Új Nógrád, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1990-09-22 / 146. szám

1990. SZEPTEMBER 22.. SZOMBAT HEmmu 11 AP Rekord TS 230 ugrógála Elmosta az eső a nagy eredményeket Péntekre virradóra nehéz volt aludni, mert egész éj­jel zuhogott az eső, és csak arra tudott gondolni az em­ber, mi lesz, ha ez nappal is így marad, mi lesz abból a megyénkben szinte páratlan sztárfelvonulásból, amit er­re a napra Salgótarján főte­rére varázsoltak az AP Re­kord TS 230 ugrógála ren­dezői. — Csak ne essen az eső, akkor jó verseny lesz. Bár idény vége van már, jó for­mában érzem magam, és ezt a salgótarjáni közönség­nek is bizonyítani szeret­ném! — mondta Dragutin Topics, a nemrég lezajlott spliti Európa-bajnokság győztes magasugrója, miköz- ben a kezdés előtt kémlelte az eget. Topics egyébként tízórás repülőút után érke­zett a tokiói NOB-ülésről. ahol korteskedett Belgrad olimpiai pályázata mellett. Ekkor még minden rend­ben volt azzal a fránya idő­járással, de a férfiak versen­gése még odébb volt, a höl­Az NB II. Keleti cso­portjának vasárnapi. 6. for­dulójában a hazai közönség előtt még nyeretlen Sík­üveggyár SE a Szarvas ellen próbál szerencsét. A Su­gár útra látogató vendég­együttes pillanatnyilag két ponttal előzi meg a kilen­cedik üvegeseket. és két hellyel előttük foglal he­lyet a tabellán. — Nem igaz, hogy nem tudunk itthon játszani! — mondta Dávid Róbert veze- • tő edző a pénteki edzést követően. Noha a hétközi felkészülésünk nem volt za­vartalan — egy-két játéko­sunk sérüléssel bajlódik — feltétlenül be kell gyűjte­nünk a két pontot! Bízom a csapat hozzáállásában, mindenki igyekszik feledtet­ni szurkolóinkkal a rossz hazai sorozatot. Az összeállításban van­nak még kérdőjelek. Az eltiltott Juhász helyére ket­ten pályáznak: Králik és Benyó A csatársorban elő­térbe kerülhet Mohácsi sze­repeltetése. A várható csa­pat: Halász (Hiesz) — Zsély, Babcsán, Stark — Kajli, Králik (Benyó), Gyetvai. Balga — Garai, Mohácsi (Hodúr), Balogh. A találko­zó 16 órakor kezdődik. Az NB III. Mátra-cso- portjában a nyolc mérkőzés felében érdekelt Nógrád megye; „testvérháborút” vív egymással a Balassagyar­mat és a Romhány. gyeket udvariasan maguk elé engedték. A hazánkban egye­dülálló atlétikai gálán így először az EB-ezüstérmes jugoszláv Biljana Petrovics és az ugyanott ötödik helyen szerepelt debreceni Kovács Judit párharcát figyelhette — volna — a szépszámú nagyérdemű a Karancs Szálló előtti téren felépített ugrópályán. A nagy küzde­lem végül elmaradt. A 184 centimétert még Petrovics, Kovács, és a tavalyi gála­győztes Solti Krisztina is át­ugrotta, ám a 187 után már csak a jugoszláv hölgy ma­radt versenyben. Túljutott a 190-en, és a már igen jó 193 centiméteren is. Ám amikor 197-re tetette a lécet — mint hogyha csak erre várt volna — hozzáfogott az égi áldás! Az egyre inkább irreálissá váló körülmények között az egyébként kétméteres ma­gasságot átugorni képes vi­lágklasszis nem tudott to­vább boldogulni. A befejezést követően Ko~ vács Judit mondta el véle­ményét. — Az én szereplésem le­hetett volna jobb — mond­ta a bajnoknő —, de maga a verseny kitűnő, hangula­tos. és az országban kurió­zumnak számít. Szeretünk idejárni, és jövőre is itt le­szünk ! A rúdugrók versengése ugyan színvonalas csatát nem hozott, de vaskos meg­lepetéssel zárult. A vert mezőnyben végzett az 570-es ugrással rendelkező bolgár Nyikolov. A győzelmet kere­ken 500 centivel — meglehe­tősen szerény eredménnyel — a honvédos Farkas Zoltán szerezte meg. Nagy volt a tét a férfiak számára, hiszen az a magyar A forduló legnagyobb ér­deklődésre számot tartó üt­közete a tabella első írét helyezettjének párbaja lesz. ha nem is hajnalban, de vz erdőszélen, a Kohász-sta­dionban. Vajon az SKSE eddig szilárdnak bizonyult védelme állja-e majd a sa­rat a mérkőzésenként átla­gosan három gólt produká­ló törökszentmiklósi csatá­rok ellen? Ma kide­rül. A listavezető Kohász esélyei jobbnak tűnnek. Tipp: 1, x. Borsodnádasd—SBTC: Egyenlő erők küzdelmében döntetlen körüli eredmény várható. Tipp: x. Balassagyarmat—Rom­hány: Határt szabnak-e r.z imponálóan menetelő határ­őröknek a „jószomszédok”? Rejtély... Tipp: 1. x. Volán Rákóczi—Pászcó: Nehéz 90 perc vár a repülő­rajt után kissé „leült” nóg­rádi újoncra. A pontszer­zés már bravúr lenne. Tipp: 1, x. (A tarjáni csapatok ma, a többiek va­sárnap 15 órától játszanak.) Tippjeink a megyei I. osz­tály 6. fordulójának mér­kőzéseire: ÖMTE—Nagybá- tony: x; Mátranovák—So­moskőújfalu: 1: Bércéi—Rút­ság : 1; Salgó Öblös—Szé- csény: 1; Nógrád Volán— örhalom: 1; Kisterenye— SVT SC: x: Karancslapuj- tő—Nézsa: x; Mohora—Sző- nyi SE: 1. Kezdési idő: va­sárnap 15 óra. Balázs József versenyző, aki átugorja a 230 centis magasságot, 50 da­rab ezres bankóval töm­hette volna degeszre a pénztárcáját. Ebből azon- ■ ban nem lett semmi. Már csak azért sem, mert az idő­járás viszontagságai folytán akkorra már színvonalas ver­senyre alkalmatlan volt a pálya. A minap országos baj­nokságot nyert Bese Benő kiesett a 190-es(!) kezdő ma­gasságon, és a csúcstartó Deutsch Péter se vitte to­vább 210 centinél. Az Euró- pa-bajnok Topics —, aki elő­zőleg a falra festette az ördögöt — 218-on szintén el­búcsúzott. Az ifjú világ­sztár —, aki 237 cm-rel tart­ja az ifivilágcsúcsot — azonban nem érte be ennyi­vel : a lelkes közönség tisz­teletére — immár versenyen kívül — negyedszerre is megpróbálkozott a magas­sággal, és ekkor már meg­birkózott vele. Vastaps kí­séretében átvitte a 226-os magasságot is, de a 231 már őt is megállásra kényszerí­tette. A rendkívül szimpatikus, tüskehajú szerb fiú jóvoltá­ból — az elmaradt klasszis- eredmények ellenére — vé­gül valódi gála kerekedett az ugrógálából. Köszönet jár neki érte. Eredmények. Női magasug­rás: 1. Petrovics 193, 2. Ko­vács (DMTE) 184, 3. Solti (Bp. Honvéd) 184. Rúdugrás: 1. Farkas (Bp. Honvéd) 500, 2. Nyikolov (bolgár) 500, 3. Burger (Bp. Honvéd) 500. Férfi magasugrás: 1. Topics (jugoszláv) 215, 2. Rosko (csehszlovák) 210 és Deutsch (Építők) 210. (Balás R.) Fotó: Mikuska István Kettős kosárlabda-mérkőzés Salgótarjánban Vasárnap megkezdődik a bajnokság a kosárlabda NB II-ben. Az SKSE férfi- és női csapata egyaránt itt­hon kezdi meg a pontvadá­szatot. Mindkét együtte­sünk ellenfele az Egri TK csapata lesz. A lányok mér­kőzése 10 órakor, a fiúké 1130-kor kezdődik a vá­rosi sportcsarnokban. A kohászok férfigárdája egyébként a napokban tar­totta meg évadnyitó szak­osztályi gyűlését. Girtl Jó­zsef, a klub ügyvezető el­nöke megköszönte a csapat­nak az előző évi sikeres helytállását — 3. helyen vé­geztek a bajnokságban -—. méltatta a szakosztály ab­béli törekvését, hogy ön­állóan megteremti az előre­lépés feltételeit, majd új­fent kijelentette, hogy az idei célkiűzés az NB 1- be jutás. Laczkó Sándor edzővel már a jövendő első bajnoki találkozóról beszélgettünk. Elmondta a szakember, hogv eg.'- sikeres rajt megadhat­ja a további lendületet a csapatának. Kemény, látvá­nyos összecsapásra számít a szomszédvár elleni presztízs­találkozón, ahol vonzó, szí­nes játékkal kívánják szó­rakoztatni a publikumot. Mi sem természetesebb, hogy győzelemre számíta­nak a kohászberkekben. Fociforduló Megszakad a hazai sikertelenség Balás Róbert Botrány hátán botrány a magyar sakkéletben Exkluzív Interjú Adorján Andrással (I.) Nógrád megye vendége volt két héten át Adorján András nemzetközi nagymester. Elindult a balassagyarmati Palóc ősz sakkfesztivál FIDE X. kategóriájú nagymester- versenyén, és, ha már ott volt, meg is nyerte a vetélkedést. Adorjánról tudni kell, hogy tagja volt az 1978-ban sakk­olimpiát nyert csapatnak, majd egyéniben két év múl­va világbajnokjelöltségig vit­te. 1984-ben megnyerte a magyar szuperbajnokságot, utóbb pedig Garri Kaszpa- rovnak, a világbajnoki cím birtokosának volt szekundán- sa. A negyvenéves nagymes­tert sokan a magyar sakk­társadalom fenegyerekének tartják. Való igaz, a honi sakkéletet szinte egyfolytá­ban mérgező cívódásokból, botrányokból maga is ala­posan kiveszi részét. Állan­dó háborúságban áll a szö­vetséggel, nemkülönben néhány nagymesterrel, és — egy sakkpapával. Nagymesterünk Balassa­gyarmaton adott exkluzív in­terjút az Új Nógrádnak. A magyar sakkéletben dúló ál­datlan állapotokról beszél­gettünk. Vállalkozott rá, hogy lerántja a leplet, feltár­ja a szövetségben és a nagy­mesterek között zajló konf­liktusokat. érdekellentéteket és azok hátterét. Természe­tesen a saját szemszögéből. Ezért sietünk leszögezni, hogy az Adorján által el­mondottakat nem tekintjük saját álláspontunknak, és az esetleges vitatkozó véle­ményeknek is szívesen helyt adunk ugyanitt. — Adorján úr, ön megint kiásta a csatabárdot a szö­vetség elnökségével, és vé­gül kilépett az úgymond sza­badon és demokratikusan választott testületből, noha korábban ezt már igazán a magáénak érezte. Miért tör­tént most a pálfordulás? — Nincs itt kérem, semmi pálfordulás. Annak idején azért vállaltam el a tagságot ebben a társaságban —, ahol egyébként sok, általam is nagyra becsült személy tevé­kenykedik —, mert úgy gon­doltam, ezekkel az embe­rekkel végre rendbe lehet hozni a dolgokat; normális, korrekt, tisztességes érdek- viszonyokat tudunk terem­teni a magyar sakktársada­lomban. De — csakhamar hetediziglen csalódnom kel­lett. Bebizonyosodott, hogy nem változott az ég világon semmi. Még mindig az „erő­sebbik kutya” elve van élet­ben. Ez volt jellemzője ugyanis a régi módszernek, és nem csupán a sakkban, hanem a társadalmi élet va­lamennyi területén. Amikor a proletárdiktatúra jelesei rájöttek arra, hogy nem le­Bátonyban a tavalyi bronzérmes Kettős fordulót rendeznek a hét végén a férfi asz­taliteniszezők NB I-es csa­patbajnokságában. A Nagv- bátonyi Bányász együttese ma idegenben, a He- jőcsabai Cement otthoná­ban lép „porondra”. Vasárnap az előző pont- vadászat bronzérmese, a Kiskunfélegyháza látogat Nagybátonyba. Kövendi edző a következő keretből jelöli ki az asz­tal mellé álló öt játékost: Makiári, Gulyás, Salamon, Réfy, Ivanics, Sálek. A mérkőzés mindkét napon 11 órakor kezdődik. Adorján András hét az egész országot kivé­gezni, megkínozni, elhurcol­ni, kitelepíteni — annál is inkább, mert akkor ki dol­gozna őnekik —, akkor úgy gondolták, hogy a legjobba­kat —, akikre vélten. vagy valósan szükségük van — meg kell vesztegetni, meg kell félemlíteni, vagy el kell ismerni — mégpedig úgy, hogy ezeket a személyeket elvtelen előnyökhöz juttat­ták — a többiek rovására! Ma már az embereket nem félemlítik meg. A fizikai és az egzisztenciális biztonság már nem forog kockán. De, aki nem az „elvárások" sze­rint viselkedik, eleshet né­hány igen kellemes dologtól. Ennyi a különbség a csúnya diktatúra és a drágalátos demokrácia között. Ez a mostani állapot per­sze, nem rosszabb, mint a régi volt. De mi mégis rosz- szabbnak érezzük. Miért érez­zük rosszabbnak? Azért, mert ami régen volt, egy­szerűen nem lehetett jobb. Aki bekerült egv ilyen dí­szes társaságba, az vagy át­vette a stílust, vagy csend­ben maradt, vagy kiutálták, mert normális magatartás­sal nem lehetett megmarad­ni. Ennek azonban ma már semmiféle külső kény­szere nincsen! Legfeljebb csak annyi, hogy ki-ki meg akarja sütni a maga kis pe­csenyéjét. És ennek érdeké­ben újra csak aláveti magát egy szűkebb csoport akara­tának. Ezt nevezem én „pisz­kos bclsi” szemléletnek! Amely azt hazudja, hogy többségi érdeket képvisel, holott csupán csak arról van szó, hogy egy jelentéktelen kisebbség ráhazud.ja az em­berekre az akaratát. Rájöt­tem, ha nem különülök el látványosan ettől a testüler A Szovjetunióban nagy visszhangot váltottak ki az Egyesült Államok nyílt te­niszbajnokságának eredmé­nyei. Ez nem csoda, hiszen Lejla Meszhi és Andrej Cserkaszov bejutott a leg­jobb nyolc közé. Mivel magyarázzák eze­ket a sikereket Moszkvá­ban? Egyrészt azzal, hogy nőtt a külföldi partnerek­kel kötött szerződések szá­ma. A legjobb juniorkorú szovjet teniszezők ma már annyit szerepelhetnek kül­földön, amennyi csak kell a tapasztalatszerzéshez. A legjobbak, Csesznokov és Zvoreva, maguk lépnek kapcsolatba különböző nyű­től, akkor én is az elvtelen rendszer szekerét tolom. Ezért voltam bátor hűvös tisztelettel kilépni. — Az elmondottak szerint tehát elvi ellentétek miatt szakított az elnökséggel. Vagy voltak esetleg konkrétabb, kézzelfoghatóbb okai is en­nek a drasztikus lépésnek? — Már hogyne lettek vol­na! Szerény i Sándort be akarták venni — tiszteletbe­li tagnak! — az új elnökség­be! Szerényi három évtize­des sakkszövetségbeli or- száglása során nem hibákat követett el, hanem — a né­pi demokratikus hatalmi gú­la csúcsán, hűbéresei, talp- nyalói, valamint elvtársai segítségével — súlyos bűnö­ket! Ez az önkény törvény­szerűen termelte ki a min­dennapi méltánytalanságot, megaláztatást, visszaéléseket. Lehet, hogy Szerénvi tett jót is a sakkozásnak — esetleg véletlenül, figyelmet­lenségből —, de végül is harminc év hosszú idő. Eze­ket a gondolataimat megír­tam annak idején egy levél­ben, de mintha nem is ír­tam volna semmit. Szeré- nvit levették ugyan a listá­ról, de utána valakik mégis megszavazták! — Ha jól emlékszem, Sze­rényi végső soron mégsem került a tiszteletbeli tagok közé... — ígv igaz. De a világban vannak bizonyos alapigazsá­gok. A tárgyak lefelé esnek, a fű felfelé nő és a gazem­berekkel nem parolázcm! Amnesztia létezik. De a ki­járatnál ném osztogatnak ki­tüntetéseket. Hanem a bűnö­zők menjenek isten hírével, és tanulják meg megbecsül­ni magukat. Megdöbbentő, hogy Szerényi neve egyálta­lán szóba kerülhetett! Az lett volna a legtöbb, amit tehe­tünk ennek az embernek az érdekében, hogy soha többé nem beszélünk róla! Humá­numról vitatkozunk. Nos, a humánum valóban nem en­gedi meg. hogy tollba, szu­rokba hempergessünk embe­reket. És abban is biztos vagyok, hogy ebben az or­szágban egyetlen épeszű em­ber sem akar nyilvános autodafén kivégzéseket. De. akik eddig „azon" az olda­lon álltak, most húzódjanak félre szépen, és maradinak csendben Mi pedig itt a má­sik oldalon. ne csináljunk segget a saját szájunkból. Mondok én valamit: mihelyt a Zsidó Világkongresszus ki­jön egv Adolf Eicmann- emlékéremmel, Szerényi is lehet tiszteletbeli tag az el­nökségben. De azt előbb megvárjuk. (Keddi számunkban foly­tatjuk.) gáti közvetítő cégekkel, és bízzák rájuk ügveik inté­zését, érdekeik védelmét. És itt nem a sportolók csilla­píthatatlan pénzéhségéről, vagy profitha.jhászásáról van szó, hiszen például Csesznokov nem kevés va­lutát ajánlott már fel jóté- •konv célokra. Elmondása szerint szívesen osztozna pénzdíjain a Goszkomszport- tal, ha biztos lenne benne, hogy a pénzt a tenisz nép­szerűsítésére fordítanák. Azonban, tette hozzá, nem­egyszer volt alkalma ta­pasztalni, hogy a gondosan beszedett pénz eltűnik a Goszkomszport süllyesztői­ben. „Elsüllyesztett" pénzek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents