Új Nógrád, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)

1990-08-09 / 109. szám

1990. AUGUSZTUS 9.. CSÜTÖRTÖK UEPTinil 3 Száraz földek, apadó kutak Csak a kiadós eső segít A pakliban még sok az ismeretlen Fisam ne erőszakold, hogy vissza- ridlll igényeljem azt a földemet, amit a hatvanas évek elején beadtam — idézte Salgótarjánban megtartott, a földtör­vénytervezettel kapcsolatos vita előtt az egyik mezőgazdasági szakember szülőjének álláspontját. Más hangszerelésben, gazdagabb árnyalatokban, igen sokféle módon, és igen soikan kinyilvánítják, hogy nem igénylik visz* sza a földjüket. A bevezetőben említett összejövetelen nem­csak magasabb képzettségű, hozzáértő, nagy­üzemet vezető, irányító szakemberek vettek részt, hanem a Salgótarjánt körülölelő köz­ségekből egyéni gazdálkodók, volt téeszta- gok, akik ma nyugdíjasok. Az utóbbiak a határozott kívánság ellené­re a tervezetben foglaltak vitatása, kiegé­szítése helyett, elsősorban saját lehetőségeik­re voltak kíváncsiak. Csokorba szedve a kö­vetkezőkről van szó: Visszakérem a földemet és megművelem, de mi lesz azokkal a területekkel, amelyek tíz-tizenkét részben vannak? Én az egészet kérem vissza, de csak egv részét akarom megművelni. Mi a követendő eljárás?­Nem akarom megművelni, csak a tulaj­donjogot akarom visszaszerezni. Mi lesz a juttatott földdel? Az érdeklődők egyúttal azokat a sérelmei­ket is jelezték, amiket korábban elkövettek velük szemben. Egyáltalán nem lehet rájuk akár csak egy pillanatig is neheztelni, mert csak első olvasatban hallották a tervezetet, s ezért jórészt csak saját egyéni dolgaikra kértek választ, amit majd a végrehajtási uta­sításban kell összefoglalni, amennyiben meg­születik az új földtörvény. Mielőtt bárki és bármiféle messzemenő következtetést vonna le. vagy illúziókat ker­getne, az egyik leglényegesebb gondolatot magába foglaló, útjelzőként is felhasználható megnyilvánulásra kell utalnom, amely mel­lett a résztvevők vagy elsiklottak, illetve oda sem figyeltek. Ez pedig a következő: A jog­alkotók nem az eredeti, 1947-es állapotok visszaállítására törekednek, hanem csupán egy szerzést szabályoznak és nem kártéríte­nek. Oly módon, hogy felhívják a figyelmet: a földet nem kötelező visszaigényelni, nem kötelező ismét tulajdonosként részt venni a mezőgazdasági termelésben. Erre utal a ter­vezetben az elsősorban való megfogalmazás, mely szerint a földhöz kapcsolódó tulajdon­jogot visszaállítani elsősorban azoknál lehet­séges, akik azt a jövőben is megművelik. Ennek kapcsán igen halvány utalás olvas­ható arra vonatkozóan, hogy a vázolt célok megvalósításakor ügyelni kell a termelés fo­lyamatosságára is. A mára jellemző vonzás, taszítás, változás sodrában az előbbi inkább csak óhaj még akkor is. ha az illető csak a tulajdonjogot kívánja megszerezni, bár a tervezet szerint ebben az esetben is felelős a visszaigényelt föld megműveléséért. Ez utóbbi formája igen sokféle lehet; a bérlet­től, a földjáradék igenlésén át ... A megyei földhivatalba eddig háromszáz- hatvannégven jelezték újbóli földtulajdonosi szándékukat. Ezzel szemben a termelőszövet­kezetektől kapott híradás alapján néhányan jelentették be konkrét igényüket, de nem minden esetben a saját megművelés szándé­kával. Amennyiben a földtörvénytervezet az előbbiek szerint nyeri el végleges formáját, akkor a miniszteri bejelentés alapján is je­lentősen mérséklődik a nagyüzemek szerepe az ágazatban, a világszerte elismert és a tervezet' szerint zsákutcába jutott nagyüzemi mezőgazdaságot szétverik. De csak akkor, ha a törvény végleges megalkotása után a jelen­leginél nagyobb lesz a visszaigénylők száma. Az egyéni kívánságokra adott válaszok mel­lett több, a tervezetet kiegészítő javaslat is elhangzott. Kerüljön bele a tanyaépületek rendezése, a kettős birtokosság problémája. Megoldásra vár ag elaprózott területeikkel kapcsolatos elképzelés. Oj működési szabály­zat megalkotását kívánja a legeltetési bizott­ságok, az erdőbirtokosságok, a tejszövetke­zetek életre hívása. A beadott erdőért er­dőt, és ugyanannyit kapjon vissza az erede­ti tulajdonos. Emeljék fel a földdel nem ren­delkezők földigénylését behatároló másfél hektár nagyságot, a juttatott föld is szere­peljen a dokumentumban. A végrehajtásban nagyobb mozgásteret kellene adni a végrehajtó szerveknek, mivel az ügyintézés során sok minden változhat. A földrendező bizottságok létrehozását a kis­gazdapárt vegye a kezébe, ne pedig az ön- kormányzat. é RpitlAliÜlf h°ß-v az Országgyűlés a ncmcijun, törvény vitája után a döntést kétharmados többséggel hozza meg. nem pedig az 50 százalék 4- egy fő lesz a mértékadó. Az átalakulás szerény becslések szerint ötmilliárdba kerül, nem beszélve az egyéb kiesésekről, a mai ellátási színvonal lezüllesztéséről, az inflációs ráta megugrásá­ról. Számolni kell azzal, hogy a végrehajtás­ban sokféle megrázkódtatás alakulhat ki. Egymásnak feszülnek az ellenvélemények és netán újabb igazságtalanságok sorozata in­dul meg. Ez az aggodalom nem indokolatlan. Például homály és sötétség fedi azt a kité­telt is, mely szerint ki állapítja meg, s mi­hez viszonyítva az aránytalanul alacsony ellenérték nagyságát. Mindenesetre bírósága­ink és ügyvédjeink nem válnak munkanélkü­livé. Egyébként a pakliban ma még sok nehéz, bonyodalmat okozható ismeretlen kártya van, amit tetézhet egv rossz lapjárás is. V. K. Hogy az ötletből termék legyen Kockázati tőkére van szükség Hova fordulhatnak azok a vállalkozók, akiknek ötletük, kutatási eredményeik van­nak, ám semmi több. Kik azok, akik vállalják, hogy ezt az ötletet, tervet piac­ra alkalmassá teszik, a soro­zatgyártást beindítják, fi­nanszírozzák az innovációs tevékenységet, úgy, hogy a végeredmény, a siker előre nem látható. Ilyen típusú finanszírozást fejlett piac- gazdaságú országokban, a kockázati tőkebefektető tár­saságok vállalnak. Persze korántsem emberbaráti szí­vességből, hanem az extra­profit reményében. Nálunk mind a mai napig hiányoz­nak ezek a szervezetek. Hi­ányuk felmérhetetlen vesz­teséget okoz. Gondoljunk be­le, hogy hány ötlet, világra­szóló találmány süllyed a feledés homályába, ha gaz­dájuk nem olyan kitartó, mint a rákkutató Kovács Ádám, vagy a Béres-cseppek kitalálója. A kockázati tőke egyik legfontosabb ismérve, hogy az innovációs folyamatban nem a hitelfolyósítás szoká­sos eszközeivel vesz részt. Nem kíván visszafizetést, kamatfizetést, hanem mint részt vevő tőke, saját tőke működik. A kockázati tőke- befektetés akkor térül meg, akkor hoz nyereséget, ha a vállalkozás értéke növek­szik. A kockázati tőkebefektető nyeresége, a vagyongyarapo­dás. Igaz, ezt csak hosszú idő távlatában érheti el, ha éppen nem a vagyonvesztés a végeredmény, merthogy a vállalkozás igencsak kocká­zatos. Az ötlettől a termék piacra kerüléséig, hosszú az út. A fejlesztés- és tech­nológiaigényes vállalkozás beindítása, piacképessé té­tele 5—6—7 évet is igénybe vesz. Addig a pénzt csak használják, és nem fial sem­mit. Ezért az áldozatért ju­talom jár, mégpedig extra­profit képében. A kockázati tőkét befekte­tő társaságok általában az ötletet, találmányt még ak­kor karolják fel, amikor a termelési feltételek csak csí­rájukban vannak meg, gyak­ran még a kutatás stádiu­mában. Menedzselik a vál­lalkozást, majd a tőkéjükkel a piacra befutott termék termelését is megszervezik. A befuttatott termék, vagy szolgáltatás ekkor már más tőkét is vonz. ekkor már le­het részvényeket kibocsáta­ni. A kockázati tőkének eb­ben a stádiumban nincs több teendője, általában ki­vonul, részesedését eladja és a tőkét máshová fekteti be. A fejlett gazdaságok gya­korlatában a kockázati tőke- befektető társaságok vi­szonylag kis főkét forgat­nak. Legalább 10 terméket visznek egyszerre, a tapasz­talatok szerint ugyanis ezek közül átlagban négy üzletről hamar kiderül, hogy siker­telen, további négy csak át­lagos hasznot hoz és csak egy-kettő, amelyik igazán megfelel a reményeknek. Addigra viszont a magyar adózási, szabályozási gya­korlatban le is húzhatják az ilyen típusú társaságok a ro­lót. Mert az adózás norma­tív, minden évben adózni kell, tartós veszteséggel pe­dig sokáig nem tartható fenn a működés, így a fel­számolás elkerülhetetlen. De nem ez az egyetlen magyarázata annak, hogy hazánkban éppenhogy pró­bálkozik a türelmesnek is nevezett kockázati tőke. A kockázati tőke típusú vállal­kozásnak sokak szerint, nincs megfelelő szervezeti formája. A korszerűnek mondható társasági tör­vényből hiányoznak az e te­vékenységnek megfelelő spe­ciális társasági formák. Pél­dául részvénytársasági for­mában lehetetlen a kocká­zati tőketársaságnak működ­nie, mert 50 százalékos va­gyonvesztés után — márpe­dig a kockázati tőke műkö­dése során, ilyen helyzet gyakran előállhat — meg kell szűnnie. A kockázati tőkebefekte­tés egyértelmű, törvényi szintű szabályozásával, a kedvezmények kialakításá­val együtt várhatóan meg­nő a külföldi befektetési kedv is. A hazai kockázati tőkebefektető társaságok el­szaporodására rendkívül szüksége van a gazdasá­gunknak. Egyelőre azonban nincs, aki a szabályozást előkészítse, foglalkozzon ve­le. A pénzügyi kormányzat átszervezése vár, az OMFB-t megszüntetik, mindenki a nagypolitikával van elfog­lalva. Csak reménykedni tu­dunk, hogy ez a csak lát­szólag lényegtelen problé­ma minél hamarabb terí­tékre kerül. D. M. (Folytatás az 1. oldalTÓl.) megye nyugati része a Du- namenti Regionális Vízmű távvezetékén keresztül kap ivóvizet. A legutóbbi meleg na­pokban a megyében har­minchat helyen kellett el­rendelni első fokú vízkorlá­tozást, amelynek értelmében locsolni és gépkocsit mosni nem szabad. A vizkorlátozás a megyé­ben sok vizet felhasználó üzemeket, gyárakat is érint, szám szerint tizenhat ipari üzemet. Korlátozni kellett a vízfogyasztást Balassa­gyarmaton az Ipoly Bútor­gyárban, a kábelgyárban, a fémipari vállalatnál, hogy Főszerepben a csomagológépek Partneri nap Szécsényben Szécsényben már hagyo­mánnyá vált, hogy a New- tec—Hunpack Csomagoló­gép-gyártó Kft. partneri napot rendez az érdeklő­dők részére. Az ilyen part­neri napokon a Szécsény­be érkező szakemberek be­mutató keretében, működés közben ismerhetik meg és tanulmányozhatják a kor­szerű csomagolástechni­kai berendezéseket. S az már természetes, hogy a je­lenlegi felhasználók és a leendő partnerek szakem­berei kimerítő szakmai tá­jékoztatásban részesülnek. Az idén augusztus 16-án rendezik meg a partneri napot a kft. Varsányi úti te­lephelyén. A fogadó szak­emberek szívesen látnak a bemutatón minden felhasz­nálót, s minden új érdek­lődőt. Szécsényben azt tart­ják, hogy minden partnert meg kell becsülni, s min­den leendő felhasználót fi­gyelmesen kell kezelni. Vár­nak tehát minden érdeklő­dőt, hogy a délelőtt 10 óra­kor kezdődő bemutató kere­tében segítséggel szolgálhas­sanak a csomagolási gon­dok szakmai és gazdaságos megoldásában. S ha netán valaki nem tud részt venni a partneri napon, bizalommal keres­heti a szécsényieket augusz­tus 30-án, Budapesten, az OMÉK Budatranspack cso­magolástechnikai szakkiál­lításán a vásárváros C pa­vilonjában. csak a legnagyobbakat em­lítsük. A megyei víz- és csator­namű-vállalatnak komoly gondot jelentett azoknak a területeknek az ellátása, ahol tartós a vízhiány. Tud­ni kell ehhez, hogy Nógrád vízföldtani és vízrajzi adott­ságai talán a legkedvezőtle­nebbek az országban. Mind­össze két, aránylag kevés vizű folvónk van: az Ipoly és a Zagyva. A kútfúrások is kevés eredményt hoz­nak, kishozamúak a felszín alatti vizek, gyakran rossz a minőségük is. Amíg pél­dául az Alföldön égy fú­róit kútból ezer, kétezer köbméter vizet is kitermel­nek. nálunk ez a mennyi­Szarvas István a fóliásban a növények fejlődését vizs­gálja. ség két-, háromszáz köbmé­ter. összesen három víz­műtelep — a dejtári, mi- hálygergei, a hasznosi — szolgálja a megye lakos­ságát, ezek adják a vízter­melés 80 százalékát. A mostani szárazságban komoly költséggel, több he­lyen tartálykocsiból, illet­ve műanyag ballonok se­gítségével látták el az em­bereket. A megoldást egy ki­adós eső jelenti. Ha nem kell locsolni, kevesebb vi­zet fogyasztanak a háztar­tások, remélhetőleg enyhül a szomjúság, amelytől nem­csak a megye és Magyar- ország, hanem Nyugat-Euró- pa is szenved egyelőre. r— CS — Ne tessék csodálkozni raj­ta, de ez az igazság! Az Ipolyvidéki Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság salgótar­jáni erdészetének kőházi csemetekertjében már most a karácsonyra gondolnak. Évek kellenek, amíg egy kis csemetéből karácsony­fának megfelelő nagyságú lesz. Azokat addig ápolni kell, mint a valódi csecsemő­ket, hogy szépen’ fejlőd­jenek. Szarvas István er­dész úgy ismeri kilenchek- táros birodalmának min­den négyzetméterét, akár a saját kertjét. Zöld hálók borítják az ágyásokat, véd­ve a madaraktól és a nap­sütéstől a kis fácskákat, mert összesen négymillió csemete nevelkedik. A fe­nyők mellett ültettek töl­gyet, bükköt, csert és nyír­fát, hisz pótolni kell az er­dőkben a kitermelt fákat ff Részvénytársaságok, kft.-k, vállalkozók, intézmények! Segíteni akarunk Önöknek! RENDELJÉK MEG NÁLUNK PROPAGANDA- ÉS /iV»L*7 REKLÁMKIADVÁNYAIKAT!!! Rendelkezésükre állunk vállalati újság, híradó készítésével is. Szerkesztőről, újságíróról, nyomdáról gondoskodunk, a legkedvezőbb áron. Határidőre, szép kivitelben szállítunk. Érdeklődni lehet: az Axel Springer—Budapest Kft. Nógrád Megyei Irodájánál 3100 Salgótarján, Palócz Imre tér 4. Tel.: (32) 10-977.-----— ZZ Karácsonyra kapálnak A szorgalmas asszonyok a kis fenyőket kapálják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents