Új Nógrád, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1990-09-20 / 144. szám

1990. SZEPTEMBER 20.. CSÜTÖRTÖK nEPnnu 5 Tavasz, nyár, ősz,,. Szabad napok és szabad hetek... Rövi- debb-hosszabb kitörések a be­tonrengetegből. .. Vissza a természethez! Nem akarjuk már leigázni, tudjuk, hová vezetett a természet legyőzésének hazug eszméje. Csak levegőt akarunk, csak napfényt, harmatot, lombot, vörösbegyet, csalogányt, feny­vest, sólymot, ösvényt, pata­kot. .. csak otthon akarunk lenni a természet ölén, mi természet­idegenbe szakadt városiak. Ez vezéreli Mátrakeresztes békástói üdülőkörzetébe, s tett erdőlakóvá sokunkat. Ki Szol­nokról, ki Pestről, ki a Dunán­túlról, ki a nógrádi városokból érkezett építkezni, fészket rakni e csodálatos szépségű vidéken. Egyetlen szépséghiba szeplősí- tette csupán az erdei otthonossá­got: a csizmarángató, autóma­rasztaló mátrai sár. A kiparcellázott lelkek ugyanis magukba nyelték az egykori erdei utat. A kerítések előtt tört szükségút száraz idő­ben még csak szolgált, no de ha megjött az eső! Út kellene... Az ilyen kihívás persze mindenkiben ott motosz­kál ilyenkor, de csak keveseket indít cselekvésre. Kell valaki, aki kezdeményez, mozgósít, biztat, toboroz, aki kudarc ese­tén sem adja föl, aki - a szó szoros és átvitt értelmében egy­aránt - minden követ megmoz­gat, hogy út legyen. Egy út története Nos, a békástói betelepülők között - mindannyiunk nagy szerencséjére - akadt ilyen mo­torember: a tarjám Vidfalvi Gyula személyében. Szervezte valamikor tíz évvel ezelőtt - az első útszakasz dózerolását, ulá najárt, hogy a faluból a kima­radt kőhulladék fölkerüljön a hegyre, újabb és újabb útszaka­szokat téve járhatóvá: levelezett a telektulajdonosokkal és a ha­tósággal, nem szegték kedvét a „hivatalnak packázásai”. Nőtt dossziéjában a levél- és irathalmaz, - de közben tovább növekedett, följebb nyújtózott a mi kövezett utunk is. Hogy aztán egy-egy érdekelt újra jöjjön: - Folytatni kéne, Gyula bácsi...! S az igyekezet mellé jól jött a pénz: a telektulajdonosi teho- befizetéseket (140 ezer forintot) egv tavaly őszi falugyűlés hatá­rozata révén útépítésre fordít­hatta az Udülőközösség. Üdülőközösséget írtam? No lám, rájár a toliam, - nincs pe­dig itt semmiféle hivatalos szer­vezet: csak az, hogy az út össze­hozta az embereket, csak az, hogy Vidfalvi Gyula körül cse­lekvő csapat verbuválódott. Kanyarodik az új kövesút a hegyre... Ránk mosolyognak a kedvünkre való utcatáblák: HA RMA T, CSA LOGÁ N Y, NAPFÉNY, SÓLYOM... Köszönjük az otthonosságot. Gyula barátunk!! Sima Mihály Mátrakeresztes-Békástó Csalogány út 5. Ne csak unokáink igyák a vizét! Majdnem mindegyik kerületben indul az MSZMP A választás választ ad majd sok kérdésre A város polgárainak érdekeit képviselő önkormányzatokat akarunk Etes apró kis község Salgótar­jántól alig tíz kilométernyire nyugtatra. A közelség ellenére problémáik hasonlítanak több más nógrádi településéhez. Erről kérdeztük Lénárt Dezső tanács­elnököt. aki már 1984-óta foglal­kozik a lakosság ügyes-bajos dol­gaival:- Sajnos, a kis községnek or­szágszerte aránytalanul kevesebb jut a költségvetésből, „mostoha- gyerekként” kezelnek bennün­ket. A központi hatalom régeb­ben a városok fejlesztésére he­lyezte a hangsúlyt, így a település fiataljai munkalehetőségek híján a megyeszékhelyre járnak el dol­gozni. Természetesen, ott is fog­nak letelepedni.- Mi lesz így az községgel?- Elöregszik - kapcsolódik a beszélgetésbe Medve Gáborné vb-titkár. - Ez, és az árdrágulás az oka, hogy egyre többen szorul­nak rá a szociális étkeztetésre, amit 1986-ban vezettünk be. Sok olyan idős házaspárunk van, ahol az asszonynak nem volt munka­helye, így most egy nyugdíjból próbálnak ketten megélni. Eb­ben szeretnénk nekik egy kis se­gítséget nyújtani, amihez két fő­állású gondozónőnk is van. Ők járnak ki a rászorulókhoz.- Úgy hallottam, hogy gond­jaik vannak az iskolával.- Igen, mert az alsó tagozat 4 tanterme a falu közepén műkö­dik, míg a felső tagozat 5 terme Amália-telepen. Ez majdnem olyan, mintha két iskolát kellene fenntartanunk, főleg pénzügyi­leg. Egyesítésük volna a megol­dás, de nincsen rá keret.- Milyen terveik vannak?- Szeretnénk megoldani az egész falu vezetékes ivóvízzel való ellátását. A terveket elkészí­tettük, de a megvalósítás már az önkormányzatra hárul, termé­szetesen, ha lesz rá pénzük. Reméljük, nem kell sokáig várni Etesen a vízre, és már a most élők ihatnak belőle, nem csak unokáik. G. É. Egyre többen vallják, az elmúlt több mint négy évtized vívmányait nem lehet elhall­gatni, meg sem történtnek te­kinteni. Megszámlálhatatla­nul sok kritika éri magát a tanácsi apparátust, holott a munkájukat tisztességgel végzők aligha érdemelnének bántó bírálatokat. Az MSZMP nem zárkóz­hat el teljesen a múltjától. A megújult munkáspárt salgó­tarjáni városi szervezete most a helyhatósági választásokon meg kívánja mérettetni ma­gát. Milyen önkormányzatok létrejöttét támogatnák? - kérdezem dr. Kovács József­től, az MSZMP városi válasz­tási csoportjának vezetőjétől.- Olyanokét, melyek a törvényes keretek között va­lóban önállóan és demokrati­kusan intézik a helyi közü­gyeket. Függetlenek a hata­lomtól. Olyan tulajdonságok­kal rendelkeznek, amelyek a település működését és fejlő­dését lehetővé teszik. Foko­zott gondot fordítsanak a munkások, a bérből, fizetés­ből élők és a saját munkára épülő vállalkozók helyzetére. Kísérjék megkülönböztetett figyelemmel a többgyerme­kes családok, a nyugdíjasok szociális viszonyait, a fiatalok életkezdését. Végezetül olyan infrastrukturális és ter­mészeti környezetet teremt­senek, amely az ott lakóknak megfelelő életfeltételeket, biztonságérzetet nyújtanak.- Úgy tudom, Salgótarján 14 egyéni választókerületé­ben, egy kivételével, minde­nütt indítanak jelölteket. Ha nyernek, mire törekszenek majd az önkormányzati testü­letekben?- Szeretnénk együttmű­ködni mindazokkal, akik meg akarják őrizni, és tovább akarják vinni a városépítés európai hírű vívmányait. Pártállástól és világnézeti meggyőződéstől függetlenül olyan hozzáértő, szakmailag felkészült, erkölcsileg fedd­hetetlen személyek dolgozza­nak a vezetésben és a hivata­lokban, akik képesek az ál­lampolgárok ügyeinek elinté­zésére, a képviselő-testület döntéseinek a végrehajtásá­ra. Biztosítsák a település za­vartalan működését, arányos fejlesztését, a lakók városi szintű életfeltételeit, nyugal­mát és biztonságát - fejezi be gondolatait Szigetvári János, a koordinációs bizottság el­nöke.- A munkanélküliség majdnem kezelhetetlennek látszik. Az már nyilvánvaló, akár beszélünk róla, akár sem, létező valósággal talál­juk magunkat szemben. A munkanélküliek gondjain enyhíthetnek az önkormány­zatok, de a megoldás mégsem ez. A városellátást javító, munkahelyteremtő vállalko­zások támogatására lenne szükség. Mit tartanak ezek mellett még fontosnak?- A közszolgáltatás elért szintjének megőrzését, fej­lesztését, különösen a vízellá­tás, szennyvízelvezetés és tisztítás, kereskedelmi ellátás és szolgáltatás, a közutak, közlekedés és hírközlés javí­tását, a település tisztaságát. A környezeti ártalmak csök­kentését, a természetvéde­lem hangsúlyosabb kezelését. A szociális intézmények fej­lesztését, korszerű oktatási rendszer kialakítását, az in­gyenesség megőrzését, teljes körű lelkiismereti és vallás- szabadságot, esélyegyenlősé­get, a művelődési és szórako­zási igény kielégítését - zárja a tennivalók felsorolását Szi­getvári János.- Nagyon fontos, hovato- \ ;ibb halaszthatatlan az egész­ségügyi intézmények műkö­dési feltételeinek javítása - veszi vissza a szót dr. Kovács József, majd így folytatja. - Az embérek biztonságérzetét kell megerősítenünk, a romló tendenciák megállításával, a közbiztonság látványos javí­tásával. Végezetül szeretném még azt hozzátenni, hogy az MSZMP salgótarjáni szerve­zete az önkormányzati képvi­selők választását olyan politi­kai eseménynek tekinti, mely választ ad arra például, hogy valóban a dolgozók, a város polgárainak érdekeit képvi­selő helyi önkormányzati tes­tület jön létre, vagy csak a hatalmi pozíciókban történik változás. Beszélgetés Pető Ivánnal, az SZDSZ ügyvivőjével (Folytatás az 1. oldalról.)- Semmiképpen. Azt gondo­lom, hogy az a kormány, amelyik most hatalmon van, szeret köz­pontosítani, szeret központilag irányítani, mindent, amire na­gyon sok példát lehet hozni: a privatizálástól a beterjesztett ön- kormányzati törvénytervezetig. Nem pártalapon ítélem meg azt, hogy mitől működnének jól az önkormányzatok. Bármilyen pártiak is azok, akik bekerülnek az önkormányzati testületbe, ha tisztességesen akarják végezni munkájukat, akkor automatiku­san konfliktusba kell, hogy kerül­jenek egy központosítási szán­dékú kormánnyal. Vagy pedig az önkormányzat rosszul fogja vé­gezni a munkáját, hiszen olyan az ország gazdasági helyzete, hogy ez a kormányzat a gazdasági elvo­násokra fog törekedni, és több jövedelmet akar központosítani arra hivatkozva, hogy könnyítsen az ország terhein, függetlenül egyéb hajlamaitól. Ebből az kö­vetkezik, tekintet nélkül arra, hogy ki milyen pártból kerül be az önkormányzati testületbe vagy a polgármesteri székbe, összeüt­közésbe kell keveredjen a kor­mányzó pártokkal vagy a kor­mányzattal. Nyilván, egy ilyen konfliktust könnyebben tud átvé­szelni, és a saját helyi akaratnak érvényt szerezni egy olyan politi­kus, aki mögött egy erős ellen­zéki párt áll. Mert előfordulhat az is, hogy tisztességes kormány- párti politikus az önkormány­zatba bejutva szembekerül saját kormányával, de valószínű, hogv íi il\Yn harcol nche/cbben tud megvívni, mint az, aki politi­kai alapállása és a mögötte álló erők miatt is következetesebb harcra képes.- Ha a kormánykoalíció túl­súlyba kerülne az önkormányza­tokban is, akkor mondhatjuk-e azt, nagy az esélye annak, hogy a rendszerváltás nem következik be?- Ezt így nem akarom monda­ni , mert - még egyszer megismét­lem - nem csak azon múlik, hogy ki melyik párt tagja, mint inkább azon, mennyire jól végzi azt a munkát, amit az önkormányzat­ban végezni kell. Ma rendszervál­tásnak azt tekintjük, amit több­nyire mondani szoktunk az ön- kormányzatokról, hogy valóban a „helyi érdekeket tartja szem előtt”, és a helyi érdekeket úgy próbálja majd beilleszteni az or­szágos ügyek működési rendjébe, akkor az a véleményem, hogy igen. De ha valaki túlságosan a központi kormányzathoz alkal­mazkodik és elfogadja a kormány utasításait (és mint a hierarchiá­ban felettesként tekint a kor­mányzatra), akkor ez nem lesz rendszerváltás, hanem csak egy kicsit korrigált tanácsrendszer­nek megfelelő kormányzati rend­szer.- A helyhatósági választások előtt újra a kampány idejét éljük. Lát-e garanciát arra, hogy ez a kampány nem durvul el, mint a tavaszi országgyűlési képviselő- választás kampánya?- Fogalmam nincs, hogy vár­ható-e mocskolódó kampány. De az az álláspontunk, hogy ha ez újra elindul, akkor azokat mi sem hagyhatjuk válasz nélkül, hiszen bősen van nekünk is mit monda­nunk az ellenfeleinkről, persze ezeket mi tényekkel is tudjuk bizonyítani. Szükség esetén mi is válaszolunk, de hozzátenném, hogy nem szívesen, mert azokat a dolgokat, amiket a tavasszal is összehordtak, jó ízlésű emberek nem mondanak.- Mit gondol, hogyan lehetne aktivizálni azokat, akik már ré­góta csak sodródtak és csendes szemlélői a politikai csatározá­soknak, és nem gondolják úgy, hogy eljött az idő saját sorsuk kézbevételére és irányítására?- A probléma, hogy a munka­helyeken nehezen alakulnak füg­getlen érdekvédelmi szervezetek (szakszervezetek, munkástaná­csok) vagy ha igen, azok nagyon elszigeteltek maradnak. Erről egy politikai párt sem tehet, mi­vel szerencsére nem lehetünk benn a munkahelyeken. Mi azt valljuk: aki becsületesen dolgo­zik, vállalkozni hajlandó, annak boldogulnia kell tudni Magyaror­szágon. Az, aki önhibáján kívül képtelen erre, annak olyan szoci­ális rendszert kell kiépíteni és működtetni, hogy ne kerüljön vé­gérvényesen lehetetlen helyzet­be.- A munkanélküliekre gon­dol?- Elsősorban rájuk. Amit a munkanélküliség kezeléséről le­het mondani, az nem vonzó prog­ram. Az SZDSZ szerint a magyarországi vállalatok nagy része alkalmatlan arra, hogy a piacgazdaság követelményeinek megfeleljen és fennmaradjon. Ez azzal jár, hogy a vállalatok meg­szűnésével nagyon sok embernek el kell veszítenie a munkahelyét, mert ellenkező esetben az ország méginkább tönkremenne. De ezeknek az embereknek megfe­lelő szociális gondoskodás jár, és minél gyorsabban át kell képezni őket. Ezért nem véletlen, hogy egyetlen párt sem tudja a nagy­üzemi munkásokat megnyerni.- Az SZDSZ értékelte a kor­mány száz napját. A türelmi idő lejárta után az ellenzék magatar­tása, viszonyulása a kormányhoz változni fog-e, ha igen, milyen módon próbálja gyengíteni a kor­mány pozícióit, van-e erre reális lehetősége?- Az SZDSZ magatartásának változása a parlamentben látszik, ahhoz képest, hogy milyen volt a száz nap alatt és milyen most, a türelmi idő lejárta után. Az SZDSZ már határozottabban tá­madja a kormányt, jelezve azt, hogy elégedetlen a kormány munkájával. De egy demokrati­kus rendszerben annak behatá­rolt keretei vannak, hogy egy parlamenti párt milyen módon fejezheti ki elégedetlenségét a kormánnyal szemben, aminél sokkal többet egy ellenzéki párt sem tehet. Be lehet adni módo­sító indítványokat, törvényterve­zeteket, amely esetleg javíthatna egy kormánykoalíció által be­nyújtott törvénytervezeten, de hát ezt a többség leszavazza. Ám ettől még nem fog a dolog tar­talma megváltozni, mert a de­mokráciának az a „szokása”, hogy akit egyszer hatalomra jut­tatnak a választók, az, amíg ott van, elmozdíthatatlan, és saját elképzeléseit (ha egyáltalán van­nak), próbálja megvalósítani. Il­lúzió azt várni, hogy ha az ellen­zék egy nagyot rácsap az asztalra, attól megbukik a kormány... A kormány addig marad hatalmon, míg a koalíció egyik tagja fel nem mondja azt. De ez egy olyan koalíció, amelyben nem elvekhez ragaszkodnak a koalíciót alkotó pártok, hanem a hatalmukhoz, a pozíciójukhoz. Ehhez még hozzá kell tenni azt is, hogy alapvetően két nézet van Magyarországon. Az egyik, hogy miért nem lép fel az SZDSZ határozottabban a kormány ellen, a másik pedig az, hogy miért „piszkáljuk” folyton a kormányt, miért nem hagyjuk dolgozni a képviselőit. Egyéb­ként ez utóbbit szóvá tették ne­kem is a Jeszenszky-ügy kapcsán folytatott Napzárta-beli vita után.- Utolsó kérdésként engedje meg, hogy visszatérjek a helyha­tósági választásokhoz. Van-e va­lami célzatosság abban, hogy az SZDSZ Budapesten is, és itt Sal­gótarjánban is, nyilvánosságra hozta polgármesterjelöltjének nevét?- Ez nem kampányfogás, ha­nem a választási rendszer jellegé­ből következik, hogy a listaveze­tőt általában polgármesterjelölt­nek szokás tekinteni, ami persze nem kötelező érvényű. Hogy mégis megmondtuk, ez azért van, mert nem tartottuk szerencsés­nek, hogy találgassák azt, a lista­vezető milyen alapon került a lista élére.- De a többi párt polgármes­terjelöltjének a neve még mindig homályban van.- Ez az ő dolguk, bár azt min­denki tudta, hogy ha valahol nem közvetlen polgármester-választás lesz, és pártlista is van, akkor általában a listavezetőt polgár­mesterjelöltnek lehet tekinteni, bár nem biztos, hogy ő lesz a polgármester, hiszen kompro­misszumos megoldás a többi párttal a választások eredményé­nek ismeretében lehet. Előfor­dulhat az is, hogy olyan embert választanak polgármesternek, aki egyik listán sincs az első he­lyen, vagy egyáltalán nincs is raj­ta, és valamilyen köztes megol­dást találnak. De a polgárokat csak úgy sza­bad a választásra felkészíteni, hogy tudják azt; milyen karak­terű embert akar az érintett párt a polgármesteri székbe ültetni. Skoda Róbert

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents