Új Nógrád, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)

1990-08-11 / 111. szám

1990. AUGUSZTUS 11., SZOMBAT tinunnu 3 Profik az országhatáron Fennakadt a hálón az ismert énekes Közel 30 étre az országhatáron Kiss Jenő őrnagy, a So­moskőújfalui forgalom-ellen­őrző pont (FEP) helyettes parancsnoka nyugodt, meg­fontolt ember. A politikai fordulatok viharos szele hozta változások alig-alig vi­selték meg. Teszi a dolgát, esküje, hivatása, emberi hi­te szerint. Sokat segít eb­ben megértő neje, aki ugyan­csak a ..cégnél" dolgozik. Talán éppen ezért könnyebb megértenie férjét, és tudo­másul venni, hogy akár éj­jel. a legváratlanabb pilla­natban is szólíthatja urát a kötelesség. Mint megtudtuk az őrnagy­tól, náluk is csakhamar be­fejeződik a sorállomány hi­vatásosokra való felváltása. Szükség van profikra. Jelent­kező is akad bőven, habár fizetésük azért jóval alatta marad a divatos szakmák­ban dolgozók jövedelmének. Lefoglalt árucikkek a Törökországból svéd, fran­cia, vagy német területre igyekvő kamionsofőrök sem szűkölködnek ötletekben — tudtuk meg Gyurkó László főhadnagytól, a salgótarjáni vámhivatal közúti szolgálati hely vezetőjétől. Sánta János Fotó: Bíró Olga Második műszakot készít elő a Salgótarjáni Ruhagyár Tőkét és piacot várnak a vőlegénytől Nem szenved a munka ínségétől a Salgótarjáni Ruhagyár. Ellenkezőleg, a vezetők azon törik a fejüket, hogy lehetne minél előbb beindítani a salgótarjáni és a bátonyterenyei üzemben a második műszakot. A vállalat szinte kezdettől nyugat-európai és tengerentúli piacokra dolgozik, jól cseng a neve az USA-ban, Kanadában. Svájcban, az NSZK-han. Hollandiában, Dániában, Svéd- és Finnországban, s legújabban Olaszországban is. Míg tavaly 3,5 millió dollárt kasszírozott be termékeiért, idén már az első fél évben megközelítően 3 millió dollárt, s év végére feltehetően fölé lesz a tervezett 5 millió dollárnak is. Gyűjtés a rászorulóknak A Nagycsaládosok Nóg- rád Megye; Egyesülete, a családsegítő központ. és a Pralipe Független Ci­gány Szervezet salgótar­jáni csoportja újszerű akciót kezdeményez. Há­mor Istvánná, a Nagy- családosok Nógrád Me­gyei Egyesületének tit­kára elmondta: — Gyűjtést szeretnénk rendezni azon általános iskolás gyerekek számá­ra, akiknek nincs meg az iskolakezdéshez szüksé­ges tanszerük. A segítsé­get az egyesület és a Pralipe tagjain kívül minden rászoruló számá­ra szeretnénk megadni. — Mikor és hol lesz a gyűjtés? — Augusztus 11—19. között a zagyvapálfalvai Déryné Művelődési Ház­ban naponta 10 és 16 óra között, Salgótarjánban a Centrum Áruház és a posta előtti téren min­dennap ugyanebben az időpontban. A családsegí­tő központban pedig csak munkanapokon szintén 10—16 óráig. — Mit hozzanak az emberek? — Nem pénzt kérünk, hanem az általános isko­lások számára tanszere­ket. G. É. Kár, hogy a salgótarjáni ruhákkal nem utazik együtt külföldre a haza; alapanyag is. Itthoni kelméből egész esztendőben alig 30 ezer da­rabot varrnak, a tőkés part­ner változatlanul nem fogad­ja el a gyakran szín- és szö­véshibás végekből készített holmit. A magyar kelme­gyártók számára is elfogad­hatatlan ez az állapot, ipar­kodnak javítani: mintát kér­nek Salgótarjánból a kül­földről behozott anyagokból, hogy lássák hogyan fest a versenyképes, eladható kel­me. Korábbi komoly felvevő­piacuk, a szovjet vevő most visszaszorult. A korábbi évek jellemző mennyiségé­nek alig egyötödére, mind­össze 45 ezer darabra kötött üzletet a vállalat. Hogy mit hoz majd a dollárelszámo­lás, az még a jövő zenéje. A ruhagyár természetesein hagyja magát elcsábítani, ha a keleti partner hajlandó megfizetni a világpiaci árat. A vállalat balassagyarmati üzemének jövője azonban bizonytalan. Itt készültek korábban a HM és a BM rendelésére a különféle „ne­hézáruk", az igénynek azon­ban bealkonyult: idén a ta­valyihoz képest 100 millió forinttal csappant meg a ke­reslet. Helyette finom tőkés exportárut kell varrniuk, az asszonyok azonban nehezen tudnak átállni. Nem is cso­da, hiszen kezük a négyzet- méterenként 400 grammot nyomó ponyvákhoz van szokva, s most 80—120 grammos kelméket kell a tű alá igazítani. A svéd és a dán zászlókultusznak kö­szönhetően bőven van mun­kájuk, a vevők 40—50 ezer darabos szériákban kérik a nemzet; lobogókat, melyeket lakásukra, a lakókocsira, a telekre, benzinkutakra is ki­tűznék. A zászlókészítés el­tart egy darabig, jövőre azonban alighanem csak tőkés bérmunka segítheti ki az üzemet. Egy osztrák partner érdeklődik iránta, a későbbiekben vegyes válla­lat alakítása elől sem zár­kózna el. E témában egyébként an­golokkal, amerikaiakkal és olaszokkal is tárgyai a Sal­gótarjáni Ruhagyár. A meg­beszélések már két éve foly­nak, a vállalat azonban tart­ja magát eredeti álláspont­jához: frigyre csak akkor lép, ha a vőlegény nemcsak tőkiét, hanem piacot is hoz a házasságba. A Salgótarjáni Ruhagyár elegáns, ízléses divatáruit itthon hiába is keresnénk az üzletekben. Az egyébként sikeresen gazdálkodó gyártó kénytelen beismerni: a ma­szek varrodákkal gyorsaság­ban, rugalmasságban nem állja a versenyt. Legfeljebb a maradék anyagot feldol­gozandó varr egy-egy kis szériát a tőkés modell alap­ján a bedolgozói-vállalkozói rendszerben — ez azonban édeskevés. Az amerikai, ka­nadai, svéd asszonyok köze­lebbről ismerik munkáját, mint mi. Szendi Márta Gyarmaton döntöttek Munkahelyteremtése!! támogatása Balassagyarmat Város Ta­Valamennyi p álváz ó el ­nácsa munkahelyteremté­nyerte ezt az üss: 'eget. vagy­sek támogatását szolgáló is: BAUMARK I­ipitő. Sze­alapot hozott létre. Igény­relő és Keres kédő Kít. bevételére pályázatot írt ki. (munkahely-szám 10), Bu­ezekről augusztus 6-án dön­dapesti Baromi tött a vb-ülés. Vállalat (80), CL \ . — A pályázatokban vala­GMK. (0), DENT AL T 'OURS mennyi támogatási forma Idegenforgalmi és S zolgál­(végleges hitel, társulásban tató GM. (6). Fél mipai i és való részvétel) megtalálha­Szervező GMK, ( 5), Mákká tó. Indokolt lenne a végle­Zsolt kiskeresl :edő (24), ges támogatás biztosítása. ROLEX Szolga ható Kft. de tekintettel a gazdasági (16). SOR IN VE SZ i Ipari, helyzetre, a pénz vissza­Kereskedelmi és Szn forgat hat óságára. kedvez­tó Kft. (10). Ossz s ,en 157 új ményes feltételű hitelnyúj­munkahely lesz e szeri int. tás és a tanácsi tőke rész­Amennyiben a púi): ízók a vétele látszik a legcélsze­támogatást nem veszik rűbbnek — ígv értékelte igénybe, úgy az ; ilapb< al rnas Berta Róbert főmérnök, a többletmunkahely-tere: mtő is városfejlesztési és -gazdál­részesülhet. Ha ; a te ibblet­kodási osztály vezetője. munkahely meg' h z ü n i 1 Munkahelyenként 16 01)0 let ve ott nem 1; ialass agyar­forinttal támogatja a vb a mati lakost h oglalt coztat­Balassagyarmaton 1990-ben nak, a hitel háti­alévő ÖSZ­létesítendő új munkahe­szegét 30 száza 1< ék kamat lyek kialakítását. Az igé­felszámítása mell lett 10 na­nyelt pénzt előre adják oda pon belül viss: zu ke il fi­az igénylőknek. zetni. Hambi üzem épül Balassagyarmaton Hambi üzemet létesít Balassagyarmaton a Buda­pesti Baromfi-feldolgozó Vállalat. A meglevő telephe­lyén épített üzemben elsősorban baromfihús-pogácsát, roládot és számos feldolgozott baromfitermeket alle elő. A terv szerint másfél év múlva munkához látó üzem nyolcvan embert foglalkoztat. Ez. ugyan csepp a tengerben a 650 munkanélkülit nyilvántartó * áros ban, mégsem lebecsülendő előrelépés. Ezért a városi tanács a munkahelyteremtés támogatására létreho­zott alapjából is hozzájárul a beruházás kiiltséceihez. A baromfi-feldolgozó vállalat egyébként tagja annak a Hambi Kft.-nek. melynek legfőbb célja a magyar . ízlésnek megfelelő baromfitermékek forgalmazása egy , MC Donald'shoz hasonló hazai és külföldi üzletlánc segítségével. 11 kereskedelmi váciatok féltik a szakma jövftjét A kereskedelmi vállalatok nem látnak perspektívát a privatizálásban. féltik a szakma jövőjét, hiányolják a kellő tájékoztatást, az ér­dekegyeztetést. s megpró­bálnak még idejében — a privatizációs kormányprog­ram törvényerőre emelke­dése előtt -— lépni. azaz részvénytársasággá, vegyes vállalattá alakulni — így sommázhatók azok a vála­szok. amelyeket az MTI kérdésére adtak a megkér­dezett vállalatvezetők. Az Aranypóknál elmond­ták: a 32 üzletből körülbe­lül 22 kerülne a vagvon- ügvnökséghez. majd pályá­zat útján árverésre. Több okból nem tartják a vál­lalat vezetői szerencsésnek az itthon és külföldön is jól ismert üzlethálózat „szét- robbantását": a jelenlegi dolgozók közül szinte sen­kinek sincs arra pénze, hogv az átlagosan 8 millió forin­tot érő üzlethelyiségeket megvásárolja: a megmaradó vállalatrészt csődbe viheti a privatizált üzletek felszá­molandó árukészlete, s nem utolsósorban 200 ember az utcára kerülne a jelenlegi alkalmazottak közül. Éppen ezért mindent megtesz­nek. hogy a vállalatot mi­előbb részvénytársasággá alakítsák. részben hazai magántőkével, részben kül­földi segítséggel. A tárgya­lások jó ütemben halad­nak osztrák, német és ame­rikai cégekkel. Az Alkalmi Áruk Háza Vállalatnál szintén úgy lát­ják. hogy a a rvényal-kotók a kell., körültekintés hiá­nyában figyelmen kívül hagyták az érintett kollek­tívák érdekeit és vélemé­nyeit. Ez a eeg Magyaror­szágon ihn az egyetlen, amely kifejezetten olcsó le­értékelt holmikat árul — másra nincs is jog isítv.-í- nva —. s ahogy \ ásu lók pénztárcája apad. az. ö forgalmuk egyre inkább bővül. A cég nvei - g ' nincs a bankoknál sorban állok közptt. a dolgozók igaz. nem túl magas — jö­vedelme biztosított. A lev - nagyobb gondot számukra is az okozza, "hogy még ösz- s/.efogással is oly.in am,ági teher lenne eg.\ -egy üzlet megvásárlása, amit a ív­nél senki nem tud vállaln Ha a törvénytervezet jog­erőre emelkedik, a 47 kalmi üzlet közül mind- -■< sze 10 maradna a v.dlnint tulajdonában, s mintegy HOO szakképzett kereskedő1 mi alkalmazott kereshetne új munkahelyet. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az. ú tyl iii sí­nes igyekszik családi vál­lalkozássá fejleszteni az letet, s nem törődik ázz d. hogv a korábbi alkalmazot­taknak van-e munkájuk. Félő — állítják a kere-la - dők —. hogy iíven faunán a szakma jövőjét nem a szakértelem, hanem kizáró-, híg a tőkeerő határozza meg, ami nem valószínű. hogy emeli a kereskedelmi mun­ka és az ellátás színvona­lát. (MTI) A nyári hónapokban, közülük is augusztusban jelentő­sen megnő a külföldre irányuló utazási kedv. Érdekesség­képpen íme a múlt évi adat: a salgótarjáni (közúti) és a So­moskőújfalui (vasúti) határállomáson ki- és belépők száma meghaladta a másfél milliót, jóllehet a példaként felhozott két átkelőhely nem is tartozik a legforgalmasabbak közé. A rokoni, baráti látogatá­sokat, vendégeskedéseket jó­val meghaladja a turistafor­galom. A világ sok országá­ból jövő náció fordul meg itt. Augusztus első napjaiban például amerikai, belga, né­met, svéd, norvég állampol­gárok utaztak át Salgótar­jánnál. Legtöbben persze a Szlo­vákiát északról és délről közrefogó két ország állam­polgárai ruccannak át egy­máshoz. Az utóbbi időben egyre rendszeresebbé válik a Polónia express/.en a csoma­gok tartalma és a vonat zsú­foltsága miatti bosszúság, kellemetlenség, rendbontás. Hosszú a tiltó lista Az utazások legizgalma­sabb része a közös vámvizs­gálat, már csak azért is, mi­vel a kiviteli engedélyhez kötött áruféleségek listája 33 tételből áll. A Csehszlováki­ából hozott árucikkek tiltó jegyzéke ennél is hosszabb (45 tétel). Kábítószert, fegy­vert — még ha ez utóbbi riasztó-, vagy éppen gázpisz­toly is — sohasem volt gye­rekjáték behozni, de a tör­vény is szigorúbban lép(ett) fel a játékszabályokat meg­szegőkkel szemben, még, ha az közismert személy is. (Az énekes nevét, akinél a szlovák vámosok megtalál­ták a gázpisztolyt, nem mondták meg. Eljárás in­dult ellene.) A/, átkelőhelyen szolgála­tot teljesítőknek vannak ál­landó ismerőseik, akik rend­szeresen utaznak. Egy szlo­vákiai hölgy hosszú ideje terhesnek látszik, de a ruha alatt nem baba gömbölvö- dik, hanem pulóverek. Is­mert trükk a kibélelt autó. hisz a kárpit sok mindent elrejthet. A legutóbbi fogá­sok egyike például az egyet­len személynél talált két- zsáknyi pulóver, vagy az a két videomagnó, amit a sze­mélygépkocsi alváza alá kö­töttek. Találtak már borot­vahabos tubusban valutát, de

Next

/
Thumbnails
Contents