Új Nógrád, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1990-09-17 / 141. szám

4 II r'TTfT^V /-/"«!,<>*<» / 1990. SZEPTEMBER 17.. HÉTFŐ Szécsényi parti közönségsikerrel Nem szokványos és nem is akármilyen partira invitálták a rendezők szombaton Szécsény- ben a helyi és környékbeli érdek­lődőket. Politikai kampány ide, politikai kampány oda, az MDF, az MSZP, a NODISZ és a Vállal­kozók Pártja „Esti parti” rendez­vényének annyi köze volt a kö­ze .gő önkormányzati választások előkészítéséhez, mint mondjuk Cicciolinának az egyiptomi pira­misok építéséhez. Egy szó, mint száz: a pártok sok-sok lelkes aktíva segítségével a város központjában, a Skála Áruház melletti parkoló előtt, a Marcipán fagylaltozó szabadtéri „placcán” rendezték meg a A salgótarjáni gépipariban Emléktábla­avató és érettségi találkozó Régóta váratott magára az a cselekedet, amit most a salgótar­jáni egykori gépipari technikum­ban végzett öregdiákok-az 1951- 55-ös évfolyam 35 éves érettségi találkozójának résztvevői - meg­tettek. A szombaton rendezett ta­lálkozó programját megelőző ün­nepségen a szervezők egyike eze­ket mondta: „Az elmúlt időszakban éppen azt vesztegettük el, ami egy nemzet összetartozását erősíti, a hagyo­mányokat. Most ezek felébreszté­sén, vagy más híján, megteremté­sén kell fáradozni. Ma, a mi kis harminckilenc éves közösségünk teszi ezt meg, amikor halála 10. évfordulóján szeretett volt igazga­tónk, Borsos Gábor életművét - sok jeles munkatársa segítő mun­káját nem feledve -, elismerjük és emlékére egy szerény emléktáblát avatunk... ” A salgótarjáni középfokú mű­szaki képzés megteremtése lelkes apostolának és 1980-ban bekövet­kezett haláláig következetes szol­gálójának emléktábláján három koszorút helyeztek el: az öregdiá­kok és a mai iskola, a Stromfeld Aurél Gépipari Szakközépiskola kora délutáni óráktól majd éjfélig tartó programjukat. Nehézkesen kezdődött a parti. Az érdeklődők szinte riadt tekin­tetekkel figyelték, mennyibe ke­rül a belépő, mit kell fizetni pél­dául egy-egy játékban való rész­vételért. Nos, miután gyorsan ki­derült, a programon való részvé­tel ingyenes, egyre gyarapodott a látogatók száma, s rövid időn belül hangulatos, fiatalt és idő­sebbet, gyermeket és szülőt egy­aránt megmozgató parti kereke­dett az egészből. Aranyosi István váci játékmes­ter, a szakma egyik legismertebb hazai menője egy pillanatnyi pi­henést nem engedett a játékosok­koszorúja mellé oda került Borsos Gábor lányának -, aki családjá­val vett részt az ünnepségen - a koszorúja is. Az iskola aulájában a Szózat hangjaival folytatódott az ünnep­ség, miközben meggyújtották azo­kat a gyertyákat, amikkel az elhalt tanárokra és diáktársakra emlé­keztek. „Nem feledhetjük azok nevét sem, akik a könyörtelen sors aka­ratából eltávoztak közülünk. A meggyújtott gyertyák jelezzék azt, hogy mindig velünk marad Bor­sos Gábor igazgató, Hargitay La­nak, akik sok-sok apró ajándékot nyerhettek egy-egy ügyesen meg­oldott feladatot követően. Aztán nagy sikert aratott a helyi fiatal táncosok bemutatója, majd a te­hetséges szécsényi együttes, az Ohio koncertje, végül pedig a MaZsola-ÁrPi diszkó. Ezen a rendezvényen nem tör­tént rendbontás. Nem mértek italt, nem történt említésre méltó esemény. Illetve, annyi hogy a szervezők, rendezők bizonyítot­ták: ilyen és hasonló, a lakosság­nak valóban kellemes kikapcso­lódást nyújtó rendezvényekre gyakrabban szükség lenne. S ta­lán nem csupán Szécsényben. Vaskor István jós 1956-ban mártírhalált halt osz­tályfőnök, Lénárd Andor igazga­tóhelyettes, Vadászy Bertalan osz­tályfőnök, Egri Endre tanár, Ma­yer Gyula tanár, Gál László, Ma- ruzs Elemér, Pál István, Vérségi Ferenc osztálytársunk. ” A résztvevők jelképes osztály- főnöki órát tartottak. Volt, aki Svájcból jött el, Kanadából levelet küldtek. Örültek egymásnak, s azzal váltak el, hogy folytatják a megkezdett munkát, ez a küldeté­sük. Erre tanított az iskola -, s jól tanított.- pádár - Fotó: Gyurián Tibor Hollókői randevú Hatalmas bulit rendez a Palóc Kulturális Társulás és az Új Nógrád szeptember 29-én, a hollókői szabadtéri színpadon. 0-99 éveseknek. A műsorban fellép Ro­már László, a rock and rollt kedvelő tinik, anyukák, apukák, nagymamák és nagyapák kedvence, a sal­gótarjáni jazzbalettcsoport közismerten izgalmas lányai és fiai -, akik bemutatják legújabb műsorukat és a megye legdivatosabb ruháit -, valamint a kellemesen felpezsdítő szécsényi Ohio zenekar. A résztvevők találkozhat­nak a sokak által olvasott és kedvelt Új Nógrád munka­társaival, megismerkedhet­nek az írások mögött rej­tőző toliforgatók csapatá­val. Az „akasztják a hó­hért” jegyében önök kér­dezhetnek újságíróinktól, cserébe átnyújtunk önök­nek egy csokrot a lapban elkövetett „őrültségek” halmazából. Jöjjenek el önök is, kis­kereskedők, kisiparosok, kalácssütők, kerékgyártók, népművészek és árulják portékáikat a megjelenő nagyérdeműnek. (Jelent­kezni a hollókői művelődési ház igazgatónőjénél lehet, kitelepülési engedélyért pe­dig a nagy lóci tanácshoz for­dulhatnak.) Akiket nem riaszt a zsib- vásári hangulat, tisztelje meg jelenlétével mókás összejövetelünket, mert a sok más meglepetés mellett (politikusok, figyelem!) a szerencsések megtudhatják jövőjüket is. Mindenkit szeretettel vár a Palóc Kulturális Társulás és az Új Nógrád. 1868-ban az észak-spanyolországi Santander közelében nagy kiterjedésű barlangot fedeztek fel, az Altamira- barlangot, amelyben rendkívül érde­kes falfestményeket találtak. Sokáig vitatták a festmények eredetét, míg 1902-ben eldőlt a tudományos vita: a festményeket a kökorszaki ember fes­tette. Időközben Francia- és Spanyol- országban más barlangokból is kerül­tek elő falfestmények, faragott kő­szobrocskák, agyagfigurák és díszített kőszerszámok, ugyanebből a korból. Máig Európából és Ázsiából több mint tízezer kőkorszakbeli művészeti emlék került elő. A lelőhelyek több­sége Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Portugália, a Szovjet­unió és Mongólia területén van. Ezeket a rajzokat, festményeket és szobrokat vizsgálva megállapították, hogy tartalmukban, felfogásukban és technikájukban nagyon változatosak. A mai ismereteink szerint tízezer, de lehet, hogy negyvenezer évesek ezek a műalkotások, amelyeket különböző tudományágak szempontjából vizs­gáltak meg. Például francia zoológu­sok a falfestményeken ábrázolt ősálla­tok különféle formaváltozataiból a szarvasmarha háziállattá válásának folyamatát igyekeznek felfedni. NSZK-beli vegyészek a kőkori fest­mények festékanyagának elemzésével a kémiai technológia legelső lépéseire kívánnak fényt deríteni. A legérdekesebb e műalkotások­nak a művészet oldaláról való megkö­zelítése, hiszen az ember esztétikai felfogása mindenkor tükrözi a saját korát. Vannak, akik úgy vélekednek, hogy a mai művészetnek a ma ember­ére tett hatása - igaz, nagyon gyengén- azt a varázslatszerű hatást tükrözi, amely az őskori embert megragadta, ha a festett képeket nézte. Ismét má­sok a kőkorszak művészete mögötti valamiféle isteni kinyilatkozásnak a tényét sejtik, amely - úgymond - az akkori embert művészi alkotásra ih­lette, sőt vannak, akik ezeket a képe­ket és szobrocskákat valamilyen ősi egyistenhit bizonyítékának tekintik. Mindebben azonban nyilvánvalóan sok a túlzás és a tévedés. Ha e régi műalkotások egy része számunkra ért­hetetlen, annak az a legfőbb oka, hogy többnyire töredékes maradvá­nyokról van szó, olyan képekről, szobrokról, amelyeknek nagyobbik fele hiányzik. A századforduló táján az a felfogás terjedt el, hogy e műalkotások egy részével a valóságot igyekeztek ábrá­zolni, más részük pedig a képzelet szüleménye. Francia kutatók a kőkori művészet fejlődését a gyermekrajzok természetes fejlődési folyamatával próbálták párhuzamba állítani, a gyermek is először a valóságban meg­ismert tárgyakat vagy eseményeket ábrázolja, és csak később rajzol kép­zeletből. A kőkori ember határozottan fejlett művészete körülbelül tízezer évvel ezelőtt véglegesen megszűnt. Erre is többféle elmélet van, de az biztos, hogy összefügghet az életforma meg­változásával. Dél-Európában ez idő­ben pontosan egybeesik a földműve­lés megjelenésével. Képünkön: a kőkorszakból szárma­zó, 38 centiméteres, az anyaságot megtestesítő szobrot találtak Jugosz­láviában. (MTI Külföldi Képszerkesztőség). (DISZZÁVlflJlZ Kedves Olvasóim! Többen érdeklődtek, hogyan lehet „Dísztáviratot” feladni, ezért újra leírom ennek módját. Aki Salgótarjánban jár, vagy itt él az egyszerűen bejön a szerkesztőségbe, és készpénzzel együtt fölveszik jókíván­ságaikat. Azok akik messze laknak, ne jöjjenek be, elég ha a postán befizetik a 100, vagy 200 forintot a szerkesztőség címére, majd a feladószelvényt és a kívánt szöveget beteszik egy borítékba, és elküldik hozzánk (Salgótarján, Palócz I. tér 4.), a „Dísztáviratába. Aki keretben - tehát 200 forintért - kéri üzenetének leközlését, írja föl a papírra milyen ábrát, vagy keretet kér. Kovács Gáborné­nak Maconkára! Boldog névnapot, közelgő há­zassági évfordulótokra minden jót! Anyu, Apu, nővéred és családja.^! Névnapod alkalmá­ból sok örömet és bol­dogságot kívánunk: a PIREMON dolgozói. Kővári Enikőnek Ke­merovóra! Utólag na­gyon boldog névnapot kíván: Anyu, Tünde, Ti­biké és Tibor. Szüléimét házassági év­fordulójuk alkalmából sok szeretettel köszöntöm, hosszú, boldog életet kívá­nok: lányuk, Marietta. * Zolinak, a vár kapitányá­nak Drégelypalánkra! Bol­dog születésnapot kíván­nak az alattvalói. * Lugosi Józsefnek! Szü­letésnapod és nyugdíjba vonulásod alkalmából hosszú, boldog életet kí­vánnak: feleséged, gyer­mekeid. * Kónya Istvánnak és fe­leségének, a Malinovszkij útra! 50. házassági évfor­dulójuk alkalmából köszön­tik: két lánya, két veje, uno: Teái és dédunokái. Kulturális kaleidoszkóp- Zágon László nagyka­nizsai fotós kiállítása szep­tember 19-én 18 órakor nyílik meg a salgótarjáni József At­tila Művelődési Központ fo­tógalériájában. *- Antal András iparmű­vész kerámiáit tekinthetik meg az érdeklődők a salgó­tarjáni Gerelyes Endre Mű­velődési Házban szeptember 17-től.- A „Salgótarjáni orgona- barátok köre” rendezésében három hangversenyből álló sorozat keretében előadásra kerülnek Cesar Franck összes orgonaművei. A sorozat első hangversenye szeptember 21 - én, pénteken 19 órakor kez­dődik az állami zeneiskola hangversenytermében. A rendezvénysorozat szólistája Virágh András orgonamű­vész. Első lépések az iskolában A múlt héten kezdtük közölni azt a fényképes iskola­sorozatunkat, amelyben Nógrád megye egy-egy általá­nos iskoláját mutatjuk be röviden, eszközöljük az első osztályosok és nevelőik fényképét. Úgy tapasztaljuk, hogy a sorozat iránt komoly érdeklődés nyilvánul meg, ezert elhatároztuk, a megjelenés előtti napon felhívjuk olvasóink figyelmét, melyik oktatási intézményről lesz szó másnapi lapszámunkban. Kedden a Jobbágyi Általános Iskola két első osztályá­nak apróságaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők. MEGRENDELŐLAP Megrendelem az Űj Nógrád című megyei napilapot ........................... példányban ....................................... hónapra. K érem az alábbi címre kézbesíteni: Megrendelő neve: ............................................................... C íme: (város, község, irányítószám) ...........................,..J u tca, házszám: ........................................................................... Az előfizetési díj: egy hónapra 145,— Ft, negyedévre 435,—I Ft, fél évre 870,— Ft, egy évre 1740,— Ft. aláírás A megrendelőlapot borítékban, bélyeg nélkül, a helyi pos­tahivatalok részére kérjük feladni.

Next

/
Thumbnails
Contents