így joggal lesz ilyen kérése.- A privatizációval, a gazda­sági társaságokkal, az értékpapír- piaccal, a bankszféra várható vál­tozásaival összefüggésben új„ bo­nyolultabb elkövetési módok ala­kulhatnak ki. Felkészültek erre?- Az elkövetkezendő időszak­ban kvalifikált szakemberekből álló gazdasági rendőrség alapjait kell megteremtenünk. Ha ez nem történik meg, akkor megint csak tisztes távolságból fogjuk követni az eseményeket. Az a véleményem nem válto­zott, hogy a gazdálkodás folya­mataiba a rendőrségnek nem sza­bad beavatkoznia. Itt a gazdasági szabályozásnak és a piac törvé­nyeinek kell érvényesülniük. Amikor viszont bűncselekmény történik, akkor igenis a büntető­jog eszközeit kell alkalmazni. A tisztességes gazdálkodó egysége­ket, magánvállalkozókat a rend­őrségnek is támogatnia kell.- Jelenleg is folyamatban van olyan vizsgálatuk, ahol egy nem­létező cég nevében milliós nagy­ságrendű károkat okozott egy személy, több állami és magán cégnek.- Tulajdonképpen az történt, hogy készített magának egy bé­lyegzőt , és azzal járta az országot. Több helyen vett át különféle árukat a nemlétező irodája nevé­ben, további árusítás céljából. Valójában azonban ezen áruk el­lenértékét saját céljaira használta fel. Az elkövető attól sem riadt vissza, hogy személyi igazolvá­nyába saját kezűleg jegyezze be nemlétező munkahelyét. Ezzel a módszerrel - a jelenlegi adatok szerint, ami természetesen még bővülhet -, alaposan feltételez­hető, hogy közel 150 személyt és 20 gazdálkodó egységet tévesz­tett meg. Bizonyos külföldi munkák szervezésénél is hasonló példákat lehetne sorolni. F.gves személyek különböző nagyságrendű pénz­összegekért ígéretet tesznek kül­földi munkavégzés folytatására. A jóhiszemű állampolgár csak akkor csodálkozik, amikor hiába várja a munka megkezdését. Újonnan szeretném leszögezni nem ez az általános. A vállalko­zók döntő többsége becsületesen dolgozik. Azt tanácsolhatjuk mind az állampolgárnak, mind a gazdasági egységeknek, legyenek körültekintőbbek! Ne elégedje­nek meg egy bélyegzővel, vagv egy megrendelő kiállításával. Célszerű megnézni a cégbejegy­zést, hasznos lehet a referenciák megvizsgálása. Tisztában kell lenni azzal, hogy az üzleti tisztes­ség, a korrektség, a működő piac- gazdaság fogalmait még nem ér­telmezi mindenki egyformán. Ugyancsak hasznos lenne, ha magasabb szintre emelkedne a bankgarancia. Akkor az elkövető nem érvelhetne azzal: tudtam, hogy csak az év végi záráskor fogok lebukni... Dudellai Ildikó Hadiállapot Peregnek az események az Arab-öbölnél és forognak a rulet­tek ófrancia Riviérán. A két hely­szín tulajdonképpen csak a körül­mények véletlennek nem mond­ható egybeesése folytán kapcsol­ható össze. Ott hadseregek néznek farkasszemet, de itt vannak a sú­lyos veszteségek. Mint a francia hírügynökség megírta, Eynani sejk, Fahd király unokatestvére néhány nap alatt rekordnagyságú veszteséggel távozott a játékterem­ből. A cannes-i Carlton Hotel kaszi­nójában négy este játszott és 84 millió frankot hagyott a rulett- és a kártyaasztalon. A sejknek azon­ban a szeme sem rebbent, némi árnyék csupán akkor borította el az arcát, amikor kiderült, hogy a veszteségnek csupán a 60 százalé­kát tudja kifizetni azonnal. Ter­mészetesen közölte, hogy a tarto­zást rövid időn belül rendezi. Mindazonáltal igen bőkezű volt a dúsgazdag szaúdi, ugyanis több ezer frankos borravalóval jutal­mazta a krupiét. Itt, érthetően nem játszott tovább, Monte-Car- lóba utazott. Ahol már csak 30 millió frankot veszített... Az AFP szerint rokona, a szaúdi uralkodó eltiltotta a kaszinóktól. Deltát most hadiállapot van odahaza... A renitenskedőknek először tanulniuk kell Új dolog, hogy vissza kell vonni a vezetői engedélyt, ha a járművezető a kötelező utánképzésen nem vett részt. Melyek azok az esetek, ami­kor is kötelezni lehet a jármű­vezetőt ilyen képzésre? Kötelezhető tehát, ha az illető személy vezetői enge­délyét közlekedési bűncse­lekmény, vagy szabálysértés miatt visszavonták. A másik eset, ha valaki sorozatosan megszegte a közúti forga­lomra vonatkozó szabályokat és emiatt a szabálysértési ha­tóság bírsággal sújtotta. Nézzünk egy példát! „Z” úr ittasan vezetett, melyért a bíróság 1989. január 5-én pénzbüntetésre ítélte, és a járművezetéstől két év idő­tartamra eltiltotta. „Z” úr a vezetői engedélyét a vissza­vonás határidejének a lejárta­kor (1991. január 4.) is csak akkor kaphatja vissza, ha előtte utánképzésen vett részt, s az erről szóló igazolást a rendőrhatóságon bemutat­ja­Ugyanez a helyzet, ha „Z” úrtól „csak” szabálysértés mi­att vonták be a vezetői enge­délyt. S itt szeretném felhívni azon járművezetők figyel­mét, akiknél a visszavont ve­zetői engedély visszavonásá­nak határideje a napokban, vagy a közeli hetekben telik le, hogy a jogszabályi rendel­kezés rájuk is vonatkozik, utánképzésen való részvé­telre ők is kötelezettek. Az utánképzés szükséges­ségét minden esetben a rend­őrhatóság mondja ki, melyet a visszavonó határozatban fog rögzíteni. T. A. Bizonyára sokan felteszik mostanában maguknak ezt a kérdést. S joggal teszik, bárhogy vádolja a sajtót hangulatkeltés­sel a kormány, mégiscsak tagad­hatatlan tény, hogy a polgárok csalódtak a tavaszi választások­ban. Nekik demokráciát, sza­badságot, gyógyuló gazdaságot ígértek. Ehelyett kaptak a de­mokráciából vádaskodó, sze­mélyeskedő, sokszor kicsinyes parlamenti vitákat (a tagadha­tatlanul erőltetett ütemben folyó és bizonyos mértékig eredmé­nyes törvényalkotás mellett), szabadság helyett a családokat gúzsbakötő áremeléseket, lába­dozó gazdaság helyett tüneti ke­zelésre alkalmas vezetőcseréket. A korteskedési időszak bekö- szöntével aztán mind az ellenzé­ki, mind a kormánypártok el­kezdték játszani kisded játékai­kat. Az ellenzék belekapaszko­dott a Jeszenszky-ügybe, holott jól tudta, szó sem lehet a minisz­ter lemondásáról, a kormány pedig nyilvánosságra hozta a kereskedelmi aktívumunkról szóló adatokat (miközben titkos és homályos machinációkat folytatott a költségvetési hiány körül, amiről elfelejtette tájé­koztatni a közvéleményt és a parlamentet) és bejelentette a fegyveres testületek tagjainak fi­zetésemelését. Megindult tehát - a korábbi­nál jóval szolidabb és európaibb - választási harc, amely egyben harc azért is, hogy elmenjünk szavazni, hogy elmenjünk vá­lasztani. S valóban: el kell mennünk választani? Szerintem minden­képpen. No, nem azért, mert ez Válasszak? Ne válasszak? állampolgári kötelesség, nem azért mert minden igazi magyar­nak ezt kel! tennie, hanem mert ez az érdekünk. Nem érzelmek, nem indulatok, de racionális, józan megfontolás szólít ben­nünket az urnák elé. Ha nem adjuk le voksunkat és engedjük, hogy egy erőszakos, a hatalmat mindenáron akaró, iz­gága kisebbség érvényesítse akaratát, csak mi járhatunk rosszul, s ezért csak magunkat okolhatjuk. Hu nem lépünk, a töredék irányíthatja a többséget. Vajon elgondolkodtak önök azon, hogy az, országgyűlési vá­lasztásoktól távolmaradók ho­gyan befolyásolhatták volna a parlamenti erőviszonyokat? Ha csak a kétezer ufópárti aktíva vesz részt a választáson, meg­nézheti magát az ötven- vagy százezer otthonülő, amikor ke­nyér helyett mikroprocesszort árulnak majd az üzletekben. És még csak nem is háborog- hat. Mert, aki ma nem hajlandó egy lépést sem tenni azért, hogy saját érdekeit megpróbálja érvé­nyesíteni, elveszti minden erköl­csi alapját a bírálatra. Aki meg sem kísérli győzelemre juttatni a nézetei szerint legmegfelelőbb jelöltet, nem kritizálhatja a hata­lomra kerülő vezetők intézkedé- : seit sem. Lehet, hogy rosszul választunk, lehet, hogy csalódni fogunk, lehet, hogy minden si­kerül. De tudnunk kell: nem választani annyi, mint elfogadni a diktatúrát. Lénárd Tamás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents